Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-22 / 51. szám
*" ________ AMERIKAI MAP.YiP &7A December 22, 1955 12 “NEHOGY ELFELEJTSÜK...” «a- ss&sjfiSSf Szebedinszky kioktatja Koreinl “Magyarság- c. nácihangu amerikai magyar hetilap december 2-iki lapszámában eckhardti és szalasi-fele eryekkel” megleckéztet egy Koréin magyar cionistát, mivel az a buenos airesi ß'nn non P hasabjain a magyar nemzetet okolja vMá,??°i magvfr -ZSK Ó e*Pusztitásáért a második világháború idejen. A magyarországi zsidók kiirtásáért nem a magi ar nép s nem a magyar nemzet felelős, hanem u„in?a?yaf. “ri°sztály, a grófok, bárók, a Habs- buig lakájok az osztrák burzsoáziával századok w-tgyUiíímUkÓdŐ bankárok- földesurak és ipar- barok altjlc a magyar népet egy emberöltő alatt í,-fífn ^ nemet imperializmus hadiszekeréhez kötöttek. A zsidók kiirtása az őrült Hitler és vadallati nácijainak müve volt és ebben bűntársai lettek az eckhardték által elindított keresz- k1I?”sbo!. kifejlődött nyilas mozgalom hóéi ai. Akik közül, hozzátehetjük, ma nem egy szerkeszt eVeprÓjét mérfirezi és — hetilapokat “Magyarság” persze nem ilyen alapon igyekaz keekW uni - * népet’ banem Pontosan SvpU h i eS PllaS féle uszitó> antiszemita enek eszelős ismétlésével a magyar zsidók “gazdagságáról . Az ilyen “érvelés”-sel készitették elő a magyar urak és cinkosaik 1941—45 katasztró- tajat es a Magyarság” házatáján úgy látszik meg mindig ezzel a méreggel kereskednek. Szebedinszky urék úgy tesznek, mintha felhá£l'iÍT • m * "mattyariryalfafaa" 1>«1ik lapjukban hét hét után mafruk .1» éppúgy iagy meg aljasabban gyalázzák az uj hazát uj országot, boldogabb jövőt építő magyar népet. MINDEN TUDÓS GYANÚS! E héten kezdődik meg a hüségpróbát vizsgáló kormánybizottság munkája. E bizottságot Nixon alelnok albtotta össze. El lehet képzelni, milyen beállítottságú emberek vannak benne. De akármilyen maradi szellemű embereket ne- vezett is ki Nixon, a tények előtt ők sem tudják majd ALLANDoAN becsukva tartani szemeiket. E tények némelyike máris napvilágra jutott. Mikent a N. Y. Post rovatirója. Robert S. Allen jelenti Washingtonból, az elmúlt hisztérikus e\ek folyamán a náci jellegű McCarran-Walter- e e bevándorlási törvény nem kevesebb mint 100 \ i ághirü tudóst akadályozott meg abban, hogy Amerikában jöjjön! (De bezzeg jöhettek és jöttek is a nyilasok és egveb sötét alakok!) E tudósokat a leghíresebb amerikai egyetemeit, mint például Harvard, Princeton, Stanford hívtak meg a tudományos konferenciákra, előadásokra, stb. A tudósok között volt három No- beldijas kiválóság is. Az egyik ilyen tudóst, P. A. M. Dirac profesz- ■szoit, az angliai Cambridge-i egyetem tanárát azért nem engedték be. mert 1937-ben tudományos konferenciára a Szovjetunióba utazott! A McCarran-W alter féle gyászos törvény számos áldatlan következménye mellett nem a legjelentéktelenebb az, hogy a világ tudós társaságai az utóbi években egyre kevesebb konferenciát tartanak Amerikában, mivel ide mostanában nár csak a legnagyobb nehézségekkel tudnak a ííilönböző országok tudósai bejutni. Hogy ez nit jelent fogadott hazánk tudományos fejlődésében, azt megérti minden gondolkozó ember. ÉRTELMES AMERIKAI MAGYAR A MAGYAR SZÓBÓL ÉRTI MEG A GAZDASÁGI, POLITIKAI ÉS NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK VALÓDI JELENTŐSÉGÉT! (él szikrázik s tavasz muzsikál gyerkőc visong, aggastyán sántikál, egyszer betellik minden akarat és minden vágy, mi zsong az ég alatt. Az Idő eljő, mindenekre el, s a kérdésekre sorra ráfelel, félbetörik az álom s megáll az iram: mindennek rendelt ideje van! (1944 február) Jovo hónapban 13-ik évfordulója lesz annaa, hogy Horthyék Hitler ágyutöltelékeként az orosz frontra küldték el a magyar nép szine virágát, 150,000 magyar katonát — akik legtöbbje ott esett el, ott fagyott meg, oktalanul, céltalanul, égj őrült ember világhódító álma áldozataiként.. Az alanti költemények egy magyar költő, Barát Endre szerzeményei, aki , kettős áldozata volt e í ettentő tragédiának. Áldozata volt, mint magyar katona és áldozata, mint munkaszolgálatos akivel a nácik és magyar cinkosaik ép oly ke- '* gyetlenül, sőt kegyetlenebből bántak mint ellenségeikkel. E versek megdöbbentő emlékeztetők azokra a leirhatatlanul sötét napokra és megdöbentő vádirat Horthyék ellen. Ugyanakkor felcsillan bennük egy csodálatos mélységű lirai tehetség is . BÚCSÚ Még visszanéztél-----Ez a pillanat, mikor a földtől búcsúzik a Nap és megáll még az égbolt peremén Még visszanéztél, _ s éjbehulltam én... Még visszanéztél. Könnyes arcodat idézi most a téli alkonyat s a hó felett, a ködben itt remeg hűséges, bus tiszta tekinteted. Még visszanéztél, S igv látlak tovább idő s távolság határain át. . 1943 JANUÁR Vad szélvihar, hó kavarog, halálos fagy csapdája var, Oroszország, 1943 január. Fehér halottleple alatt acélgörcsbe dermedt a föld; a szél, akár a kárhozottak lelke ugv üvölt S hópor élesen meredt arcunkba vág, de meggömvedve, félvakon megvünk, megyünk tovább. A távolból utánunk vágja még egy dühödt orcheszter gigászi ütemét, csattanó crescendok, dördülő futamok, a háború dala fölöttünk kavarog. Kétoldalt az ut széliről utánunk intenek fagyott plasztikon karjukkal a halott emberek, meredt ajkukról szinte még felénk szisszen a szó: Ne menjetek tovább, minden oly hiábavaló, mi már nem fázunk, fáradunk, nem fáj a láb. ci hát Igv szól hozzánk sok félelmetes szobor, de lábunk még csak visz tovább, bár testünk haldokol, liába; menni kell, hisz bennünket valaki hazavár.... Oroszország, 1943 január . . KIKÖTÉS Testvérem, az Ember, átvetett i a gerendán egy kötelet, 1 majd hátrahuzta két karom i és hurkot csomózott azon i és felhúzott. Lábbujjaim tartottak s elöntött a kin agyamat ellepte a köd e az az Ember állt a köd mögött így lógtam és vergődtem ott, fejem a mellemre bukott, mikor a testem megmeredt a rámzuditott jeges vizet ^ s hogy felocsúdtam újra, hát halottam gvalázó szavát. s Két hosszú, hosszú óra múlt a leoldott és testem lehullt, n a földre omlott, mint a báb aztán csak hevertem tovább ^ mig ajkam hangtalan beszélt: - -1( “Testvérem, Ember, mondd, miért?” (1943 november) c* m AZ IDŐ ELJŐ ki m Ember, figyelj! Igv szól a Prédikátor: sé ha fekszel is, eléd szalad a távol, a hajnal lelkendezve fut feléd, £f elkap, Iebir, próbálja erejét, s amíg te tunyán, nyűgös, zsibbadó tagokkal alélsz, rádrivall a szó: Ember ne jajjongj, ne rettegj, ne félj most hajnal forr, majd elborít az éj, KRUPP MULAT Alfred Krupp, Hitler fegyvergyárosa, Essen- ben a 300 szobás Hügel-villában családi estélvt rendezett, amelyen “csak” 640 meghívott vendé»- v, t részt. Herr Kruppnak ez volt az eM Űrt dalmi szereplese, mióta a Wallstreet! hatalmasságok kiengedtek börtönéből, 1951-ben Eredetile«- tizenöt evre Ítélték el, ebből azonban csak hatot ült le washingtoni barátainak kegyéből. Lehet hogy tavasszal még nagyobb estélvt fognak rendezni amikor Alfred fivére, Harald is kiszabadni a haborusbünösök börtönéből. Nürnbergben a háborusbünösök perében leszeH-ffek; Ä Hen' Krupr> 1933 óta támogatta Hitkrt Jlmtlezt persze már elfelejtették a Hüft':^!laban; abo1 150 ifju diplomata Bonnból csatlakozott a díszes társasághoz. Az ünneplések azonban még a vendégek megérkezése elett megkezdődtek már. Sokan különvo- erkeztek Bonnból és útközben már dúsan ellátták okét pezsgővel, cocktailokkal, inves falatokkal es vastag szivarokkal a csinos egyenruhába öltöztetett “Krupp-girlök”. A háború alatt is voltak egyenruhába öltöztetett Krupp-girlök és fiuk: 97,000 rabszolgamun- kasno es munkás. Sokat közüiük agvondolgozta- tássál és fenyítéssel öltek meg. táncmulatság előtt a diplomatákat körülvet- tek a Rrupp-gyárak megtekintésére Essenben és Khemhausenben. Krupptól. mint háborusbünöstől, annak idején elkoboztak 400 millió dollárt érő összes birtokát. Hatóságaink később aztán visszaadták neki. A Hügel-villát is múzeumnak használták, amíg a szövetségesek három évvel ezelőtt vissza nem származtatták tulajdonosának. Most a villa ajtajában még több Krupp-girl vette át a vendégek kalapját és télikabátjait. Herr és Frau Krupp fogadták a vendégeket a villa onasi előcsarnokában, amelynek falain hősi tetteket ábrázoló, nagy flamand faliszőnyegek függtek. Frau Kruppon barna, szürke és zöld szinárnva- !at.“,brokátruha vo,t beleszőtt drágakövekkel. J-uleben seregéijtojás nagyságú gyémánt fülbevalót viselt. Akkor aztán 640-es tömegben az emeleti ebédlőasztal köré telepedtek és hozzáláttak a shrimp- cocktailhoz, hideg csirkéhez, fagylalthoz és pezsgőhöz. Krupp felelős a hadifoglyokért, valamint a rabszolgaságokért, ak:'k — a nürnbergi ügyész kijelentése szerint — “Frupp őrizetére voltak bízva, rosszul táplálták, tuldolgoztatták, bántalmazták okét es embertelenül bántak velük.” Evés után három zenekar játszott a villa há- I rom termében. A vendégek felcihelődtek s az ebédlőből átfáradtak a táncterembe. Különféle ra- ( gyogó ötletekkel kedveskedtek a meghívottaknak. Az egyik ragyogó ötlet az volt, hogy a fedett télikertben bárt szereltek fel, melyet “borkóstoló pincének” neveztek. A vendégek a húsz legjöobb német bor közül választhatták ki azt. ami ínyüket legjobban csiklandozta. Lent, a kerttel egy színvonalban, a vendégeknek egy másik csoportja gyülekezett össze a ki- nai-teremben, amelyet lakkozott falak és fekete lakkbőrrel bevont mennyezet ékesítettek Ott táncoltak Németország egyik leghíresebb zenekarának muzsikájára. 'er,dégek közt volt az egykori nehézsúlyú világbajnok, Max Schmeljng, aki mostanság egv rajz-sorozat történetének hőse. őt mint náci- arja hőst. ünnepelték 1936-ban, amikor kiütötte Joe Louist, ez viszont pozdorjává törte őt a re- vans-mérkőzés első roundjában. A bál után a bonni vendégeket visszavitték kii- lonyonatukhoz. A többi vendégek, ha szükség volt ra, Krupp-autók egész parkját bocsátotta rendelkezésre. AMERIKA népe 500 millió dollárral több adósságot csinált, mint amennyi pénzt megtakarított. A Securities Exchange Commission jelenti ezt és megjegyzi, hogy leginkább a nagyszáma rész- letlefizetésre vásárolt autók emelték ennyire az eladósodást. De arról nem szól a krónika, hogy az adósságokat tulnyomórészben a kiskeresetűek csinálták és ami pénzspórolás volt, azt mind a gazdagok csinálták. A régi nóta: A szegén szegényebb és a gazdag gazdagabb lesz a free enterprise rendszerében.
