Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-05 / 1. szám

January 5, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Amerikai Magyar Szemle Nincs szerencséje a “Magyarságának Fancsali ábrázattal, szemforgató vallásosság­gal és Nagybetűs Hazaszeretettel terjesztik a nyilas mérget a pittsburghi újonnan bevándorolt álmagyarok a “Magyarság”-ban, miközben meg­bújva az újvilág fasisztáinak árnyékában öltöge- tik nyelvüket szülőhazájukra. Kéjjel bolyonga- nának és kutatnának szülőhazájuk i'omjai közt, csak újra visszakerülnének Szálasi szellemének vezérlete alatt régi bitorlóit hatalmukba, ha egy esetleges atomháborúban az ő fejüket is nem pörkölné le vidáman a halálsugaras bomba. Kaján örömmel szítják a nyilas álszittyák a hi­degháború vad reménységeit és készülődnek a halál nagy aratására. Pedig éppen a legrosszabb időt választották ki harci riadójuk megzengeté- sére, amikor december 16-iki számukban dr. Boér Miklós “senior” ur cikornyás, finomkodó cikkét közölték, amelyben az illető nagy hűsége­sen lemásolta az indianai Notre Dame katolikus egyetem kiadásában megjelenő politikai szemle, a “Review Politics”, egyik cikkét. A Notre Dame katolikus egyetemet ugyanaz a reakciós szellem hatja át, mint a Georgetown egyetemet, ahon­nan a hidegháború eszméinek nagy része szürem- lett ki. Az említett cikk roppant világos elmeél­lel azt fejtegeti, hogy az atomháború elkerülhe­tetlen, tehát készüljünk fel egy háborút meg­előző támadásra az “ellenség” ellen, gyerekes hadüzenet nélkül lehetőleg. Mert ők ám a Hazaszeretet így képzelik. A Hazaszeretetet ők bizony átviszik minden hazába, legyen az Dél- vagy Északamerika vagy bármi­lyen ország, ahol van atombomba és készség, hogy atombombák ledobásával millió és millió ártatlan ember, lehetőleg a polgári lakosság éle­tét kioltsák. El tudjuk képzelni, mennyire megnyúlt az ar­cuk a nyilas vitézeknek, amikor bombaimádatuk zajongó zsolozsmái közben elhangzott XII. Piusz pápa karácsonyi beszéde, amelyben az atombom­bák használatának és a velük való kísérletezések­nek betiltását sürgette! Elvégre a pápa sem fel­tétlen barátja az öntudatos munkásoknak, de azt, ami az öntudatos emberiség javát célozza, el kell ismerni mindenkinek. A pápa a katolikusok leg­magasabb tekintélye. Milyen arcot vághattak a “Magyarság” félrevezetett és agyonagitált olva­sói, amikor azt látták, hogy lapjuk nagyhangú, szittyafülü szellemi szálasiai pont az ellenkező­jét hirdették, mint amit az Egyház Főpapja hir­det? Nem merült-e fel józan agyukon a kérdés, hogy ha a pápának igaza van és ez esetben való­ban az a helyzet, akkor a “Magyarság” bom­basztikus bombakultusza tévedés, mi több: bűn az emberiség ellen? Kimler Márton perli a “Magyarságból A “Magyar Bányászlap” december 22-iki szá­mában nyilatkozat jelent meg Hinder Márton alá­írásával, melyben bejelenti, hogy pert indított a pittsburghi szövetségi törvényszéken a “Ma­gyarság” c. hetilap és számos egyén ellen a lap körül. Himler szerint a lap felelőtlenül rágal­mazta őt, ami nemcsak az ő “személyes integri­tását”, hanem az Egyesült Államok hivatalos szervét is a legsúlyosabban érintette. A pittsbur­ghi angol lapok szerint Himler 300,000 dollárra perli Szebedinszkyt, a lap szerkesztőjét és tár­sait. Az ügy részleteihez ezúttal nem szólunk hoz­zá. Annyit kijelenthetünk, és ezt lapunk hasáb­jain nem egyszer kifejezésre juttattuk, hogy a “Magyarság”-ot és az abba irógáló alakok több­ségét mi is náci és nyilas szellemüeknek tartjuk, melynek, illetve akiknek semmi keresnivalójuk becsületes amerikai magyarok között. LONG BEACH, CALIF.-ban, Dean íves szüle­tése napján egy kis csomagot kapott egyetemi hallgató fiától. Felbontotta és egy olcsó nyakken- döcsiptetőt és egy pár hozzá illő kézelőgombot ta­lált benne. Kedves Apám, írta a mellékelt levélben a fia­tal íves, tudom, hogy ez nagyon kevés, de utóbbi pénzküldeményeid azt bizonyítják, hogy jelenleg csak ennyit tudsz nélkülözni. Vettük az alanti levelet: Tisztelt Szerkesztőség! A “Szabadság” napilap dec. 2-iki számában cikk jelent meg az óhazában odaveszett vagyono­kért járó kártalanításról, beleértve a Romániá­ban elveszett vagyonokat is. Sokan vagyunk itten, akik már nem igen fo­gunk visszatérni az óhazába és valamennyi ér­tékű vagyonnal rendelkezünk. Ha mégis kapnánk valamilyen kártérítést a kormány által, az jó vol­na, mert mi innen nem tudjuk otthoni vagyo­núnkat értékesíteni. Egy Coraopolis, Pa -i munkás ★ A szerkesztőség válasza: Nem volt alkalmunk a “Szabadság” szóbanforgó cikkét olvasni, de azt hisszük, hogy a cikk az amerikai kormány ama rendelkezésével foglalkozott, amely elkoboztatta a magyar állam amerkai bankokban levő vagyo­nát, amely jelenleg hozzávetőlegesen három és félmilió dollárt tesz ki. Ebből a három és fél­millió dollárból az ameri­kai kormány — értesülé­sünk szerint — azokat az amerikai polgáro kát óhajtja kárt alanitani, akiknek óhazai háza, gyá­ra stb. háborús kárt szen­vedett — például bombatámadások folytán — A fiatalkorú bűnözők kérdése tagadhatatlanul korunk egyik legégetőbb problémája. Van valami borzalmas abban a mértékben, ahogyan elszapo­rodnak a fiatalkorúak által elkövetett bűntények. Detroit News Az ember reggelenkint már az újságját is félve nyitja ki, vajon miféle szörnyűséget követtek el megint éretlen gyermekek, suhancok — és majd minden nap akad ilyen ijesztő szenzáció. Arthur Miller, a nagysikerül modern darabiró, filmet akart készíteni erről a problémáról. Egy éve dolgozott éjt-napot egybeöltve ezen a filmen, amely a kérdésre fényt derített volna s nevelő hatásával úgy a felnőttekre, mint a fiatalokra az egész civilizációnak tett volna felbecsülhetetlen szolgálatot. Most aztán az összes terveket meg­buktatta a politikai mesterkedés és az, ahogyan ez történt, az maga is afféle politikai rémtörté­net. Miller, a Combined Artists Inc. és a város ifjú­sági bizottsága dolgoztak a filmen, amely meg­mutatta volna, hol vannak az “elveszett fiuk” és mi kergeti őket gyilkos összeütközésekbe. New York városa is csak hasznát látta volna a film­nek, nemcsak azzal, hogy bevilágított volna ebbe a félelem által is elhomályosított problémába, hanem a bevétel 5 százalékát is megkapta volna csak azért, mert a város ifjúsági bizottsága köz­reműködött a film elkészítésében és beleegyezé­sét adta hozzá. Julius 21-én a költségvetési bi­zottság is jóváhagyta már a terveket. Röviddel ezután a “World-Telegram & Sun” cikksorozatot inditott Miller ellen és bünül rótta fel neki, hogy 1949-ben a Waldorf Astoriában beszédet mondott a Béke Világkongresszuson, majd arról szállingóztak hirek, hogy Millert az amerikaellenes bizottság elé fogják idézni. Ez az vagy pedig vagyonukat a magyar népi demokrá­cia államosította. Először azokat elégítik ki, akiknek kárigénye ezer dollárnál kevesebb, azután azokat, akiknek* kárigénye ezer dollárnál több, de ezek is csak ezer dollárig kapnak első ízben kártérítést. A fennmaradt összegből az ezer dolláron felüli igé­nyeket elégítik majd ki aránylagosan. Hogy az igénylési ivek készen vannak-e már és hogy hollehet azokat kapni,, e pillantaban nem tudjuk. Feltételezzük, hogy vagy a State Depart­ment, vagy a Treasury Department fogja azo­kat kezelni. Köztudomású, hogy a magyar népi demokrácia államosította néhány igen nagy amerikai tröszt, mint például a Standard Oil Co. és az Interna­tional Telephone and Telegram Co. magyaror­szági “birtokait”. Ezeknek az óriáströsztöknek a 3 és félmillió dollár “kártérítés” természetesen a foghegyük­re sem volna elég. ők tehát nem igen fognak to­lakodni az ezer dolláros kártérítési blanketták­ért. Náluk ugyanis valamivel nagyobb tételekre megy a játék. Ők az egész országot szeretnék megszerezni. Ezért akarják ők mindenáron visszaadni a “sza­badságot” a magyar népnek! óta sem történt meg, de az ok, az ürügy megvolt és a költségvetési bizottság megállította a ter­veket. Wagner polgármester azzal bujt ki a fele­lősség alól, hogy albizottságot nevezett ki Miller kivizsgálására, amely ugyan nem talált semmi kifogásolnivalót, de kérdésessé tette, volt-e joga az ifjúsági bizottságnak Millerrel szerződést kötni. Szóval egy kis békebeszéd elégséges volt, hogy egy nagynevű és nagytehetségü, közismert Íróra lesújtsanak. Az amerikai légió, a katolikus há­borús veteránok és az AWARE, a hírhedt fekete­listázó szervezet azzal fenyegetődzött, hogy pi- ketelni fognak minden mozi előtt, ahol a filmet előadnák. Az ifjúsági bizottság egy hattagú albi­zottságot jelölt ki Miller kivizsgálására és a vé­gén 5:1 arányban a film mellett szavazott. Erre a “Journal-American” és a “Daily News” is tá­madást intézett Miller ellen. Amikor a teljes ifjúsági bizottság ülést tartott városi főbiztosokkal megspékelve, 11:9 szavazat- arányban elvetették az albizottság ajánlatát és a megállapodásokat megsemmisítették. Miller nyilatkozatban válaszolt nekik: “üdvöz­löm az fijusági bizottság utcai munkásait, akik a főbiztosok limuzinjai nélkül és nyomorúságos bérekért kezükbe veszik életüket és egyfolytában 30 órát dolgoznak naponta esőben-hóban, éjjel­nappal, abbeli törekvésükben, hogy kinyissák e város gyermekeinek szemeit és felcsillantsák előt­tük az emberi értékeket. Azt reméltem, hogy ebben a filmben sikerül megmutatnom ezt a fo­lyamatot, megmutatnom, hogyan mentenek meg egy fijut és hogyan menthetnének meg még más tízezret is. “Üdvözlöm mindenek felett magukat a fiukat és a leányokat, a megzavarodott lelkű gyermekek légióit, akik a világ leggazdagabb városának ut­cáin csavarognak keresve egy kis emberi meleg­séget, reményt az életben, valamilyen jelképet, amelyben hinni tudnának és e hit révén újjá­építhetnék meghasadt szivüket és feldúlt leikei­ket. Ezekért a gyermekekért akartam felszólalni és hozzájuk szólni. Az ifjúsági bizottság többsége azonban leszavazott. Ám legyen! Most hát lás­suk, vajon a fanatizmus meg tudja-e csinálni azt, amit sosem tudott még a világ történetében: egy alkotó cselekedetet. Vegye kezébe a bunkót és írja meg azt, amit épp most elpusztított.” Ezt felelte az iró. Az American Civil Liberties Union elnöke, Charles A. Seipman, pedig azt mondja, hogy “nyilván az is elég az egész város javára szolgáló terv eldobására, ha nyomást gya­korló szervezetek zajongani kezdenek.” A com­bined Artists Inc. viszont azt üzeni, hogy a fil­met azért valahogy mégiscsak el fogják készí­teni. BÉKEBESZÉDET MONDOTT: NEM ENGEDIK, HOGY FILMET készítsen az ifjúkori bűnözésről! A FANATIZMUS ÖKLE LESÚJT EGY ÍRÓRA KIK KAPNAK A LEFOGLALT MAGYAR VAGYONBÓL ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom