Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-06 / 1. szám

January ö, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 HASZNOS TUDNIVALÓK !|rU-l—L—iJJ----------------^ ' - """" ------*""1 ! I ORVOSI TANÁCSADÓJ hí öregsééssal járó leggyakoribb betegségek Gyakran megtörténik a tudományok terén, hogy az egyik ágazatban elért fejlődés sok más téren nyit meg uj területeket a kutatás számára. Ez viszint azt mutatja, hogy még több és több ismeretre van szükségünk, hogy szá­mos más kérdést kitanulmányozzunk. így aztán a tudomány előhaladásával, főleg az elmúlt száz év folyamán, nagy mér­tékben meghosszabbodott az emberi élet és rendkívül meg- szaporitotta a számát azoknak, akik élemedett kort érnek meg. ^ Ha elszaporodnak az öregemberek és minden kilátás megvan rá, hogy ez a szaporodás fokozódni fog a következő nemzedékben is, nyilvánvaló, hogy sokat kellett tanulni az öregemberekre vonatkozó tudnivalók terén. Ebből ma már egy egészen uj tudományágazat fejlődött ki, amely tudo­mánynak már külön elnevezése is van: a gerontologia, vagy­is az aggkor, az örógedés kérdéseinek tudománya. Ez az öregedés általános tudománya, amelynek egyik kifejezetten orvostani ágazatát geriatrikának nevezik. Ez tehát az öreg­korral járó betegségekre vonatkozik. Már eddig is olyan óriási ismeretanyagot halmoztak fel ebben a tudományban, hogy részletes ismertetését nem le­het egy rövid újságcikkben megvalósítani, de széles körvo­nalú összefoglalása értékes. Előbb azonban tisztázzuk a fogalmakat. Az “öregség” szónak a geriatrika tudósai számára nagyon rugalmas je­lentése van. Nincsen időhöz kötött időpont, amelyre azt mindhatjuk, hogy akkor kezdődik el az emberi fejlődés há­rom szakasza közül a harmadik. Ez a három korszak: az anabolikus, az az időszak, amely magábanfoglalja a csecsemőkort, a gyermekkort és a serdülő kort; a métábólikus, az emberi életközépső, meg­állapodott évei, amelyekben kevés, fejlődéssel járó válto­zás történik; és végül a katabolikus időszak, amelyben az emberi szervezet megkezdi normális leromlását. E katabolikus periódus alatt nagy mértékű különbségek ; váltakoznak az időpontot illetően, amikor különböző egyé­neknél a test minden része bizonyos változásokon megy ke­resztül. Vizsgáljuk meg e változások legfontosabbjait: A SZÍV ÉS VÉREDÉNYEK RENDSZERE: Ez a rend­szer, amelybe beletartoznak a szív és a véredények, számos rongálódáson megy keresztül. Öregkorban megvastagszanak a vivő erek falai. Ezt az állapotot nevezi’ érelmeszesedés­nek. A vérnyomás fokozódik. Ez a fokozni írnyomás, vagy magas vérnyomás, a természet sajátos módja, hogy ellensú­lyozza a véredények megvastagodását, mivelhogy nagyobb vérnyomásra van szükség ahhoz, hogy a vért keresztülhajt­sa az összeszorult vénákon. Ezek a változások aztán szük­ségessé teszik, hogy az emberek csökkentsék a megerőltető testi tevékenységet. AZ EMÉSZTŐ SZERVEK: Öregkorban már nem tud a test bizonyos táplálékot felhasználni vagy felszívni. Az anyagcserében beálló változás megköveteli az étkezés rend­jében (a diétában) is a megfelelő változtatást, hogy gondos­kodás történjen a megfelelő tájértékekről anélkül, hogy az emésztőszerveket megterhelnénk vele. Élelmiszerek, amelye­ket egykor szabadon fogyaszthattunk, esetleg korlátozás alá kerülnek vagy teljesen ki is kell küszöbölni őket. Gyakran pótvitaminok használatára van ilyenkor szükség. A MIRIGYEK: A hormonkiválasztás megcsappan a mirigyek tevékenységében beálló csökkenés folytán. VÁLTOZÁSOK AZ ÍZÜLETEKBEN ÉS CSONTOK­BAN : A csontok merevebbek és törékenyebbek lesznek a korral, ennek következtében aránylag gyakoribbak és ve­szélyesebbek lesznek csonttörések. Az Ízületek elvesztik haj­lékonyságukat, ennek következtében a mozgások szabad já­tékában is veszteség áll be. VÁLTOZÁSOK A SZEMEKBEN: A kor előhaladtával folytonos csökkenés észlelhető a szemek alkalmazkodóképes­ségében, vagyis abban a képességben, hogy változtatni tud­junk a látás fókuszán közelebbi tárgyakról távolabbi tár­gyakra. Szükség van szemüvegekre és ezeket is egyre gyak­rabban kell változtatni. A hallóképességben is zavarok áll­hatnak be. Szerencsére mindezek a változások nem egyszerre, ha­nem fokozatosan, hosszabb időn keresztül történnek, úgy hogy alkalbazkodni tudunk, szokásainkban és életmódunk­ban. az uj feltételekhez. Hasonlóképpen testünk is alkalmaz­kodik bizonyos fokig a változott körülményekhez, olyan kárpótló változások folynak le, amelyek hozzásegítenek az egyensúly visszaállításához. A kutatás érdekes tere, amely idővel nagyon hasznos­nak bizonyulhat, az öregkor lélektana is. Mik érdeklik az öregembereket és milyen körülményekre volna szükség, nogy idős emberek a legboldogabbak és a leghasznosabbak legyenek? Milyen lelki alkalmazkodásokat kell elősegíteni Hetvenöt millió amerikainak nincs egészségügyi biztosítása A legégetőbb honi kérdé­sek egyike, miképpen lehetne egészségügyi biztos itást nyújtani minden amerikai ré­szére. Eisenhower egészség- ügyi bizottságának adatai szerint a probléma a követke­ző: Az orvosi ellátással járó költségek az orvostudomány fejlődésével gyorsan növeked­tek és egyre összetettebbek. Jelenleg az ország 12 billió dollárt költ orvosokra. Körülbelül 90 millió ameri­kainak van valamiféle egész­ségügyi és kórházbiztositása, de 75 milliónak nincs semmi­féle. Mindössze 4 milliónak van olyanféle biztosítása, amely teljesen fedezi orvosi költsé­geiket. Azoknak, akiknek legna­gyobb szükségük volna rá, van a legkevesebb biztosí­tásuk, mert nem tudják meg­fizetni. A helyzet orvoslására vo­natkozó javaslatok két fő­csoportba oszthatók: 1.) Azok. amelyek a köz- egészségügy országos rend­szerét a társadalombiztosítás elveire építik, ezeket azonban eddigelé az amerikai orvos­szövetség megakadályozta, mondván, hogy azok “szocia­lizált orvostudományra” tör-1 nek. 2.) Azok,amelyek kormány­segélyt indítványoznak ma- gánbiztositási intézeteknek és szervezeti egészségügyi tér vezetnek. Ezeket is ellenezte az amerikai orvosszövetség és a kormányon keresztül idén meg is buktatta. Az Elnök saját tervezete a második csoportba tartozik. Ez egy 75 billió' dolláros se­gélyalapot létesítene, amely- yel “viszontbiztosítanák” az önkéntes biztosítási módsze­reket és biztosítótársaságo­kat, ilymódon buzdítanák őket olcsóbb biztosítási ráták nyújtására és minél több egyén biztosítására. Eddigelé ezt a tervet csak­nem mindenki ellenezte: az amerikai orvosszövetség, a legtöbb biztosítótársaság, a j munkásság és más közérde- | kii szervezetek. Valamennyi I azt állítja, hogy ez nem fog I beválni. Az orvosszövetség és I S a biztosítótársaságok attól j tartanak, hogy ezzel utat nyitnak a kormánynak, hogy beavatkozzék a biztosítási üz­letbe, amit eddig sikerült mindig elhárítaniuk. Az elnöknek azonban eltö­kélt szándéka, hogy nem tá git. És néhány biztosítótársa­ság (erős hivatalos nyomás­ra) hir szerint már ingadozik az ellenállásában. Ezek igy gondolkodnak: Mindkét nagypárt el van kötelezve ahhoz az elvhez, hogy minden amerikainak jo­ga van orvosi ellátásra, tekin­tet nélkül jövedelmére. Mint­hogy pedig ezt az elvet nem lehet valamiféle szubvenció nélkül vzgrehajtani, talán job ban járnak (a biztosítótársa­ságok), ha leszállnak a ma­gas lóról és megfelelő feltéte­lek mellett elfogadják a szub­venciót. Ha eldobják maguk­tól, akkor talán elkerülhetet­lenül úgyis megvalósítják a teljesméretü országos egész­ségügyi biztositási intéz­ményt (vagy akár a “szocia­lizált orvostudományt” u- gyanugy, ahogy a kormány gondoskodik az ország hade­rejéről, a kongresszusról, rok­kant veteránokról és a keres­kedelmi hajók alkalmazottai­ról.) Piszok az éleiben Ilyen címmel hoztunk a múltkoriéban egy cikket, amelynek anyagát a “Natio­nal Guardian’ áttekintéséből merítettük. A Guardian egyik olvasója a cikket be­küldte a földművelési minisz­tériumba, amely köszönettel vette a figyelmeztetést és ha nem is cáfolja, de legalább tisztázza egyik-másik vád­pontját. Azt írja a miniszté­rium államtitkára, Bradshaw Mintener. hogy tavaly csak­ugyan kineveztek egy a kér­dés minden szakaszát kivizs­gáló bizottságot s arra az időre, amig ez folytatja a vizsgálatot, felfüggesztették ugyan a fertőzött gabona vagonokban történő lefogla­lását, de nem ftigesztették fel gabonaraktárak ellenőr­zését. “Azt a tervet, amelyet egy érdekcsoport javasolt a férgektől fertőzött gabona lefoglalása ellen, amint a Daily News (Los Angeles) cikkei beszámoltak róla, so­hasem helyezték érvénybe. A gabonabizottság jeieir.o- seit — igy a magyarázkodó levél — állandóan tanúim - nyozzák és közmegnyug.a- tásra fogják hasznosítani a végleges intézkedésekben. Életét rövidíti meg, aki fogait elhanyagolja Az elhanyagolt fogaknak nagy kihatásuk lehet az egészségre, sőt az élettartam megrövidítésére is, jelentet­ték a-Greater New York fog-i orvosainak a Statler-szállo- dában 11 ezer fogorvos és asszistense j e 1 e n 1 é tében megtartott gyűlésén. A zárói ülésen dr. Sámuel Charles! Miller, a new yorki egyetem fogászati fakultásának pro­fesszora, fejtegette a fenti megállapítást s figyelmeztető szavakkal ecsetelte, hogy az elhanyagolt fogak az életet “a krónikus vészreakcióval” | megkurtithatják. Ez á rejté-l lyes kifejezés arra az uj or­vosi elméletre támaszkodik, l hogy a belső kiválasztása mi- j rigyek az emberi lényt éppen, | ug£ előkészítik a “harcra vagy menekvésre veszély je- j lenlétében, akárcsak az álla- I tokát. Ez tehát nem a fog­gyökérnél képződött geny­í zacskó-elmélet. I j A testnek ezt az előkészi- I tését az agy alsó részében és j a mellékvesében található ! nyálmirigvek végzik s ezt ne-i vezik “vészreakciónak.” Ha aj mirigyekre gyakorolt izgalmi | hatás gyakori, akkor ez a “reakció” “krónikussá” állan­dóvá válik. Minthogy a modern társa­dalomban az ember ritkán “harcolhat” vagy “menekül­het” vagy végezhet más testi akciót, a vészreakció által a testben fejlesztett előkészítés az elmélet szerint magában a testben kell, hogy kivezető utat találjon. Dr. Miller sze­rint a fogbajok azok a mo-{ dern “veszélyek”, amelyek kiválthatják a vészreakciót. | “A krónkus vészreakciót az j általánosan ‘idegeségnek’ ne­vezett állapot jellemzi, fej­tegette. Ez kimeríti a mellék­vesét és csökenti a test ellen­állóképeségét a betegségekkel szemben, s ilymódon veszé­lyezteti az életet is. Ezenfölül kihatással van arra, hogy a test hogyan használja fel a cukrot s ezzel energiaveszte­séget idéz elő. Az, hogy szer­vezetünk az egészségtelen főghusból és a fogakat tartó csontból származó vegyi anyagokat felszívja, még ve­szélyesebb, mint a baktériu­mok és a genyzacskókban ta­lált termékeik. Ezek a vegyi anyagok romboló változáso­kat idézhetnek elő a véredé­nyekben, ami megváltoztat­hatja a vér keringését a szív­hez és más szervekhez.” Dr. Miller hangsúlyozta, hogy a modem fogkezelés meggyógyíthatja a fog- és foghusfájdalmakat úgy, hogy egészséges fogainkat egész életünkben is megőrizhetjük. ahhoz, hogy élvezetesebbé tegyük a hasznos és kielégítő öregkort. Szükség van az ezen és más kérdésekre adandó válaszokra, ha biztosítani akarjuk, hogy idősebb polgártár­saink a közösség hasznos és tisztelt tagjai legyenek. Ezzel valóban a társadalom javát mozdítanánk elő. Adjunk vért Kozma Lajosnak! Kozma Lajos, régi hü olva­sónk leánya Lujza, tudat ci ­nünket, hogy atyja ismét kór­házban van és vérátömles?'“sre van szüksége. Ezúton szólítsuk fel olvasóinkat véradásra. J - lentkezni a Bellevue íLspi.al Blood Bank-jában (First Ave­nue és 26tii St.) reggel 9 és e?"* 9 között. Meg kell teriré^ es n említeni, hogy a vért K z:na La­jos részére adjuk. Lapunk egész szemé,vzelc- ez­úton kíván mielőbbi teljes cy - gyulást Kozma mur.k^stávsr-k, akinek ép a mai muránk­ban ajánlunk egy óhi . jelen­tést. J S -v

Next

/
Oldalképek
Tartalom