Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-17 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Olvasóink írják... Az a csoda, hogy nincs több hiba UJJ Tisztelt Szerkesztőség * Lapunk január, 27-i számá­ban egy levél jelent meg egy olvasótól, melyben birálja la­punkat. Megállapítja, hogy a lap “tulságossan gyenge.” Külső színezete, technikai összeállítása olyan szörnyű, mintha valami napszámos 1 a p á 11 al hányná az ólmot a formába. Én laikus hagyok az ilyen dolgokban és nem értem mi­lyen külső szinezet hiányzik lapunkban. Talán piros he­tük? Erre nem gondolom, hogy kis lapunknak szüksége van. Technikai összeállítása elen helytálló a kifogás: jó lenne ha jobb nyomógépen adhatnánk ki a lapot, de la­punknál, mint munkások cent centjeiből fenntartott lapnál, igen kell vigyáznunk minden kiadásra, hogy a lap fenn maradjon és a teljes formájában és oldalon jelen­jen meg. Az, hogy előfordulnak sze­dés! és tördelési hibák, ha­sábok összetévesztése, aki is­meri szedőink létszámát és általában véve, lapunk sze­mélyzetét, ahogy azoknak dolgozni kell, nem azon cso­dálkoznak, hogy hibák van­nak, hanem egyáltalán ké­pessek a rájuk szabott mun­kát elvégzeni oly kevés hibá­val, mint az előfordul. Ezután kritizálja a lap­szerkesztőségét ,s a lap közle­ményeit. Nem elég intelli-1 gens és értékes és nem “meg­felelő módon elemezve” közlik a híreket. A cik írója nem ismeri la­punk olvasóit. Mi nem “kép­zett” olvasóknak adunk ki “s/épen szerkesztett” lapot, hanem öntudatosan nevelt munkásoknak, akiket a ma­gyar gentri osztály évekkel | ezelőtt, pár elemi iskolával,] köztük magamat is, kergetett világgá, uj hazába idegen né­pek közé, hogy keressen ma­gának meglepetést. És bizony sok-sok olvasónk itt tanulta meg a hosszú évek során át, az élet küzdelmében, lapunk hqsszu éves olvasása révén, szerve/kedni és helyesen gon­dolkozni a maguk sorsa felől. Talán annak a kritikának volna még helye, hogy nem kisérnek minden cikket kellő kommentárral, de sokkal na­gyobb hibának tartanám, ha kommentárral közöl nének minden cikket és csak felét annak, amit igv közölünk. 50 és több éves lapunkból olva­sóink megtanultak annyit, hogy csak a lényegét adja le lapunk a heti poltikai, gazda­sági és egyébb nagy világ eseményeknek. Olvasóink ma­guk is tudják azt elemezni. Hogy a fentemlitett levél Írója, abban a sok dicséin le­vélben logikátlanságot lát a naptárra vonatkozólag, éppen az ellenkezőjét bizonyítja an­nak, amit a cikk írója állít. A Magyar Szó olvasóit tartom olyan öntudatos, intelligens és őszinte munkásoknk, akik nem szoktak hízelegni, hanem megmondják amit szeretnek, de azt is amit nem szeretnek, így ismerem az amerikai ma­gyar dolgozókat és igy is Íté­lem meg. Csak kishitüek ál- lithatanak olyasmit, hogy lapunk az olvasókat “leszok­tatja” a logikus gondolkozás­ról. Petrás Pál Az Orsz. Lapbizottság titkára Ami hiányzott.... Tisztelt Szerkesztőség! Bocsánatot kérek, hogy ily késő vagyok a naptár árával, melyet csatolva küldök. A naptárról annyit, hogy jó. Igyekezzetek a jövőben jobbat csinálni, ha lehet. Mért nem, lehetett az IWO ügyről egy kimerítő cikket közölni a naptárban? Úgy­szintén útbaigazítást adni, amit minden tag szívesen fogadott volna és fogadna. Vagy talán jogi kérdés tartja a lapot vissza, hogy ezzel az üggyel foglalkozzon ? Mert amit a lap idáig ezzel az ügyel tett, az csak annyit volt, hogy ‘nagyon sajnáljuk, de "többet nem tehetünk.” A lap különben nagyon jó, csak előre a béke ügyével, mert ez a harc meg fogja hoz a maga gyümölcsét. J. M. Bronx (A lap következetesen, és amennyire lehet, kimerítően közöl minden felvilágosítást, jelentést, amelyet az IWO kötvényesek bizottsága erről az ügyről rende lkezéstinkre bocsájt. ■— Szerk.) “Ne menjetek a fejjel a falnak.... Tiszteit Szerkesztőség! Egy pár sort szeretnék Ír­ni arról a kemény kritikáról, ami a jan. 27-iki lapban meg­jelent. Én megbízok bennetek, addig, amig Petrái Pál és Deák szerkesztő ott vannak, ők tudják, hogy kell a mai viszonyok között írni, hogy a lapot holnap is megkapják azok, akk szeretik és olvas­sák. Csak ara kérlek bennete­ket, ne menjetek fejjel a fal­nak és ne engedjétek maga­tokat a helyes útról letérite- ni. És volt abban a lapszám­ban egy másik levél' is, L. C. levele. Csúnya munka volt az a levél csak azért, mert egy kicsit megollóztátok a levelét. Én igenis ajánlom, hogy még még jobban bíráljátok meg, hogy mi való a mi drága munkáslapunkba és arra kér­lek benneteket, kérjétek fel a munkáslevelezőket, aki akar­ja, hogy a levelét visszakiild- jétek, az küldjön egy üres megcímzett, bélyeggel ellátott borítékot. Hogy mindenkit kielégíteni nem lehet az igaz, de csak azok tudják értékelni, akik ezelőtt a polgári lapot olvas­ták, hogy félre voltak vezet­ve. Többen nem szeretik, amit a Deák ir, a “Kedves Olva- só’-t. Na, ilyent hallani! Hát mi vagyunk mi, idegenek, el­lenségek, hogy szép szóval ne illessenek bennünket? Csatf folytassátok tovább a “Ked­ves Olvasó” szót és felhívni az első oldalon a jobb cikkek­re az olvasók figyelmét és rö­viden tudatni a fontosabb politikai hiteket. A. DT Wisconsin. “Minden magyar házába. . . . Tisztelt Szerkesztőség: A kalendárium gyönyörű szép és értékes tartalmú. Itt küldöm az árát és mellékesen még kettőért, hogy valakinek elajándékozhassam, mert iga­zán érdemes volna arra, hogy minden magyar házában ot1 lenne. Phillipsburg, N. J.-i olvasó Borúlátó. . . . Tisztelt Szerkesztőség! Deák Zoltán sokat emleget­te, hogy appelál, vagyis bízik az amerikai népben, hogy az majd nem nyugszik bele eb­be,, meg abba. Ahogy én is­merem az amerikai népet azok nem foglalkoznak komo­lyan a saját sorsukkal. Ezt bi­zonyítja Weinstock Lajos esete, hogy azok a munkások, akiknek az életszínvonalát az ő odaadó munkája felemelni igyekezett, cserbenhagyták. Egy Avenel N. J.-i magyar (Deák munkástárs most is bízik az amerikai népben. Szem előtt tartja a legna­gyobb amerikai Lincoln Áb­rahám mondását, hogy a nép egy részét néha el lehet bo- londitani, sőt néha az egész népet is el lehet bolonditani. De nem lehet AZ EGÉSZ NÉ­PET MINDIG elbolonditani, azaz sötétségben tartani, visszatartani saját érdekei felismerésétől.) Hasznos a szótár Tisztelt Szerkesztőség! A naptárral megvagyunk elégedve. Kritika mindig volt és lesz is. Azt mondha­tom ,hogy ilyen hasznos tud­nivalókat még amerikai ma­gyar lapok sohasem adtak ki, mint a jelenlegi naptár. Az angol szavak, amiket egy munkásembernek tudni Eebruary 17, 19oo Ha Roosevelt élne Tisztelt Szerkesztőség! Én, mint nyugdíjas, egye­dülálló ember egy magyar családnál lakom albérletben. Ezek a népbuti tó magyar saj­tót olvassák. Egyszer a há­ziasszonyom takarítás közben megtalált szobámban egy né­hány példányt a Magyar Szó­ból. Másnap a férje rámtá­madt, hogy én ne olvassak ilyen “felforgató” újságot. Mondom neki. hogy mióta lett a béke, meg a munkások jóléte felforgató, mert amió­ta én olvasom a Magyar Szót az mindig e kérdésekről, ezen ügyek érdekében irt. Azt mondta a háziúr, hogy ne magyarázzam neki mi a felforgató, mert a helybeli magyar lap azt Írja a Ma­gyar Szóról, hogy felforgató és az elég neki. Különben sem akarja, hogy meggyűl­jön a baja a rendőrséggel. Mondom neki, mért gyűlne meg a baja a rendőrséggel azzal, hogy én milyen lapot ol­vasok. Úgy tudom, mondom, hogy Amerikában sajtósza­badság van és eddig még a Makiárinak (McCarthy) sem jutott eszébe, hogy listát ad­jon ki arról, hogy mit olvas­hat az amerikai polgár. Azt mondja az én embe­rem, hogy bizottságok járnak a városban, felkutatnak min den házat és ahol felforgató könyvet találnak ott bajba jut mindenki. Láttam, hogy ezzel az el- butitott, megfélemlített ma­gyar emberrel hiába vitatkoz­ni. Neki az amerikai demok­rácia csak egy alkalmat je­lent a husosfazék mellé ülni, de jogaiért nem mer ez meg­szólalni, kész feladni minden polgári, sőt emberi jogát is. Szólt volna csak Roosevelt elnökünk idejében, ez az én házigazdám, hogy milyen la­pot olvasok, majd megadtam volna neki a válaszomat, de a mai időkben jobb ellhallgat- ni, amit csak el lehet hallgat­ni. Régi Amerikás HELYREIGAZÍTÁS Lapunk február 3-iki szá­mába sajnálatos szerkesztő­ségi hiba csuszott be a “Vá­lasz Minarik munkástársnak” c. levélbe. A levélben az volt, hogy “Ezer liter tiszta viz.... ezer kiló (egy tonna) és pon­tosan tiz köbméter.” Ez helytelen. E/er liter tiszta viz nem TIZ, hanem EGY köbméter.. Schönbrun munkástárs levelében erede­tileg ez volt (egy köbméter) és csak szerkesztőségi elírás miatt jelent meg helytelenül az, hogy “tiz köbméter” Kér­jük úgy az olvasók, mint Schönbrun munkástárs elné­zését. — Szerk.) Kétszer olvasom . . . Tisztelt Szerkesztőség! Egy kedves olvasónk Írja, hogy minek a ‘Betyár’ re­gény az újságban, hogy az már volt. Én 1909-től olvasom a mi újságunkat, de én nem emlékszem, hogy lett volna a lapban. Különben is ez a regény nem k i r álykisasszonyokról szól, hanem a “régi jó” ma­gyar világról, már akinek jó volt. Én kétszer elolvasom, mert nekem nagyon tanulsá­gos. S. P. New Jersey Tanuljunk Escudero-tól Tisztelt Szerkesztőség! Én szeretem a naptár min­den betűjét. Sokféle ember­nek sok az elve. Én már mió­ta Amerikában vagyok, min-1 dig munkáslapot olvasok.! Már pedig 47 éve itt vagyok Amerikába. Mindig munkás ember voltam, de most már lejárt az időm, 71 éves elmúl tam, én már átadtam a mun­kát a fiataloknak.. Szabó (Épp most olvastuk a N. Y. Times-ban, hogy Escudero, a hires spanyol t áncos előadást tartott, még hozzá nagy si­kerrel. Escudero —60 éves! Hogy szabad egy 71 éves em­bernek azt írni és úgy gon­dolkozni, hogy “már lejárt az időm?” — Szerk.) Nagy bevándorolt- védelmi konferencia Oetroilban A külföldiszármazásuak michigani védelmi szervezeté­nek védnöksége alatt a Wal- ter-McCarran-törvény elörlé- sére és a külföldiszületésüek jogainak védelmére irányitó konferenciát rendeznek feb­ruár hó 27-ikén a Hotel Wol­verine- hotelben Detroitban. A védelmi szervezet felszólít­ja a szervezeteket és magá­nosokat, hogy vegyenek részt ezen a rendkívül fontos kon­ferencián. Saul Grossman, a michigani védelmi szervezet ügyvezető titkára, többek közt a következőket mondja: “Még soha jobb kilátások a törvény eltörlésére nem voltak, .mint most. A kong­resszusnak több mint száz tagja foglal állást a trövény ellen, köztük Patrick V. Mc Namara, michigani szenátor, és Diggs, Machrowitz, Ra- baut, Lesinski és Dingell kép­viselők. Küldjünk a jelenle­gi törvényt elen/ő határoza­tokat és leveleket az összes kongresszusi tagoknak és sürgésük őket a törvény el­törlésére. A február 27-iki konferencia hatalmas támo­gatást fog nyújtani a nép követelésének az 1955-ös ak­cióra.” Jó ANGOL LEVELET kell ,mind benne vannak. Én azt mondom, hogy még a naptár kritikus is tanulhat belőle, mert ha a múltban! ilyen naptárunk lett volna, nagyon sok munkás köny- nyebb munkához jutott vol­na, sőt még életkörülményei is. jobbak lettek volna. Egy csoport Yonkérs, N. Y. -olvasó nevében: -.1. B. Jó ANGOL LEVELET MINDENKI IRHÁT Több, mint száz levelet tar­talmazó könyv, gyakran hasz­nált szavak és nevek szótára. Polgársági előkészítő A köny­vet tanitó irta. Megrendelhe­tő 2 dollárért, most rövid ide­ig $1.25-ért a Magyar Szó irodájában: J3« East Ititb Street : vNew.-Yorlt -S, X. Y. ■ ___________

Next

/
Oldalképek
Tartalom