Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-02-09 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 9, 1956 A szovjet folytatja (Folytatás az első oldalról) NATO, mind a varsói szerződések nyitva állanak minden más állam részére is. Bulganin megjegyzi, bogy a genfi konferencia óta enyhült a feszültség és fontos lépések jörténtek ebben az irányban. Szavak és tettek Ezután a “tettek” kérdésére tér át: felsorolja, hogy a szovjet 1955-ben 640,000 fővel csökkentette haderejét, amivel a katonai költségvetés is közel 10 billió rubellel csökkent; a szovjet kivonta csamtait más államok területéről, igy a finn Porkkalá- ból, békeszerződést kötött Ausztriával és onnan is kivonta csapatait stb. A Szovjetunióban úgy vélik, — folytatja Bulganin — hogy más államok is alátámaszthatnák nyilatkozataikat külön tettekkel. Közben pedig, hogy őszinte legyek, Elnök ur, meg kell mondani, hogy bizonyos nagyhatalmak nemcsak elmulasztották ha- son’ó lépéseket tenni, hanem ellenkezőleg sok olyasmit tesznek, amivel fokozzák a nemzetközi f es zültséget... Arra a tényre is fel kell hívni a figyelmet,hogy a genfi konferencia idején tett kölcsönös békebiztositásokkal ellentétben, Elnök ur, az Egyesült Államok bizonyos vezető személyiségei továbbra is olyan kifejezéseket tesznek, amelyek semmiképen sem felelnek meg a ‘genfi szelema béke-“offenzivát” nek\ Jólismert tény például, hogy a közelmúltban nyilatkozat hangzott el az Egyesült Államokban oly módszer mellett, amely az országot ‘a háború meredélyén’ tartaná. Fel kell hívni a figyelmet ezenkívül az atlanti szövetség számos katonai vezetőjének harcias kijelentéseire is, akik nyíltan hirdetik a fegyverkezési verseny folytatását, jatomfeyverkészletek felhalmozását az az atlanti paktum haderői számára és semmiféle skrupulust nem éreznek, hogy azok használatával fenyegetődznek.” A légi ellenőrzés két oldala Felhozza Bulganin ez után Eisenhowernek a légi ellenőrzésre vonatkozó javaslatát szabad fényképezéssel és katonai információk kicserélésével. Ezzel kapcsolatban többek közt azt Írja, hogy a jelen körülmények közt ez nem venné elejét a népek félelmének újabb háború lehetőségétől, sőt csak fokozná a kölcsönös gyanakvást: “ítélje meg önmaga, Elnök ur: Mit tennének országa katonai vezetői, ha azt jelentenék nekik, hogy a légi fényképfelvételek szer int szomszédjának több repülőtere van? Bizonyos, hogy elrendelnék saját repülőterei számának azonnali fokozását. Ez természetes is, a mi katonai vezetőink ugyanezt cselekednék hasonló esetben. Nem nehéz megérteni, hogy az eredmény a fegyverkezési verseny további fokozása lenne. “Máskép á/lna a dolog, ha megtudnánk egyezni a fegy'---------------------------------------\ Japán vélemény A New York Times tudósilója Írja Tokióból: A Japán Gazdasági Tervező Bizottság számára készített jelentés szerint a Szovjetunióó kezdi kiszorítani Amerikát a gazdasági segélynyújtás terén Ázsiából. Az okok a jelentés szerint a következők: 1. A Szovjetunió könnyebb feltételeket nyújt és csarébe elfogad oly terményeket mint gyapot és rizs. 2. Moszkva nem diktálja az illető államoknak hogyan és mire használják fel a pénzt, miként USA diktálja az adomán yok vagy kölcsönök fel- használását. 3. A Szovjetunió nem kapcsolja össze a gazdasági segélynyújtást katonai kötelezettséggel, miként Amerika teszi azt. A jelentés külön kiemeli Egyiptom esetét. A Szovjetunó fe/ajánlott Egyiptomnak 600 millió dollárnyi kölcsönt, két százalék mellett, 30 évi törlesztésre gyapotban és rizsben. — amiből sok van Egyiptomnak. Ezzel szemben az Egyesült Államok. Anglia és a Nemzetközi Bank 400 mi/iiő dollárt ajánlott Egyiptomnak. 4.2 százalék mellett 20 éves törlesztésre, KÜLFÖLDI valutában (amelv- ből kevés van Egyiptomnak.) verkezés és a haderő csökkentésében. Ebben az esetben a megfelelő ellenőrzés és a megállapított módszerek végrehajtása igazolt és szükséges volna.” Csak igy lenne elérhető az, irjaBulganin, amit Eisenhower az elutasító válaszában mondott, hogy “meggyőznénk a világot arról, hogy nincsenek támadó szándékaink egymás ellen.” Németország egyesítése Marad végül az európai biztonság kérdése, amely a leszereléssel egyetemben a legfontosabb. Bulganin nem helyesli, hogy Németországot a nyugati tömbbe evgyék be és fegyverezzék fel.- A Németország egyesítésének kérdését szerinte mindenek előtt a különböző politikai és gazdasági rendszerben élő két Németország megegyezésére kell bízni. A levél vége felé pedig Bulganin a következőketirja: “Ami azt a megjegyzését illeti, hogy a nemzetek joga megválasztani, milyen kormányformában óhajtanak élni, meg kell mondani, hogy a Szovjetunió mindenkor vallotta, és vallja most is azt az elvet, hogy a belső rendszer minden országban saját népének hazai problémája. Reméljük, hogy más nemzeteket is ez az elv vezérel nemzetközi kapcsolataikban.” Bulganin azzal zárja levelét, hogy várja az elnök további eszméit. lusz^ria kitilt Bécs. — Az osztrák kormány vasárnap elrendelte, hogy a szakszervezeti világ- szövetség oszlassa fel bácsi főhadiszállását. íme, ez a megszállás alól felszabadult Ausztria első nemzetközi cselekedete! Hékeformuia Joseph F. Finnegan ségi közvetítő igazga. szólította a 113 nap óta ► kóló Westinghouse^m lkat, hogy térjenek munkahelyeikre és úgy folytassák a bedó-rendszerre vonatkozó kulcsfontosságú kérdés tárgyalását kilencven napig. Az IUE engedett a íel- szólitásnak. A szovjaf tiltakozik A Szovjetunió tiltakozását jelentette be US-nél és Törökországnál, amiért szovj’et terület felett kém-léggömbö- iket röpítenek. Ezek a léggömbök különféle műszereket és légi fényképezőgépeket visznek magukkal. A műszereken “Made in USA” címkéket találtak. Lakótársat keres 4 szobás lakáshoz magányos férfi lakótársat, fházas- párt is elfogad,) keres. Minden költség felesben megy. A szobákban váló gathatnak. Közel minden subwayhoz. Érdeklődők írjanak, vagy hiv- j ják a kiadóhivatalt. Két fontos polgárjogi döntés A mccarthysta politikai eretneküldözés folytán hozott két “tiszteletlenségi” perben felmentési ■ítéletet a new-orleansi és washingtoni fellebbezési bíróság. Az egyik Harvey Matusow, volt FBI besúgóra vonatkozik, akit mivel beismerte hamis tanúskodásait, El Pasoban 3 évi börtönre ítéltek. A másik John T. Watkins, az UAW szervezőjére, aki a képviselőház Amerika- ellenes albizottságának kérdéseire megtagadta a választ: Az albizottság arra akarta rávenni, súgja be, kikről audja, hogy párttagok. A Matusow ügyében a fellebbezési bíróság kimondta, hogy a texasi perében lefolytatott eljárás nem volt korrekt. Amikor a független Mine Mill and Smelter Workers szakszervezet egyik vezérét, Clinton Jencks-t azzal vádolták, hogy a T-H-féle eskünyilatkozatban hamis kijelentést tett, Matusow ellene vallott, de utóbb beismerte, hogy hazudott. A texasi bíróság ezen az alapon ítélte el Matusow-ot, mondván, hogy hazugságáért bünteti. Ez alól mentették most fel. A Watkins-ügyben Henry W. Edgerton főbíró 2:1 többségi Ítélettel úgy döntött, hogy Watkins jogosan tagadta meg a választ azokra a kérdésekre, ki volt az UAW-ben párttag 1942 és 1947 között, mert semmi köze nem volt törvényhozási kérdésekhez s az Amerikaellenes albizottság célja csak a meghurcolás volt. így hát érvénytelenítették Joseph C. McGarraghy biró egyévi börtönre és 500 dolláros pénzbírságra vonatkozó (felfüggesztett) Ítéletét. A döntés hírére McCarthy szenátor nagy haragra gerjedt és kijelentette, hogy “szamárság” és a felmentő Ítéletet hozó bírókat a szenátusi bizottság elé kellene idézni kihallgatás végett. Mc Carthy véleményét Jenner szenátor, McCarthy csatlósa és az Amerikaellenes bizottság több tagja is támogatta. Ez a két ítélet két újabb csapást mért a koholt perek rendszerére, amelyet az igazságugyminisz- térium és eretneküldöző kongresszusi bizottságok követnek. A módszer tévedéseit több szövetségi nagy fejű közt Dean- Achesoa is beismerte. DÉL-VIETKAM “KQREAUZAUSA” Léo Hamon, Szajna megye szenátora, aki már hosszú idő óta az indokinai kérdés ismert szakértői közé tartozik, “Az indokinai félsziget angolszász befolyás alá kerül” címmel kesergő hangú cikket irt a Le Monde hasábjain Franciaország súlyos dél-vietnami “pozícióvesztéséről”. A szenátor azon kesereg, hogy Dél-Vietnam napról napra jobban és jobban elszakad a Francia Uniótól, s ugyanakkor állandóan szorosabb és szorosabb kapcsolatba kerül az Egyesült Államokkal. “Dél- Vietnamban — olvassuk az előbb említett cikkben — notóriussá vált az, ellenséges magatartás Franciaországgal szemben Diem ur részéről.” A helyenként drámai hangú cikknek Dél-Vietnammal foglalkozó része azzal az őszinte kérdéssel végződik: vajon érdemes volt-e Franciaországnak Ngo Dinh Diem kedvéért sorozatosan megsértenie az Indokinára vonatkozó genfi egyezményt és ezzel veszélyeztetni a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Franciország kapcsolatait? A Le Monde-ban megjelent cikk nem az egyetlen, amely ilyen keserű hangon számol be a délvietnami helyzetről. Több más francia újság is panaszkodó cikkekben foglalkozott az utolsó napokban Ngo Dinh Diem magatartásával. A különböző francia keservekre elsősorban az adott alkalmat, hogy a dél-vietnami kormány 1956. január 1-re felmondta az 1954 decemberében kötött francia-dél-vietnami megállapodást. Ennek az egyezménynek a felbontása, amely az Egyesült Államok kívánságára történt, igen súlyos kihatású a francia gazdasági érdekek szempontjából. A Paris-Pressa rámutat arra, hogy a piasz- ter és a frank addig rögzített viszonyának megszüntetése és a piaszter árfolyamának a dollár árfolyamához való csatolása végleg aláássa a talajt a Dél-Vietnamban a francia üzleti körök számára. pedig ő volt a “biztonsági rendszer” égjük fő- épitőmémöke. A politikai üldözéseknek azonban még nem értünk végére. A Libération arról ir, hogy a francia-dél-vietnami valutaegyezmény felbontása, amelyre a francia kormánykörök — az eddig felmerült nehézségek ellenére — sem számítottak, súlyos csapás Franciaországra és azt túlzás nélkül a francia kormánykörök “atlanti politikájának legújabb vereségeként kell elkönyvelni.” Léo Hamon szerint: a franciák immár tanúi lehetnek Dél-Vietnam “koreaizálásának”, vagyis annak, hogy a Dullesék gazdasági ügynökei úgy kezelik Dél-Vietnamot, ahogyan Korea országát, vagy Tajvan szigetén irányítják Csang Kaj-sek uralmát. Az amerikai gyárosok és nagykereskedők megbízottai “otthonosan” j|' rnak-kelnek Dél-Vietnamban, mig a francia ipari és kereskedelmi körök képviselői egyre idegenebből érzik magukat. A francia közvélemény komoly elkeseredéssel olvassa a dél-vietnami helyzet alakulásáról szóló tudósításokat, amelyek újabb francia tömegeket döbbentenek rá az eddigi francia kormánypolitika tarthatatlanságára. l!llfl!!lí!IU!lll!l!IÍII!l!!!l!l!l!lllllll!llllllllllllillllllllllll!lllli:illl GEORGE M. LEADER, Pennsylvania kormányzója, még csak 37 éves, de sokkal több bölcs logika van kijelentéseiben, mint nagyon sok úgynevezett politikai tudományban megőszült, némelykor kétes hírnévre szert tett embernek. — Azt mondja például, hogy a farmerek kritikus gazdasági krízisükben azért nem kapnak ettől a kormánytól segélyt, mert családjaik nevei nincsenek a N. Y. Stock Exchange (börze) listáján. — Minden befolyás, ami ebben az adminisztrációban található, csak a gazdagok és kiváltságos korporációk befolyása. Ez világosságot vet arra is, hogy miért nincs a túlnyomóan nagyobb számú munkásságnak semmiféle képviselete benne. Az Eisenhower-adminisztráció olyasvalamit épit, ami egyedül áll a maga nemében. “A milliomosok pártját.” ★ EGYIPTOMBAN a geológusok (a föld belsejét kutatók) a keleti sivatagban sok rezet és ólmot fedeztek fel és elég vasércet arra, hogy Egyiptom vasszükségletét 100 évre ellássa.
