Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-11-24 / 47. szám
MODERN PROCRUSTESZEK — Geré!> József beszéde az elsinorei Védelmi ünnepélyen — A görögök ősi legendái tele vannak fantasztikus történetekkel. Egyike ezeknek az, amely az állitólag Thules városban élő Procrustesz nevű, szadista természetű, kegyetlen I óriásról szól, aki elfogdosta a vidékére került utazókat, ke- : reskedőket s miután kirabolta őket, azonkívül még, — valószínűleg azért, mert a rablás ellen tiltakozni mertek, — ráfektette őket egy vaságyra és azokat, akiket az ágyhoz mérten rövidnek talált, kihúzta annyira, hogy pontosan kitölt - sék az ágyat; aki pedig tulhosszu volt, annak egyszerűen le- j vágta az ágyból kiérő lábait. Ez a Procrustesz ugyanis úgy tartotta, hogy az embereknek egyforma magasnak kell lenni. Ezt a magasságot természetesen ő szabta nieg teljesen önkényesen az erre a célra készített vaságyával. Ez a vaságy volt a minta, amelybe mindenkit be akart préselni. Vol. IV. No. 47. Thursday, Nov. 24, 1955 VEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly ,f ;he Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y. linger the Act of March N Y. 3. — Entered as Second Class Matter Dec, si, 1952 Washing It o vá I )1) ra is készül a kelet-nyugat kereskedelemre J cm Még ma is léteznek Ma már csak mosolvgunk ezen a rémmesén, annyira torz, annyira hihetetlen. Aztán úgy gondolatban hozzátesz- sziik, hejj, de jó is, hogy az ilyesmik ma már csak a mesék világában fordulhatnak elő! De megálljunk csak, hiszen én úgy látom, hogy több heti előkészület után' éppen azért jöttünk össze, mert a Proc- rusteszek még ma is léteznek, még ma is garázdálkodnak, még ma is szedik áldozataikat, méghozzá hihetetlen nagy számmal. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy a mai Procrusteszek elődeiket utánozva szintén valami vaságyba fektetik áldozataikat, hogy testeiket egyforma nagyságra nyújtsák, vagy vágják; de igenis, ugyanazt csinálják ma szellemileg, méghozzá nem valahol a világ végén, a kultúrától messze elmaradt területeken, hanem itt, a világ vezető országában, az Egyesült Államokban. A mai Procrusteszek is valamilyen formát szabtak ki arra, hogy miként gondolkozzunk, miként imádkozzunk, miként szeressük a hazát, avagy kiket szeressünk, kiket gyűlöljünk? Csináltak egy ilyen mintát a politikai és gazdasági felfogásra, a sajtószabadságra, a vélemény szabad nyilvánítására, a haza iránti hűséges s általában véve erkölcsi és etikai felfogásunk minden megnyilvánulására és jaj annak, aki nem illik bele a formájukba. Mint az ősi Procrusteszek. úgy a maiak is súlyosan büntetik áldozataikat. Az indító oh Ma ugv mondják, hogy úszni kell az árral. Azokat, akik kiállnak, vagy az ár ellen fordulnak, — vagyis nem kunformálnak, nem simulnak az általuk kiszabott irányhoz, — a mai társadalmi rend veszélyes ellenségeivé nyilvánítják és üldözés alá fogják. A mai Procrusteszeket a “közvélemény irányitóinak” mondják, akik szadizmusban vetélkednek hajdani elődeikkel. Mint minden ilyen esetben, itt is keresnünk kell az indító okokat. Az ősi Procrustesz azért nyújtotta ki, vagy rövidítette meg áldozatait, mert azoknak nem tetszett, hogy kirabolta őket. Nem igen tévedünk, midőn azt mondjuk, hogy habár a modern Procrusteszek módszere változott is, de az indító ok ugyanaz maradt. Az a terror, aminek most tanúi vagyunk, csak arra való, hogy elterelje a figyelmet arról, a rémitő harácsolásról, mit a közösség termelte javakból húznak; vagy megrémítsék azokat, akik a közjavak ily elsajátítását szóvá merik tenni. Íme itt van a bizonyítékot szogáltató példa. A Proc- rűsteszek éppen most jelentették be, méghozzá igen nagy övömrivalgással, bogy ebben az évben milyen óriási nagy profitot kerestek (és találtak is) a nagy korporációk. Csak maga •' General Motors egybillió dollár tiszta hasznot szerzett. Mármost ránkparancsolnak, hogy énnek örüljünk, mert ami jó a General Motorsnak, az jó az Egyesült Államok népének is. ' Akadnak azonban egyesek, akik nem koníormálnak. nem úsznak az árral és más véleményen vannak; akik úgy hiszik, az amerikai népnek nem válik javára az, hogy az összvagvon- felett teljhatalmat nyer néhány nagy korporáció tulajdonosa. Mert lám, a General Motors a billiós profitot leginkább a hadirendelésekkel szerezte. Viszont a hadirendelésekre emelni kell a háborús szellemet, gvalázni. fenyegetni kell az ellenségnek kiszemelt népet, hogy az is fegyverkezzen és igv biztosítsuk a fegyverkezési versenyt Tul-órákat dolgoznak l ám. 3 évvel ezelőtt, amikor Charles E. Wilson otthagyta a General Motors vállalatot, hogy honvédelmi miniszter legyen, azt: lehetett várni, hogy ez a vállalat nagyon vissza fog esni, miután elveszítette ezt a lángeszű embert, aki ily naggyá fejlesztette. És ime, visszaesés helyett azt jelentik, hogy ez a vállalat még Wilson nélkül is megszerezte a soha eddig álmodni sem mert egybilliós évi profitot! Nyilvánvaló bizonyíték, hogy nem ártott •;» General Motorsnak az. hogy az elnökükből honvédelmi miniszter lett?! Azonban nem folytatom tovább, meid az ilyen beszéd már a “non-konformitás” keretébe eshet s ha tovább is folyt-atom, niég a Procrusteszek is beleszólnak s valami módon < ’bánnak velem. Nem oknélküli ez a megjegyzés, mert nem én leírnék az első, akit ilyen s hasonló beszédekért már meg(Folytatás a 7-ik oldalon) Ha megegyezés nem is tör tént Genfben a négy nagyba talom külügyminisztereinek konferenciáján. a helyze kényszere, a népek békeaka rata, a genfi szellem tovább élése továbbra is arra az útra irányítja az eseményeket .amelyet a júliusi, leglel- sőfoku kormányvezetői kon ferenda nyitott meg Genf- j ben. A külügyminiszteri konfe rencia után hírek terjedte: íl. bogy a hidegháború tel je.1 erővel visszatér. Olyan jelentések láttak napvilágot, hogy leveszik a napi rendről azt az nditványt, hogy meg keli lazítani a csereforgalmi so rompókat, hogy a külföldi •eakciós kormányoknak nyújtott dollársegélyeket fokozni fogják és elejtenek minden olvan tervet, amely a védelmi költekezésre használt öszegeket megnyirbálják. Magas kormány emberek nvil vámosán és magánúton is cáfolják ezeket a jelentéseket, j -'öl maga John Foster Dul- j les külügyminiszter a szombatost rádió s televíziós be- ; izédében is azt mondta, hogy ■ a hidegháború korábbi idő- j szakában követett rideg poli- |' lkához nemigen fognak már | visszatérni, mégha Genfben mm is sikerült megállapodásra jutni. j .Még látszat mentésből sem kapaszkodnak már a hidegháborús módszerekhez, de természetesen még nem is lobhatják félre kellő átmehet nél’-ül a Pentagon és mö- rötte álló érdekeltségek ál- 'al erőszakolt hidegháborút. \ kormány változatlanul ragaszkodik oredotj tervéhez, hogy enyhíteni kell a kelet s ívugat közti kereskedelem hizonvos megszorításain... .Tény az, hogy jó'értesült körök szerint a kereskedelmi minisztérium a trem-straté- ?iai cikkek seregét fogja lekenni arról az árulistáról, j melyet eddig rem 1. betett ’eleire szállítani külön ex- •'orteneedélv nélkül. Minden elszabadult cikk voltaképpen ><r>- lépéssel közelebb viszi a i Iá got a népek közti békés ■rintkezés normális helyzetének visszaállásához. Hivatalos közegek szerint lövő év elején összeállít ják a tilalom alól felszabadítandó cikkek lajstromát és mihelyt ezt a listát nyilvánosságra hozzák, a szállítócégeknek hatósági engedély nélkii’ azonnal módjukban lesz a -^állítások megkezdése. A ivinrat és kelet közti felszabaduló á r u c s ereforgalom azonban az említett források nézete szerint fenn fogja ártani az eddigi korlátozásokat a kínai népköztársaság ■is Észak-Korea tekintetében. V kereskedelmi forgalom fokozódásával fokozatosan enyhülni fog a légkör s'ez remélhetőleg további envhületet fog hozni a politikai feszültségekben is. Sürgeti a Waffer-icÖarran-tsrvény ©liöriését WASHINGTON. — John F. Kennedy, massachusettsi demokrata szenátor, azt követelte vasárnap, hogy a Walter- McCarran-féle fajvédő bevándorlási törvényt töröljék el. “Nyilvánvaló gyengeségei és a'faji megkülönböztetésre irányuló vonásai kiigazításért kiabálnak olyan hangon, melyet nem lehet figyelmen kivid hagyni”, jelentette ki egy előre elkészített nyilatkozatban. A nyilatkozatot aztán hétfőn be is terjesztette a szenátus bevándorlási és honosítási albizottsága elé. A Walter-McCarran-törvényt 1952-ben hozták tető alá Truman volt elnök vétója ellenére, Eisenhower elnök pedig közvetlenül megválasztása után 1953-ban felszólította a kongresszust, hogy tegye a törvényt újabb megfontolás tárgyává. Hétfőn kezdte meg a szenátusi albizottság a meghallgatásokat. A törvény elfogadása óta ezek az első meghallgatások. Az albizottság élén Harley M. Kilgore, westvirgi- niai demokrata szenátor áll. Kennedy azt indítványozza, hogy a Walter-Mc-Carran- törvényt dobják ki és helyette fogadják el az általa és Lehman szenátor által készített, törvényjavaslatot. Kennedy azt mondja, hogy a törvény nemzetiségi eredetre alapított formulája “a megkülönböztetés legotrombább változata nemzetünk történelmében”, amely “egyenesen összeütközik a Függetlenségi Nyilatkozattal, az Egyesült Államok alkotmányában lefektetett elvekkel, valamint a társadalmi konvencióink és igazságosságunk hagyományos formáival.” Lassan halad az előfizetési kampány A Los Angelesi országos lapkonferencián kitűzött 300- as előfizetési kvótából eddig csak 61-et tudtak ' legjobb építőink elérni pedig már jóval túlhaladtuk a verseny időtartalmának felét. A kampány állása a következőkép oszlik meg vidékek szerint: Florida 1(5 California 15 New York 12 Ohio (j New Jersey 5 Vegyes 7 Elismeréssel adózunk aszóknak az áldozatkész, fáradságot nem ismerő munkástár- niknak akik lehetővé tették a fenti eredményeket. Különösen szól ez természetesen h mi kedves Fehér munkástársunknak Miamiban, yala- mint a losangelesi és bronx' lapépitőinknek. Az a tény hogy egy maroknyi lapépítő képes volt a kvóta 20 százalékát teljesíteni, rávilágít ar ra a valóban nagy lehetőségre. amely feltárulna előttünk, ha a-lapépités munkáját, nem hat vagy nyolc, ha nem legalább 60 vagy 8< munkástárs végezné. Nyilvánvaló, hogy az esetben a 300-as kvóta elérése biztosítva volna. Nem akarjuk lekicsinyelni azokat a nehézségeket, amelyek még mindig fennálnak lapunk terjesztése előtt. De azt sem lehet tagadni, hogy mostanában mégis megváltozott a légkör, hogy az emberekkel ma már lehet beszél- | ni a lapunkra való előfizetésről. Lapép'iési vasárnap New Yorkban ■ í A Magyar Szó aktív, new- yorki építői ismét találkozni fognak most vasárnap, nov. 27-én, délelőtt 11 órakor a bronxi Magyar Házban, hogy előfizetőket menjenek szerez- | ni lapunk számára. A lapépitők előre megadott ! címekre mennek,- olyan ma- | gyár tertvérekhez, akik vagy | már olvasói voltak lapunknak, vagy másnyelvü prog- : ressziv lapokat olvasnak, szó- I val, olyanokhoz, akiket némi I rábeszélés után lehetséges megszerezni előfizetőnek. Kérjük mindazokat az olva- i sókat, akik megértik a lap i terjesztésének fontosságát és hajlandók 1-2 órájukat a béke sajtója építésére fordíta- ! ni, vegyenek részt a vasári-napi akcióban. A Bronxi Lapbizottság XII. Piusz papa személyesen megerősítette, hogy múlt év decemberében súlyos betegségének mélypontján víziója volt. melyben Jézust látta.
