Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-14 / 24. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ A AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., ISO E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: In U. S. A. and Canada $7 a year. Foreign $8 one year, $5 half year. Single copy 15c. Előfizetési árak: New York városában, az'Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Ezerkesztőség és kiadóhivatal; 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő ; West Side: Wlach Rudolf, lapkezelő | Detroit, Mich.: Petőfi Klub, 8124 Burdeno t Tischler Lajos, lapkezelő I Chicago, 111.: 1632 Milwaukee Avenue, 2nd fl. Chulay István, lapkezelő, Los Angeles, Calif.: L. A Magyar Munkás Otthon, 1251 S. St. Andrews Pl. j! ügyvezető: Rosner Sándor 84 A reakciós Magyar Szövetség számára , akarják egyes Penn (Verhovay) vezetők osztogatni az egylet pénzét í, Annak, hogy lapunk annakidéjén hosszú ideig ellenezte a Verhovay és a Rákóczi egyesülését, egyik főoka az volt, hogy ismertük az egyesülés színfalak mögötti legfontosabb mozgatóit. Ezek az urak—legtöbbjük ősreakciós, a magyar népet, a munkás népet izzón gyűlölő tőkés lakáj— a “magyar egység”-et csak cégérül használták. Igazi céljuk az volt, hogy az egyesülés által létrejött tetemes vagyonból, bőkezűbben mint valaha, támogassák a magyar nép testéről lesöpört és ideszökött úri élösdik szekerét toló Magyar Szövetséget. Az amerikai magyarság igazi egységének nincs nálunk igazibb, őszintébb hive. Mi szívesen látnánk MJNDEN amerikai magyar intézményt egyetlen nagy csoportban egyesülve, hogy minél hatásosabban szolgálhassák az amerikai magyarságot, köztük a munkából kiöregedetteket is. A Verhovay és Rákóczi egyesülése mellett természetesen a becsületes, jóakaratu amerikai magyarok, egyleti vezetők tucatjai is munkálkodtak. Ha írásainkban valaha ezek szándékait kétségbevontuk, ezúton jelentjük ki, hogy ez sohasem volt célunk. Mi elsősorban a reakciós vezetőktől féltettük az egyesítendő egyleteket, azok vagyonát, tagságának jogait. E vezetők kapcsolatait az amerikai politika legreakciósabb, republikánus és dixiekrata képviselőivel jól ismerjük. Nos az utóbbi hetek, hónapok eseményei máris kezdik igazolni aggodalmainkat, kételyeinket. A William Penn vezetőségében, mint lapjukból értesülünk, máris előálltak bizonyos személyek, akik a tagság vagyonából jelentékeny koncot, nem kevesebb, mint ít,000 (kilencezer) dollárt akartak odadobni a magyar nép javíthatatlan ellenségei ügyét szolgáló Magyar Szövetségnek. Az igazgatóságban azonban szerencsére vannak gerinces emberek, akik még nem felejtették el mindazt a szenvedést, nyomort, amelyben őseik részesültek a Habsburgok és Horthy Miklós idején. Ezek az emberek tudják, hogy a Magyar Szövetség ezek ügynökeinek, maradványainak szekértolói és ellenezték a hatalmas összeg kiutalását. Hosszas vita után háromezer dollárban legyeztek meg. Ez pontosan 3,000 dollárral több mint ameny- nyit ez a sötét társaság megérdemel. Az ügynek azonban nincs vége. Mint éhes far- f kas, amelytől elkaparintották a konc egy részét, felhördült a Magyar Szövetségnek a William Penn vezetőségében ülő egyik s másik ügynöke. A hivatalos lap hasábjain mord célzásokat tettek arra nézve, hogy aki ellenzi a 9,000 dolláros koncot a Magyar Szövetségnek, az nem lehet más, mint Rákosi Mátyás titkos vagy nem is titkos ügynöke. A megtámadott és meggyanúsított vezetők nevében Fishbein László válaszolt. A Magyar Szónak meg van a maga véleménye Fishbein László politikájáról és munkásmozgalmi álláspontjáról, de el kell ismernünk, hogy a tagság ügyét becsületesen képviselte mindenkor és képviseli most is. Válaszából érdemesnek tartjuk a következőket idézni: “...ha a cikkíró olyan távoli utazásra indul mint Budapest és Moszkva, miért nem állt meg egy kicsit Berlinben is. Cikkének tartalma arra vall, hogy a Magyar Szövetség keleti kerületének láncát éppen Berlinben fogják hitler-náci-nyilas szellemben...” “Az amerikai magyarság kinőtt a heccmozgalmak idejéből, de ott volna tömegesen, ha komoly magyar kultúráról ,a magyar zenéről, a magyar nyelv ismertetéséről és fenntartásáról lenne szó. Ilyesmire kapható volna az itt született második sőt harmadik generáció is. Ameddig ilyen szerve nincs az amerikai magyarságnak, engedje meg a cikkíró, hogy minden fenyegetödzése és vádaskodás ellenére e cikk Írója az amerikai magyarság ama nagy többségéhez sorakozzon, akik távol tartják magukat az Amerikai Magyar Szövetségtől.” Mért éppen Jugoszláviában építtet templomot a Magyar Ref. Egylet Néhány héttel ezelőtt tartotta közgyűlését az Amerikai Magyar Református Egyesület. A közgyűlésről szóló jelentések szerint Nt. dr. Tóth Sándor beszéde nyomán 1,000 dollárt szavaztak meg Hunyadi János nándorfehérvári győzelme emlékére Belgrád, Jugoszláviában építendő magyar református emléktemplom alapjára. Bár örömmel vesszük tudomásul, hogy Borshy Kerekes és társai a nemzetközi szolidaritás alapjára helyezkedtek és Jugoszláviában segítenek református templomot építtetni, szeretnénk tudni, hogy vajon mi lehetett az okát annak, hogy nem tartották érdemesnek MAGYAR SZÜLŐHAZÁJUK FÖLDJÉN TÁMOGATNI EGY MAGYAR REFORMÁTUS TEMPLOM ÉPÍTÉSÉT! Hogy-hogy nem találtak egyetlen magyar templomot, amelyet érdemesnek tartottak volna ily gesztussal megörvendeztetni? A legtöbb magyar református templomot már újjáépítették a hívek Magyarországon, de azért bizonyára sokra ráférne még a javítás, sok-sok községben, városban bizonyára volna szükség uj templom építésére. Mi határozza meg ezeknél az uraknál a magyar néphez való ragaszkodást? Talán nem akarják, hogy Magyarországon több református templom épüljön? Talán nem érdekli már őket szülőhazájuk re- íormátusságának sorsa? Dehogy is nem! ÜZENETET küldtek Magyar- országra. De a CASH-t, azt nem Magyarországra, hanem Jugoszláviába küldték. Azt üzenték Magyarországra, hogy a régi földről hozott vándorbotjuk itt úgy kivirágzott, mint Áron vesszeje. De ezzel a vesszővel egyebet sem tesznek, mint ülik-verik magyar népünk becsületét. Dr. Uphaus fejükre olvassa a bibliát A hidegháborús okvetetlenkedések sorában nem. utolsó helyen áll az útlevelek kiadásával és megvonásával járó eszelős politika. Mostanában folynak bizonyos útlevél-kihallgatások azzal kapcsolatban, hogy Francis E. Walter pennsylvaniai demokrata képviselő, az Amerikaellenes bizottság elnöke, törvényjavaslatot akar beterjeszteni, hogy érvénytelenítse a legújabb törvényszéki döntéseket, amelyek értelmében a State Departmentnek elő kell állítani a besúgókat minden olyan esetben, amikor politikai okokból megtagadják valakitől az útlevél kiadását. A kihallgatásokra beidézettek közt volt dr. Willard Uphaus, a World Fellowship, Inc. ügyvezető igazgatója; dr. John A. Kingsbury, az Amerikai-Szovjet Barátság országos tanácsának elnöke; Mary Russak N. Y.-ból, és Rockwell Kent, a világhírű festőművész. A spicli A bizottság koronatanúja a Mt. Vernon, N.Y.-i William Wallace volt, aki kijelentette, hogy 1949-től 1955-ig a KP tagja és az FBI titkos ügynöke volt a jelzett időszak utolsó három éve alatt. Dr. Uphaus, a felsőbb vallásoktatás nemzeti tanácsának és a .metodista szövetségnek tagja, elmondta, hogy 1950-ben résztvett a varsói második világbékekongresszuson, majd utána tíznapos látogatást tett a Szovjetunióban, viszont nem volt hajlandó elárulni az amerikai delegáció egyetlen tagjának a nevét sem. Majd nyilatkozatot tett közzé s abban támadta a kihallThursday, June 14, 1956. gatásokat. Kijelentette, hogy “a mozgás joga bennefoglaltatik az emberi társadalomban.” Idézte az Egyesült Nemzetek egyetemes nyilatkozatát az emberi jogokról: “Mindenkinek joga van elhagyni bármely országot, beleértve a sajátját is, és visszatérni hazájába.” Bibliai megokolások Dr. Uphaus kijelentette, hogy “kormányunk jelenleg szükségtelen és veszélyes utlevélimegszo- ritásokat létesített, mint a hidegháború eszközét. Sok embert megfosztott az utazási jogától, büntetésül politikai és közgazdasági meggyőződéseikért.” Majd a következőket fűzte hozzá: “Ha az Amerikaellenes bizottság, faggatással és más nyomással firtatja magaviseletemet az én vallási meggyőződéseimmel összenemegyez- tethetően vagy erkölcsi ítéletet igyekszik hozni meggyőződéseim felett, illetéktelenül beavatkozik vallásom szabad gyakorlatába, amint ezt az alkotmány első függeléke biztosítja, és sérti a metodista egyház társadalmi hitvallását.” Majd bibliai alapon igazolta,' miért tagadta meg mások neveinek kiszolgáltatását: “Semmiféle inkviziciós módszerrel nem fognak tudni rávenni engem, hogy megtagadjak bármiféle társulást, amelyet szabadon vállaltam, akár kommunistákkal a békemozgalomban, akár demokratákkal vagy republikánusokkal, akik egyházamba tartoznak. Semmiféle Kampányban nem fogok részt venni, hogy kiközösitetté vagy páriává tegyek embereket politikai felfogásukért. A biblia tanítása félre nem érthető a besugás vagy hamis jelentéstevés tekintetében. “Hazug hirt ne hordj; ne fogj kezet a gonosz- szál. hogy hamis tanú ne légy.” (Exodus 23:1.) “Ne járj rágalmazóként a te néped között.” (Lev. 19:16.) “Ne légy bizonyság ok; nélkül a te felebarátod ellen, avagy ámitan-ál-é valakit a te ajkaiddal?” (Péld. 24-28). A Magyar Szó részvétlevele lengyel testvérlapunkhoz Miként multheti lapszámunkban megirtuk, két álarcos bandita gyilkos merényletet hajtott végre New Yorkban egy lengyel munkásünnepélyen és megölt két embert, akiknek egyike Thomas X. Dombrowski, az amerikai lengyel progresszív újság szerkesztője volt. Lapunk szerkesztőségének nevében Deák Zoltán az alanti részvétlevelet küldte a temetés alkalmával lengyel testvérlapunk szerkesztőségéhez: A Magyar Szó szerkesztősége nevében részvétünket küldjük önöknek és olvasóiknak szerkesztőjük, Thomas X. Dombrowski tragikus halála alkalmából. Jól ismertük Dombrowski munkástársat. Csodálattal figyeltük bátor harcát a bevándoroltak jogaiért, a munkások jólétéért, az Alkotmány és a Szabadságlevél védelméért, az amerikai és a lengyel nép, ősei népe közötti baráti kapcsolat épitéséért. Ugv fogunk rá mindig emlékezni, mint a szabadság és a béke harcosára, aki hősi halált halt a harc mezején. Az a meggyőződésünk, hogy az idő múltával, nemcsak a bevándoroltak, hanem az egész amerikai nép ugv fog tekinteni Dombrowski munkástársra, mint nagy amerikai hazafira, aki mindhalálig hü maradt az amerikai demokrácia és az emberi testvériség legnemesebb eszméihez. DEÁK ZOLTÁN, • a Magyar Szó szerkeszője EZ ÉVBEN hetenként 253 üzlet jelentett csődöt az 1955-ben csődöt mondott 226-al szemben.— 1954-ben heti 231 volt a szám, mindezekkel szemben az első évnegyedben az újonnan alapított üzletek száma 38,688-ra rúgott, minden eddigi rekordot megtörve bármely évnegyed fölött. Ezt az őrültséggel határos free enterprise, gazdasági gondolatmenetet, nehéz megmagyarázni. Hogy mennyire fejére állított ez a furcsa előre tervezés, bizonyságul a Federal Reserve Board a kölcsönök kamatait 2 és fél százalékról 3-ra emelte. Megkérdezték, hogy miért? Egy magasrangu hivatalnok azt felelte, hogy: “Mindenki pénzt akar. Ha olyan nagyon akarják, hát fizessenek érte.” Ennyit bíznak az uj üzletalapitásokban. Beküldte már a “TAVASZ A DUNÁN” árát?
