Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-11-24 / 47. szám

MODERN PROCRUSTESZEK — Geré!> József beszéde az elsinorei Védelmi ünnepélyen — A görögök ősi legendái tele vannak fantasztikus törté­netekkel. Egyike ezeknek az, amely az állitólag Thules vá­rosban élő Procrustesz nevű, szadista természetű, kegyetlen I óriásról szól, aki elfogdosta a vidékére került utazókat, ke- : reskedőket s miután kirabolta őket, azonkívül még, — való­színűleg azért, mert a rablás ellen tiltakozni mertek, — rá­fektette őket egy vaságyra és azokat, akiket az ágyhoz mér­ten rövidnek talált, kihúzta annyira, hogy pontosan kitölt - sék az ágyat; aki pedig tulhosszu volt, annak egyszerűen le- j vágta az ágyból kiérő lábait. Ez a Procrustesz ugyanis úgy tartotta, hogy az embe­reknek egyforma magasnak kell lenni. Ezt a magasságot természetesen ő szabta nieg teljesen önkényesen az erre a célra készített vaságyával. Ez a vaságy volt a minta, amely­be mindenkit be akart préselni. Vol. IV. No. 47. Thursday, Nov. 24, 1955 VEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly ,f ;he Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y. linger the Act of March N Y. 3. — Entered as Second Class Matter Dec, si, 1952 Washing It o vá I )1) ra is készül a kelet-nyugat kereskedelemre J cm Még ma is léteznek Ma már csak mosolvgunk ezen a rémmesén, annyira torz, annyira hihetetlen. Aztán úgy gondolatban hozzátesz- sziik, hejj, de jó is, hogy az ilyesmik ma már csak a mesék világában fordulhatnak elő! De megálljunk csak, hiszen én úgy látom, hogy több heti előkészület után' éppen azért jöttünk össze, mert a Proc- rusteszek még ma is léteznek, még ma is garázdálkodnak, még ma is szedik áldozataikat, méghozzá hihetetlen nagy számmal. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy a mai Procrusteszek elődeiket utánozva szintén valami vaságyba fektetik áldozataikat, hogy testeiket egyforma nagyságra nyújtsák, vagy vágják; de igenis, ugyanazt csinálják ma szellemileg, méghozzá nem valahol a világ végén, a kultúrá­tól messze elmaradt területeken, hanem itt, a világ vezető országában, az Egyesült Államokban. A mai Procrusteszek is valamilyen formát szabtak ki arra, hogy miként gondolkozzunk, miként imádkozzunk, mi­ként szeressük a hazát, avagy kiket szeressünk, kiket gyű­löljünk? Csináltak egy ilyen mintát a politikai és gazdasági felfogásra, a sajtószabadságra, a vélemény szabad nyilvá­nítására, a haza iránti hűséges s általában véve erkölcsi és etikai felfogásunk minden megnyilvánulására és jaj annak, aki nem illik bele a formájukba. Mint az ősi Procrusteszek. úgy a maiak is súlyosan büntetik áldozataikat. Az indító oh Ma ugv mondják, hogy úszni kell az árral. Azokat, akik kiállnak, vagy az ár ellen fordulnak, — vagyis nem kunfor­málnak, nem simulnak az általuk kiszabott irányhoz, — a mai társadalmi rend veszélyes ellenségeivé nyilvánítják és üldözés alá fogják. A mai Procrusteszeket a “közvélemény irányitóinak” mondják, akik szadizmusban vetélkednek haj­dani elődeikkel. Mint minden ilyen esetben, itt is keresnünk kell az in­dító okokat. Az ősi Procrustesz azért nyújtotta ki, vagy rö­vidítette meg áldozatait, mert azoknak nem tetszett, hogy kirabolta őket. Nem igen tévedünk, midőn azt mondjuk, hogy habár a modern Procrusteszek módszere változott is, de az indító ok ugyanaz maradt. Az a terror, aminek most tanúi vagyunk, csak arra való, hogy elterelje a figyelmet arról, a rémitő harácsolásról, mit a közösség termelte javak­ból húznak; vagy megrémítsék azokat, akik a közjavak ily elsajátítását szóvá merik tenni. Íme itt van a bizonyítékot szogáltató példa. A Proc- rűsteszek éppen most jelentették be, méghozzá igen nagy övömrivalgással, bogy ebben az évben milyen óriási nagy profitot kerestek (és találtak is) a nagy korporációk. Csak maga •' General Motors egybillió dollár tiszta hasznot szer­zett. Mármost ránkparancsolnak, hogy énnek örüljünk, mert ami jó a General Motorsnak, az jó az Egyesült Államok né­pének is. ' Akadnak azonban egyesek, akik nem koníormálnak. nem úsznak az árral és más véleményen vannak; akik úgy hiszik, az amerikai népnek nem válik javára az, hogy az összvagvon- felett teljhatalmat nyer néhány nagy korporá­ció tulajdonosa. Mert lám, a General Motors a billiós profi­tot leginkább a hadirendelésekkel szerezte. Viszont a hadi­rendelésekre emelni kell a háborús szellemet, gvalázni. fe­nyegetni kell az ellenségnek kiszemelt népet, hogy az is fegyverkezzen és igv biztosítsuk a fegyverkezési versenyt Tul-órákat dolgoznak l ám. 3 évvel ezelőtt, amikor Charles E. Wilson ott­hagyta a General Motors vállalatot, hogy honvédelmi mi­niszter legyen, azt: lehetett várni, hogy ez a vállalat nagyon vissza fog esni, miután elveszítette ezt a lángeszű embert, aki ily naggyá fejlesztette. És ime, visszaesés helyett azt jelentik, hogy ez a vállalat még Wilson nélkül is megszerez­te a soha eddig álmodni sem mert egybilliós évi profitot! Nyilvánvaló bizonyíték, hogy nem ártott •;» General Motors­nak az. hogy az elnökükből honvédelmi miniszter lett?! Azonban nem folytatom tovább, meid az ilyen beszéd már a “non-konformitás” keretébe eshet s ha tovább is foly­t-atom, niég a Procrusteszek is beleszólnak s valami módon < ’bánnak velem. Nem oknélküli ez a megjegyzés, mert nem én leírnék az első, akit ilyen s hasonló beszédekért már meg­(Folytatás a 7-ik oldalon) Ha megegyezés nem is tör tént Genfben a négy nagyba talom külügyminisztereinek konferenciáján. a helyze kényszere, a népek békeaka rata, a genfi szellem tovább élése továbbra is arra az út­ra irányítja az eseménye­ket .amelyet a júliusi, leglel- sőfoku kormányvezetői kon ferenda nyitott meg Genf- j ben. A külügyminiszteri konfe rencia után hírek terjedte: íl. bogy a hidegháború tel je.1 erővel visszatér. Olyan jelen­tések láttak napvilágot, hogy leveszik a napi rendről azt az nditványt, hogy meg keli lazítani a csereforgalmi so rompókat, hogy a külföldi •eakciós kormányoknak nyújtott dollársegélyeket fo­kozni fogják és elejtenek minden olvan tervet, amely a védelmi költekezésre használt öszegeket megnyirbálják. Magas kormány emberek nvil vámosán és magánúton is cáfolják ezeket a jelentéseket, j -'öl maga John Foster Dul- j les külügyminiszter a szom­batost rádió s televíziós be- ; izédében is azt mondta, hogy ■ a hidegháború korábbi idő- j szakában követett rideg poli- |' lkához nemigen fognak már | visszatérni, mégha Genfben mm is sikerült megállapodás­ra jutni. j .Még látszat mentésből sem kapaszkodnak már a hideg­háborús módszerekhez, de természetesen még nem is lobhatják félre kellő átme­het nél’-ül a Pentagon és mö- rötte álló érdekeltségek ál- 'al erőszakolt hidegháborút. \ kormány változatlanul ra­gaszkodik oredotj tervéhez, hogy enyhíteni kell a kelet s ívugat közti kereskedelem hizonvos megszorításain... .Tény az, hogy jó'értesült körök szerint a kereskedelmi minisztérium a trem-straté- ?iai cikkek seregét fogja le­kenni arról az árulistáról, j melyet eddig rem 1. betett ’eleire szállítani külön ex- •'orteneedélv nélkül. Minden elszabadult cikk voltaképpen ><r>- lépéssel közelebb viszi a i Iá got a népek közti békés ■rintkezés normális helyzeté­nek visszaállásához. Hivatalos közegek szerint lövő év elején összeállít ják a tilalom alól felszabadítandó cikkek lajstromát és mihelyt ezt a listát nyilvánosságra hozzák, a szállítócégeknek hatósági engedély nélkii’ azonnal módjukban lesz a -^állítások megkezdése. A ivinrat és kelet közti felsza­baduló á r u c s ereforgalom azonban az említett források nézete szerint fenn fogja ártani az eddigi korlátozá­sokat a kínai népköztársaság ■is Észak-Korea tekintetében. V kereskedelmi forgalom fo­kozódásával fokozatosan eny­hülni fog a légkör s'ez remél­hetőleg további envhületet fog hozni a politikai feszült­ségekben is. Sürgeti a Waffer-icÖarran-tsrvény ©liöriését WASHINGTON. — John F. Kennedy, massachusettsi demokrata szenátor, azt követelte vasárnap, hogy a Walter- McCarran-féle fajvédő bevándorlási törvényt töröljék el. “Nyilvánvaló gyengeségei és a'faji megkülönböztetésre irá­nyuló vonásai kiigazításért kiabálnak olyan hangon, melyet nem lehet figyelmen kivid hagyni”, jelentette ki egy előre elkészített nyilatkozatban. A nyilatkozatot aztán hétfőn be is terjesztette a szenátus bevándorlási és honosítási albizott­sága elé. A Walter-McCarran-törvényt 1952-ben hozták tető alá Truman volt elnök vétója ellenére, Eisenhower elnök pedig közvetlenül megválasztása után 1953-ban felszólította a kongresszust, hogy tegye a törvényt újabb megfontolás tárgyává. Hétfőn kezdte meg a szenátusi albizottság a meghall­gatásokat. A törvény elfogadása óta ezek az első meghall­gatások. Az albizottság élén Harley M. Kilgore, westvirgi- niai demokrata szenátor áll. Kennedy azt indítványozza, hogy a Walter-Mc-Carran- törvényt dobják ki és helyette fogadják el az általa és Leh­man szenátor által készített, törvényjavaslatot. Kennedy azt mondja, hogy a törvény nemzetiségi eredetre alapított for­mulája “a megkülönböztetés legotrombább változata nem­zetünk történelmében”, amely “egyenesen összeütközik a Függetlenségi Nyilatkozattal, az Egyesült Államok alkot­mányában lefektetett elvekkel, valamint a társadalmi kon­vencióink és igazságosságunk hagyományos formáival.” Lassan halad az előfizetési kampány A Los Angelesi országos lapkonferencián kitűzött 300- as előfizetési kvótából eddig csak 61-et tudtak ' legjobb építőink elérni pedig már jó­val túlhaladtuk a verseny időtartalmának felét. A kampány állása a követ­kezőkép oszlik meg vidékek szerint: Florida 1(5 California 15 New York 12 Ohio (j New Jersey 5 Vegyes 7 Elismeréssel adózunk aszók­nak az áldozatkész, fáradsá­got nem ismerő munkástár- niknak akik lehetővé tették a fenti eredményeket. Külö­nösen szól ez természetesen h mi kedves Fehér munkás­társunknak Miamiban, yala- mint a losangelesi és bronx' lapépitőinknek. Az a tény hogy egy maroknyi lapépítő képes volt a kvóta 20 száza­lékát teljesíteni, rávilágít ar ra a valóban nagy lehetőség­re. amely feltárulna előt­tünk, ha a-lapépités munká­ját, nem hat vagy nyolc, ha nem legalább 60 vagy 8< munkástárs végezné. Nyilvánvaló, hogy az eset­ben a 300-as kvóta elérése biztosítva volna. Nem akarjuk lekicsinyelni azokat a nehézségeket, ame­lyek még mindig fennálnak lapunk terjesztése előtt. De azt sem lehet tagadni, hogy mostanában mégis megválto­zott a légkör, hogy az embe­rekkel ma már lehet beszél- | ni a lapunkra való előfizetés­ről. Lapép'iési vasárnap New Yorkban ■ í A Magyar Szó aktív, new- yorki építői ismét találkozni fognak most vasárnap, nov. 27-én, délelőtt 11 órakor a bronxi Magyar Házban, hogy előfizetőket menjenek szerez- | ni lapunk számára. A lapépitők előre megadott ! címekre mennek,- olyan ma- | gyár tertvérekhez, akik vagy | már olvasói voltak lapunk­nak, vagy másnyelvü prog- : ressziv lapokat olvasnak, szó- I val, olyanokhoz, akiket némi I rábeszélés után lehetséges megszerezni előfizetőnek. Kérjük mindazokat az olva- i sókat, akik megértik a lap i terjesztésének fontosságát és hajlandók 1-2 órájukat a bé­ke sajtója építésére fordíta- ! ni, vegyenek részt a vasár­i-napi akcióban. A Bronxi Lapbizottság XII. Piusz papa személyesen megerősítette, hogy múlt év de­cemberében súlyos betegségének mélypontján víziója volt. mely­ben Jézust látta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom