Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-08-04 / 31. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 4, 1955 & Irodalom művészet BARTÓK ÉS A MAGYAR NEMZETI KULTÚRA BUDAPEST, julius 15. —Az Országos Béke- tanács székházában adták át a Béke-Világtanács által adományozott nemzetközi békedijat Bartók Béla, a nagy magyar zeneköltő családjának. ' A bensőséges ünnepség részvevői nagy szeretettel köszöntötték Bartók Béla özvegyét, fiát, ifj. Bartók Bélát és feleségét. Andics Erzsébet, az Országos Béketanács elnöke a következő beszéd kíséretében nyújtotta át a Bartók családnak a nemzetközi békedijat. — Tisztelt elvtársak, kedves barátaim! Engedjék meg, hogy a helsinki béke-világtalálkozó magyar küldöttségének vezetőjeként átadjam a Bartók-családnak a nemzetközi békedijat, amelyet a Béke-Világtanács hazánk nagy fiának, a lángeszű muzsikusnak, a nagy gondolkodónak és igaz embernek, Bartók Bélának odaítélt. Valamennyiünk számára, akik ott voltunk, feledhetetlen élmény marad az a fennkölt és bensőséges [ünnepélyesség, amellyel a nemzetközi bé- kedij aranyérmét a magyar nyelvű okirattal együtt, szívből jövő meleg szavak kíséretében átnyújtották a magyar küldöttségnek az oly sok nagy személyiséget hivei között számláló béke- viiágmozgalom legkiválóbb képviselői előtt. A nemzetközi békedij odaítélése a halott Bartók Bélának, ez a magas kitüntetés híven visszatükrözi azt a nagy és egyre növekvő tiszteletet és elismerést, amellyel a világ népei, a haladó vi- lágközvélemény, az emberiesség, a jobb felé tö- rekedés, a béke hivei szerte a világon egyre nagyobb számban veszik körül Bartók Béla emlékét, egyre inkább értékelik, magukévá teszik életművét, nevelődnek, nemesednek nagyszerű művészetén. Bartók Bélának a nemzetközi békedijjal vaió kitüntetését a magyar kultúra őszinte megbecsülésének, nagy megtiszteltetésnek veszi az egész magyar nép." — Ezekkel a szavakkal vettem át Jártok Béla kitüntetését Nazim Hikmetnek a nagy költőnek és nagy békeharcosnak kezéből. * Igen, Bartók Béla alakja elválaszthatatlan a magyar néptől, mint ahogy Bartók Béla alkotása elválaszthatatlan nemzeti kultúránktól, a magyar zeneművészettől, abban gyökerezik ezer szállal. Bartók Béla azok közé tartozott, akik a fasizmussal szembeni elutasító magatartásukkal egy sötét korban a magyar nép igazi érzelmeinek képviselői, legbensőbb törekvéseinek kifejezői voltak. Azok közé tartozott, akik megmentették a magyar nép becsületét, mert az egész világ előtt nyilvánvalóvá tették, demonstrálták, hogy a fasizmus és a reakció, a Szovjetunió megtámadása, ordas eszmék hirdetése, a kufár és hazaáruló magyar uralkodó osztályoknak az ügye, mesterkedése volt. Bartók Béla zenéje a mi kis népünkben lakozó gazdag tehetségek lángeszű megnyilvánulása. Muzsikája, ugyanakkor, amikor a szó legnemesebb értelmében magyar, egyben mélyen egyetemes érvényűi. Ez azért vált lehetségessé, mert Bartók Béla a forró hazaszeretetnek és más népek megbecsülésének, az igaz patriotizmusnak és a népek barátságának a nemzetinek és az egyetemesnek összekapcsolására törekedett. Nagy alkotásaival, egész életével emellett tett hitet. Korunk alapvető, előremutató nagy eszméi, az életművét átható gondolatok: csak a népek testvéri összefogása mentheti meg az emberiség békéjét, fennmaradását, teremtheti meg boldogabb jövőjét. Bartók Bélát joggal vallja magáénak a hatalKiröpitették a mesterséges bolygó ötletét Izgalmas ötlet, mi tagadás, az emberkézzel szerkesztett mellékbolygó, amely óránkénti 18 ezer mérföldes sebességgel suhanna körül a földön minden másfélórában addig, amig el nem törik. A legérdekesebb az egészben az, hogy milyen politikai légkör veszi körül azt a valóságos légkört, amelyben a fantasztikus kísérletet az 1957—58-as évben, a geofizikának szentelt nemzetközi tudományos évben, végre akarják hajtani, amint az országos tudományos alapítvány és az országos tudományos akadémia tudósai bejelentették. Néhány évvel ezelőtt, amikor az ötlet először bukkant fel, abban az értelemben vitatkoztak róla, mintha egy újfajta atomfegyverről volna szó. “Ultimátumként” használnák “ellenségeinkkel” szemben, akiknek ilyen fenyegetésre azonnal be kellene adniuk a derekukat. Most azonban a genfi konferencia utáni napokban és légkörben minden más jelentőséget kap. A terv merőben tudományos és a vele kapcsolatban szerzett tudományos ismereteket minden ország rendelkezésére bocsátanák. Bridges, Byrd és Russell szenátor urak mint hidegháborús más béke-világmozgalom. Ez a kitüntető elismerés, amelyben részesítette, hozzá fog járulni ahhoz, hog Bartók Béla muzsikája még hatalmasabb erővel szárnyaljon — milliók és milliók, újabb és újabb népek, az egész emberiség szivét meghódítsa. így szolgálja Bartók művészete küzdelmes életpályájának befejezése után is egyre növekvő erővel és hatékonysággal a magyar nép és az egész emberiség boldugulását. így válik halha- tátlanná! Ezután Szabó Ferenc Kossuth-dijas érdemes művész, a Magyar Zeneművészek Szövetsége elnökségének tagja mondott beszédet. — A magyar zeneművészek, élükön Bartók Béla nagy barátjával, Kodály Zoltánnal, osztatlan örömmel és jóleső megelégedéssel fogadták a Béke Világtanács döntését, azt, hogy a nemzetközi békedijjal tüntette ki zenenk egyik legnagyobb klasszikusát, népünk nagy fiát, Bartók Bélát — mondotta. — A Béke-Világtanács ezt a nagy kitüntetést egy olyan kivételesen nagy alkotóművésznek ítélte oda, akinek életművéből, müvei minden üteméből a humanizmus, a népek közti megértés és barátság, a haladás és a béke nemes, szép eszménye érződik ki. Bartók zenéje ellenállhatatlan erővel sugározza szerte a világon százezrek és milliók felé emberi és eszmei valójának igazságát, ennek az igazságnak minden nemes szépségét. harcosokhoz illik, haragosan tiltakoznak a közlés ellen, mi azonban dicsérettel illetjük a szándékot, hogy a kísérlet eredményeit minden országgal közölni kívánják — és eltekintünk a reklám módszereitől. WISCONSIN állami képviselőházában az egyik nagyon érzékeny törvényhozó méltatlankodva panaszkodott, hogy valamelyik becstelen képviselő elárulta a riportereknek, hogy a Wisconsin Brews Ass. (Sörgyárosok Szövetsége), kártyákat osztott ki a képviselőknek, amelyek minden törvényhozónak két láda ingyen sört biztosítottak. No,- hát ez gyalázat, mondotta egy másik honatya. Ki fogja a szavazatát eladni két láda sörért? Egy-egy százdolláros a hotelszobában sokkal több eredményt ért el. Ez azon a héten történt, amikor a sörgyárosokat nagyon érdeklő törvényjavaslat fölött tárgyaltak. ★ AZ UTOLSÓ 18 hónapban 1 és félmillió személy hagyta abba a dohányzást az Egyesült Államokban a Census Bureau jelentése szerint. E nagy esés a Cancer Bureau utolsó jelentése után történt, ahol a kutató tudósok mind határozottabban állapítják meg, hogy a dohányzás nagyban elősegíti a rákveszélyt. AZ EMBERISÉG EGYIK MAGYAR JÓTEVŐJE Szinte hihetetlen, hogy annak az embernek a neve, aki száz év óta napjában ezer és ezer szülőanya életét mentette meg, az emberiség túlnyomó része előtt ismeretlen. Ez az ember Dr. Semmelweis Ignác. Akik ismerik munkáját és érdemeit “Az Anyák Megmentője” névvel tisztelték meg. Dr. Semmelweis Budán született 1818-ban. Szülei a jogi pályára szánták, de ő az orvostudományt választotta. Tanulmányoit a pesti és bécsi egyetemeken elvégezvén, orvosi pályáját a bécsi Allgemeines Krankenhaus-ban, annak a szülészeti osztályán kezdte el, ahol nemsokára kinevezték asszisztensnek az akkor leghíresebb szülész, Prof. Klein, mellé. Kórházban szülni akkoriban egy rettegett és veszedelmes dolog volt: a szülőanyák 30—40 százaléka “gyermekágyi láz"-ban elpusztult, még a hires bécsi kórházban is, amely akkor “mintain- tczet” hírében állt. Semmelweis feljegyzései szerint Párisban 100 szülőanya közül 30, Stockholmban 40 halt meg gyermekágyban. Semmelweis álmatlan éjszakákat töltött szenvedő anyák ágya mellett, tehetetlensége fölött töprengve. Nem nyugodott bele a “változhatatlan”-ba ahogy a világ ezt akkor elfogadta. Eltökélten nekilátott ennek a vésznek a leküzdéséhez, éjjeleket és nappalokat töltött a kórháziban, vizsgált, boncolt, kutatott, a feljegyzések szerint összesen 37,833 kortörténetet vizsgált meg. Hadat üzent az akkori szük-látókörü, konzervatív és vaskalapos társadalomnak, és nem nyugodott kutatásaiban. 1847-ben egy váratlan esemény döntő fordulatot hozott kutatásaiban: jó barátját, Prof. Kel- letschka törvényszéki orvost, eg hullaboncolás alkalmával egyik segédje véletlenül megkarcolta. A professzor, megbetegedett és meghalt vérmérgezésben, a gyermekágyi lázhoz egészen hasonló tünetek között. Ez adta Semmelweisnek azt a villámszerű gondolatot, hogy vájjon nem maguk a kezelő orvosok és asszisztensek hordják-e a fertőzést a boncolóteremből a szülőanyákhoz? Ezt a gondolatot követve szigorú utasítást adott ki osztályán, hogy a kezelő orvosnak vizsgálat előtt meg kell mosdani, majd később klórmeszes vizet irt elő erre a célra. Az eredmény szenzációs volt: a halálozások száma a kórházban 5 százalékra csökkent, és a tisztasági rendszabályoknak a betegekre való kiterjesztése után a halálozások úgyszólván teljesen megszűntek. Semmelweis mikroszkóp, laboratórium és kísérletek nélkül, évekkel Pasteur, Lister és Koch előtt rábukkant a titokra. De a leghihetetlenebb csak ezután jött. Eredményeit nem lehetett tagadni, mégis általános felzúdulással kellett megküzdenie. Az orvosok kinevették: mit, emberéletet lehet menteni avval, hogy az ember megmossa a kezét? A hires Prof. Meigs felháborodottan tiltakozott a klórmeszes mosdás ellen:: Mi jut eszébe? Egy úriembernek mindig tiszta a keze, mondta. Semmelweist elűzték Bécsből. Pesten folytatta küzdelmét mint a Rókus kórház főorvosa, majd később mint egyetemi tanár. 1860-ban adta ki kutatásait könyvformában. Pestről folytatta küzdelmét fáradhatatlanul a világ orvosai ellen. Fiatal anyák ezreinek kellett elpusztulni az orvosok maradisága és, szüklátókörüsége miatt, dacára a Semmelweis által kimutatott és tagadhatatlan tényeknek. Gyilkosoknak nevezte ellenzőit, Prof. Virchov-nak, a orvostudomány leghíresebb sebészének ezt irta: “ön,is, professzor ur, bűntársa ennek a tömeggyilkosságnak”. A sok küzdelem végre is megtörte, buskomor lett és 1865- ben, a sors gúny ja képpen, egy operáció során megfertőzte magát és ebbe belehalt. Csak halála után jöttek rá, hogy mennyire igaztalanul üldözték, amint később Pasteur és Koch tudományosan is bebizonyították következtetéseit és tanait. Gyermekágyi láz ma csak egy rossz emlék a messzi múltból. Semmelweis emlékét a mai demokratikus Magyarország hűen meg- ölzi avval a, féltő gondviseléssel, amit a szülőanyáknak és csecsemőknek nyújt a szülészeti rendelő intézeteknek, kórházaknak és gyermek- gondozóknak egy országos hálózatával. Minden év julius elsején, Semmelweis születésnapján, “Kiváló Orvos” és “Érdemes Orvos” címeket adnak az ország arra érdemes kiváló orvosainak.