Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-07-07 / 27. szám
July 7, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Aki “eladta a lelkét az ördögnek“ Izraelben leleplezték a deportált magyarországi zsidók legnagyobb árulóját. — Halévy jeruzsálemi bíró igazoltnak minősítette a legtöbb vádat. — A Sharett kormány válságba jutott a magyar-zsidó quisling, Kasztner támogatása miatt A POLITIKAI HÁTTÉR A magyarok számára döbbenetes uj adatok és tények kerültek napvilágra az Izráelben lejátszódott egynapos kormányválsággal kapcsolatban. A négy pártból álló koalíciós Sharett- kormánv bukását ugyanis az idézte elő, hogy az ellenzék bizalmi szavazatot kért az uj választások előtt álló Knesszettöl, az izráeli parlamenttől, amiért a kormány bizonyos pártfogói magatartást tanúsított dr. Israel Kästner, magyar származású gazdag zisdó iránt. Dr. Kastner ellen, aki a kománypárt egyik oszlopa,, egy Malki- el Greemvald nevű, ugyancsak magyar szárma- záesu zsidó ember, nemrég egy röpiratot adott ki, azzal vádolva Kastnert, hogy Budapesten kollaborált (együttműködött, összejátszott) a nácikkal a megszállás alatt. A röpirat miatt a kormány bűnvádi eljárást indított írója, Green- wald ellen, rágalmazás és becsületsértés címén, a kerületi törvényszék azonban egyetlen vádpont kivéletével az összes többi vádpontot, igazoltnak Ítélte és a nem bizonyithkató vádért 90 cent pénzbírság lefizetésére büntette Greenwaldot. Dr. Kastner volt a cionista mentőbizottság feje a megszállt Budapesten. Ez alkalommal kijárta a náciknál, hogy 600 zsidót kiengednek az országból. A törvényszék ebben a tényben kimerítve látta a kollaborációban való bűnösséget, mert ugyanakkor Kastner előkészítette az utat a többi 600 ezer zsidó kiirtásához. Ugyanis elhitette velük, hogy nem lesz semmi bajuk, mindössze munkatáborokba viszik őket, holott az auschwitzi gázkamrába szállították. Félre- vezetetttségük következtében nem sejtették a rájuk várakozó halálos veszélyt és sem megszökni, sem ellenállni, legalább úgy. amint azt a varsói zsidók csinálták, nem jutott eszükbe. Greenwald családjának ötvenkét tagját gyilkolták meg a nácik a gázkamrákban. Greenwald éveken át nyomozott az után, hogy rájöjjön a magyarországi zsidók szörnyű tragédiájának igazi okára és körülményeire. Vizsgálódásai vezették ennek a dr. Kastnernek a nyomára. Az izráeli törvényszék leszegezte, hogy dr. Kasztner kötelessége lett volna figyelmeztetni hitsorsosait a sorsuk felől, hogy amit megtehetnek, megtegyenek életük megmentésére. Éppen azzal követett el árulást, hogy az általa kiválasztott 600 gazdag zsidóért, az elitért, szabad prédára bocsátotta a többit. Őmaga és családja aztán Svájcba menekült, onnan Izráelbe ment, ahol aktiv részt vett a politikában. Az izráeli kormányválság megoldódott hamarosan, de a hatszázezer magyar zsidót vértanú- halálából már semmi sem támaszthatja fel és a vértanuk hozzátartozóinak vérző szivét sem gyógyítják meg. Dr. Kastneren kívül több más kollaboráns ügyéről tudunk és foglalkoztunk is velük lapunk hasábjain. Sajnos, azokra nem sikerült a rábizonyitás és igy megmentették nyakukat a huroktól. Dr. Kastner végre egy azok közül, akikre sikerült rábizonyítani aljas tettüket és bűneiket. Az üggyel kapcsolatban fellebben a fátyol a gondosan rejtegetett mesterkedésekről, ahogyan a példátlan tömeggyilkosságokat előkészítették. Az igazságot nem lehet véka alá rejteni, előbb-utóbb minden kiderül. A helyszíni riport A fenti első jelentés vétele után a Magyar Szó-nak sikerült megszerezni a szenzációs éc borzalmas ügy végső fejleményéről, a bírósági döntésről szóló eredeti, helyszíni riportot. íme a döbbenetes dokumentum: JERUZSÁLEM, 1955 junius 24. — Tegnap reggel a jeruzsálemi felsőbíróság egyik termét zsúfolásig megtöltő közönség előtt elhangzott az Ítélet Malkiel Greenwald rágalmazási perében. Dr. Hálévi, a jeruzsálemi törvényszék elnöke az ítélet felolvasását azzal kezdte, hogy idézte a Malkiel Greenwald röpiratában Dr. Kasztner Rezső ellen emelt vádakat. Ezeket az elnök a következő négy csoportba osztotta: 1. Dr. Kasztner Rezső együttműködött a nácikkal! 2. Dr. Kasztner Rezső közvetve részes a magyar zsidók tömeges meggyilkolásában, azaz előkészítette a talajt annak végrehajtására! 3. Megosztozott a zsidóktól rabolt pénzen náci háborús bűnösökkel. 4. Megmentett náci bűnösöket a háború után a büntetéstől. Az elnök megállapította, hogy Greenwald igazat irt. amikor Kasztnert a nácikkal való együttműködéssel, valamint azzal vádolta, hogy közvetve résztvett a magyarországi zsidók elpusztításában. A magyar deportálások története Az Ítélet alátámasztására Dr. Hálévi ismertette a magyar zsidóság deportálásának és elpusztításának történetét, ahogyan az a tárgyaláson elhangzott tanúvallomásokból kialakult. Azon a napon, amikor a nácik megszállották Magyarországot, 1944 március 19-én, megjelentek Budapesten az SS. különleges különítményei, a Judenkommando, amelyeknek egyedüli célja az volt, hogy elpusztítsák Magyarország 800,000 zsidóját. Adolf Eichman személyesen vezényelte ezt a Judenkommandot, hogy megszervezze a magyar zsidóság elpusztítását és ellenőrizte annak végrehajtását. Eichmannak gyorsan kellett befejeznie munkáját és szándékát olyan ütemben és olyan sikeresen hajtotta végre, amelyre nincs példa a náci pusztítások történetében. Április közepén megkezdték a zsidóknak gettókba való bezárását és május közepén megkezdődött a deportálás Auschwitzbe. Napról-napra 12 ezer zsidót szállítottak zárt vaggonokban a megsemmisítő táborba .s hét hét elegendő volt a gyilkosnak arra, hogy pusztulásba vigye az összes vidéki városok zsidóságát, számszerint félmillió lelket! A “mentöbizottság” működése 19-11 óta működött egy úgynevezett “mentő- bizottság” Budapesten a zsidóság ügyei védelmére. A kezdetben önkéntes alapon működő bizottságot 1943 elején a Szochnut kívánságára hivatalossá és állandó jellegűvé tették. A bizottság elnöke Komoly Ottó lett, tényleges vezetése azonban Dr. Kasztner Rezső kezébe került,s aki ezt nem helyezte szélesebb közéleti alapra, mert nem akarta megosztani feladatkörét a közvetlen befolyásán kívül álló személyekkel. A németek bevonulása után a Judenkommando vezetői magukhoz rendelték Freudiger Fülöpöt, a budapesti ortodox hitközség elnökét. Az egyik tiszt átadta neki Weiszmandel pozsonyi rabbinak héberül írott levelét, amelyben azt ajánlja, hogy Budapesten kezdjék meg újra a Pozsonyban megindult tárgyalásokat Wiszliczennyel a zsidóság megmentésére vonatkozó úgynevezett “Európa-terv”-ről. Wiszliczeny ígéretei A tárgyalások ügyében azonban a politikai kezdeményezést Dr. Kasztner és Brand ragadták magukhoz, akiknek ajánlatára Wiszliczeny SS tiszt hozzájárult, hogy pénz ellenében a nácik nem fogják elpusztani a “fizető” magyarországi zsidókat, tartózkodni fognak a gettóba zárásuktól és deportálásuktól, valamint engedélyezni fog alijját (kivándorlást Palesztinába). Wiszi- czeny arra is célzott, hogy nem csupán néhány- száz zsidó kivándorlásában érdekeltek, hanem nagyobb tömegek kivándorlását akarják. Hatszáz certifikát $ Minthogy a budapesti Palesztina Hivatal három nappal a németek bevonulása előtt 600 Pe- lesztinába szóló certifikátot kapott, Dr. Kasztner a Plasztina hivatal vezetője, Krausz hozzájárulásával megkérdezte Kromay SS tisztet, hajlandók-e a nácik hozzájárulni ezeknek a távozásához. Kromay kijelentette, hogy erre meg vannak a kilátások, azzal a feltétellel, ha a kivándorlást a magyai- hatóságok előtt Németországba való deportálásnak tüntetik fel, mert a magyar kormány (Sztójay) deportálni akarja a zsidókat és nem kivándoroltatni. Krausz figyelmeztette Kasztnert, hogy a kivándorlásnak deportálás ürügye alatt való lefolytatása úgy tűnhet a zsidóság előtt, mint előzetes hozzájrulás a Németországba való deportálásra és ez gyengíteni fogja a zsidók erkölcsi ellenállásának lehetőségét. Krasztner nem fogadta el Krausz terveit és folytatta a tárgyalásokat az SS-el ebben az irányban. Április közepén megkezdődött a zsidóknak gettóba való bezárása és ugyanennek a hónapnak a végén Kasztner megtudta, hogy véglegesen elhatározták a zsidók deportálását. A Kasztner és az SS közötti tárgyalások kudarcot vallottak és Kasztner ezentúl már csak a 600 zsidó kivándorlásának engedélyezésére szorítkozott. Május 2-án Dr. Kasztner megállapodásra jutott Kromay SS tiszttel a “protekciósok” (a gazdag zsidók, köztük a jelenleg U. S. A.-ban tartózkodó Chorin milliomos család is—Szerk.) kivándorlására vonatkozólag, és ezzel a tárgyalás kizárólag csak ennek a csoportnak a megmentésére korlátozódott és a 800 ezer deportálásra ítélt zsidó nem képezte többé megbeszélés tárgyát. Azon egy hónap alatt, amig Kasztner Wiszliczennyel és Kromayval tárgyalt, a nácik kész tényeket teremtettek a totális deportálásra. Az együttműködés ára Az ítélet a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy mi vezette a nácikat arra, hogy hozzájáruljanak néhányszáz zsidónak megmentéséhez. A bíróság szerint nem a 6QP certifikát és nem is a Kasztner által adott pénz volt ennek az oka. Ezek a protekciósok részben a budapesti központi zsidó tanács, részben a vidéki tanácsok tagjainak rokonai voltak (valamennyien vagyonos emberek) a Kasztner által Kromay SS tisztnek benyújtott lista alapján. A nácik ezt csak azért tették, hogy a megmentőket, Kasztnert és a Zsidó Tanács tagjait és a zsidó nép vezetőit Budapesten és a vidéken egyaránt a zsidók elpusztításának idejére együttműködésre kényszerítsék a nácikkal! Mi volt a nácik taktikája? A nácik azért tárgyaltak szívesebben a mentőbizottsággal, mert attól tartottak, hogy ellenállással fognak találkozni Magyarországon is. A nácik tanultak a varsói és egyéb gettók lázadásaiból és tudták, hogy a zsidók drágán adják oda életüket, ha kellő módon irányítják őket! A tapasztalat arra is megtanította a nácikat, hogy a cionisták mindenütt a legaktívabb elemet képezik a zsidóság körében. A biró megállapítása szerint nem fontos az a kérdés, hogy fennállottak-e a sikeres védekezés lehetőségei. Az igazi kérdés az, féltek-e a pusztítás végrehajtói attól, hogy tervük végrehajtását a zsidók megzavarhatják és ez az aggodalom fennállott. A nácik mérlegelték annak lehetőségét, hogy ellenállással találkoznak, mert abban az időben csak nagyon kisszámú legénység — 150 SS katona és 5,000 magyar csendőr — állott Eichman rendelkezésére. Németország katonai helyzete rossz volt, a szovjet hadsereg ellenállhatatlanul nyomult előre, hatalmasabbnál hatalmasabb csapásokat zúdítva a náci hadseregekre (a magyar hadsereg fele akkor már rég elpusztult a voronyezsi vágóhídon.—Szerk.) és igy a nácik nem tudták 800 ezer zsidó deportálását tisztán katonai hadművelet formájában végrehajtani, hanem csak olvan terv keretében, amely részben maguknak a félrevezetett, kétségbeesett és szervezetlen áldozatoknak együtt működésén alapult. Ezt az együttműködést segített nekik Dr. Kaszt ner megszervezni! Kasztner, aki a biró szerint nem kapott felhatalmazást a magyar zsidóság nagy részétől, i:- létéktelenül és felelőtlenül kész tények elé állította a magyar zsidóságot. A nácik szívesebben (Folytatás a 10-ik oldalon) %
