Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-06 / 1. szám
f AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 6, 1955 NÉPBOLT RÁCKEVÉN | .— Magyarországi riport — (A szerkesztőség megjegyzése: Számos olvasónk, köztük Kozma Lajos munkástárs már régóta panaszolja, hogy csaknem minden magyar városról, faluiról hoztunk már tudósítást, csak éppen Ráckevéról nem. Megmondtuk az illetőknek, hogy mi szívesen hoznánk tudósítást, ha találnánk Ráckevéról szóló jelentést az óhazai sajtóban. A ‘‘Béke és Szabadság” dec. 8- iki számában végre felfedeztünk egy szép riportot, amit sietünk a mi kedves Kozma Lajos és a többi barátaink tudomására hozni.) Ráckevén december 1-én, szerdai napon a következő újságok vannak: Mike Istyánéknál négy nap múlva lagzi lesz, leszerelt honvédfiuk tartja esküvőjét. Szabó — nem a fiatal, hanem a másik, Rózsás Szabó, a 80 éves Anti bácsi — a vendéglőben névnapi köszöntőt mondott egy pesti asszonynak. Veres Andrásék fia eltörte a lábát s fájdalomdijul 34 forintos trombitát kívánt. Kiss néni egyszerre húsz sóskiflit vitt haza az unokájának. E héten húszán vágnak disz nőt, Hoffman Józselné csomagot küld honvéd férjének íiz ünnepekre. Nagy Laci, Kovács János, Aradi Rezső, iskolásfiuk ragasztót, vignettát rajzfüzetet vásároltak. Veres Andrásaié, 3 holdas gazda felesége megvásárolta a 34 forintos trombitát a fiának. Altorjai Mátyásné Dunaharasztiból egy babát és játékkocsit vásárolt karácsonyi ajándékul kislányának. Mindezt egy óra alatt tudtam meg a kevi emberekről; aiem kocsmában, nem kapuban trécselő öregasszonytól, hanem mondhatni, hivatalosan; a 2 es számú Népboltban, maguktól az érdekeltektől. A tiszta rendezett' helyiség :it áll a, Fő-téren a tanácsház mellett. Boltnak hihetnők. kirakata után, holott inkább klub, szórakozóhely, hírközpont, ahol összefutnak az emberek, a hétköznapok gondjai és örömei, ahol szemérmeden és fesztelenül, ráncokban, ifjú mosolyokban, jövő reménységekben elvonul az élet. Hárászkendők, egyenruhák, kucsmák, iskolás zubbonyok ; a mai, városodó magyar falu. Még a falu jegyeit őrzi az emberek mindent tudnak egymásról, a boltvezető és az eladó nevén szólítanak mindenkit s szinte családtag-bizalmasságai vágják a kenyeret, mérik a sót. “Egy jó kenyeret, Nagy néni? Lehet mai?” — kötődik ■Göndöcs kartárs s Nagy néni visz onzásul megtudakolja, hogy van a háromhetes csecsemő fiú. Laci bátyám húsz deka felvágottat kér s - hiába is kommendálják neki az olajos halat, nem kell neki. *— “Zsir délelőtt volt, most margarint tudok adni” —szi veskedik az eladó Altorjainé- nak s az is kiderül, hogy mi újság a postán; csőstül állnak ott az emberek; s nyertek, ki száz forintot, ki ötJJ_________________ A HIDROfiÉNBOHBA ÁRNYÉKÁRáN | 1950-ben, amikor a hidrogénbomha megszerkesztése! gyakorlati lehetőséggé vált. korunk egyik legnagyobb tudósa, Albert Einstein megkongatta a vészharangot: “Az atmoszféra megmérgezése a radioaktivitás által — mondotta —, s ennek következtében minden élet elpusztítása a löldön, a technikai lehetőségek körébe lépett.'” Az atommag ereje amely jó kezekben az élet leghatalmasabb segítője lehet — s azzá is kell lennie! — rossz kezekben az élet ellen fordult. Einstein e figyelmeztetése óta négy év telt el s a hidrogénbomba elméletből valósággá lett. A megdöbbentő tapasztalatok után Einstein ismét hallatta figyelmeztető szavát: “Elmult-e az az idő — kérdezte nyilatkozatában —„ amikor a tudós szellemének szabadsága és kutatásainak függetlensége fényesebbé és gazdagabbá tették az emberek életét? Csak nem feledkezett meg a tudós, miközben minden mással szemben vakon a tudományos igazságot kutatta, emberi felelősségéről és méltóságáról? Nem szűnhetünk meg hirdetni, most és mindenkor; nem szüneteltethetjük erőfe- szitéseinket, hogy ráébresszük a világ nemzeteit s különösen kormányainkat arra, hogy teljes bizonyossággal elképzelhetetlen pusztulás fognak provokálni, ha nem változtatják meg magatartásukat egymás iránt. . . Az atom felszabadított hatalma mindent megváltoztatott, kivéve gondolkodásmódunkat, s ezért példátlan katasztrófa felé siklunk. Elhárítani ezt a veszélyt: ez korunk legégetőbb problémája. A döntő pillanatban — s készen várom ezt a komoly pillanatot —- minden maradék erőmmel kiáltani fogok.” Mit ért Eiüstein, mit értenek a tudósok, szakértők az ‘‘elképzelhetetlen pusztuláson”, “példátlan katasztrófán” ? Az ismert tényeken túlmenően elsősorban azt, hogy a hidrogénbomba robbanás hatásai a jelek szerint kiszámíthatatlanok, vagy legalább is ma még kiszámíthatatlanok. A New York Herald Tribune a legutóbbi napokban közölte az Alsop-fivé- rek cikksorozatát erről a kérdésről, s a két újságíró szinte mániákusan hangsúlyozta ezt a bizonytalanságot — és alapos okkal. “Az amerikai atomenergia bizottság radioaktív sugárzási szakértői — írják —, durván alábecsülték az eni- vvetoki kísérletekből adódó radioaktiv sugárzási veszélyt, s emiatt a Marshall-szigetek lakói és a Szerencsés Sárkány legénysége bajba került. A szakértők újra tévedhetnek . . . Tulajdonképpen az a legszörnyübb tény ezzel a'szörnyű fegyverrel kapcsolatban, hogy senki sem tudja igazán, hogy mi a fegyver hatása.” Az Alsop-fivérek cikksorozata egyébként abból indul ki, hogy már megvan a lehetőség az elméletileg’ maximális hatású hidrogénbomba megépítésére, — majd a hidrogén- i bomba robbanás utóhatásaival foglalkozik. A cikkírók szerint háromféle ilyen utóhatás*van: radioaktiv részecskék “helyi zápora” a robbanás közelében; radioaktiv részecskék “zápora” távolabbi területeken; végül a radioaktivitás általános fokozódása. A radioaktiv részecskék helyi zápora állítólag 10,000 négyzetkilométernyi területen bénítja még az életet. Radioaktiv részecskék távoli záporára a robbanás helyétől 10,000 kilométernyire is sor kerülhet. (Az eniwetoki robbanás után Floridában is észleltek ilyen záport.) A távoli zápor nem közvetlenül életveszélyes, de egyes szakértők szerint rosszindulatú daganatok képződéséhez vezethet. Más szakértők más biológiai veszélyekről is beszélnek. Ami a radioaktivitás általános fokozódását illeti; erről Edgar Adrian Nobel-dijas angol tudós a következőket mondja: Meg van a veszélye annak, hogy “az ismétlődő atomrobbanások az általános radioaktivitás olyan fokát eredményezik, amelyet senki sem viselhet el, s amelytől senki sem menekülhet meg.” Kormánykörökben állítólag nagy vita folyik arról, vaj- l'on végezzenek-e kísérleti robbantást a maximális hatású 'hidrogénbombával, ahogy ők nevezik: “szuper-szuper”-rel. A- kísérlet ellenzői nem emberbaráti szempontokra hivatkoznak, hanem arra, hogy szuper-szuper robbanásának a hatását nem lehet előre látni. A szakértők attól félnek — írják az Alsop-fivérek —, “hogy a szuper-szupernek, amelynek ereje többszöröse az eniwetoki bombáknak, előrelátha- tatlan mellékhatásai lesznek a radioaktivitás terén, talán életveszélyes hatásai az Egyesült Államok egyes részeiben és más országokban, például Japánban. Ez az egyszerű oka annak, hogy a szuper-szuper kísérleti felrobbantásáról olyan aggódva vitatkoznak.” A problémának ezzel nincs vége. “Ha egyetlen hidro- j génbomba — mondják az Alsop-fivérek —, amelyet félvilág- i nyi távolságban robbantanak fel. veszélyt jelent az Egyesült | Államok számára, mit jelenthet akkor ötszáz vagy ötezer j ilyen bomba felrobbantása, rövid idő alatt?” Erre a szónoki I kérdésre az előbb említett angol tudós, Edgar Adrian nemrégen a következőképpen válaszolt: “Egy hosszabb háború j atombombákkal jól felszerelt hatalmak között egészen bizo- I nyósan olyan erős rádióaktiv fertőzéshez vezet, amely kiter- , jedne mindenkire, győzőkre és legyőzőitekre egyformán.” I Adrian szerint ez esetleg “az emberiség végét jelentheti.” Az Alsop-fivérek a hidrogénbomba hatásának elemzéséből arra a következtetésre jutnak, hogy ennek a bombának nem szabad központi helyet elfoglalnia az Egyesült Államok stratégiájában, mert olyan fegyver, amelynek alkalmazása — az alkalmazóra is veszélyes. (Nem beszélve arról, hogy nemcsak az Egyesült Államoknak van hidrogénbonibája.) A New York Herald Tribune cikksorozatának gyatra következtetésénél sokkal érdekesebb az a javaslat, amely nemrégen jelent meg az atomkutatók közlönyében. (Luiie- tin of Atomic Scientists.) Ezt a javaslatot az “Argonne National Laboratory” fizikusainak egy csoportja tette. A javaslat lényege: Tiltsák be a kísérleti atom- és hidrogénbomba robbantásokat. A fizikusok egész sor nevet hoznak fel javaslatuk mellett. Véleményük- szerint ez a tilalom elejét venné újabb tipusu atomfegyverek készítésének és a romboló erő növelésének, mert az uj típusok szerkesztéséhez próbarobbantá- sok szükségesek. A tilalom tiszteletbentartását ellenőrizni lehet, anélkül, hogy idegen megfigyelőknek kellene az érintett országokban tartózkodniok. A kísérleti robbantások beszüntetése elhárítaná annak a veszélyét, hogy a földnek és •légköiének kémiai és biológiai egyensúlya megbomlik. A tilalom időt biztosítana arra, hogy eredmények tárgyalásokat lehessen folytatni az általános leszerelésről stb. Ez a javaslat sem megoldása a problémának (nem is lép fel ezzel az igénnyel), de mutatja azt az uj szellemet, amely tudósaink között is terjed, s amellyel a kormánynak is számolnia kell. EXHIBITION OF RUMANIAN PHOTOGRAPHY DECEMBER 15 TO JANUARY 15, 1955 ART OF TODAY GALLERY 118 WEST 57th STREET, NEW YORK. N. Y. DAILY EXCEPT SUNDAY 12—5 P. M. —:-----:-------------------------------------— ^ A IVEINSTOCK SZAKSZERVEZETI VÉDELMI BIZOTTSÁG VALÓDI MAGYAR YAOSOIÄT tart 1955 január lió 8-án, szombaton este a MAGYAR HÁZBAN, 2141 Southern Blvd. alatt a Bronxbun Részvételi dij $2-50 Rezervációt Frank Wedl, 401 East 89th Street, N. Y. C. címre lehet küldeni s- l|i.|.iTrri..|rrii>iraMWnnw»irTii^wrii—WMii n mi i' iiumwil 'i ir'.Miuv...««»«»«» mim ____ . | | ......„mm ........... ..................... .............. || n -HA MIAMIBA JÖN, keresse fel a tmm ft HERBAI KULTUR KLUBOT, amely 3901 N. W. Second Avenue alatt van. Nyitva minden nap, hétfő kivételével Szombat és vasárnap HORVÁTH BÉLA cigánykirály zenekara játszik A konyha a hires Mrs. GROSS (ö*<\ Höni-”é) w**«« alatt a legfinomabb magyar ételekkel és süteményekkel várja a vendegeket MŰSOROS ELŐADÁSOK % JF AMERIKAI r Magyarázó Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 Subscription rates: New York City, LL S., Canada S7. 1 oreign one year, S4 half year. — Single copy 15 cents ! százat a békekölcsönön. Pillanatonként nyílik az ajtó, mikulást vásárolnak az apák- | anyák, a ycsir miatt zsörtöl- ! nek az asszonyok, a kenyér | hófehér, amilyet Pesten csak zsemlye nevén eszünk. Jól megy az üzlet, vidáman , i ... .... • - •
