Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-30 / 26. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 30, 1955 EREKLYÉK . HALHATATLAN i ' (Folytatás a 9-ik oldalról) küzdelmekben. Ez a történelmileg oly rendkívül fontos angol alapokmány kézirata az egyetlen a maga nemében, ami Amerika tulajdonában van. , A Mayflower-szerződés Az amerikai gyarmatok szabadságmozgalmai­nak sorában első helyen áll egy megállapodás, egy szerződés megszövegezése. Ennek a neve: “Mayflower Compact.“ Mielőtt még a zarándok atyákat hozó “Mayflower” nevű hajó Ameriká­ban kikötött volna, a hajó utasai egy szerződést irtaá alá, amely gondoskodik kormányzatukról a plymouthi gyarmat első éveire. .Ez a másolat az a szöveg, amely John Mourt “Relation“ (jelen­tés) cimü 1622-ben megjelent Írásában látott napvilágot. Ebben az írásban számolnak be elő­ször Angliában a zarándokok utazásáról. A kiváltságokról szóló 1701-es pennsylvaniai okmány Ez annak a hires, pergamentre irt okiratnak az eredetije, amelyet William Penn irt alá és a Nagy Pecséttel lepecsételt. A kiváltságok 1701-es okmánya adja meg az egyik legfontosabb gyar­mati szabadságjogot. Annak az elvnek végleges elismerését fektetik le benne, hogy a kormány­zás a kormányozottak beleegyezésén alapszik. Pennsylvania népe úgy tiszteli ezt a kiváltságok­ról szóló okiratot, mint szabadságjogaink védő­pajzsát. Harc a függetlenségért Kilenc Gyarmat Nyilatkozata (1765) 1765 októberében kilenc gyarmat küldöttei jöt­tek össze New Yorkban, hogy tiltakozzanak a bé­lyeg-törvény igazságtalansága ellen: “Nincs adóz­tatás képviselet nélkül”, ők készítették el, mint angolok, a jogaikról szóló nyilatkozatot. Ez a kongresszusi iratok egyik korai nyomtatványa. Thomas Jefferson nyilatkozata a gyarmatosok jogairól (1774) Jefferson 1774-ben megjelent “A Summary View of the Rights of British America” (Angol Amerika jogainak rövid foglalata) cimü pamf- letjének eredeti példánya ez. amelyet úgy szok­tak jellemezni, hogy “az amerikai jogok legme­részebb kimondása, amilyenhez fogható eddig még nem volt.” A nép nyilatkozata Berkeley kormányzó ellen Nathaniel Bacon, a kiváló gyarmati ültetvé­nyes, állt az élén annak a korai és nevezetes tilta­kozásnak, amelyet Sir William Berkeley, virginiai kormányzó zsarnoksága és tehetetlensége ellen irányítottak. 1676 júliusában a nép fegyvert fo­gott a kormányzó szigorú intézkedései és magas adói ellen. A íentjelzett okmány Nathaniel Ba­con nyilatkozatának egykori kézirati másolata a nép panaszairól, amelyhez az ékesen szóló kifeje­zést fűzték: “A nép beleegyezésével tett indít­vány.” Caesar Rpdney levele 1776 julius 4-i dátummal ellátott levele ez Caesar Rodney-nek, amelyben elmondja a függet­lenség megszavazását. Rodney eredeti levele Tho­mas nevű bátyjához Íródott. Ez az egyetlen is­mert levél, amelyet a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója irt, említve benne a Nyilatkozatot. A nagy lépést — Írja Rodney — “tizenhárom egyesült gyarmat határozta el egyetlenegy ellen­kező gyarmat nélkül. . .” James Iredell kéziratos tanulmánya a gyarmatosok jogairól 1774-ben az angliai születsü, 23 éves James Iredell, leköszönt állásáról, mint a korona adó­beszedője Edenton-kikötőben, (North Carolina) és attól fogva tollát szivvel-lélekkel az amerikai ügynek szentelte. Nagybátyja, egy gazdag ja­maicai ültetvényes, kitagadta ezért, ő viszont megnyerte Washington elnök nagyrabecsülését, aki 1790-ben a legfelső törvényszékre nevezte ki. Ez az 1776 júniusában irt kézirat még ébren tart­ja azt a reményt, hogy Angliával ki lehet békül- iü még ilyen későn is, de persze csak az amerikai jogokat tiszteletben tartó feltételek mellett. A Függetlenségi Nyilatkozat Jefferson fogalmazványa (1776 junius 11—28) Az amerikai szabadságjogokról szóló halhatat­lan nyilatkozat eredeti kéziratos fogalmazványa, amelyet Thomas Jefferson, a Függetlenségi Nyi­latkozat szerzője irt. Benne vannak azok a változ­tatások, amelyeket Benjamin Franklin és John Adams Írtak rá. Ebben a fogalmazványban ol­vashatók az összes változtatások és hozzátételek, amelyeket hozzáfűztek, az okirat első megfogal­mazásától a kontinentális kongresszushoz való benyújtásáig. Az amerikai történelem egyik leg­nagyobb becsű okmánya. Benjamin Franklin eredeti levele, a Függetlenségi Nyilatkozat másolatával Abban az igyekezetben, hogy az amerikai füg­getlenséget, valamint a vele járó kereskedelmi jogokat elismertesse, Benjamin Franklin és Silas Deane, akik ekkor amerikai megbízottak voltak Párisban, levelet Írtak Scolenberg bárónak, a po­rosz király miniszterének, és arra kérték, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat és a konfederáció “Engedjétek hozzám népes part­jaitok szabadságáért csengő fá­radt, nyomorgó tömegeit. Csak küldjétek ide a hontalano­kat, az élet viharvertjeit, és én felemelem számukra a lámpást a szabadságba, boldogságba vezető arany ajtó előtt”. (Emma Lazarus verse a newyorki Szab adság- szobron — szabadon fordítva.) cikkelyeinek csatolt hiteles másolatait “a lehető legkorábbi alkalommal” juttassa el Nagy Fri­gyeshez. Thomas Paine: Common Sense, 1776 Thomas Paine ünnepelt röpiratának első kiadá­sából való példány ez, amely 1776 január 10-én jelent meg. Ennek a könyvecskének óriási szere­pe volt abban, hogy a közvéleményt a független­ségi harc mellé állította. Paine az azonnali füg­getlenséget nemcsak mint merőben gyakorlati lépést sürgette, hanem mint Amerika erkölcsi kötelezettségét a világ iránt. Zengő szavakkal hirdette, hogy a szabadság ügye abban a törté­nelmi pillanatban egyszersmind az egész embe­riség szabadságának ügye is. Paine volt az első publicista, aki felismerte és értelmezte Amerika rendeltetését és hivatását egy a feudalizmus bi­lincseiben sínylődő világ közepette. Harc a szabadságért Thomas Paine: “The Crisis”, 1766 Ez a “The Crisis” (A válság) első kiadásának elsőszámú példánya, valószínűleg a legékesebben szóló röpirat, amelyet Írtak “abban az időben, amely prébára teszi az emberek lelkeit”. Paine ezt a munkáját az 1776-os zimankós és ijedelmes tél folyamán irta és ostorozta benne a “nyári ka­tonákat” és a csak “napsütés idején kiálló haza­fiakat”. Paul Revere kinevezése Az okmányok közt van az az 1775 április 29-én kelt eredeti kézirat, amelyben Joseph Warren tábornok, aki néhány héttel később elesett a Bunker Hill-nél vívott ütközetben, a biztonság* bizottság hírnökéül kinevezi Paul Revere-t. Paul Revere 1775 április 18—19 éjjelén Bostonból Lexingtonba vágtatott lóháton, hogy a polgári lakosságot az angol támadásra figyelmeztesse. Washingtont hatalommal ruházzák fel 1776 december 27-én kelt a kontinentális kong­resszus eredeti rendelete John Hancock, a kong­resszus elnökének aláírásával, hogy uj és kiter­jesztett hatalommal ruházzák fel Washington tá­bornokot, a válságos hadi helyzet megoldása ér­dekében. * ^ Első jelentés a lexingtoni csatáról Az angolok meglepetésszerűen akarták elfogni Samuel Adams-ot és John Hancockot, de a-kísér­letet meghiúsította Paul Revere figyelmeztetése. Ennek következtében zajlott el a lexingtoni csata 1775 április 19-én. Megőrizték azt az eredeti kéz­iratot, amelyet a Watertown, Mass.-i biztonsági bizottság készített, elmondva benne a csatát és a riadó tovaterjedését. A “győzelmi hir” Yorktownból Lord Cornwallis angol tábornok és hadserege fegyverletételének, az ellenségeskedések voltakép­peni megszűnésének, óriási hírét hajó vitte York­townból Newport, R. I.-be, innen pedig Provi- dence-be. .A hirt tartalmazó egylapos nyomtat­ványt oly gyorsan szedték ki, hogy még egy he­lyesírási hiba is maradt benne Providence nevé­ben. A párisi szerződés, 1783 Az 1783 szeptember 3-án Párisban aláirt béke- szerződésben Anglia elismeri az Egyesült Álla­mok függetlenségét. Amerika részéről Franklin, Adams és Jay, Anglia részéről Hartley irta alá és pecsételte még. Az Egyesült Államok levéltárá­nak egyik legértékesebb okmánya. Washington levele a zsidó hitközséghez Ez a levél, eredeti kézirat, amelyet George Washington küldött a Newport, R. I.-i zsidó hit­községhez. Azt a meggyőződését fejezi ki benne, hogy “az Egyesült Államok kormánya szerencsé­re nem szentesíti sem a vakbuzgóságot, se nem támogatja az üldözést...” Roger Williams nyilatkozata a vallásszabadságról A Rhode Island-i gyarmat megalapítója, Ro­ger Williams, egy történeti jelentőségű nyilatko­zatában, amelynek első kiadása ez az okmány, 1644, felsorolja, miért van meggyőződve, hogy minden egyénnek és vallási szervezetnek mint természeti jogra, joga van vallásszabadságra. Jefferson törvényjavaslata, 1784 Ez a törvényjavaslat, amelyet kevés változta­tással elfogadott a virginiai törvényhozó testület, kimondja a vallásszabadságot. Ez az előzménye annak a biztosításnak, amelyet a Jogok Törvé­nyében lefektettek. Az alkotmány A virginiai alkotmányterv, 1787 Ezek kéziratos jegyzetek arról a beszédről, me­lyet Edmund Randolph mondott az alkotmányozó konvención, 1787 május 29-én. Az ott előadott gondolatokat végső soron bekebelezték a szövet­ségi alkotmányba. James Madisonnak a vitáról felvett jegyzeteiből. Washington személyes példánya az alkotmányról Az alkotmányozó konvención Washington volt az elnök és az alkotmányterv egy nyomtatott pél­dánya volt birtokában úgy, ahogy 1787 augusztu­sában azt előterjesztették. Ebbe a példányba sa­játkezűig irta be a javításokat és változtatáso­kat, amelyeket a vita folyamán eszközöltek. A Jogok Törvénye (Bill of Rights), 1789 A Jogok Törvénye, az alkotmány első tiz füg­geléke, azoknak az “elidegenithetetlen jogok”-nak védőpajzsa, amelyek a Függetlenségi Nyilatko­zatban oly ékesenszólóan lettek kihirdetve, hosszú huzavona után jutott be az ország alaptörvényé­be. A Bill of Rights néven ismert dokumentum, amely oly értékes jogokat biztosit, mint a szólás- szabadság, vallásszabadság és sajtószabadság, az 1789 szeptember 25-i kongresszus közös határo­zata. Ez 12 függeléket javasolt, de ezek közül csak tizet ratifikáltak. 1791-ben vált az alkot­mány részévé. Pergamentre van írva, Frederick Augustus Muhlenberg Házelnök és John Adam3 U. S. alelnöke s a szenátus elnöke irta alá. Az írás ugyan kissé elhomályosodott s a pergament megsárgult, ez az eredeti okmány jelképezi azo­kat a személyi és polgári jogokat, amelyek oly nagyra értékelt részét alkotják amerikai öröksé­günknek. A szent dokumentumok hosszú sorozatát itt nem sorolhatjuk fel végig, mind a mai napig. Fentiekben azok lefontosabbjait ismertettük, amelyek az amerikai gyarmatok függetlenségi mozgalmával állnak a legszorosabb kapcsolatban és megörökítik a függetlenségi mozgalom nagy vívmányait is. “NEM FÉRHET kétség ahhoz, hogy a szabad­ság szent lángjának fenntartása és a köztársasá­gi kormányforma végzete elválaszthatatlanul egybe van forrva azzal a kísérlettel, amelyet a sors az amerikai népre bízott.” GEORGE WASHINGTON-Ifi________

Next

/
Oldalképek
Tartalom