Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-09-22 / 38. szám

bepremoer zz, íyoo.

iiiui^ui iiAi i»mu jl mv

HASZNOS TUDNIVALÓK

NAPFOLTOK

létre és mi keletkezésük oka ? Ezekre a kérdésekre a tudomány ma még nem tud egyértelmű és határozott választ adni. Lényegesen többet tudunk azonban a, napfoltoknak más nap jelenségekkel való kapcsolatairól.

Naofoltcsoportok fölött a Nao középső és külső légköré erősen íjiódosul. Különösen akkor jelentős ez, ha egy foltcsoportban gyoi's változások figyelhetők meg. Nagv általánosságban kimondhatjuk, hogy a Napon csaknem minden jelenség szorosan ősz sze'függ a napfoltok változásaival, igy azok is, amelyeknek közvetlen, vagy legalább is közvetett földi hatásai is vannak. Ebből nyilvánvaló, hogy a napfoltok megfigye- 'ésértek és a foltokkal kapcsolatos, ma még megoldat- 'an problémák kutatásának gyakorlati szempontból is milyen nagy fontossága lehet.

Egy kis távcső segítségével bárki maga. is meggyőződhet azokról a változások ról, amelyek a Nap felületén történnek. Nem kell mást, tennie, mint — rövid türelem : játék árán— kivetíteni néhány egymásutáni napon egy fehér papírlapra a Nap képét. Rendszerint kisebb-na gvobb foltokat vehetünk majd é«zre. Ha a napkorong átmérőjét vagy 10 centimé.- ter nagyságúra kivetítjük, akkor a kisebb foltokat ceruzapontnak, a nagvöbbakat lencseszem k i t erjedésinek látjuk? Másnapra a foltok általában kereken 1 centiméterrel odébb tolódnak. Már közepes méretű foltot is könnyű felismerni egyik napról a másikra, és sorozatos eltolódásából rögtön megállapíthatjuk a Nap tengely körüli forgását is.

Vannak, akik talán első pillanatra azt gondolnák, hogy a foltok kihűlt helyek a Napon. A kutatások azonban azt mutatták, hogy a környező napfelszínnél legfeljebb mintegy 1000 fokkal hűvösebbek. Nem is lyukak, legfeljebb aránylag csekély bemélyedések. És végül: a valóságban nem is setétek. Csak a környezethez viszonyítva látszanak annak. A pontos mérések szerint a napfeiület fényessége a legtöbb helyen csak háromszor vagy legfeljebb négyszer erősebb, mint a foltoké. Ha egy kisebb napfoltot a Napról kiszakíthatnánk és naotávol- ságnvira az éjjeli égboltra helyezhetnénk, úgy ez minden égitestet elhomályositaná és a teliholdnál sokkal nagyobb világosságot árasztana.

Közel két esztendeje, 1953 nyara óta nem volt észlelhető a Napon olyan kiterjedt s legalább 2—3 hétig rmgeiö foltcsoport, mint amilyen kettőt az idén májusban és júniusban megfigvelhettünk. A múlt éy folyamán az is előfordult, hogy több hónapon át egyetlen folt sem volt a Napon. Egészen a legutóbbi időkig vagy jó másfél éven át, ha ttel-feltűntek is foltok, rendszerint egészen kicsik s rövid életűek voltak.

Régóta ismeretes, hogv a hasonló foltszegénv, sőt folt- talan időszakok rendszeresen, mintegy tizenegy évenként megismétlődnek. Tfven időszak után 3—-t évig tart. amig fokozatosan egvre több és több folt keletkezik és mindinkább akadnak köz<"t tűk nagyobb és hosszabb életű. hetekig is megmaradó

foltok. Majd egy -két éven át —esetleg még hosszabb ideig is — szinte állandóan sok tőit van <■> Napon, foltok gyakoriságának csökkenési folyamata valamivel lassúbb Ütemű.

Ezt a szüntelenül megismétlődő és egyik fő sajátosságában az imént felvázolt eseménv-sorozatot szokás napfoltciklusnak nevezni.

Egy napfolt önmagában is meglehetősen bonyolult képződmény. Ha már elég nagy okhoz, hogy jól észlelhető, ükkor a sötétcbbnek látszó magn* kevésbé sötét udvar részi körül. Az udvar nagysága a mag területének leg- gyakraban mintegy négyszerese. A folt mindkét részen erős tagoltságot, különböző dakzatokat mutat. Az udvar gyakran igen so küllőből ál- kerékre emlékeztető, szálas szerkezetű. Sajnos, a foltok ilyen szerkezetű sajátosságainak kérdései még igen kevéssé tisztázódtak. Főleg azért, mert ezek a szerkezeti sajátságok csak egészen kitűnő légköri viszonyok mel- 1ett. egv-egy pillanatra figyelhetők meg igazán jól.

Igv annak ellenére, hogy a •'műszeres fotografikus nap- őP°«zlelések már 81 évvel '"előtt megkezdődtek, afol- "b c"erkezetében beálló át- ’akulásokrór még alig tu- r.nV valamit. Még a közeli kisfoltok egyéolvadásának, vagy a nagfoltok osztódásának törvényszerűségei sem ismeretesek, pedig pzek a változások igen gyakran észlelhetők'.

Minden egyes napfolt min b'g egv foltcsopor tagja, nagyobb folt még sohasem volt egyedül észlelhető. tehát ugvhogy más kisebb folttal ne lett volna kapcsolatban. Ha néha egv-egv nagyobb ^olt mégis egyedülállónak mutatkozik bizonvos ideig, ez csak azért lehetséges, mert a foltcsoport többi tagja már eltűnt. A foltok tehát csoportokban tömörülten alkotnak fizikailag sz.orosan összetartozó egvséq-et. Ezt legjobban a foltok, illetve a foltcsopor- +ok má-rn ességére vonat

kozó törvényszerűségek bi- zomdtják (A foltok mágnes- ségót színképükből lehet meghatározni). A foltcsoportok leginkább nagyjából a Nap pv'. említő jével párhuzamosak két részre távozódnak, közülük az esrvik az. északi, a más’k ;i déli mágneses púink sajátságaival rendelkezik.

De mik is voltaképpen a napfoltok? Hogyan jönnek

idenlés az Ifjúsági "nepélyröl a New Yorki Folynia Klubban

Szeptember 25 én vasárnap d. u. 3:30 kezdettel igen érdekes előadás lesz a m '•égen lezajlott varsói világ- ifjúsági ünnepélyről. Jim Dombrowski, lengyel származású fiatal amerikai egyetemi hallgató, aki az Egyesült államokat képviselte Varsó ban, észrevételeiről és benyomásairól tart előadást a Po- ’onia Klubban, 219 Second Ave. alatt.

Az ötödik világifiusági ünnepélyen 30.000 fiatal férfi és nő vett részt 114 ország képviseletében, hogy kulturális és sportesemények keretében jobb megrtést teremtsenek egymás között a béke és barátság előbbrevitele érdekében. A fiatal Dombrows- ki nemcsak lengyelországi tapasztalatairól fog beszámolni, hanem moszkvai látogatásáról is. Programmen lesz egy u.i rövid lengyel film. Belépődíj nincs. Mindenkit szívesen látr a rendezőség.

Tó ANGOL LEVELET MINDENKI IRHÁT

Töbö, mint száz levelet tartalmazó RÖnyv, gyakran használt s’avak i • neve* szótára. Polgávságl előkészítő. A konyát tanító irta. Megrendelhető 81.25-c at a Magyar Szr Irodájában

t.le Kast 16íh Street Ve« York 3, N V

/ —— -------------------V

Dä«a cici (onihizloóitáj

S________________________________ s

MENNYIT KERESHETÜNK NYUGDÍJBA VONULÁS UTÁN?

Ha valaki már kapja az öregségi illetményeket és még nem érte el 72. életévét, akkor évente — 1955-től kezdve — kereshet 1,200 dollárt anélkül, hogy elvesztené illetményeit.

Aki ezen felül 80 dollárt vagy annak egy töredékét keresi meg az év folyamán, illetve ahányszor 80 dollárral vagy annak egy részévei keres többet, annyi hónapig függesztik fel a társadalombiztosítási összegek fizetését számára és mindazok számára, akiknek eltartása tőle függ és szintén húznak havi illetményeket.

Tegyük fel, hogy valaki, aki már részesül a társadalombiztosítási illetményekben, egész éven át dolgozott és 1,200 dollárt vagy annál kevesebbet keresett, az továbbra is élvezheti biztosítását é§ mind a 12 hónapban megkapja a csekket. De ha 1,201 dollárt keresett 1,280 dollárig, akkor már csak 11 hónapon át kapja a csekkeket, stb.

Egyetlen csekket sem tartanak azonban vissza egyetlen hónapra sem, amelyben nem keresett többet 80 dohárnál bér alakjában vagy teljesített ennél többet jövedelmező szolgálatot, mint önalkalmazott.

Ha például valaki egy évben 2,000 dollárt keresett, rendes körülmények közt 10 hónapig nem kap társadalombiztosítási csekkeket. De az esetben, ha csak 6 hónapig dolgozott valaki s a másik 6 hónap alatt nem keresett többet havi 80 dollárnál, akkor csak hat hónapig tartják vissza biztosítási csekkjeit.

Már aztán semmiféle korlátozásnak nincs alávetve az a munkás, aki 72 éves vagy annál is idősebb.- Az annyit kereshet, amennyi belefér anélkül, hogy csekkjeit visszatartanák. Külországban tartózkodó egyén olyan hónapban, melyben 7 vagy több napig fedezetlen állásban dolgozik, elveszti csekkjét arra a hónapra. ^

HELYREIGAZÍTÁS

Múlt heti cikkünkben: “Mennyi a 'biztosítási összeg” számításába hiba cííuszott. Azok, akik kivágták és eltették maguknak, dobják el. A biztosítási összeg kiszámítása a multheti tévéé magyarázat helyett helyesen a következő:

Az átlagos havi kereset megállapítása után a következő formula Szerint kell számolni:

Első lépés: Számítsa ki, mennyi az átlagos havi kereset első 110 dollárjának 55 százaléka.

Második lépés: Vonja le a 110 dollárt az átlagos havi keresetéből s számítsa ki a megmaradt rész 20 százalékát.

Harmadik lépés: Adja össze az 55 százalékos számot és a 20 százalékos számot, és akkor kapja meg havi illetményének, vagyis biztosításának összegét.

Vegyünk egy példát: Valakinek mondjuk 250 dollár volt az átlagos havi keresete.

Első lépés: Az első 110 dollár 55 százaléka 60.50 dollár.

Második lépés: 110 dollárt levonva a 250-ből: 140 dollár. Ennek 20 százaléka 28 dollár.

Harmadik lépés: Összeadva a 60.50 és a 28 dollárokat, kapunk 88.50 dollárt. Ennyi ez esetben a havi illetmény —- éá, sajnos, .nem 98.40, amint multheti hibás számításunk alapján állítottuk. De ha ez az összeg kevesebb is, reméljük, hogy a társadalombiztosítási törvény további javításánál a helyzet még kedvezőbb lesz.

! Szovjet ti, S.«b3

z Országos Lakóházépitési mázott korszerű építészeti Társaság a washingtoni szov- technikát. A társaság októ- jet nagykövetség utián nem- be" 3-ára 6 .tagú küldöttsá- régiben meghívást intézett a g«t hivott meg az Egyesült szovjet kormányhoz, amok- Államokba az általa épített ben kéri, hogy ez év oktőbe-: washingtoni uj lakóházcent- rében szovjet lakásómtészeti I mm hivatalos megnyitására, szakembereket küldjön az A szovjet küldöttségnek ja- Egyesült Államokba A társa- vasoli fogják, hogy látogas- ság azt szeretné, ha a szovjet son meg több amerikai vá- fzakeüterek m.egVmerkedné- rost.

nek az amerikai lakóházak- A társaság azt inditvá- kal és tanulmányoznák az nvozta, hogy az utazás mint- Egyesült Államokban alkal- > egy négy hétig tartson.

Umv iyiill2ifC2l& NEW YORKBAN, VASÁRNAP, OKTÓBER HÓ 2-ÁT\

nahf ifiUiaiöÖg A BRONXI INTERNATIONAL PARKBAN, 814 E-rf

228th Street alatt. Magyar zene Ftnom házilag készült ételek. — Elsőrangú importált magyar italokt

_ 9