Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-07-28 / 30. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 28, 1955 MAGYARORSZÁG JÖVŐJE ÉS AZ ATOMENERGIA BUDAPEST, 1955 julius. — A Magyar Tudományos Akadémia az alanti nyilatkozatot adta ki aoooi az alkalomból, hogy a Szovjetunió felajánlotta Magyarországnak az atomenergia békés célokra való felhasználásához szükséges tudományos és műszaki kellékeket: A magyar tudósok nagy örömmel fogadták a Szovjetunió nyilatkozatát, amely szerint Magyar- ország is részesül a Szovjetunió által már több országnak felajánlott tudományos, műszaki és egyéb segítségben az atomenergia előállítása, s békés célokra való felhasználása terén. Ahhoz, hogy e támogatás jelentőségét helyesen ítéljük meg, világosan kell látnunk tudományunk, különösen természettudományunk helyzetét. A felszabadulás előtt a kísérleti tudomány — és ezen belül elsősorban a fizika — rendkívül elhanyagolt terület volt. A felszabadulás után pártunk és kormányunk — annak tudatában, hogy az országot és a szocializmust a tudomány segítsége nélkül felépíteni nem lehet — megkezdte a tudományos kutatás széleskörű fejlesztését, amint erre gazdasági helyzetünk megerősödése folytán lehetőség nyilt. Az atommáglyák építése költséges Ez a fejlődés most olyan fokot ért el, hogy sikeres folytatása külső segítség nélkül lehetetlenné válnék, ugyanis az atommáglyák konstrukciójának igen bonyolult volta, az ehhez szükséges moderátor és különösen a nagy mennyiségű hasadó anyag az atomenergiával való foglalkozást kis országban külső segítség nélkül lehetetlenné teszi. Ezért most különösen időszerű, hogy abban a periódusban, amikor saját erőnkből nem tudtuk volna továbbvinni a szocializmus építésében olyan fontos tudományos programot, a Szovjetunió, nagylelkű felajánlásával megadja számunkra a további fejlődés feltételeit. A modern tudomány egyik leglényegesebb célkitűzése az anyag építőelemeinek, az atom finom szerkezetének, az atomreakciónak a tanulmányozása. Ilyen tanulmányokat természetes radioaktiv anyagok felhasználásával, valamint a különböző gyorsitóberendezésekkel is lehet folytatni. De a kísérleti lehetőségek nálunk jelenleg erősen korlátozottak és egész uj távlatok nyílnak meg előttünk, ha a vizsgálatok folyamán atommáglya segítségével előállított neutron sugarakat használhatunk fel. A mesterséges radioaktiv anyagokat ma már a tudomány és a technika legkülönbözőbb ágaiban alkalmazzák: orvosi és biológiai kísérletekben, mezőgazdasági és agrobiológiai problémák megoldásánál, a nehéziparban roncsolásmentes anyag viszgálatoknál, a legkülönfélébb kémiai folyamatok felderítésénél stb. A Szovjetunió már eddig is jelentős segítséget adott ahhoz, hogy az izotóp módszereket a hazai kutatásba bevezethessük és a különböző tudományágak, valamint az ipar problémáinak megoldására alkalmazhassuk. Olcsóbb lesz az ipari energia Az atommag-kutatások legfontosabb eredménye maga az atommáglya és az atommáglyával működő erőmű. Az atomenergia segítségével termelt energia Magyarország szempontjából igen fontosnak látszik. Még olyan országokban is, ahol jó minőségű és olcsó szén, vagy vízierőművek álIDcSZERÜ EMLÉKEZÉS A Vie Nuove cimü olasz hetilap nagyon is időszerű megemlékezésének szenteli egyik legutóbbi számát: a második világháború olasz partizánhőseiről ir és újra az emberek emlékezetébe idézi a fasiszták szörnyű embertelenségét és fömeggyilkosságait. A lap címlapján annak a márványtáblának a fényképét közli, amelyet Duccio Galimbei'ti partizánvezér és mártír emlékére helyeztek el. Ezt a feliratot Kesser- ling volt hitlerista tábornagynak cimezték. Az olasz kormány ugyanis még évekkel ezelőtt Kes- serling kiadatását kérte, hogy olasz törvényszék előtt vonják felelősségre az országban végrehajtott tömeges kivégzésekért, falvak felgyujtásá- ért, lakosságuk kiirtásáért és egyéb embertelen gaztetteiért. A bonni kormány annak idején elutasító választ adott. Sőt a volt náci tábornagy hihetetlen arcátlánsággal maga is nyilatkozott, mondván, hogy ő csak kis részét végeztette ki í-2ohnak az olaszoknak, akiket Hitler parancsára lanak rendelkezésre, azt mutatják a számítások, hogy évtizedes perspektívában az atomenergia legalább olyan olcsó lesz, mint a legolcsóbb szén, vagy vizienergia. Nálunk viszont, ahol a szén igen drága és vízierőművek nem oldhatják meg teljes mértékben energiaellátásunk kérdését, az atomenergia alkalmazása még sokkal fontosabb, mint más országokban. Az atomerőmüvek lehetővé tennék a kibányászott szén kémiai irányú feldolgozását és ezzel a magyar szénkincsnek a mainál sokkal gazdaságosabb felhasználását. Olcsóvá teszi az alumíniumgyártást Atomerőmüvek segítségével jóval nagyobb mennyiségű és olcsóbb energiát tudnánk termelni, mint jelenleg. Olcsó energia nagy mennyiségben, termelésünket lényegen magasabb színvonalra emelné. A legkézenfekvőbb példa erre Magyarország aluminium problémája: hazánkban igen nagy bauxitlelőhelyek vannak, a bauxitből az aluminium előállítása azonban drága, mert ehhez nagy mennyiségű elektromos energia szükséges. Atomenergia segítségével pedig bauxitunkból olcsó alumíniumot tudnánk előállítani. Láthatjuk az atomenergia alkalmazásának széles perspektíváját, amelyet a Szovjetunió által felajánlott segítség Magyarországon is a reális lehetőségek sorába állít. Bízunk abban, hogy ennek a lehetőségnek a kihasználása nálunk is az atomkorszak kezdetét fogja jelenteni. Ez a jövő; de beszéljünk arról, hogy mit jelent aa Szovjetunió által felajánlott segítség a jelen pillanatban. A háború óta különösen az imperialista államokban az atomkutatások terén folyó nagyfokú titkolódzás az ilyen kutatómunka elfojtásával fenyegetett. E folyamat most véget ér azzal, hogy a Szovjetunió bátran fellépett, feltárva gazdag tapasztalatait az atomkutatás terén és igy lehetetlenné tette a titkolódzást, amely a tudományos fejlődést gátolta. De ez a nagyszerű Tépés nemcsak arra szolgál, hogy most fokozott mértékoen szabadon megindulhatnak a kutatások, hanem közelebb hozza egymáshoz a népeket, elősegíti a nemzetközi megértést és igy nagy lépést jelent a világbéke biztosításában. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége nagy örömmel üdvözli és köszöni a Szovjetunió részéről tapasztalt állandó segítségnyújtásnak ezen újabb megnyilvánulását és a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy a felállítandó atommáglya és erőmű a magyar tudomány és hazánk gazdasági fejlődése céljából minél gyümölcsözőbb legyen. Rusznvák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke MRS. .1. GREENSROON Chicagóban korán reggel fölemelte a ház előtt hagyott szemeteskanna födelét és egy mélyen alvó kisfiút talált benne. Mikor nagynehezen fölébresztették, azt mondta, hogy tegnap este í’ossz autóbuszt vett hazamenni. Elveszett, nem tudta tájékozni magát. Elálmosodott, az üres szemeteskannába bujt mert azt találta a legjobb helynek aludni, mert ott nem háborgatta senki. meg kellett volna gyilkoltatnia. Sőt hozzátette: “nem elitélést, hanem emlékművet érdemel az olaszoktól.” A Duccio Galimberti emlékére emelt márványtáblán az olasz nép igy válaszolt Kesselringnek: “Megkapod Kamerád” Kesserling az emlékművet, amelyet tőlünk, olaszoktól követelsz. De hogy milyen kőből épitjük, azt mi fogjuk megválasztani, Nem épitjük a védtelen, általad fölégetett és földig rombolt falvak köveiből, nem a temetők földjéből, amelyekben a szabadság ifjú hősei derűs békében nyugosznak. Nem a bevehetetlen hegyek hófedte szikláiból, amelyek két télen át győztesen visszaverték gyilkos seregeidet. Nem épitjük kies völgyekből sem, a- melyek látták gyáva futásodat. De a kínzások alatt is összezárt hősi ajkak hallgatásából építjük, s ez kőszáli oromnál is keményebb. Csupán annak a szövetségnek a sziklaszilárdságából építjük, amelyet a szabad emberek esküje jelent. Abból az esküből, amelyet az önkéntesen A MAGYAR IFJÚSÁG UJ ÉLETE BUDAPEST, junius. — A Demokratikus Ifjúsági Szövetség országos konvencióján Szakali József, a vézetőség első titkára tartott beszámoló beszédet. Beszédéből az alanti figyelemreméltó részleteket idézzük: Ifjúságunk megváltozott életéről szólva rámutatott arra, hogy a magyar népi demokrácia megszilárdulása és a szocialista épitőmunka sikerei nyomán a dolgozó ifjúság élete is alapvetően megváltozott. A kapitalista Magyarországon rabság és nyomor jutott a dolgozó ifjúság osztályrészéül. Az ifjúság felett ott lebegett a munkanélküliség réme, a jövő bizonytalansága. Két és fél évtizeddel ezelőtt 1930-ban az ipari munkanélküliek 58 százaléka 29 éven aluli volt, s a tanoncok 14 százaléka különböző szív- és tüdőbetegségekben szenvedett. Hivatalos vizsgálatok állapították meg 1938-ban, hogy a 17 éven aluliak egyharmada napi 12—14 órát dolgozott s minden iparágban voltak olyan üzemek, ahol nyolc óránál hosszabb volt a fiatalok munkaideje. A hárommillió koldus országban nehéz sors jutott a dolgozó parasztit juság nagy részének is. Zsellérek lehettek az ezer holdak árnyékában, vagy a kulákok megalázott cselédei. A kultúra, művészet és tudomány forrásai zárva voltak a dolgozó ifjúság előtt. Az ipari munkások gyermekeiből csak minden száznyolcvanadik, a szegényparasztok fiai közül csak minden négyszáz- hetvennyolcadik járhatott középiskolába. 1930- ban csaknem háromnegyed millió Írástudatlan élt a Horthy-Magyarországon s nagyrészük a fiatalok közül került ki. Jellegzetes alakja volt e kornak a havatlapátoló, állástalan diplomás. Lehet-e csodálkozni azon, hogy az 1931. évi 5976 öngyilkossági kísérlet felét fiatalok követték el? A felszabadulás előtt Magyarország a csendőrszurony, a rendőrterror és a jogfosztottság hona volt. Üldözték mindazokat, akik haladó eszméket vallottak, igaz hazafiak voltak és sikraszáiítak a dolgozó nép érdekeiért. — Népi demokratikus rendszerünk, nagy pártunk harcának eredményei a tegnapi nincstelen fiatalságot a szabad haza büszke alkotó ifjúságává emelték — állapította meg nagy taps közepette Szakali József. — Országunkban nincs többé munkanélküli, sőt számos területen munkaerőhiány mutatkozik. Ifjúmunkásaink egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak, jólétük csak tehetségüktől, szorgalmuktól, két kezük munkájától függ. Megszűnt a parasztfiatalok nyomora, kulturális witaszitottsága s közülük már tízezrek választották a biztos jövőt jelentő szövetkezeti gazdálkodást. A népi demokratikus fejlődés során megvalósult a nők, a lányok egyenjogúsága. Ifjúságunk széleskörű politikai jogokkal bir és részt vesz az államhatalom gyakorlásában. Az országgyűlés padsoraiban negyven fiatal képviselő foglal helyet. Tanácstagjaink majd negyed része szintén az ifjak és lányok közül került ki. A munkás-paraszt, néphez hü értelmiségi fiatalok meghódították az iskolát. Ifjúságunk szabadon tanulhat és művelődhet, hiszen esti szakiskolák, szaktanfolyamok, könyvtárak, mozik, kul- turotthonok ezrei, könyvek milliói állnak rendelkezésére. Beszéde további részeiben Szakali rámutatott arra, hogy Magyarországon jelenleg másfélmillió ifjú jár iskolába és 350 ezer a rendszeresen sportoló fiatalok száma. egybegyűltek tettek. Azok, akik nem gyűlöletből, de az emberi méltóságért határozták el, hogy eltörlik az emberiség arculatáról a rémuralmat, a világ szégyenét. Ha vissza akarnál térni ezekre a tájakra, helyünkön találsz mindannyiunkat — a régi elszántsággal — a holtakat és az élőket egyaránt. Szilárd egységben állunk őrt az emlékmű előtt, s ezt úgy hívják ma és~ezentul mindig: a partizánok harca a szabadságért.” Az emlékezés nagyon is időszerű. Nemrég hagyta jóvá az olasz parlament és a szenátus reakciós többsége azokat a háborús szerződéseket, amelyekkel újra fegyvert akarnak adni a német militaristák kezébe. S hir érkezett arról is, hogy hivatalosan életbeléptették a párisi szerződéseket. Az olasz nép még megérheti,, hogy Kesserling a Nyugateurópai Unió egyenruhájában mint vezérkari tábornok hamarosan megjelenik Olaszországban. A “fogadjisten” már várja. Márványba és az olasz nép szivébe vésve. Vadas László.
