Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-29 / 52. szám
December 29, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla Amit érdemes a magyar mezőgazdasági delegációnak tanulmányozni... Nem régiben hírül vettük, hogy magyar földművelési szakértők amerikai látogatásra készülnek. Mi örömmel fogjuk üdvözölni volt honfitársainkat, és biztosra vesszük, hogy sokat tanulhatnak ebben az országban. A legjobb időben jönnek, az amerikai mezőgazdaság bámulatos fejlődése korszakában. Mi, akik itt élünk a mindennapi gondok és remények egyhangú szürkeségében, alig vesszük tudomásul, hogy az amerikai mezőgazdaság minő csodákat produkál. Az emberi-erő munkatelje- sitménye a mezőgazdaságban oly mérvű emelkedést mutat, hogy még az iparét is túlhaladja! A termelés emberi munka-órákra átszámítva 1940- ben 69 egység volt, 1947-49-ben 100 egység volt; ez 1954-ben 126 egységre emelkedett. Szinte hihetetlen, hogy emberi munkateljesítmény 15 év alatt majdnem megkétszereződhet, — pontosan 83 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor az ipari teljesítmény csak 30 százalékkal fokozódott — bár nagyrészt automatikus gépek vették át az emberi munka nagy részét. Látogatóink megcsodálhatják az Egyesült Államok farmereinek eredményeit. Gépek helyettesítik, sok helyütt, az izom-erőt, majdnem min- __denütt az iga-erőt; jobb, nemesitett vetőmagot használnak mint azelőtt; trágyázás, rovarirtás, gvom-irtás, kémiai eszközökkel — az emberiségnek méltó munkája lett. Több tojás tyúkonként, magasabb tejelési eredmények — magasabb izsirtartalommal — mind, mind gyönyörű eredmények. Mi segíti az amerikai mezőgazdaságot ezekhez a nagyszerű eredményekhez? Elsősorban az emberi erő jobb kihasználása. Ezáltal 1940 óta 27 /százalékkal kevesebb munkaerőre volt szükség, annak dacára, hogy a bevetett területek megmaradtak, sőt 3 százalékkal több a szántóföld. MENNYIVEL NŐTT A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK HASZNÁLATA 1940 ÓTA Traktorok 185 százalékkal Kombájnok 380 Truckok 144 Tengeri-törő gépek 460 Fejőgépek 310 Műtrágya .. 220 Rovar és élősdi irtás 260 Villanyerő 500 Hogy az emberi erő mily telj esi tőképes lett ezekben az években, legjobban talán a következő adatok mutatják: 1935-39 években, 100 bushel (véka) tengeri termeléshez 112 munkaóra kellett 1950-53 között ugyanannyi termeléshez 34 munkaóra kelletett Ahol 10 embert foglalkoztattak ma három ember végezi el a munkát 1935-39-ben 100 bushel búzát 67 munkaórával arattak 1950-53-ban 100 bushel búzát csak 26 munkaórával arattak Ahol tiz embernek volt munkája, most kevesebb mint 4 végzi azt. Ezt végig vezethetjük minden terméknél — mindenütt nem is képzelt csodálatos eredményeket láthatunk. Természetesen mindnyájan ismerjük a tényt, hogy Amerikában viszonylagos túltermelés van; ezt az egyéni munkateljesítmény emelkedésének hihetetlen fokozása ókozza. A gazdag farmerek megerősödtek, megzsirosodtak, és gazdasági rendszerünk következtetőben kiszorítják a szegény farmert. Két millió nagy gazdaság majdnem el tudná látni Amerika összes élelem és anyag szükségletét, és ha 3 és fél millió szegény vagy középfarmer koldusbotot venne a kezébe, vagy a városi lakosság szegénysorsu tömegeit duzzasztaná, Amerika ellátása egyáltalán nem szenvedne, sőt észre sem vevődne ez a kiesés. 1920-ban a lakosság 30% volt mezőgazda (32.1 millió) 1940-ben a lakosság 23.2%-volt mezőgazda f30.5 millió) "A KÉPZELETET FELÜLMÚLÓ NYOMORRAL FENYEGET AZ AUTOMATA A szenátus gazdasági albizottsága kijelentette, hogy a gyárnagyságu automatagépekkel való termelés előtörése sok embernek fog olyan nyomort zúdítani a nyakába, “amely felülmúlhatja a modern képzelet határait.” Ennek a megállapításnak várható, rettenetes visszhangjait azonban ellensúlyozni is akarták a bizottság tagjai, különféle mellébeszéléssel. Azt azonban mégsem tagadhatták le, hogy “nincs semmi kilátás arra, hogy nagyobbszabásu törvény hozásával” készülnének már a fenyegető munkanélküliség problémáinak megoldására. — Majd, majd... ha már “sok emberre” rászakadt a nyomor. Majd, majd... ha már “sok ember” leroskadt a nyomor szenvedései alatt. A közelmúltban a kihallgatások egész sorozatát rendezte ez a bizottság a szörnyetegnagysá- gu automatagépekkel való termelés következményeinek kipuhatolására. Megnyugtatásul olyanokat is mondott a bizottság, hogy “köz- és magánforrásoknak” minden lehetőt meg kell tenniük, hogy “jó, egészséges, dinamikus és virágzó közgazdaságot” biztosítsanak, “úgy, hogy azok, akik a hal b technika következményeképpen elvesztik állás v, t, nehézség nélkül elhelyezkedhessenek a ki ' • zdasági életben.” St ú tik a közép- és felsőiskolák tantervének kiszélesítését, hogy pótolni tudják a tudósok, a műszaki emberek és szakmunkások soraiban észlelhető hiányokat. Ezek az újfajta gépek óriási lépésekben fognak fejlődni a számológépektől kezdve, amelyek bonyolult matematikai problémákat fognak tudni megoldani, az elektronikus gépekig, amelyek az egész futószalag-rendszert is automatikussá fogják tenni. A megnyugtató ötletek közé számit az is, hogy nem az összes munkás, hanem csak egy töredéke, egy aránylag kis része kerül majd ki az utcára. Igen, de nemrég illetékesek azt mesélték, hogy az újfajta termelés nagy mértékben meg fogja javítani az életszínvonalat és lesz munka elég. Nem is szólva idősebb munkásokról, “különösen a középkorú munkás jöhet rá, hogy szaktudása máról-holnapra elavult dologgá válik vagy állása megszűnik, mert munkakörét átveszi a gép,” — folytatja a jelentés és azzal igyekszik vigasztalni, hogy majd átképzik a munkásokat más szakmákra, mert úgy a szakszervezetnek, mint a gyárvezetőségnek gondjuk lesz rá, “hogy ne legyenek tekintet nélkül ezekre az emberi elemekre”. Közben pedig elfelejtik, hogy ha a munkást “emberi elem”-nek nevezik óvatoskodásból, az semmi jót nem jósol a pufogó Ígéretek sanda jelentése mellett. A géptulajdonosok viszont válogathatnak a kendermagban. Amerikai Magyar Szemle Flórián Tibor karácsonyi üzenetei az óhazába A New York Herald Tribune december 23-iki számában arról értesültünk,, hogy egy Flórián Tibor nevű emigráns “költő” magnetofonokkal, (tape recorder) felszerelve házal az amerikai magyar kolóniákban. Üzeneteket vesz fel ezekre a hangfelvévő készülékekre, amelyeket hétfőn, december 26-ikán a “Szabad Európa nevű rádió- állomáson rádión közvetítik az óhazába. Az újságcikk elmondja, hogy ez a Flórián ur az üzeneteket álnévvel jelölt óhazai személyekhez fogja címezni. így például lesz egy üzenet “Samu bácsi ke- resztfiá”-hoz. Lesz egy másik a “Vörös Erdő”- höz, úgyszintén az “Evangyéliumi Toronyhoz” A “Samu bácsi keresztfia”, meg a Vöröserdő” aztán azonnal rá fog ismerni arra, hogy az üzenet neki szól. E sorok Írásakor még nem tudjuk mik lesznek Flórián költő ur üzeneteiben Samu bácsi keresztfiaihoz. De el tudjuk képzelni. Aki olvassa az amerikai magyar reakciós sajtó hasábjain hétről hétre megjelenő gyalázkodásokat a magyar szülőhaza és annak dolgos népe ellen, aki figyeli a hazafiasság leplével takart munkásellenes propagandát és háborús uszítást, az tudja mi az, amiben a Flóriánok és a Szabad Európások sán- tikálnak. A Szabad Európa pénzadó gazdái nem fogják megengedni, hogy az üzenetek közé felvegyék egyetlen öntudatos, békeszerető amerikai magyar munkás üzenetét. Nem gondolják olvasóink, hogy helyénvaló volna, ha a békeszerető amerikai magyar dolgozók is elküldenék üzeneteiket óhazai véreikhez? Olyan üzeneteket, amelyekben tanuságtételt tennének az amerikai NÉP, az amerikai demokrácia, az alkotmány, a szabadságlevél iránti őszinte szeretetük és ragaszkodásuk mellett, de amelyben rámutatnának arra a súlyos harcra, amelyet az amerikai nép legjobbjai folytatnak e 1954-ben a lakosság 13.8% volt mezőgazda (22.0 millió) Négy év alatt 2-3 millió földmivelő hagyta el a földet és erre van Ítélve — a legközelebbi évtizedben — 10-15 millió. A mai gazdasági rendszerben a haladást emberi könnyek fizetik meg. szabadságok halálos ellenségeivel, a mississippi linCselőkkel, az óriáströsztök mindent elnyelő pénzügyi hatalmával és azok magyar talpnyalói- val és bérenceivel? Küldjön minden olvasónk üzenetet SAJÁT SZÜLŐFALUJÁNAK NÉPÉHEZ. írják meg nekik mily szeretettel viseltetünk irántuk, menynyire értékeljük országépitő munkájukat, hogyan védjük az ő boldog jövőjüket a mienkkel együtt amikor rendületlenül kitartunk a haladás és béke ügye s sajtója mellett. Ha olvasóink helyeslik egy ily VÁLASZ elküldését, akkor kitűznénk egy dátumot, mondjuk, január 26-ikát és az aheti lapszámunkban két vagy több teljes oldalt ezekkel az üzenetekkel töltenénk meg! Az üzenet ne legyen hosszú, Írjuk meg benne mit teszünk a békéért, munkásmozgalomért, mily gondokkal küzdünk a nagy prosperitásban és ehhez hasonló gondolatokat. Várjuk olvasóink megjegyzéseit! illlllllllíllUIIUIillilllllllP AMERIKAI MAGYAROK FIGYELMÉBE! A Magyar Szó szerkesztősége tudomást szerzett arról, hogy bizonyos, nemrég Amerikába érkezett egyének, “Displaced Persons”, Ohio állam magyarlakta városaiban “gyapjúszövettel” és valószínűleg másfajta ruházati s egyéb cikkekkel házalnak, amelyeket értéküket sokszorosan meghaladó áron adnak el jóhiszemű, de nyilván még mindig könnyen félrevezethető amerikai magyaroknak. Ezek a szédelgők azt a trükköt használják, hogy felhatalmazás nélkül helybeli jól ismert magyarokra, nem egy ízben papokra hivatkoznak, mint akik “ajánlják” őket vagy akik már vásároltak tőlük ilyen “bargainokat”. Az egyik szélhámos letartóztatása alkalmával állítólag azt mondta a bírónak, hogy ők úgy hallották, hogy Amerika a lehetőségek országa és igy hát ők is ki akarják használni a “lehetőségeket”. A Magyar Szó ezúton figyelmezteti olvasóit, hogy a legnagyobb óvatossággal fogadjunk ilyen házalókat és ha már valaki “támogatni” akarja őket, ne fizessenek az áruért addig, amig egy megbízható szabóval fel nem becsültetik á vásárlásra kínált “kelmét”.