Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-28 / 26. szám
8 .AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 28, 1956 AMERIKAI MAGVAR SZÓ KÉSZÜLJÜNK AZ ORSZÁGOS LAPKONFERENCIÁRA! Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadöhivata1: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlaeh Rudolf, lapkezelő | Chicago. 111.: 1632 Milwaukee Atenuc, 2nd fi. Chuiay István, lapkezelő. 84 Halálbüntetést sürget a Daily News Halálbüntetésről szóló törvényjavaslatot fog-adott el az esküdtszék ajánlatára a szenátus olyan személyek ellen, akik 18 évesnél fiatalabb gyermekeknek heroint, ezt a veszedelmes kábítószert, 9 adnak el, vagy háromszor Ítélték el, amiért báj-kinek is eladtak belőle. Múlt hé- 2 ten került a javaslat a képviselőház elé, amely súlyosbította a börtönbüntetést és a pénzbírságokat ezért a bűncselekményért, de kivette belőle a halálbüntetést. A “Daily News” ezzel kapcsolatban vezércikket közölt, amelyben többek közt a következőket mondja: “Mi mégis meg vagyunk győződve, hogy a szenátus felfogása a helyesebb. Van valami a hurokban, a villanyszékben, a gázkamrában vagy a kivégző osztagban, ami nem található a bűntől való elijesztést célzó enyhébb büntetésekben.” A magunk részéről ehlhez azt fűzhetjük hozzá, hogy a statisztikai kimutatások szerint a halál- büntetés egyrészt nem ijeszti el a bűnözőket a bűncselekmények elkövetésétől azokban az országokban, amelyekben alkalmazzák, sőt talán néhol még ennek ellenéi-e is emelkednek a főbenjáró bűncselekmények. Ezt tehát nem igazi megoldás. A megoldás ott kellene, hogy legyen, hogy szüntessék meg azokat a társadalmi körülményeket, amelyek ezeknek a bűncselekményeknek melegágyai. Rendezzék be a világot ugv, hogy fiataloknak ne kelljen kábítószerek segítségével menekülniük a társadalmak fojtogató valóságai ellen. Tegyék lehetővé szántukra a szebb és boldogabb jövőt, adjanak lehetőséget nekik, hogy az életben való bizalmuk éltesse őket, hogy higvje- nek a munkában és derékség értelmében s hogy kiegyensúlyozott lélekkel vállalják az élet valóságait. De ami a “Daily News” vezércikkében, illetve az idézett szakaszban a legfeltűnőbb, az az a vérmes kéjelgés, amellyel a halálbüntetések változatos nemeit felsorolja. A társadalom páriái ellen érzett vak gyűlöletébe még a kivégző szakaszt is belekeveri, amely ebben az országban nem is szokásos. Ebben a kéjelgésben benne van a fennálló viszonyokhoz, a “rend”-hez való görcsös kapaszkodás s az a vágy, hogy aki ezen változtatni kíván, kivégezhető legyen. Vajon a kábítószerek elleni halálos gyűlöletében gondolt-e a vezércikkíró ari-a, hogy a lapja hasábjain árult szellemi kábítószer terjesztőit is ilyen szigorú büntetéssel sújtsák? Itt a legfőbb ideje, hogy meginduljanak az előkészületek a Labor Day előtti hét végére New Yorkba összehívott országos lapkonferenciánkra. Tavaly ilyenkor már nagyban folyt a vita lapunk hasábjain azokról a kérdésekről, amelyeket olvasóink a lapkonferencián tárgyaltatni, vitattatni akartak. Az idén eddig még csak egy hozzászólás jelent meg a konferencia ügyében a mi örökifjú, lelkes iPet- rás munkástársunk- tql. Lehet, hogy olvasóink annyira meg vannak elégedve a lappal, hogy nem találnak benne sem kritizálni, sem javítani, sem fejleszteni valót. A magunk részéről ezt követve hisszük. Az idei országos konferenciánkat az emberiség és a nemzetközi munkásmozgalom nagy történelmi változásának időszakában fogjuk megtartani. A konferencián elhangzó szerkesztőségi jelentés nemcsak a konferencia, hanem az egész olvasótáborunk érdeklődésére tarthat számot. A kritikák, amelyek a konferencián elhangzanak, útmutatást adnak a szerkesztőségnek az elkövetkező esztendőre a lap javítására. Nem állíthatjuk azt, hogy minden kritikát, minden ajánlatot elfogadnak, hisz az lehetetlenség volna és nem is vái'hatja el senki, de mindazt, amit be tudnak illeszteni, össze tudnak egyeztetni saját tapasztalataikkal #s a demokratikus munkásmozgalmi elvekkel, az szerkesztőségünkben megvalósítják. A csehek nem tisztázzák Slánskyt Az egész világsajtó élénk figyelemmel és bő megjegyzésekkel kíséri a legújabb csehszlovákiai eseményeket, az egyre erőteljesebb kritikát. Nagy feltűnést váltott ki az is, hogy mig Magyar- országon tisztázták a titóizmusért kivégzett Rajkot. addig Csehszlovákiában nem tisztázták a hasonló körülmények között kivégzett Slánskyt. Novotny, a cseh kommunista párt titkára a párt nemrég lezajlott országos konferenciáján a következőket mondta a Slánskv tisztázás kérdéséről, valamint a demokrácia kiterjesztéséről: “Slánsky büntetendő cselekményeinek felülvizsgálata során kiderült, hogy a jugoszláv elvtársaknak, Zilliacusnak és más személyeknek semmi közük Slánsky büntetendő cselekményeihez. A tények jelenlegi felülvizsgálása során bebizonyult, hogy1 semmi ok sem áll fenn Slánsky rehabilitására. Slánsky sok más bűncselekményt követett el, hogy magához ragadhassa a hatalmat a pártban és az államvezetésben. Slánsky egész tevékenysége bűnös volt és a nép, valamint a népi demokratikus rendszer ellen irányult. “A demokratizmusunk elmélyítésével vívott harccal kapcsolatban foglalkoznunk kell bizonyos tisztázatlan nézetekkel, melyek felmerültek a közéletünk hiányosságairól folyó vitában. Mindenekelőtt demokratizmusunk felfogásának kérdéséről van szó MEGÉRDEMLIK TÁMOGATÁSUNKAT A Bevándoroltakat Védő Bizottság newyorki központi szervezete julius 4-én, a Woodside-i National Hall parkjában tartja szokásos évi piknikjét. Ez az ünnepély megérdemli minden magyar testvérünk támogatását. Kevés amerikai szervezet tett annyit az igazságtala- nul'üldözött vagy meghurcolt bevándoroltak védelméért, mint ez a bizottság, amely'a legnehezebb órákban áll az üldözött bevándorolt, polgár, vagy nem polgár mellé, jogi védelemmel látja el, tanácsot, bátorítást ad neki. Amerika történetében egykor aranybetükkel lesz beírva e szervezet működése a szabadságjogok üldözése korszakában. .Táruljunk hozzá személyes megjelenésünkkel áldá- fOS munkája zavartalan folytatásához. Egyes körökben a szocialista demokratizmus kérdésének felülete», formális felfogása mutatkozott meg, amely kispolgári anarchista hangulatokban csúcsosodott ki. a polgárjogok, a szabadság kérdésének osztályfeletti értelmezésére hajlott és arra. hogyne vegyék figyelembe e jogok megvalósításának konkrét feltételeit. “Még olyan — bár elszigetelt — hangok is voltak, amelyek szabadságot követeltek a szocialistaellenes burzsoá propagandának. Ha a demokratizmus kérdéséhez marxista módon nyúlunk, úgy semmiképp sem a zurzsoá “szabadság” formális nézőpontjából kell kiinduljunk, hanem abból, ami a szocialista demokratizmus szempontjából döntő és ez a munkások, parasztok és a többi dolgozók részvétele az állam igazgatásában. “Ebből a döntő szempontból mi az igazi és nem csupán formális demokrácia érdekében annvit tettünk, amennyit nem tett és nem tehetett még a legdemokratikusabb burzsoá köztársaság sem. “És ez az irány, a munkások és parasztok állandóan növekedő részvétele az állam igazgatásában — országunkban a szocialista demokratizmus elmélyítésének fő iránva és az lesz a jövőben is. ” Szerkesztőségünk most, a lapkonferencia előtti • időszakban különösen értékelné, ha olvasótáborunk megkezdené a véleménynyilvánítást nemcsak nagy általánosságban, hogy t. i. “a lap jó“, vagy “elég jó”, hanem választ adna a következő kérdésekre, amelyekről- eddig nem voltunk képesek tiszta képet alkotni: 1. Helyesnek tartják azt a módszert, ahogy jelenleg a munkásleveleket kezeljük? Túl sok helyet adunk ezeknek, vagy nem eleget? Túl hosz- szuak-e az egyes levelek, vagy nem? Szeretnének e több választ az egyes levelekben felvetett kérdésekre? 2. Olvassák-e rendszeresen az “Irodalom-Művészet” oldalon közölt kulturális cikkeinket? Jobban szeretnék-e, ha ily jellegű cikkek helyett inkább rövid elbeszéléseket, novellákat, vagy hazai riportokat közölnénk? 3. Elég, túl sok, vagy túl kevés magyarországi hirt közlünk? Helyeslik-e az apróbb, néhány soros hazai hireket, vagy jobban szeretik a hosz- szabb beszámolókat? Érdeklik az ipari és mező- gazdasági teljesítményről szóló óhazai cikkek, vagy inkább politikai és kulturális riportokat szeretnek. 4. Szeretik-e a “Tudomány Világából” fejléc alatt közölt cikkeinket? 5. Mi a véleményük a vásárlási tanácsadói cikkeinkről, amelyek legtöbbjét “Hogyan lehet pénzt megtakarítani” rovatcim alatt kölzöljük? Fontosnak tartják az orvosi tanácsadói cikkek közlését? 6. Olvassa-e valaki a családban az angolul irt cikkeinket? Ha igen, hányán és mi a véleményük róluk. Helyeslik-e, hogy egész oldal helyett csak két hasábot adunk, mint például a mai számban? 7. És ez a legfontosabb, adjanak javaslatokat, hogyan lehet uj olvasókat szerezni lapunknak. Hogy lehet szerezni, annak az a bizonyítéka, hogy lapunk állandóan szerez uj előfizetőket, de ezek legtöbbjét a kiadóhivatal tevékenysége révén kapjuk. Egyénileg bizony nagyon csekély és szórványos munka folyik. Kérjük olvasóink hozzászólását e kérdésekhez. Á válaszokat már most kell megirni, mert ha csak a konferencia napján állnak elő vele, nem lesz idő kivitatni azokat érdemeik szerint. Ugyanakkor felszólítjuk lapunk barátait, min-, den magyarlakta városban, jöjjenek össze s beszéljék meg, ki vagy kik fogják őket képviselni New Yorkban és tudassák erről az ügyvezető Bizottságot. New York magyarsága szeretettel fogadni minden delegátust, vendéget és jóbarátot, de tudniuk kell előre, hányán számítanak jönni, hogy ehhez irányítsák az előkészületeket. Hogy az ebbeli lépéseket minél hamarabb megtehessék, csatolunk egy szelvényt, amelyet ugv az egyes olvasók, mint csoportok, szervezetek kitölt- hetnek ebbeli szándékuk bejelentése céljából. Várjuk minél több olvasónk minél előbbi válaszát. MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Tudatom, hogy én és ............................................... számítunk ...................................... ....... ^ I képviseletében a Magyar Szó newyorki lapkonfe- | renciáján résztvenni. Hányán jönnek? ......................................................... Mikor érkeznek? ......................................................... Hány napig számítanak New Yorkban maradni? Szeretné-e a □ United Nations-t meglátogatni? □ Roosevelt sírját □ Bartók Béla sirj át □ New York más nevezetességét ............. ................................................................. meglátogatni? Név: ............................................................................... Cim: .................................................................................. A lappal kapcsolatban feltett kérdéseinkre szíveskedjen külön ivén válaszolni.
