Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-22 / 38. szám
úLi, li/UiJ. Uj korszak eisft a magyar aiomkuiatás BUDAPEST, 1955 julius.— Junius 14-én aláírták az | atomkutatás elősegítésére és az atomerő békés felhasználására hazánknak felajánlott szovjet segítséget biztosító egyezményt. Ennek jelentősége akkor lesz világos, ha ezt a tényt az atomkutatás, az atomerő békés felhasználásának mai helyeztébe, feladatkörébe állítjuk bele világ- viszonylatban is, hazánk körülményei között is. Ma a békés célokra csak a néhány ezer kilowattos kis | kísérleti máglyák szolgálnak. A sok százezer kilowatt; teljesítményű óriási máglyák— az imperialisták atom fegyverkezése következtében — az “A”-bombák (maghasadáson alapuló és a “H”- bombák (hid rogénbomba) töltésére szolgáló “üzemanyagot” gyártják. • Ahhoz, hogy az üzembehelyezett és tervezett atomerőmüvek a gyakorlatban beváljanak, éppen a működésűk közben szerzett sokoldalú tapasztalatra. a felmerülő fémkohászati ' és tudományos problémák megoldására van szükség. Minél számosabb ország kutatógárdája kapcsolódik bele a munkába, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy rövid idő alatt válik az egész emberiség áldásává az atomenergia. Az atomenergia legfontosabb békés alkalmazása jelenleg a radioaktiv izotópok felhasználása. De bármenyire jelentős és beláthatatlan fontosságú, jólismert ipari, orvosi, kutatási lehetőségeket adnak is az izotópok az emberiség kezébe, mégis alárendelt a jelentőségük ahhoz képest, hogy az atomkutatástól legelsősorban a világ energiagondjának megszüntetését várja az emberiség. Ahhoz, hogy valami a szélesebb körök közkincse lehessen. még a kutatás vonalán is. el kell jutnia a kifejlődés, a tökéletesedés bizonyos fokára, ide pedig kezdeti kuta- 1 tómunka, tapogatózás és próbálgatás szükséges. A kezdeti kutatómunka éppen az a- tom területén roppant költséges. Tudjuk, hogy milliókba kerültek sokkal egyszerűbb találmányok is mig megértek arra, hogy közkinccsé legyenek (pl. fényképezőgép, rádió,, televízió.) Nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az atom tudományt és annak technikai segédeszközeit, mint például az atommáglyát és a kutatáshoz szükséges gyor- sitóberendezéseket a tökéletesség mai fokára emeljék. Ezért is felbecsülhetetlen jelentősége van a szovjet segítségnek — a magyar tudósok most a legmodernebb felszerelést kapják a kutatáshoz. Ne is említsük az egyenként százmilliókba kerülő óriási atommáglyákat. Vegyük csak példának egy részecske gyorsitóberendezés fejlődését. Ezt a készüléket ,korszerü formájában szintén .készen kapjuk. Az ilyen gyorsító atommagokat, elektronokat gyorsít fel olyan óriási sebességre, hogy azok a meglőtt atommagokban változást idéznek elő. így segítségükkel — az atomenergia felszabadítására alkalmas magfolyamatokat kutathatunk. Lawrence 1940-ben készült gyorsítójába 3700 tonna acélt, 300 tonna rézhuzalt építettek bele és már az előző tapasztalatok felhasználásával is egy millió dollárba került. De mindössze csak néhány tízmillió elektronvoltra gyorsította fel a részecskéket. A Berkeley-ben lévő intézet gyorsítója 1946-tól 1952- ig készült. 10,000 tonna acélt építettek bele, de 30,000 millió elektronvoltra gyorsít. Közben annyira fejlődött a technika, hogy a legújabb birminghami proton-szinkot- ronba csak 900 tonna acélt kellett beépíteni s mégis 1000 millió elektronvoltra gyorsít. Összehasonlításul megemlítjük, hogy 1920-28 között még csak a természetes radioaktiv anyagokból 14000— 22000 km/mp sebességgel kirepülő atommagokat tudták atommagátalakitásra felhasználni. Ezek energiája nem haladja meg a 10 millió elektronvoltot. Az atommáglya építésére vállalkozó országoknak a legnagyobb gondot a nyersanyag kérdése okozta és okozza még ma is. Kezdetben az uránban dús telepeket (kb. 40 százalék urántartalom) használták fel. Ilyen kevés van a világon. Mindössze kb. 10 000 tonna urán nyerhető még belőlük. Ez az uránmennyiség nem lenne elegendő arra sem, hogy a már működő atommáglyákat újra felépítsék belőle. Ma az uránt általában az 1 ezrelék urántartalmu ércből választják ki. A szinurán világpiaci ára kilogrammonként 200 dollár körül mozog. Az ilyen áru uránnal összeállított ipari atomerőtelep jelentékeny olcsóbban termeli az elektromos áramot, mint a széntüzeléses erőmű. A kísérleti atommáglyához 1000 kilowattonként 6000-10.000 kg. urán szükséges. Az utóbbi években annyira fejlődött az urán kiválasztásának módszere a sovány településekből is, és annyi urán gyűlt össze, hogy az uránt nem termelő országoknak is rendelkezésére bocsátható a kutattáshoz szükséges meny- nyiség. Uj orvos) rendelőt avattak Szegeden, a mi hálytelki részen, a város határától mintegy öt kilométerre levő településen. A városrész 3000 lakosa társadalmi munkával segítette a rendelő megépítését. • Kétezer Toliig megyei fiatal tartott béketalálkozót Gyönkön. Irta: Szevin Anna. Nagy volt az izgalom Mrs. B. divatszalonjában. Leánya Elaine, öt évi párizsi tartózkodás után,ma fog hazatérni. Elaine nagyszerűen fejezte be középiskolái tanulmányait, akik látták rajzait, nagy jövőt jósoltak neki. Biztatták anyját, hogy küldje PáMzsba, néhány évi tanulás után művészi tökéletességet érhet el. Elaine nem bízott annyira magában, de azért küldték, hát elment, mert az volt édes anyja óhaja és úgy gondolta, hogy ártani valóban nem fog. Egy valami nagyon bántotta az ifjú leányt, mái- régen úgy érezte és most ez csak megerősödött benne. Anyja sohasem szerette, ha sokat van körülötte. Mikor esténként magára maradt, sokat töprengett ezen.... Vájjon miért van ez úgy? Ta Ián nem akarja anyja, hogy lássák, milyen nagy leánya van? Talán féltékeny rá? Mindent szívesen megtett volna, úgy vágyott anyja szere- tetetére. Gyermekkora óta folyton nevelő intézetbe volt. Ha haza is jött vakációkra, anyja mindig olyan távól tartotta magát tőle. Mindig talált okot rá, hogy elküldje valahová, vagy felhívott valakit, hogy vigye el leányát szórakozni, csak ő nem vett soha időt magának arra, hogy leányával töltse el. Elaine úgy szeretett volna anyjával együtt dolgozni, szi vesen lett volna divattervező, de Mrs. B. hallani sem akart arról. Úgy volt, hogy 1-2 évié megy Párizsba, de öt év lett abból. Már azt hitte, hogy ott is marad, jobb is lett volna, gondolta magában. ... Mrs. B. pedig alig várta, hogy láthassa, hogy magához szoríthassa. . . . De azt nem szabad tudni senkinek. .. Volt egy leánykori barátnője, iskolatársnők voltak, őt kérte meg, hogy menjen ki leánya elé a vonathoz. Mrs. B.-nek rengeteg elintézni valója akadt, még a szobát is rendbe Uell hozni, amit eddig ő használt, leánya részére. Mikor Elaine megérkezett, mindketten nagyon Boldogok voltak, de csupán egy percig tartotta mert Mrs. B.-nek megint halaszthatatlan dolga akadt, mint mindig. Elaine remélte, hogy már megváltozott. Mrs. B. nem szerette, ha egy perce is megállt a leány a műhelyben. Szomorúan ment fel szobájába... .Mrs. B. mintha megbánta volna, felszaladt utána. A leány úgy szeretett volna egyenesen a nyakába borulni, elmondani párizsi életének rsalódásait, bánatát. Meghitten beszélgetni édes anyjával, megmondani, miért volt el olyan soká. Elmondani szerelme történetét, hiszen volt valakije Párizsban, azt hitte megtalálta jövőjét benne.... de nem volt, aki meghallgassa. Kérte anyját, hogy ne haragudjon, hogy olyan sok pénzébe került, most aztán dolgozni akar, hogy visszaadja mindazt, amit anyja ráköltöt. Az anyának ismét sietve mennie kellett. A leány körül akart nézni, látni milyen körülmények között élt édesanyja. Talán felfedezi nagy titkát, mert folyton valami rosszat sejtett. Keresés közben kezébe került anyja üzleti rekord könyve, valaki megzavarta, gyorsan el kellett tennie. Szobájában jutott eszébe, hogy hatalmas összegeket látott néhányszor a könyvben, szinte hihetetlen, hogy egy ruha annyiba kerüljön. Gyanúsítani kezdte anyját. Egy nap anyja észrevette, hogy könyveit kutatja, de megjegyezte a nevet és címet, még mielőtt anyja kivette volna a könyvet kezéből és szobájába küldte. • Másnap azt mondta, hogy sétálni megy, de azt a címet kereste fel, ahol a hatalmas összegű ruhát látta a könyvekben. Megtalálta, de csak a szobaleány volt otthon. Megkérte, hogy nem mutatná meg neki azt a csipke ruhát, melynek leírását anyja könyvéből már kívülről megtanuL ta. A szobaleány azt mondta, hogv asszonya minden egyes ruháját pontosan ismeri, de sohasem látott rajta, vagy szekrényében hasonló csipkeruhát. Közben megérkezett a ház asszonya, aki meglepetéssel látta ott az ifjú leányt. Az asszony biztosra vette, hogy a leány eljött hozzá, mert otthon biztosan megmondták neki azt, amit ő tudott. A le- ánv is meglepetten nézte a hölgyet, mert ő volt az, aki anyja helyett a vonatnál várta, mikor megérkezett Párizsból, akit később mamája mint régi iskolatársnőjét mutatott be neki. A leány beszélni kezdett és mamát említett, mire az urihölgy nagyon boldog volt, mert azt hitte, hogy neki szól az. a leány már ugvis mindent tud. A hölgy magyarázatot adott neki, hogy hogyan is történt a dolog. Mikor a két jó barátnő iskolába járt, ő megismerkedett egy férfivel. Elaine volt e barátság gyümölcse. Közben eljegyezték őt egy dúsgazdag emberrel és szörnyen szégyelte a történteket,és barátnőjét kérte meg, hogy vállalja magáénak gyermekét. Mrs. B. elfogadta az ajánlatot, mire a hölgy állandóan pénzzel segítette, a párizsi tartózkodás nagyon sokba került, sok zavart is okozott, mondta a hölgy. Mrs. B. nagyon félt, hogy, a leány megfogja tudni a valót és any- nyira szerette őt, hogy félt közelébe menni, nehogy elárulja őt, mert ha ő megvonja tőle a pénzt, akkor bajba kerül. Mikor az urinő bevégezte mondókáját, a leány hidegen elfordult tőle és elment. Most már megértett sok mindent, megértette, hogy min ment keresztül anyja, hogy megmentse a másikat a szégyentől. Saját életét tette tönkre a másikért, nem ment férjhez, mert a leánykát úgy szerette, mint a sajátját. Hazament. . .. Egymásra néztek, a leány átkarolta és nyakába borult és csak azt mondta neki, amit a másik olyan nagyon várt. ...Édes Anyám! Fiafalit-e a vérátömlesztés? A vérátömlesztésnek tagadhatatlanul van fiatalító hatása. A vérátömlesztés úgy is felfogható, mint egy folyékony szövet átültetése. A vérátömlesztésnek ezt az “áthangoló” hatását már régen észrevették a klinikusok. Az áthangolásnak kísérletileg megalapozott fizikokémiai magyarázatát adták Bogomolec és munkatársai. Az életfolyamatok a szervezeten, a szerveken belül a sejtekhez, szövetekhez vannak kötve. A sejteken és szöveteken belül az alapéletfolyamatokban nagy szerepet játszik az alapszerkezetet (struktúrát) képező fehérjemolekulák alakja, finomabb- vagy durvább eloszlása. Mennél finomabb eloszlású a fehérje, annál nagyobb az élettani tevékenysége, annál élénkebben játszódnak le benne az élettani folyamatok. Egyes kóros állapotokban, az elöregedés során a sejtek protoplazmájának fehérjekolloidjai durvább eloszlásuak lesznek, és igy aktivitásuk csökken. Ez sejtdegenerációhoz, végül pedig a sejt anyagcseréjének működésképtelenségéhez vezet. Vérátömlesztés alkalmával a vért kapó és a vért adó különböző fehérjéi találkoznak. Ha teljesen megfelelő csoportú vér transzfuziója történik, akkor a vérfehérjék találkozása a sejtek protoplazmájában megy végbe. E találkozás alkalmával a durvább diszperzitásu fehérjemolekulák leülepednek, és a legdurvábban diszpergáltak fermentativ folyamaton mennek át. így a legöregebb fehérjék feloldódnak, a protoplazma pedig, miután megszabadult ezektől, mintegy megfiatalodik. Ez a fiatalító hatás elsősorban a regenerációra még képes sejteken megy végbe, de a pusztulófélben levő sejteken is lejátszódik a folyamat. A vérátömlesztésnek ez a “fiatalító” hatása múló jellegű, tehát az emberiség általános életkorának emelésére a mai körülmények között még nem látszik alkalmasnak-. HA VAN OLYAN ISMERŐSE, VAGY BARÁTJA, AKIK NEM OLVASSÁK A LAPOT, RENDELJEN ÖT NAPTÁRT ÉS OSSZA SZÉT KÖZTÜK! "ÉDES ANYÁM...!”
