Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-23 / 8. szám

Fontos felhívás tanunk olvasóihoz! (4-ik oldal) Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé! EGYES SZÁM ÁRA 15 cent Vol V. No. 8. Thursday, February 23, 1956 NEW YORK, N. Y. er ■mtitff) yy TÁfte y [arch 2TTÍ79, Single Copy 15 centi Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 79, at the P. O. of New York, N. Y. = 9 MAI SZÁMUNKBAN Egy katolikus egyházközség Budapesten Mit talált a nyugatról hazatért templomi karnagy a Budapest-kőbányai Szent László plébánia házatáján? Érde­kes riport, ami sok hamis híresztelést cáfol meg! CSENDŐRNAP NEW BRUNSWICK-ON “Nekünk, az uradalmak volt csendőreinek, zsellérpa- íasztok utódainak igenis van szavunk.. .amikor.. .itt a ma­gyar uralkodó osztály minden gazságra kész eszközét, a csendőrséget magasztalják“ írja lapunk egyik kiváló mun­káslevelezője, a fenti cim alatt közölt levelében. Feltétlenül elolvasandó. Ml A TEENDŐ 1956-BAN? Leitner Aurél brilliáns cikkben válaszol arra a kérdés­be, amely lapunk sok öntudatos munkásolvasóját foglalkoz­tatja: Kit támogassanak a progresszivek az idei elnökvá- zlastási kampányban. AZ ARÁBIA1TANKSZÁLLITÁS Mi minden rejlik a State Department kapkodása mögött az arábiai tankszállitással kapcsolatban. Bepillantás Az “olajfüggöny” mögé. KONGRESSZUS MOSZKVÁBAN Soha még olyan feszült figyelemmel nem követte a vi­lág a szovjet KP kongresszusait, mint a mostanit, a husza­dik pártkongresszust. Bizonyos, hogy a Szovjetunió vezető politikusainak megnyilatkozásai, beszédei kellő anyagot adnak az egész világot átható érdeklődésnek. Kruscsov párttitkár megnyitó beszédét az alábbiakban részletesen is­dig Zsukov hadügyminiszter, mertetjük. Felszólaltak ed- Anastas Mikoján, helyettes szovjet miniszterelnök, Molo­tov külügyminisszter és Ma­lenkov, volt miniszterelnök. Mikoján beszéde Mikoján a politikai kérdé­sek egész tömegét felölelte, de legfeltűnőbb volt beszédének az a része amelyben kétségét fejezte ki, Jós. Sztálinnak a “Szocializmus gazdasági prob­lémái a Szovjetunióban” cimü munkáját, pontosabban azt a részt illetően, amely USA-ra, Angliára és Franciaországra vonatkozik, mondván: “Az a véleménye, hogy a világpiac kettészakadása folytán ezek­nek az országoknak termelése össze fog zsugorodni nem magyarázza meg a fejlemények összetettségét és ellent­mondó természetét a jelenkori tőkésrendszerben, vagy a tőkéstermelés növekedésének tényét sok országban a hábo­rú után.” Kifogásolta továbbá a szovjet KP történetéről szóló kézikönyvet azért, mert az utóbbi húsz esztendő fej­leményeit nem tartalmazza. (Folytatás a 10-ik old.) MAGYAR ACÉLGYÁR EGYIPTOMNAK BÉCS, február 18. — Az egyiptomi kormány rendelést adott Magyarországnak egy teljes, modern acélgyár építé­sére a Nilus partján, jelenti a budapesti rádió. A Második Költői Est New Yorkban Ragyogó kulturesemény színhelye lesz február 24-én, pénteken este a bronxi Magyar Ház 2141 Southern Blvd., ahol a Magyar Társaskör uj rendezéssel tartja meg a tava­lyi nagysikerű költői est folytatását. A legjobb előadó művészeink fogják kisérni dr. Pogány Béla világtörténeti és irodalmi ismertetéseit. Belépő dij nincs. Mindenkit szívesen lát vendégül a rendezőség. A földgáz-törvény megvétózáso: Váratlanul érte az ország közvéleményét, hogy Eisen­hower elnök a múlt hét pén­tekjén megvétózta a földgáz­törvényt, amelyet a Case-bot- rány bizonyítékai ellenére is megszavazott a szenátus. Az a tény azonban, hogy Eisen­hower megvétózta ezt a tör­vényt, amely — ha tető alá került volna, évi 800 millió dollárral többet szipolyozott volna ki a fogyasztókból, hogy a gázérdekeltségek pro­fitját növelje, — nem olyan egyszerű, mint első pillantás­ra látszik. Igaz, az elnök azt mondta vétóüzenetében, hogy “a bi­zonyítékok olyan anyaga hal- mozodot fel, amely arra vall, hogy magánszemélyek saját érdekeik előmozdítását olyan erőfeszítésekkel igyekeztek elérni, melyeket pökhendinek tartok s amelyek annyira uj­jat húznak az illendőség el­fogadható szabályaival, hogy az amerikai népben kétséget ébreszthetnek a kormányin­tézkedések tisztességessége te kintetében az esetben, ha jó­váhagynám e törvényt...” Ugyanakkor azonban Eisen­hower kijelentette azt is, hogy a törvény célkitűzései­vel megegyezik, ha épség­ben tartják a fogyasztók “jo­gát a tisztességes árakhoz.” Washingtonban általános vélemény az, hogy az elnöki vétóval legalább egyelőre megbukott a gáz-törvény, mert sem az átszövegezésére, sem pedig megvitatására a kongreszus ülésszakában már nem lenne érkezésük. Vizsgálatot követelnek Ezzel azonban még távolról sem ért véget az ügy. A Case szenátor révén napvilágra ho­zott megvesztegetési botrány roppant mélyen felkavarta a kedélyeket nemcsak a kong­resszusban, hanem természe­tesen az ország közvélemé­nyében is. Hiába mondta J. William Fulbright arkansasi szenátor, a törvény benyúj­tója, és Lyndon Johnson te­xasi szenátor, a szenátus többségi vezére, hogy a vétót “nehéz megérteni”, tekintve, hogy az elnök “érdemeleges- nek tartja a javaslatot” és hiába mondta Sam Rayburn Házelnök, texasi demokrata szenátor, hogy Eisenhower “nem helyesen okadatolta” meg vétóját, a Case-ügy ki­vizsgálását továbbra is köve­telik még szelesebb alapon. Amikor ugyanis a meg­vesztegetési kísérlet kipat­tanásakor elkezdték a vizsgá­latot követelni, Thomas C. Hennings Jr. missouri de­mokrata szenátor, a válasz­tási albizottság elnöke kije­lentette, hogy bizottsága “ki fogja viszgálni a Case-ügyet és minden más gyanús ügyet is és ha tudják, lefülelik a nagy fiukat.” Ehelyett az erélyes intézkedés helyett a szenátus egy válogatott bi­zottságot nevezett ki azzal a szigorú meghagyással, hogy csakis a Case-ügyet firtassa. Ez a válogatott bizottság az­tán megkaparta kissé az ügy felszínét, aztán megállt. Ek­kor azonban vádak hangzot­tak el, hogy a megvesztege­tési ügyeket el akarják tus­solni. Közben Hennings sze­nátor helyét a választási al­bizottság élén Albert Gore szenátor foglalta el, aki múlt hét csütörtökén bejelentette, hogy mihelyt megkapja a vá­logatott bizottság végső je­lentését, azonnal hozáfog nemcsak a Case-ügy, hanem az összes olyan ügyek kivizs­gálásához, amelyekben pén­zeket adományoztak a válasz­tási kampányokhoz és le fog­ja leplezni a korrupciót. Megszólal a munkásság A vasutas munkások szak- szervezetei “Labor” cimü lap­juk utján felszólították azon­nal a szenátust, hogy “teljes támogatásban” részesítse Go­re szenátor vizsgálatát a kongresszus olaj- és gázérde­keltségei kijáróinak “politi­kai korruptsága” ügyében. Követelik továbbá, hogy sür­gősen fogadja el a kongresz- szus Hennings szenátor ta­valy benyújtott javaslatát, amelynek értelmében nyilvá­nosságra kell hozni minden pénzösszeget, amelyet szená­torok és képviselők kapnak választási kam pányukhoz. Ezenkívül még azt követelik, hogy a képviselőház és a sze­nátus fogadjon el olyan ha­tározatot, amelynek értelmé­ben minden képviselőnek é» szenátornak nyilvánosságr. i kell hozni összes külső jöve­delmi forrásait. A “Labor” egyszersmim rámutat cikkében a földgáz’ törvény körül történt össze-' gyanús mozzanatra és sürge­ti a szenátust, hogy haloga- tás nélkül tegyen meg min­dent “az ország és saját­maga érdekében”, hogy régi jó nevét visszaszerezze, “mi­vel veszélyesen rossz megvi­lágításba” helyezte magát azzal, hogy engedett “a dús pénzekkel dolgozó olaj- és g á z é r dekeltségek kijárói­nak”, amikor olyan törvényt fogadott el, amely “kifoszta­ná az embereket, hogy a már különben is meseszerűen gaz­dag keveseket még gazda­gabbá tegye.” A választási év hatása Körülbelül igy állnak az ügyek e sorok írásakor. A magunk részéről hozzátehet­jük, hogy a vétó feltétlenül azért történt meg, mert vá­lasztási évben vagyunk. Ei­senhower elnök a vétóval voltaképpen zseniális politi­kai sakkhuzást végzett. Ha­talmas érvet, fegyvert, lehe­tőséget adott a választási küzdelmek során a republi­kánus párt jelöltjeinek kezé­be, amellyel visszaverhetnek minden vádat, hogy a repub­likánus kormány Cadillac kormány lett volna, mely va­kon engedelmeskedett a nagy o 1 a j é r dekeltségeknek és egyéb monopolista csoportok­nak, hiszen a földgáz-tör­vényt a republikánus elnöki vétóval ejtették el. Ugyan­akkor rákenhetik a gyaláza­tot a demokratákra is, mert mindkét ház konzervatív de­mokratái, az olaj-államok olajoskezü demokrata hon­atyái álltak az első sorban a gáztörvé*y elfogadtatása ér­dekében. Kortesfogás Zseniális fogás, kortesfo­gás volt nemcsak azért is, mert sok megfigyelő nézete szerint ebben látják előjelét Eisenhower azon elhatározá­sának, hogy újra fellép el­nökjelöltnek az 1956-os vá­lasztásokon, hanem azért is, mert az ország minden gáz- fogyasztóját egyenként érin­ti az a tény, hogy az elnök megóvta a gázérdekeltségek présétől s ezért hálából majd rá fog szavazni. Az elnök azt reméli, hogy az ország népe (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom