Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-14 / 28. szám

July 14. 1955--------------------------------------------—----------- AMERIKAI MAGYAR SZÓ yeseljük, — de azért nem az irigység szól bein goznak’^tevéke Urak mégis sokat “do*­wLel s váli‘t * képviselőinek p el s választ meg. övék a hatalom és a v* 8-yon. amelyet aktivan arra fordítanak hogv sa" íotására ‘ A??'b?Zt”fSák Ye,e S min’di^ a köz' lovasai a. Az o müvük minden törvény és intéz meny, amelyben hatalmuk be van fektetve ? Í éW'11 SUf V'° utakon ráfekhetnek mindem deds^rflltiíeTríe’ aíÍktÖ) pmfÍtJ'aik kerek­i..n h , e t,k- ök »Hanak az üldözések háttéré zafias” iap?.annanak,a nép jo^ai e)len ág-áló, “ha­vezetek éú Va^a®os”palástba drapériázott szer­ezetek es nepbolonditok mögött. Pénzükkel vá sége "fudásf mÍnLdef1Ít’ akit Csak Iehet> tehet- se^et, tudást, szakértelmet, és kitünően leplezve uzelmeiket megnyergelik a tudományt a mun! kát a jogot es az országot. Ezek a nép és tórsa­tá áTilaVL! a, PPeí!L ellenségei> ezeket kellene ha- i "ú r paposabban szemügyre venni. Lehet, hogy e gyászjelentés nélkül nem is iron dőltünk volna rá. öreg ember volt és ™rke ke menykalapot viselt. A gyászjelenhff éSelgart állította™» e ,ert"<i a, fl*.velmet és jelképül oda- all tóttá a szürke kalapot. Pedig a szürke kala pok e Okelóségét sem a szürkeség fejez ki am nt hajbókoló szabói állították, hanem az a fej bár. , -v ,S7'1Í1U tokfodo takarja is, amely belül" élőké meri'» fk6S ?*?** borit D" »ak arra figyj: h ,( ;:r"lbet, ho*'' milyen ártalmas erők lapulhatnak a szürkeség mögött. mÍ Saj^ szürke talapunkat azok előtt nTk i^iToTV-tkÍk-tÖrhetet,en derékkal harcol­szürli k/vált^o" Ser as4gi « ur. p. ti. A szürke kalap megét hozták világra; alkottak és teremtettek ■ textilgyarakban, bőrgyárakban, utakat építettek XoTtT'ee; ‘szant°itak-vetettek, szlKtík mellek a Myúe gyorsabban- egyre többet tér m Itek csodalatos ujjaik nyomán hidak épültek vasszerkezetek iveitek az égre, és egész ctvili­Vi TÍ minden látható és Láthatatlan valósá­M iyŐmán020“ ihatatlan munka Ezek között a munkások között sok volt az “ egen országból jött bevándorló és beolvadt az ameri ai munkások szorgos tömegébe. Az FBI es a bevándorlási hatóságok emberei ezek‘közül a bevándorolt es itt született amerikai munkások kozu! szemehk ki áldozataikat, hajszolják, kerge­tik üldözik okét, nyomorulttá teszi életüket, bele­kotor agyuk velejébe, kifürkészi, miket olvasnak hova járnák, kikkel érintkeznek, miféle klubok­eStálnaíe7eZet?rk tagM Ártatlanok és nem rú ,sen^mife.ie törvénybeütköző dolgot. Csak munkastärsailc ügyeit és érdekeit viselték val'érték ,Munka'séletük minden megmozdulásá­ul ei tekeket teremtettek és a köz javát szolgál­ak Nem maguknak eltek, nem önző szórakozá- -.okban vertek el keresetüket. Egyetlen napink többet ért, mint szürkekalapos eminenciák egész dete, noha csak sapkát hordanak, egyszerű puha «alapot, nemezkalapot. gy U Puha­JP h^yelltik tőzsdések és bankárok va­Í,S lTr-err01 Van.SZ°’ nem a va?yonkülönb- mnJ;!na semmitevésüket vagy a társadal- ParazitaJelIegu életmódjukat bánjuk. Nem he­íl Roosevelt, a néhai nagy elnök édesanyja állt Később aztán néhányan az amerikaiak közül ;S Sk se^keztek tevékenységünkben, arra kezd- tek gondolni, hogy majd ők diktálják Kínának milyen kormány alatt éljen: ennek követné’ a ^;nk,f1Vá1^' Más°k télieálltak, mert £ ink V'l Allamokban nyomást gyakoroltak rá- juk Áehanyan, akik továbbdolgoztak mert az I ’f .» «ödfaük, hogy a iLlfa amerikai . " pek ’ekeben élhetnének és kellene is élniük mkraTzál tak1CSnnÖS tÍSztelet alapján és «kik s , k-a alltak minden túlkapás ellen, gonosy ül . dozes céltábláivá lettek. Powellék harminc éven keresztül adták ki Ki­. naban amerikai folyóiratukat, bátran harcoltak ' íiZtór!aikakőeSZTékért éS nem féltek azokat hóm ti társaik kozvelemenye elé vinni, amikor vissza­e',ek' Az 0 esetüket mindenütt mint az ilven- politikai üldözés kimagasló példáját fogják" el könyveim. Powellt ‘hazaárulással vádollák fe . leseget kitettek közhivatali állásából, sőt még kiskorú gyermekeiket is meghurcolták. Jennel Welker es egyeb mkvizitorok az ügyben nvilván IÓ,VnIk>álliteIjaírkht SZ?Igálják’ amikor ‘hazaáru- o-nak állítanak be mindenkit, aki a népek közti békés megértés szószólóiként lép fel. amerikaiakat 8°"do!1,u”kj ho^ csak azokat az ameimaiakat tekinti a kormány hazafiaknak fel akarván bfrU 'ehetÖséfe érdekel hazánkban,’ akarvan forgatni azokat az intézményeket amelyeket évszázados küzdelmek után sikerült ela .tanunk és amelyek a gyakorlatban „ekTnk emlk.vul megfelelőknek bizonyulnak? Ha igv áll lrt„ak„éz0rkibiZT * .««** An,erikában "az4" moiuan néz ki a vilagbeke szempontjából De én magam részéről nem hiszem, hogy ez állna a mi honfitársaink nagy többségére és nem hiszem hogy így velekedne a józan szabad««»" T-’ amerikai nép. szabadsagszereto _A Powell-ügy, mint egyebek USA-ban *ielzi mily erőszakosan igyekeznek ott tagadni az i6e,V<it' "A Scherl fle egyben a józan ész által diktált cin ■gazságot, amelyet oly sokáig elfogadtak az ősz' szes civilizált országok. Helyébe pedig olvan Íeí fogas akarnak tenni, amely ellen mi is az ame iikrnak is együtt harcoltunk, amikor a’ nácik és tékéinTetmRtaf>tak íenyegették legdrágább ér- * £mÚún sem h" arr,m Óriási éhsége semmi- P i- 1 blszl’ hogy az amerikai nép me->- engedi, hogy értelmét és bátorságát olyP mélvre pánokét. ’ mmt egyk°r a németekét és a ja­Soong Csing Ling (Madame Szan-Jat-Szen) Sang háj. Egy jóakaralu figyelmeztetés Kinábí (Figyelemreméltó és rendkívül jelentőségteljt level jelent meg a Nation című liberális folyc irat julius 12-iki számában. A level írója a 600 milliónyi kínai nép álts egyetemesen tisztelt Szun Jat-Szen asszony, módéin kmai allam, a köztársaság megalapi cojana Szun Jat-Szen-nek özvegye. Hog mily tekintélye van Madame Szun Jat-Szen' nek a kínai nép előtt, azt csak úgy tudjuk ér­teíe az0« ha,.Clképzeljük’ hegy hogyan tekin- ÍÚov fr n,1,enkai nep Geoi'ge Washington a: Egyesült Államok első elnökének özvegyére - ha az ma élne. e rJÚt fentifket szükségesnek tartottuk előrebo­csátani, hogy olvasóink megérthessék Szun Szerkó11 aSSZ°ny leVeienek jelentőségét. - j isztelt Szerkesztőség! szeMtnf Ienttenben °lvasoríl> h0^y az amerikai szenátus együk bizottságában a Mr. és Mrs. J. W Powell-el, (nem tévesztendő össze Powell kép­viselővel, aki Bandungban volt_Szerk l a ­haji ‘China Monthly“ ^evTew^va^hos^u TS ril^Z Ú‘ /aPTi1’f b;‘n áUÓ na^yrabecsült ame­rikai újságírókkal foglalkozó kihallgatások so­tette Búrkor^ » * én nevemet is felemli- tette- burkoltan célzott afra, hogv a velem vaw ítSTIceíen keresztül kapcsolatban Üilf f u k k0Zul sokan hazaárulók. Ez késztet néhány megjegyzés tételére. Mindenki, aki jártas kínai ügyekben tud azok ro^ a szervezetek^ amelyeket különféle ‘ idő-" szakokban en irányítottam: a kínai védelmi bi hoS bTrátmnl szervezetek tették lehetővé, . . barátaink a világ minden részéből csatla kozzanak hozzánk & »eeit»ék a kinaf népet |elkesH:ő‘szellem » «íaí ä sának kovácsa. SaJat sor­iehni’1 wtöftli6” tV0U báboru alatt a kínai vé- leimi bizottsagunlí védnökéi közt mindenféle »nÄrrÄ.hÄ ä Pi'ui,R"i'e" hires «"berek mint''Zä Minden esetleges félreértés elkerülése végett eore tigvelmezíetjük a t. olvasót, hogy az alábbi idezet nem — szatíra, hanem — gyászjelentés ieíent^ H N'J' T™68” 6gy'k muItkori számában Sinket"1^' Majd HZtan hozzáfüzzük megjegyzé­“Wdliam Goadby Loew, nyugalombavonult tozsdes, a Loew & Co. cég volt főnöke, tegnap deluüui. sz'vroham következtében meghalt a Ra quet & Tennis Club-ban, 370 Park Avenue, melv- m k tagja volt. 79 evében érte a halál. “Loew az itteni Newport, R. I.-i és Long Is- töRött tlaer'SaSagban sokái- kiemelkedő szerepet . o.J8?7"ben’ amikor elvégezte a Columbia Col­S-fi Vasar,,lta tőzsdetagságát a néwyorki v tptk Pxehange-en. Haláláig megtartotta tagsá­tiván"üSettelí°“' hUSZ éVig "em fo8|alk»7-o« »k­“1915-ben megalapította a Loew & Co céget Ä938 a maI1 Stl'eet 2‘ Sí* íennfa,-: tóttá J938-ig, amikor a W. H. Coadbv & Co ma­maradt Síh, L°eW ,a Cégnek kÜlön üzlettársa a adt0 Kespbb azonban megvált tőle. Church heTfhf^"-, L°ew az A11 Unitarian GeZeV p i! T V'tte Florence Bakert, Ceoige h Bakernek, a First National Bank ejrv kon elnökének leányát. gy n “L°??é a néwyorki előkelő társaság promi- ő és Ä'1936'ban bekb vetkezett haláláig, az 56 East Sld°fn "agy, ^vendégsereget fogadott i ‘ ‘ nfeaban épített magánpalotáiuk ban, newporti villájukban, Stoneacre ban é^ Loewmoor-on, Old Westbury, L. I.-i birtokukon Rendszeres látogatói voltak az országos lókiáll ’ tasnalí es mas előkelő sporteseményeknek a Ví rosban es a vidéken . £ beszéltek mÍn!k feIeségérö1 a társaságokban ugi ■Ől 1934 ben ^ le^obban öltözködő nő rol, 19o4-ben maga is hasonló, félhivatalos kitffh “ részesült, amikor egy öt vezető urisza bí,oIdbzsuri kijelentette, hogv ő a le-eletrán sabb férfi az Egyesült Államokban. ? Azokban az időkben gyakran látták Loew-öt i Belmonb loversenytéren rövid tavaszi kabátban rzt'iüitotta mhénykalafPba”ú Eg:'vik-mfeik barátjz, £»I»P nyerté Sj Sert z'SKSS *vilig leg“ éveLTWn!TéVekÍg VOlt iöversenyistállója és egy- ™ .lpvakat vásárolt a saratogai lóvásárokon E2SSE • T“«" f field Club US* asztottak meg. Sok egyeb klubja közt szerepel a Vn,o„ Brock, P,pinc Rock> M^ow ^“«Pel a íme, gyors iramban végigfutott szemünk előtt dentZtei’n haZilete’ akÍ 79 éVÍg élt és sok din­ien nÄES Är r&Ä* Tski?bb fÄs “^rlynél niacs e,egá-bb ÄyÄÄÄÄ-S ÄÄ meg végigélni az ilyen életet. Külön«! n® l IfaThatól'^i k- FBI cmberei- a«" a bevándor­S nä t„rkb°":áSZlak «f- milven‘rkrvV:: felnek, klubnak a ta.crja. Úgy élt, mint ear kis király s ha unatkozott, bizonyára szürke keménj" kalapjai simogatta, kalapját, nagyságáik éé ÄÄ ?Ä£*” tmondta m”sa­b mS Talatt'Tr gozó emtSrek^’ért-vertjtéket'ízzadt^ k 'T' ** Isten tudja MnyiS'^ÄE szamokat, gepeket es gépalkatrészek irtó tö­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom