Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-07-14 / 28. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 14, 1955 Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign |8 one year, $4 half year. — Single copy 15 cents i A tudósok nyilatkozata (Folytatás az 1-ső oldalról) gőbe. Ezen anyagok halálos por vagy eső formájában hullnak vissza a földre igen széles területen. Ilyen por volt az, amely megfertőzte a Csendes óceánon a japán halászokat és halrakományukat. “Senkisem tudja, hogy mily széles területekre hat ki a /ádióaktiv anyagok által okozott fertőzés, de a legkiválóbb szakértők megegyeznek abban, hogy egy H-bombás háború KIIRTHATJA az emberfajt. Attól tartanak, hogy ha sok H-bombát használnak, az csak egy kisebbség számára jelentene AZONNALI halált. A többség számára hosszas, kínos, halálos betegséget jelentene. “Számos kiváló tudós és katonai szakértő adott ki már e kérdésben figyelmeztetéseket. Egyikük sem mondja, hogy e legszörnyübb következmények egészen biztosak. De hangsúlyozzák, hogy LEHETSÉGES és abban sem lehet senki se biztos, hogy NEM lehetségesek. “Megállapíthatjuk, hogy ebben a kérdésben általában véve azok látják legborusabban a helyzetet, akik a legtöbbet tudnak az atomfegyverekről! “Ez tehát a kérdés, amelyet elétek tárunk: Vessünk-e véget az emberi fajnak, vagy vessünk-e véget a háborúnak? Az emberek általában nem szeretik a kérdés ilyetén felvetését, mert oly nehéz a háború intézményének véget vetni. “A legtöbb ember nem képes felfogni, hogy a veszély ŐT fenyegeti, a gyermekeit és unokáit, nem pedig csak valami általános ‘emberiséget.’ Nehezen tudják beleélni magukat a tudatba, hogy ők maguk és szeretteik A KINOS HALÁLLAL VALÓ ELPUSZTULÁS KÖZVETLEN VESZÉLYÉBEN VANNAK! így aztán azt remélik, hogy a háború intézményét fenn lehet tovább is tartani, csak a modern (nukleáris) fegyvereket kell betiltani, “Ez a remény csalárd! Bármily egyezményt hoznának is békeidőben a H-bombák betiltására, egy háború kitörésekor ezeket az egyezményeket mindkét fél megszegné és elkezdenék a H-bombák gyártását. Mert ha csak az egyik fél gyártaná és a másik nem, akkor az a fél, amely betartotta az egyezményt és NEM gyártott H-bombát, elvesztené a háborút! “Már most, ha a nukleáris fegyverek használatának feladásáról szóló egyezmény ezek szerint nem is volna a végső megoldás, mégis hasznos célokat szolgálna. “Először is BÁRMILY egyezmény üdvös Kelet és Nyugat között, amennyiben csökkenti a feszültséget. Másodszor, a thermonukleáris fegyverek- betiltása, amennyiben mindkét fél meg volna győződve a másik oldal őszinteségé- rlő, csökkentené a hirtelen támadástól való félelmet, amely jelenleg mindkét félt idegességben tartja. “Legtöbbünk nem semleges e kérdésben, de mint emberi lények tartsuk szem előtt, hogy ha a Kelet és Nyugat közötti kérdéseket úgy akarjuk megoldani, hogy az előnyére legyen bárkinek is, legyen az kommunista vagy anti- kommunista, ,ázsiai, európai vagy amerikai, fehér vagy fekete, akkor azt a kérdést háború nélkül kell megoldani. “Tőlünk függ, hogy mit választunk. Ha akarjuk, a haladás, boldogság, tudás és bölcsesség útja nyitva áll előttünk. Válasszuk ehelyett a halált, csak azért, mert nem tudjuk viszályainkat elfelejteni? Mint emberi lények szólunk embertársainkhoz: gondoljatok emberi mivoltotokra és felejtsetek el minden egyebet. “Ha ezt teszitek, az ut nyitva áll a paradicsom felé, ha nem, pusztulás vár valamennyiünkre!” A nyilatkozat azzal zárul, hogy a tudósok kongresszusa és a nagyközönség egy nyilatkozatot írna alá, amelyben követelnék kormányaiktól a háború intézményének és eszközének feladását és minden viszálynak békés utón való megoldását. Olvasóink Írják... Szerkesztőségi és egyelő szörnyetegekről Tisztelt Szerkesztőség! A múlt héten véletlenül a kezembe akadt az “Amerikai Magyar Népszava’’ egyik száma? Ha valamely amerikai magyarnak bizonyitékokra volna szüksége, hogy mért kell minden értelmes magyarnak a MI LAPUNKAT olvasni, akkor ez a szám bizonyíték volt. Ezek voltak abban a lapszámban az ELSŐ OLDALAS “legfrissebb” hírek: DRÁMA A VILÁGŰRBEN. Ebben az volt, hogy a Palo- mar csillagdában megállapították, hogy a világűrbe 90 évvel ezelőtt két csillagrendszer ösz- szeütközött. MEZTELEN NŐ AZ ERDŐBEN. “A rendőrség még egyre bottal üti a mezítelen nő lába nyomát a Balek Canyon és a Gunnison folyó környékén. Halászok jelentik, hogy látták ai erődben a mezítelen nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy élelmiszert lopott.” Szóval bottal ütik a mezítelen nő lába nyomát. Én meg azt mondom, hogy szeretném bottal ütni annak a kótyagos alaknak a fejét, aki ilyesmikkel traktál amerikai magyar munkásokat, ahelyett, hogy a gazdasági helyzetről, a békekérdéséről ima. De volt még ennél különb is abban a lapszámban: TENGERI SZÖRNYETEGET KERESNÉK. “Tudósok különleges búvár- készülékekkel merültek le a Sook Strait mentén a tenger fenekére, hogy mélytengeri szörnyetegeket hozzanak felszínre.” A Népszava tudatlan tintakulijai úgy látszik nem tudják, hogy mit jelent az angol ‘strait’ szó és igy le sem fordították olvasóiknek (szoros.) Kiváncsi vagyok, hogy azok a felszínre hozott mélytengeri szörnyetegek nem voltak-e értelmesebb állatok, mint azok, akik ilyesmikkel töltik meg egy újság első oldalát. Tisztelettel FODOR PÉTER, Bronx. FIZESSEN ELŐ a kanadai progresszív magyarság harcos lapjára, a KANADAI MAGYAR MUNKÁS-ra A haladás, a munkásmozgalom egyedüli magyarnyelvű szócsöve Kanadában. Előfizetési ára: Egy évre $4, félévre $2. KANADAI MAGYAR MUNKÁS Box 154 — Gen. P. O. Toronto, Ont., Canada “Aranyat vasért” Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon meglepődtem azon, hogy mire készülnek a Verho- vay és a Rákóczy vezetői, a tagság jogai kisajátítására. Remélhetőleg a tagság nem fog olyan alapszabályt elfogadni. Csalafintaság az egész. De milyen szemet huny a másik két újság, a Népszava meg a Szabadság. Gondolják, i ha sikerül a dolog, hát ők is részesülnek majd a 22 millióból. Berkó Géza is csalás- I sál csinált pénzt (aranyat- , vasért, pelenka-ügy, meg a Kossuth-szobor), több is volt I még. de nem jut eszembe. K. T. A magyar nemzet története Tisztelt Szerkesztőség! Részemről na.gyon imponáló volna a lapban közölni Magyarország ezeréves tör ténetét részletekben. Ha az anyag meg van úgy kérem közöljék a lapban.. Az igazi, szabad demokrácia rendületlen hive Pál Lajos MAS IS TANULHAT BELŐLE,' KIOLVASTAD E LAPOT? ADD TOVÄBB“Osak keresik a esőmét.. Tisztelt Munkástársak! E levélhez csatolva küldök 3 dollárt, öt dollárt tőlünk és egy.dollárt egy idős magyar embertől, aki régi olvasója a Magyar Szónak, le most nem jár neki az újság, mi adjuk oda az átolvasott lapjainkat. Mivel most szükségben van a lap, azért próbáink mi is segíteni a tehetségünk szerint, mert nagyon fontos, hogy legyen munkás tanító lap, amely megírja az igazat. De sajnos, nagyon sokan vannak, akik nem akarják belátni, mi az igaz és csak keresik a csomót, de nem tudják megoldani, ha meg is találnák. A jobb jövő reményével, maradunk S. D. és neje. ROSSZ VILÁG JÁR KANADA FARMERJEIRE ZSIDÓ ALEX, Sr. Sajnálattal vettük hírül, hogy Mt. Carmel, Pa.-ban élő Zsidó Alex sr. nevű munkástársunk, lapunk egyik olvasója elhunyt Részvétünket küldjük családjának. Meg fogjuk őrizni emlékét Kedves Szerkesztő Munkástársak! Röviden irok a nyugat-kanadai helyzetről. A tavasz sok esővel, hóeséssel köszöntött reánk, az utak járhatatlanokká váltak és az alacsonyabb terepen viz alatt voltak, vasúti útszakaszokat mosott el a víz, a forgalom megakadt több helyen pár napra. A földire csak május 18-án tudtunk kimenni dolgozni a talaj nedvessége miatt,, vagyis egy. hónappal később", mint rendes időjárás esetén. A búza, ahol lehetett vetni, be van vetve, zab és árpavetés most folyik. Remélünk termést, ha nem jön korai fagy, de néha augusztus vége, szeptember eleje fagyos éjszakákkal szokott jönni és az éretlen termést megsemmisíti, s munkánk eredménye elvesz. Még vannak alacsony fekvésű területek, ahol viz áll a földeken, s nem lehet megmunkálni. Ott ez az év nem hoz termést, nem lesz miből adót fizessen a farmer. A múlt évi adók is nagyrészben fi- j zetetlenek, az adóhátralékok zárlat alá vannak téve, fizetjük a banknak a kamatot, I ha lesz miből. Ha nem t u- dunk fizetni, elveszítjük a farmunkat, a bank lesz a tulajdonos. A szabad farmerek a bankok jobbágyaivá válnak, s a mi nyomorúságunkból a. tőkés kompániáknál dusás hasznuk van úgy anyagilag, mint jogilag elveszítjük függetlenségünket. Ez a mi tőkéseink szabadsága; törvényesen használhatnak ki minden alkalmat tőkéjük fölhalmozására és a mi elsorvasztásunkra. Mi dolgozók, akár farmer akár bánya, vagy gyári munkás, csak vadászkutya-értékelés alá esünk a tőkések szemében, ők háborúzni szeretnének, Ázsiába küldeni benünket, hogy fogjunk neki arany nyulakat. De Ázsia újjászületik, a vadászkutyákat agyonverik a határaikon. Mit tegyen hát az éhes tőkés csoport? Megnyuzza a saját vadászkutyáit, azoknak a zsírját és bőrét változtatja arannyá. Amíg mi vadászkutyák fsl nem ébredünk elvarázsolt álmunkból és emberi jogainkat saját szervezett összefogásunkkal ki nem harcoljuk, a világ minden népével békét nem teremtünk, addig a farmerek adósságban raboskodó, a munkások munkanélküliek lesznek. Csak közös szervezett ossz efogásunk menthet meg bennünket és adhatja meg a dolgozókat megillető emberi méltóságunkat. Azért kell a Magyar Szót olvasnunk, anyagilag ápolnunk, hogy mint összekötő kapocs és világitó fénysugár az élet kertjébe vezető utunkat megvilágositsa, a tisztán látás nélküli testvéreinket az élet útjára segélyezze és ha ezen az utón sokan leszünk, békekormányokat szavazunk a parlamentekbe, kereskedünk a világ minden népével, s nem lesz munka- nélküliség, nem lesz termény felesleg, élete lesz úgy a farmernek, mint a munkásnak, az állam lesz a gazdája a banknak, a bányának, a gyárnak, nem pedig fordítva, az állam fiai pedig tulajdonosok mindenben. Egv kanadai farmer. Panasz Clevelandiul Tisztelt Szerkesztőség! ..Mint osztálytudatos munkás restellem, hogy ma Cleveland West Side-on a leggyengébb az aktivitás a z egész országban. Valamikor úgy gondolt az ország Cleveland Westre, mint egy útmutató, harcos, haladószellem ii csoportra. Most semmi életjelt nem adunk magunkról, pedig van ott még elég sok régi, öreg harcos, csak meg vannak félemlitve. Remélem, hogy most, amint a légkör változik ismét, ha nem is teljesen, de részben jóvá fogjuk tenni az elmúlt időszak hiányosságait. .. J.K.
