Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-07-14 / 28. szám
HÍREK Visszavonták a Dixon-Yates szerződési WASHINGTON. — Eisenho- elnök utasította az illetékes hatóságokat, hogy semmisítsék meg a Dixon-Yates pénzügyi konzorciummal kötött szerződést viilanyerömüvek építésére Tennessee államban. A kormány e lépéssel nyilván elejét akarja venni annak, hogy a demokraták tovább folytassák vizsgálataikat, melyek egyre különösebb részleteket hoztak felszínre a nagy magánérdekeltségek és az Eisenhower kabinet közötti kapcsolatokról. A kormány azzal magyarázza a szerződés visszavonását, hogy miután Memphis város maga fogja felépíteni a saját villany- erőmüveit, nem lesz szükség arra, hogy a Dixon-Yates cég finanszírozza az építkezést. Vol. IV. No. 28. Thursday, July 14, 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly >y the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y under the Act of March 2, 1879. N. Y. 3. — Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 BÓDOG ANRDÁS A POLIÓRÓL (Lásd 5-ik oldal) ~ I ^ Einstein utolsó üzenete: R ^ §1 “Fel kell adni a háború intézményét” A szenátus és a genfi konferencia WASHINGTON. — Mintegy “utravalóul” Eisenhower elnöknek a genfi konferenciára, a szenátus egy elvi javaslatot készül elfogadni, mely szerint a szenátus rokonszenvez “az idegen zsarnokság alá vetett népekkel.” Neveket nem fognak említeni. A szenátus azért teszi e lépést, hogy kihúzzák a gyékényt McCarthy alól, aki múltkor kudarca ellenére most egy uiabb javaslatot készül benyújtani avégett, hogy az Egyesült Államok kormánya szakítsa meg a diplomáciai viszonyt a népi demokráciákkal (köztük Magyar- országgal) és helyettük ismerje el az Amerikában tartózkodó “emigráns” csoportokat, mint az illető országok 'kormány’-ait. Nem fér kétség hozzá, hogy a szenátus újból le fogja szavazni McCarthyt. Újabb zavargások Argentínában BUENOS AIRES. — Eerv körülbelül 1000 főnyi katolikus politikai csoport antipe- ronista tüntetést rendezett az itteni katolikus székesegyház és az elnöki palota előtt. A tüntetőkre a tűzoltóság barna festékkel színezett vizet fecskendezett. Sok száz tüntetőt letartoztatott a rendőrség. Spellman newyorki kardi nális a hónap végén látogatóba érkezik ide és (ünnepi misét fog celebrálni a székes- egyházban. 64 millió munkás WASHINGTON. — Első Ízben Amerika történetében 64 milióra emelkedett az amerikai közgazdaságban alkalmazott dolgozók száma. Egyedül junius havában egy miliő 300,000 volt az emelkedés. Ugyanakkor — és az ellenmondásnak tűnhet fel — emelkedett a munkanélküliek száma is 190,00-el. Jelenleg 2,677,000 a munkanélküliek száma a kereskedelemügyi minisztérium hivatalos jelentése szerint. Az alkalmazottak kimutatásában azonban benne van a részidőre dolgozó valamint a nyaralókban dolgozó idénymunkások mig közel há rom milliónyi munkanélküli teljesen munkanélküli. •EINSTEIN UTOLSÓ ÜZENETE Alant közöljük bő kivonatokban a nyolc nagy tudós által aláirt nyilatkozatot a nukleáris fegyverek veszedelméről: “Ez alakolmmal nem mint bizonyos nemzetek fiai szólunk a világ népeihez, hanem egyszerűen, mint emberek, az emberi faj tagjai. Ama emberi fajé, amelyek további létezése ma már kockára van téve. • “A világ ma tele van viszállyal, de minden kisebb viszályt túlszárnyal a kommunizmus és antikommu- nizmus között gigászi küzdelem. “Majdnem mindenkinek, aki. politikailag csak egy kicsit is öntudatos, vannak határozott nézetei és érzelmei ebben a kérdésben. De mi most azt akarjuk, hogy, ha csak tudja, tegye félre ezeket az érzelmeket és gondoljon önmagára, mint ama biológiai faj tagjára, amelynek oly figyelemreméltó története van és amelynek kipusztulását a földről egyikünk sem óhajtja. “Nincs szándékunkban egyetlen olyan szót sem mondani, amely jobban tetszene az egyik csoport tagjainak, mint a másikénak. Mindannyian egyformán veszélyben va- ! gyünk! Ha egyszer megértjük e 'veszély lényegét, akkor remény van arra, hogy összefogva el tudjuk azt hárítani. “Uj módon kell gondolkoznunk ezentúl. Nem azon, hogy milyen lépéseket kell tenni, hogy ez vagy az az oldal győzzön, hanem azon, hogy mily lépéseket kell tenni a konfliktus kirobbanásának megakadályozására. “A nagyközönség, sőt még a hatalmon levők közül is sokan nem értik meg mit jelentene egy nukleáris háború. A nagyközönség még mindig úgy képzeli el, hogy egész városok elpusztulhatnak benne. Azt már megértik, hogy az uj bombák sokkal pusztitóbbak, mint az a bomba, amely elpusztította Hirosimát, hogy egy H-bomba a föld színével tudná egyenlővé tenni Londont, New Yorkot vagy Moszkvát. “Nem fér kétség hozzá, egy H-bombás háborúban valóban elpusztítanának számos világvárost. De ez csak a kisebbik veszedelem volna! Ha, mondjuk Londonban, New Yorkban, Moszkvában minden élőlény elpusztulna egy H- bombás támadás következtében, a világ néhány évszázadon belül valahogy mégis csak talpra állna. De ma már tudjuk. hogy a nukleáris bombák pusztítása fokozottan egyre ; szélesebb területekre hat ki. “Teljesen megbízható szaktekintélyek alapján kijelenthetjük, hogy jelenleg már lehetséges olyan bombákat gyár- j tani, amelyek pusztitóereje 2500-szorta nagyobb annál a I bombánál, amely elpusztította Hirosimát! “Egy ilyen bomba, ha azt közel a földhöz vagy a viz 1 alatt robbantják fel, radioaktiv anyagokat szór fel a leve(Folytatás a 8-ik oldalon) A Béke Világtanács felhívása HELSINKI. — A Béke-Világ- J találkozó a junius 29-én mea- j tartott záróüléséről felhívási •ntézett a Nagy Négy államfőhöz, hogy a közeledő találkozójukon törekedjenek a megegyezésre, ugyanakkor a világ közvéleményét arra szólitották hogy támogassák a julius 18-án Genfben megnyiló tárgyalásikat. i A béke öt pontja más eredményeit Kuo Mo-zso, \ más eredményeit Kno-Mo-zso, | Kina helyettes miniszterelnöke, s a Kinai Béketanács elnöke LONDON .— Kilenc világ-! hirü tudós, köztük az azóta elhunyt Einstein Albert, felhívással fordult a világ nem- i zeteihez. hogy hagyjanak fel háborúkkal, mert a hidrogén-{ bomba “veszélyezteti az emberi faj további létezését.” • Bertrand Russel, angol matematikus és filozófus, aki a felhívást egy sajtókonferencia keretében nyilvánosságra hozta, bejelentette, hogy Einstein aláírása a nagy t udós halála előtti napon érkezett meg hozzá. A felhívás, mely alatt ott van nem kommunista és kommunista tudósok aláírása is azt javasolja, hogy rendezzenek egy világkonferenciát a kommunista és nemvkommu- nista világ tudósainak részvételével. E konferencia feladata volna meggyőzni az emberiséget s a kormányokat arról, hogy a háború további alkalmazása a nemzetek közötti viszályok elintézésében egyértelmű volna az emberi faj öngyilkosságával. Az aláírók között voltak Einsteinon kívül a következő világhirü tudósok: Infeld professzor, a varsói egyetem tanára, Nobel díjas fizikus, aki együttdolgozott Einsteinnal a hires kvantum teória felépítésében. Frederick Joliot Curie, I nobeldijas francia fizikus, a béke világmozgalom egyik Vezetője, Bridgman professzor, a Harvard egyetem Nobel di- jas tanára Muller professzor az India- ! na egyetem Nobeldijas tanára Professzor Powe'lí, Professzor Rotblat, Professzor Yukawa, Japánból. ' v A felhívást elküldték Eisenhower elnökhöz, Bulganin szovjet miniszterelnökhöz, Mao Ce Tunghoz a kinai köztársaság elnökéhez, Coty francia elnökhöz és St. Lau- renthez, Kanada miniszter- elnökéhez. Ezen öt országnak van, vagy lesz a közeljö vőben, atombombája, i Lord Russel bejelentette, hogy eredetileg 20 nagy tudóst kért fel a felhívás aláírására, de ezek közül csak kilenc adta beleegyezését. Két angol tudós azzal tagadta meg a nyilatkozat aláírását, hogy ha aláírják, elveszthetik állásukat. (Inkább pusztuljon a világ, csak ne legyek munkanélküli, gondolhatta ez a két tudós. — Szerk. Szkobelcin szovjet profesz- szpr nem irta ugyan alá, de válaszában helyeslőleg nyilatkozott a felhívás céljairól. Urey és Compton amerikai tudósok azért nem írták alá, mert nem tartották a mozgalmat elég realisztikusnak. A pápa dicséri RÓMA. — Vatikáni körökben dicsérték a kilenc tudós figyelmeztetését az atombom- bás háború veszélyeiről és hangsúlyozták, hogy XII. Piusz pápa már régebben is adott ki egy * ilyértelmü figyelmeztetést. Fordulóponton a világ sorsa foglalta össze záróbeszédében: Amiben megegyeztek — mondotta — a következők végrehajtására van szükség: 1. A fegyverek általános csökkentése; 2. A nukleáris fegyverek eltiltása és az atomenergiának ! széles körben kiterjesztett békés »■oitcsi célokra való felhasználása ; 3. A világ összes országainak békés együttélése; 1. A nemzetek ! iiggetlensége; 5. A normális gazdasági és kuitrális kapcsolatok megteremtése. az egyenlőség és és kölcsönös előnyök alapján. LONDON.— Az angol kormány vezetőivel folytatott két napi tanácsozások után Nehru indiai miniszterelnök elutazott az angol fővárosból. Távozásakor hangsúlyozta abbeli meggyőződését, hogy a Szovjetunió vezetői komolyan fogják keresni a nemzetközi feszültség csökkentésének módozatait a közelgő genfi nagyhatalmi konferencián. A jelenlegi világhelyzetet “a történelem lélektani pillanatának — fordulópontnak” nevezte az indiai vezér. . Nem lehet elvárni, mondta továbbá Nehru, hogy Amerika, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió vezetőinek a konferenciája azonnal kidolgozza a béketerveket. De valószínűleg komoly lépéseket fognak tenni a Kelet és a Nyugat közötti viszály békés elintézésére. A szovjet vezetők, Nehru szerint, > g< sz biztosa» élő fognak hozakodni a távolkeleti problémákkal, beleértve Formóza (Taiwan) kérdését. A Szovjetunió a belső fejlődésre óhajtja fordítani energiáját és anyagi javait, mondta Mr. Nehru. Kijelen tette, hogy habár nem látogatta meg a Szovjetunió farmvidékeit, seholsem tapasztalt élelmiszerhiányt. Ezt különösen hangsúlyozta az indiai vezető, aki e kérdésben határozottan ellenezni látszik Dulles abeli megállapítását, hogy a Szovjetunió azért óhajtja a tárgyalásokat, mivel gazdaságilag válságban van. MANILA. — A Fülöp-szigcte» kormányának két vizsgáló üe'^t- ie megerősitette azokat a jei illéseket, amelyek szerint a Subic öbölben levő amerikai f>--- tabá/ison rosszul bánna!' a Fű-- löp-szigeteki benszüiöU' ;• kt-,. A tárgyaláson jelen vol: Fe'guson amerikai nagykő is.
