Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-11-24 / 47. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Nov. 17, 1955. A bagdadi paktum Hétfőn ült össze Bagdad­ban, Irák fővárosában, a bag­dadi paktum tanácsa. Ebbe a gyülekezetbe tartozik: Tö­rökország, Irák, Irán és* Pa­kisztán, a Szovjetunió déli szomszédai, végül — Anglia, amely e szovjetellenes szövet­kezésért Washington helvett vállalja az apaságot. Céljuk védelmi szerződést kötni a szovjet ellen. Területük a Fe­kete-tengertől a Himalájáig terjed. A távolabbi cél a dul- lesi délkeletázsiai védelmi szerződést aláíró államokkal e az északatlanti szerződés szervezetébe tartozó orszá­gokkal egy bek apcsolódni, hogy egységes “védelmi” gyűrűt alkossanak. Angliát Harold McMillan angol külügyminiszter kép­viseli. -USA nem tartozik hi­vatalosan ehhez a társaság­hoz. de az átlátszó fogás sen kit sem ejt tévedésbe. A hang Angliáé, de a szőrös kéz Ezsaué. Viszont “megfi­gyelőket’ küldött Washington a bagdadi tanácskozásra, és pedig Waldemar J. Gallmant, ITS A iráki nagykövetét, va­lamint John H. Cassady ten­gernagyot, USA legmaga­sabb tengerésztisztjét Euró­pában, aki az atombombával felfegyverzett Földközi-ten­geri Hatodik Flotta főpa­rancsnoka. És hogy mennyire “közöm­bös” Washington, hogy a világ előtt nem akar hozzá­juk tartozni, mutatják azok a tények, hogy a bagdadi paktum országai közül egye­seket már is támogat kato­nai segéllyel... Nyugtalanság Marokkóban RABAT, Francia Marokkó.— Múlt hét szerdáján tért visz- sza Marokkóba a száműzött szultán. Mohammed ben Ju- szef, akit a franciák azért kényszeritettek száműzetés­be, mert nacionalista volt s b elvébe a franciákkal össze­játszó Mohammed ben Ara­fát ültették. Arafának vi­szont most kellett távoznia. A visszatérő Juszefet kitörő lel­kesedéssel fogadták a marok­kóiak. Két nappal később el­mondta első beszédét, jegyez­ve. hogy' a negyvenhárom éves szerződést, amely Ma­rokkót Franciaország protek­torátusa alá helyezte, eltöröl- tnemzeti kormányt fog felállítani Franciaországgal való kapcsolatok kérdésében pedig uj szerződést fog köt­ni. Arai a hívei vidéki, elma­radt törzsek, akik Juszef visszaérkezésétől kezdve és francia rendőrség bizonyos támogatását érezve, zavargá­sokat kezdtek. Juszef hívei megtorlásként többizben ösz- szecsaptak a vidéikekkel. A zavargások célja természete sen annak bizonyítása, hogy az uj szultánnak nincs elég ereje a “rend és törvény” fenntartására s ilymódon sze­retnék a franciák beavatko­zását szükségessé tenni és igazolni. A legutóbbi össze­csapásnak 14 haláos áldozata van. Hivatalos kormányt még nem szerveztek, a parla­mentet sem választották meg. A legnagyobb naciona­lista párt, az Isztiklál-párt, á második a marokkói munká­sok pártja, ezek törekednek a hatalom megszerzésére. Ve­lük szembenállnak a vidéki törzsek. Juszef szultán nyuga­lomra inti a nyugtalankodó- kat. Szovjet látogatók Indiában A délkelet-ázsiai látogatá­sai során első állomásként Uj Delhibe érkezett Bulga­nin, szovjet miniszterelnök és Kruschev, a párt vezetője. Fogadtatásukra 1,000,000 in­diai vonult ki és üdvözölte, Ijenezte őket. Burmába és Afganisztánba tervezik to­vábbi látogatásaikat. A szovjet felajánlta Indiá­nak, hogy egy olaj szakértők­ből áló műszaki csapatot bo­csát India rendelkezésére. Az ajánlat a lehető legnagyobb megelégedést váltotta ki In- "diában. Mint ismeretes, szov­jet mérnökök egy nagy acél­gyárat építenek már ott. Bulganin Uj-Delhiben ez alkalommal k i j e 1 e ntette, íogy biztosra veszi, hogy a Szovjetunió és a nyugati ha­talmak képesek lesznek ren­dezni egymás közt azokat a kérdéseket, amelyek tekin­tetében e pilanatban még megoszlás van közöttük. Nehru kijelentette, hogy India nem tagja katonai szövetségnek, olyan táborba akar tartozni, amelynek célja a béke és jóakarat s amelybe annyi ország tartoznék be, amennyi csak lehetséges — ellenzék nélkül. A hivatalos fogadtatás ün­nepélyes külsőségek közt rendezett banketten folyt le. pártolója legyen: öt a bizton­sági tanács öt állandó tagja: USA, Anglia, Franciaor­szág, a Szovjetunió és a na­cionalista Kiria, és hat az át­meneti tagállamok képviselői közül, ezek jelenleg: Bel­gium, Brazília, Irán, Uj-Zé- land, Peru és Törökország. Ha ez megtörtént, akkor még az szükséges, hogy az általá­nos gyülekezet (a közgyűlés) kétharmada is jóváhagyja. A nyugat által támogatott tizenkét állam fevételét a szovjet szavazat gátolta meg, ezek: Olaszország, Ausztria, Finnország, Írország, Portu­gália, Kambodzsa, Ceylon, Japán, Laosz Jordánia, Libia és Nepál. A tizenharmadik kérvényező Spanyolország, ügyében még nem is került sor szavazásra. Öt népi de­mokrácia nem juthatott be, mert a szovjetnek nem si­került a hét pártoló tagot megszerezni. Ezek: Albánia, Bulgária, Magyarország, Ro­mánia és Külső Mongóia. Valamennyi felvétele most azon midik, megegyeznek e a Külső Mongólia felvétele körül felmerült kérdés rende­zésében. Murray s az atombomba-lecsapódások vitte a titkolódzást és azon j volt, hogy az értesülések visz- : 0zataru«.sávaí tudatlanságba tartsa a nagyközönséget itt ■hon és külföldön. A szaba­dabb információk mellett az atomenergiabizottság kebelén belül is feszólalt Thomas E. Murray, Truman utolsó kine­vezettje az öttagú bizottság­ba. Múlt héten Murray a new- yorki Fordham jogakadé­mián behatóan foglalkozott “a titoktartás követelményei és a bölcs információ kö­zötti egyensúly szükségessé­géről’. Különösben a robbanás­sal keletkezett rádioaktiv strontiumról, a bomba mel­léktermékéről beszélt, amely a rohanás után évekig meg­fertőzi a légkört. Kijelentet­te: “Egy része löbbezer négv- zetmérföldnyi területen azon­nal visszahull a földre, egy másik része fellövell a sztra­toszférába és áthatja a földet körülfogó egész atmoszférát. A szennyeződés lerakódik a földre évekkel azután, hogy a robbanás elhangzott. A ta­laj rádioaktiv strontiuma át­megy az élemiszerekbe s in­nen az emberi testbe, ahol a csontszerkezetbe szívódik fel. Ha elég beható, akkor csont­tumorokat idézhet elő.” Mi lesz a UN uj agáSlamaival? Amikor az Egyesült Nem­zetek megalakultak, tiz; évvel ezelőtt, államtagjaik száma 51 volt, de azóta felszaporo­dott 60-ra. Az utolsó Indoné­zia volt, amelyet 1950 szép temberében vettek be. Azóta imár 22 nemzet kéri felvéte­lét a UN-be. A felvételhez az kell, hogy a kérvényező nemzetnek hét Stevenson a porondon Amikor Stevenson három évvel ezelőtt az elnökválasz­tási küzdelmek befejeztével a mikrofon előtt bevallotta vereségét Eise nhowerrel szemben, egy újságíró azt kérdezte tőle: “Mi lesz 56- ban ?” Stevenson meghökke­nést színlelve felelte: “56? Vigyék orvoshoz ezt az em­bert.” * Az eltelt három év folya­mán azonban ez a kérdés ül­dözhette Stevensont, de kü­lönösen a legutóbbi két hó­napban, JEisenhower szívro­hama óta. Múlt héten végre Stevenson bejelentette elha­tározását, hogy kiáll a po- rondra. így fejezte ki magát:i ‘Elnökjelölt leszek a jövőévi választáson.” Esélyei nem rosszak. Sok j függ még azonban attól, mi j lesz Eisenhower elnök elha- j tarozása. I A hét végén Stevenson, be­szédet mondott Chicagóban a demokrata párt díszvacsorá­ján. Beszéde tele volt homá lyos kifejezésekkel, kitérő fordulatokkal. Nyilván azon erőlködött, hogv mindenki­nek tessék, a dixiekratáktól a munkásmozgalomig, amely­nek támogatására nagyon számit. Úgy is akart hangza­ni, mint a, béke barátja, úgy is, mint aki támadja a re­publikánus pártot, amiért “enged” a szovjetnek. A re­publikánusok kampánya azt a lovat nyargalja meg, hogy a demokraták idézték elő a koreai háborút és Stevenson egy másik ilyen helyzetre tö-. Az 0’Connor-ügy i 1953 júniusában Harvey O’ Connor, a “Mellon milliói” és j az “Astorok” cimü müvek j szerzője, amelyek akkor aj State Department külföldi j könyvtáraiban szerepeltek, I megtagadta a választ McCar­thy szenátor kérdésére, hogy tagja volt-e a “kommunista összeesküvésnek” a.kkor amikor könyveit irta. O’ Con­nor az alkotmány ötödik füg­gelékére hivatkozott válasza megtagadásának alátámasz | tására s ezért a kongresszus­sal szemben tanúsított “tisz­teletlenségért bíróság elé ál-1 litották. A Washingtonban a múlt héten lezajlott tárgyaláson Joseph C. McCarraghy biró kijelentette, hogy a kong­resszusnak joga van a szerző politikai felfogását ismerni, hogy tudja, milyen eszméket terjeszt küföldön szövetségi pénzen. “A szólásszabadság nem abszolút, alá kell vetni a nemzeti érdeknek”, idézte a biró más legfelsőbb tör­vényszéki döntésekből. Majd esküdtszék nélkül meghozta ítéletét, O’Connort bűnösnek mondta ki, 500 dollár pénz-, birságra és egyévi börtönre j Ítéletét, O’Connort bűnösnek gesztette. — Az ítélet felfüg-1 rekszik. A demokraták ta- j gadják. Nos, ha Stevenson j élni akar esélyeivel, akkor! pókkal világosabban kell más­Megnehezitik a hiteleket Múlt héten adták ki a ke- reskedemi minisztérium leg­újabb jelentését a nemzet termeléséről (javak és telje­sített szolgálatok összeségé­ről.) Eszerint, ha ezt az •egész évre általánosítjuk, csúcsteljesítményt értünk el: 391.5 billió dollárt. Ez 6 és félbillió dollárral több, mint az ezt megelőző évnegyedé volt és 32 billió dolláros emelkedést jelent a múlt évi­hez képest. Ez főleg a nagyüzemek gaz­dasági virágzását mutatja, de mindenképpen kihatással lesz a költségvetésre. Roland Hughes, a költségvetés igaz­gatója, az Eisenhower elnök­nél tett látogatása után kije- entette, hogy a kormány re­ményei szerint a jelenlegi és a jövő költségvetési évben a bevételek és a kiadások egyensúlyban lesznek. Hogy ennek megfelelően lesznek-e adőleszálitások (főleg a gaz­dagoknak), az még nem bi­zonyos. A Federal Reserve Board figyelmeztet arra, hogy pénz­ügyeinkben legyünk óvato­sak, mert idén a Board im­már negyedszer emeli fel a kamatlábat, azt, amelyet á bankoknak kell fizetni, ha kölcsönt vesznek fel. Két és fél százalékra emelték fel ezt a kamatlábat, amely a har­mincas évek óta moslrtjutott a legmagasabbra. Ennek az emelésnek az lesz a/következ- ménye, hogy csökénti a vá­sárlóerőt, mert Á „ bankok, mivel nekik is többet kell fi­zetniük pénzkölcsöneikre, a terheket a vásárlók nyakába fogják varrni. kor beszélnie, nem ilyen ma-1 dárnyelven. Kiváltképpen pe- j dig oda kell figyelnie arra,1 hogy mit akar a dolgozó nép,; ha a nép támogatását meg j akarja nyerni. Rc.ndörterror Bombayben Az indiai lextilmunkások sztrájkja során — 300.000 mun­kás sztrájkol — a rendőrség be­lelőtt a tömegbe, tíz munkást megölt, 300-at pedig megsebe­sített. Az atomfegyverek színre­lépése óta, a bombarobbaná- j soknál keletkezett ártalmas lecsapódások miatt sok tudós j kritizálta már az atomener- i giabizottság politikáját. Sze- j rintiik a bizottság túlzásba j 2.______

Next

/
Oldalképek
Tartalom