Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-08-11 / 32. szám
August 11, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Olvasóink Írják... Nyikes bácsi halálára — Detroiti tudósítónktól — i Nyikes bácsi meghalt. Ta- | Ián egész életében nem volt I az a nagyon hangos ember, aki féltéglával veri a mellét és tele kiabálja a világot, hogy ki, ha én nem. Egyszerű szerény ember volt, aki nem kért, hanem mindig adott. Olyat adott, amit minden ember adni tud, de mégsem adják úgy, ahogy azt a Nyikes bácsi adta. Adta a munkaerejét, a tudását és az akaratát. Ha a gyűlésen felszólalt, nem cikornyázta ki a beszédét, nem járta körül a mondanivalóját. Az is igaz, hogy nem volt szónok, de ha valamit meg akart mondani, akkor azt az ö egyszerű szavaival mondta meg úgy, hogy mindenki megértette. De nemcsak itt Detroitban vette ki részét a harcokból, hanem a bányavidéken is, a honnan idejött. Tisztviselője volt az I. W. O.-nak. A mi seregeinkben ilyen katonák vannak, ákik mint igazi katonák végigharcolnak egy egész életet és aztán, mikor kidőlnek a sorból jóformán senkisem veszi észre. A Nyikes bácsira az 1 KedvesMunkástársak! Kérem nekem is küldjék meg a Tegnap és Ma c. kötetet, s az árát tehetségem szerint be fogom küldeni. Én is olvastam már néhány regényt, de a Betyárhoz hasonlót még nem találtam. Minden regényben a gazdagok, hercegek, grófok, bárók a főszereplők, de a Betyárban az Avar Jani, a napszámos a főhős. Akárcsak a mi “Kanadai Magyar Munkás”-unkban, Jókai: Gazdag szegények című regényében Kapor Ádám váltóőr, felesége, a mosónő, Paczal János közrendőr voltak a főszereplők. Ez az, ami értékessé teszi ezt a két regényt előttem. Mint szórakoztató Írást, szívesen látom a lapban, s nagyon érdemes volna műkedvelő gárdánknak szinielőadásra átdolgozni. Látom a lapból, hogy többen szeretnék a magyar történelem leközlését a lapban. Szerintem ez nem volna jó, mert úgy látom, hogy a dolgozók mai feltörekvő politikáját nem lehetne vele terjeszteni, Sokkal helyesebbnek látnám a munkások történelmét leközölni, kezdve a Spar- tacus-lázadástól, ' vagy még élőbbről, amennyire csak visz sza lehet menni. Talán ide tartozik a kereszténység eredete is, ami a római birodalom összeomlásához vezetett. Vannak kisebb-nagyobb forradalmak, mind a szegények és gazdagok közötti összecsapások s habár legtöbbször leverték a szegényeket, de évek múlva, bár erősen átrostálva, követeléseiket törvényesitet- ték. (Ezt a Kossuth-forrada- lom is bizonyít ja.) Ezekkel és hasonlókkal le* onyitani, hogy a tár I utolsó időben nagyon rá járt fa rúd, amióta benn a gyár- ! ban egy baleset érte, ami na- gyan megrontotta az egészségét. Több esetben Matyónak hívtuk, mivel Borsod megye Mezőkövesdről származott. Nem haragudott érte, inkább tetszett neki. Volt is benne egy kis matyóhuncutság, szerette a másikat ugratni, ha volt valaki aki kötélnek álljon. Van négy unokája, akiket itthagyott. Hogy milyen büsz ke volt az unokáira, azt csak egyedül a nagyapák értik meg. Itt maradt a felesége, egy nagyon kedves jó asz- szony, aki mindenben, jóban- rosszban és bizony a legtöbbet szegény proletársorsban, mindig kitartott mellette és segitette, hogy jó katonája legyen a munkásosztálynak. Itt maradt a négy unokája, amire olyan nagyon büszke volt. Két leánya és egy fia, akik gyászolják a jó, feledhetetlen édesapát. Mink is búcsút mondunk neked, Nyikes bácsi, akikkel együtt harcoltál a jövőért, egy jobb világért. Egy jóbarát sadalmi fejlődést visszafelé forditani nem lehet éppen úgy, mint ahogy a földnek a saját tengelye és a nap körüli forgását sem lehet megállítani. Idetartozik az ipar fejlődése is. Vagy 200 évvel ezelőtt hiába törték össze az első szövőgépet, a fejlődést megállítani nem lehetett. L. Kovács kanadai olvasó • , Kedves Szerkesztő ur! Késve küldöm a könyvért a dollárt. Tudom, hogy én azt nem tudom megfizetni, mert értékes, jó és szép elbeszélések vannak benne. Az én kedvenc íróm gyermekkorom óta Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, utóbb Veres Péter, Móricz Zsigmond. Sajnos barátoknak nem rendelhetek belőle, mert már volt alkalmam Ur József: Szép emlékek c. elbeszéléseit kiküldeni az országban lakó ismerőseimnek. Hónapok múlva kaptam választ, hogy mit gondolok, ki olvas őnáluk magyarul, neki meg nincs ideje, majd ha ideje lesz, bepakolja és visszaküldi. Nagyon fájt ez nekem, mert régen ezek a mi olvasóink voltak. Üdvözlöm a szerkesztőséget, külön dr. Pogányt az előszóért. Mrs. Horváth Uj élelmiszeripari üzemek épülnek. A mátészalkai tejüzem az év végére már naponta 500 kiló kazeint és 2000 kiló vajat készít. Ugyan-! csak 1955-ben készül el a ■ jászberényi és a békéscsabai uj kenyérgyár. Ami kimaradt a beszámolóból Kedves Szerkesztőség: Olvastam a jul. 28.-i lapszámban a genfi konferenciáról való beszámolójukat, mely nagyjából ugyanolyan, mint a St. Louis Post Dispatch beszámolója, egy pont kivételével, mely igen fontos. Ez pedig az , amikor Eisenhower elnök a nyugati hatalmak nevében azt indítványozta a Szovjetunió delegátusainak, hogy a Szovjetunió adjon nagyobb szabadságot a keleteurópai népi demokratikus országok népeinek, vagyis engedjenek szabad választásokat, hogy a nép szabadon dönthesse el, milyen kormányforma alatt kíván élni. (Ez alatt természetesen a nyugati hatalmak azt értik, hogy állítsák vissza a bankárok üzletét, a grófi birtokokat és a kapitalista rendszert.) Amikor Csehszlovákia munkássága megtudta ezt a gyenge kérelmet, tiltakozott, azt mondva, hogy ők nem akarnak rendszerváltozást, ők meg vannak elégedve azzal az életmóddal, amelyben élnek. Ezenkívül volt a Post Dispatchben egy másik fontos hir. Ugyanis Eden, Anglia miniszterelnöke azt mondta Németország egyesítésére vonatkozóan, hogy ebben a kérdésben előbb-utóbb a Szovjetunió fog győzni. Ezen politikai elgondolását arra alapozta, hogy a Szovjetunió várni fog, nekik nem sürgős I Németország egyesítése. Akinek ez sürgős, az Németország és emiatt ott politikai v á ltozás fog bekövetkezni, amely végül is Németországot a Szovjetunió elgondolása alapján fogja egyesiteni. Ezt a két kis hirt legyenek szívesek a Magyar Szóban leközölni. amiért előre is fogadják köszönetemet. T. J. • Kedves Szerkesztőség! A könyvet megkaptuk és nagyon jó elbeszélések vannak benne. Nemcsak mi szeretjük, de mindegyik barátunktól, akik már olvasták, csak azt halljuk, hogy nagyon szeretik a könyvet. Ezt máskor is megtehetik, hogy olykor-olykor meglepnek bennünket egy jó magyar könyvvel. Vranicsék Tisttelt Munkástársak! Először is a konferencia alkosson egy szervezetet, amely az amerikai demokratikus' magyarságot képviseli és melynek nevében az 1956 os vá- asztásokban a munkásság aktivitást fejthetne ki. A neve lehétne demokratikus szövetség és kimondottan az amerikai demokratikus jogokat védelmezné. Ennek égisze alatt lehtne tartani összejöveteleket a lap javára. A lap jó, de nem olyan jó, hogy ne lehetne egy kicsit javítani rajta. Nézetem szerint egyik legnagyobb hibája, hogy a régi olvesóknak Írják és az uj olvasók nem találják ! elég érdekesnek. Nincs semmi, amit ő megértene és értékelne, mondjuk az apostolok levelei, melyeknek most HOZZÁSZÓLÁS A LOSANGELESI ORSZÁGOS LAPKONFERENCIÁHOZ Az előfizetés felemelését ajánlja Tisztelt Szerkesztőség: Kívánok jó sikeres munkát a Los Angeles-i lapkonferenciához, hogy ez a jó munkáslap tovább tanítsa a munkásokat az igazságra, békességre és testvériességre s harcsak lehet, továbbra is megjelenne hetenként egyszer, ha nem is több, mint 16 oldalas nagyságban. Szeretnék 4-5 munkástól levelet minden héten, mert abból tudom meg, hogy fejlődik a nép. Olyan írásokat, mint a jul. 28.-Í számban volt a magyar ifjúság életéről és E. H. Neu- wald Tréfás jelenete. Ne legyen regény, de több politika, röviden és jól használni az ostort, vagyis a nagy botot. Orvosi cikkeket szeretnék többféle betegségről, mert bizony ezen lap olvasói több mint 60 ' < -ban az 55 éven felül vannak és sokféle betegség látogatja meg az öregeket. A pénzügy az a legnagyobb kérdés. Én bizom a Magyar Szó olvasótáborában, hogy nem hagyják a lapot kimúlni, hanem tehetségükhöz képest hozzájárulnak a lap megjelenéséhez. Ajánlom, hogy j $ 10,-legyen egy évre, ha a | többség úgy dönt és ne ktild- íjenek ingyen lapot sehová. Az idő elmúlt, mert uj munkás magyarok nem jönnek és a D. P.-k között kevés munkás van. s mumussal való ijesztgetés még elég nagy, de nem tehetnek ellene semmit, mert a szocializmus itt van és itt is marad és azok segítik a munkás életszínvonalát fölemelni. De azok a munkástársak, akik több magyar szomszédságában laknak. adják oda a lapot azoknak, akik még nem olvassák. Bizony néha egy évig is ’eltart, amig megrendelik. Danczi is jelentőségük van. Azt is jobban ki kellene domborítani, hogy nincs messze már az Ígéret földje, hiszen a nagy négy már összeült, most már j csak az kell. hogy kezet fog- J janak és olyan prosperitás lesz, hogy a paradicsom azt meg sem közelíti, úgy bizony! A Remek Írókat nagyon szeretem és azt hiszem, hogy | megüti a mértéket. Érdemes I elolvasni és terjeszteni. Nézetem szerint a jövőben í is ki kell adni ilyet, ha mód van rá. Mépr csak annyit, hogy nagyon szeretnék elmenni a lapkonferenciára, de azt most nem tehetem, de vele tek vagyok és figyelemmel fogom kisérni a konferencián elhangzott szavakat! Bethlehcnw Vasmunkás j Kedves Munkástársak! Őszinte kívánok maradni és j hü, mint évtizedeken át. Soha sem lehet előre tudni az ember gondolatát, amíg azt ki nem mondja, vagy le nem Írja. Én is igy vagyok most e pillanatban. Clevelandon a Palmer-időkben és most már évek óta, mióta Miska bátyánk kikövetelte a felváltását, kénytelen voltam a lap ügyét kezelni. Mint a haladás törhetetlen hive, nem térhettem ki ezen kötelesség teljesítése elől, megkezdtem és végeztem a „körülmények által engedett korlátok között. Nem élhettem teljesen a lapnak, arra nem volt semmilyen alap, sem mód ezen időszakban, de örvendtem, ha minden zökkenés nélkül ment. A név változott, az olvasók maradtak, szerették a lapot, a szerkesztőket, a munkás- irókat, újak is jöttek, de jött a krízis, amit kiheverni nem ! tudtunk. Megszűnt a napilapunk. Amikor erős akarattal I azon törtem magam, hogy a ! napilapért és csakis ezért fogom időmet áldozni, bekövetkezett a napilap bukása. Mint a nem várt fejbeütés, úgy érintette ez minden csepp véremet. Megalkudtam ugyan í de belenyugodni azóta sem tudtam. Már sokat töprengtem azon, hogyan és miképpen lehetne a mi kedves napilapunkkal ismét kimenni a széles nagytömegű magyarság közé hasznos, felvilágosító és őszinte baráti szóval, megértetni velük, hogy az : előrehaladást meg lehet | ugyan akadályozni ideig-órá- ig, de megszüntetni nem lehet. Ennélfogva tehát mindenkinek szüksége van olyan napilap olvasására, amelynek irói tiszta aggyal, tiszta látókörrel, a felmerült vitás kérdések kivizsgálása után adják tovább tudásukat az olvasóknak. Most a losangelesi lapkonferencia előtt én is, mint más is, azon az állásponton vagyok, hogy napilapot az amerikai magyarság számára és Ígérem, hogy ezért tüzön-vi- zen át mindent megteszek. Az ezres lapfenntartási alap az amerikai magyarság számarányához képest kevés, azt a kétezresnél kell elkezdeni . .. Ma már, a békés atomkorszak kezdetén, nincs megfélemlítés, nem lehet mára bubust előszedni. Akik ismernek, hallották tőlem nem egyszer az évek hosszú során, hogy nem lehet háborút kezdeni, amig a nép^k nagy tömege BÉKÉT akar. R. Wlach. lapkezelő P. S. többeknek, különösen J. K.-nek és D. Sz.-nek: A West oldali ellanyhulási siralmunkra csak annyit, AMI KÉSIK, NEM MÚLIK,kivált, ha ők maguk is komolyan akarják. R. W.
