Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-30 / 26. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 30, 1955 EREKLYÉK . HALHATATLAN i ' (Folytatás a 9-ik oldalról) küzdelmekben. Ez a történelmileg oly rendkívül fontos angol alapokmány kézirata az egyetlen a maga nemében, ami Amerika tulajdonában van. , A Mayflower-szerződés Az amerikai gyarmatok szabadságmozgalmainak sorában első helyen áll egy megállapodás, egy szerződés megszövegezése. Ennek a neve: “Mayflower Compact.“ Mielőtt még a zarándok atyákat hozó “Mayflower” nevű hajó Amerikában kikötött volna, a hajó utasai egy szerződést irtaá alá, amely gondoskodik kormányzatukról a plymouthi gyarmat első éveire. .Ez a másolat az a szöveg, amely John Mourt “Relation“ (jelentés) cimü 1622-ben megjelent Írásában látott napvilágot. Ebben az írásban számolnak be először Angliában a zarándokok utazásáról. A kiváltságokról szóló 1701-es pennsylvaniai okmány Ez annak a hires, pergamentre irt okiratnak az eredetije, amelyet William Penn irt alá és a Nagy Pecséttel lepecsételt. A kiváltságok 1701-es okmánya adja meg az egyik legfontosabb gyarmati szabadságjogot. Annak az elvnek végleges elismerését fektetik le benne, hogy a kormányzás a kormányozottak beleegyezésén alapszik. Pennsylvania népe úgy tiszteli ezt a kiváltságokról szóló okiratot, mint szabadságjogaink védőpajzsát. Harc a függetlenségért Kilenc Gyarmat Nyilatkozata (1765) 1765 októberében kilenc gyarmat küldöttei jöttek össze New Yorkban, hogy tiltakozzanak a bélyeg-törvény igazságtalansága ellen: “Nincs adóztatás képviselet nélkül”, ők készítették el, mint angolok, a jogaikról szóló nyilatkozatot. Ez a kongresszusi iratok egyik korai nyomtatványa. Thomas Jefferson nyilatkozata a gyarmatosok jogairól (1774) Jefferson 1774-ben megjelent “A Summary View of the Rights of British America” (Angol Amerika jogainak rövid foglalata) cimü pamf- letjének eredeti példánya ez. amelyet úgy szoktak jellemezni, hogy “az amerikai jogok legmerészebb kimondása, amilyenhez fogható eddig még nem volt.” A nép nyilatkozata Berkeley kormányzó ellen Nathaniel Bacon, a kiváló gyarmati ültetvényes, állt az élén annak a korai és nevezetes tiltakozásnak, amelyet Sir William Berkeley, virginiai kormányzó zsarnoksága és tehetetlensége ellen irányítottak. 1676 júliusában a nép fegyvert fogott a kormányzó szigorú intézkedései és magas adói ellen. A íentjelzett okmány Nathaniel Bacon nyilatkozatának egykori kézirati másolata a nép panaszairól, amelyhez az ékesen szóló kifejezést fűzték: “A nép beleegyezésével tett indítvány.” Caesar Rpdney levele 1776 julius 4-i dátummal ellátott levele ez Caesar Rodney-nek, amelyben elmondja a függetlenség megszavazását. Rodney eredeti levele Thomas nevű bátyjához Íródott. Ez az egyetlen ismert levél, amelyet a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója irt, említve benne a Nyilatkozatot. A nagy lépést — Írja Rodney — “tizenhárom egyesült gyarmat határozta el egyetlenegy ellenkező gyarmat nélkül. . .” James Iredell kéziratos tanulmánya a gyarmatosok jogairól 1774-ben az angliai születsü, 23 éves James Iredell, leköszönt állásáról, mint a korona adóbeszedője Edenton-kikötőben, (North Carolina) és attól fogva tollát szivvel-lélekkel az amerikai ügynek szentelte. Nagybátyja, egy gazdag jamaicai ültetvényes, kitagadta ezért, ő viszont megnyerte Washington elnök nagyrabecsülését, aki 1790-ben a legfelső törvényszékre nevezte ki. Ez az 1776 júniusában irt kézirat még ébren tartja azt a reményt, hogy Angliával ki lehet békül- iü még ilyen későn is, de persze csak az amerikai jogokat tiszteletben tartó feltételek mellett. A Függetlenségi Nyilatkozat Jefferson fogalmazványa (1776 junius 11—28) Az amerikai szabadságjogokról szóló halhatatlan nyilatkozat eredeti kéziratos fogalmazványa, amelyet Thomas Jefferson, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője irt. Benne vannak azok a változtatások, amelyeket Benjamin Franklin és John Adams Írtak rá. Ebben a fogalmazványban olvashatók az összes változtatások és hozzátételek, amelyeket hozzáfűztek, az okirat első megfogalmazásától a kontinentális kongresszushoz való benyújtásáig. Az amerikai történelem egyik legnagyobb becsű okmánya. Benjamin Franklin eredeti levele, a Függetlenségi Nyilatkozat másolatával Abban az igyekezetben, hogy az amerikai függetlenséget, valamint a vele járó kereskedelmi jogokat elismertesse, Benjamin Franklin és Silas Deane, akik ekkor amerikai megbízottak voltak Párisban, levelet Írtak Scolenberg bárónak, a porosz király miniszterének, és arra kérték, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat és a konfederáció “Engedjétek hozzám népes partjaitok szabadságáért csengő fáradt, nyomorgó tömegeit. Csak küldjétek ide a hontalanokat, az élet viharvertjeit, és én felemelem számukra a lámpást a szabadságba, boldogságba vezető arany ajtó előtt”. (Emma Lazarus verse a newyorki Szab adság- szobron — szabadon fordítva.) cikkelyeinek csatolt hiteles másolatait “a lehető legkorábbi alkalommal” juttassa el Nagy Frigyeshez. Thomas Paine: Common Sense, 1776 Thomas Paine ünnepelt röpiratának első kiadásából való példány ez, amely 1776 január 10-én jelent meg. Ennek a könyvecskének óriási szerepe volt abban, hogy a közvéleményt a függetlenségi harc mellé állította. Paine az azonnali függetlenséget nemcsak mint merőben gyakorlati lépést sürgette, hanem mint Amerika erkölcsi kötelezettségét a világ iránt. Zengő szavakkal hirdette, hogy a szabadság ügye abban a történelmi pillanatban egyszersmind az egész emberiség szabadságának ügye is. Paine volt az első publicista, aki felismerte és értelmezte Amerika rendeltetését és hivatását egy a feudalizmus bilincseiben sínylődő világ közepette. Harc a szabadságért Thomas Paine: “The Crisis”, 1766 Ez a “The Crisis” (A válság) első kiadásának elsőszámú példánya, valószínűleg a legékesebben szóló röpirat, amelyet Írtak “abban az időben, amely prébára teszi az emberek lelkeit”. Paine ezt a munkáját az 1776-os zimankós és ijedelmes tél folyamán irta és ostorozta benne a “nyári katonákat” és a csak “napsütés idején kiálló hazafiakat”. Paul Revere kinevezése Az okmányok közt van az az 1775 április 29-én kelt eredeti kézirat, amelyben Joseph Warren tábornok, aki néhány héttel később elesett a Bunker Hill-nél vívott ütközetben, a biztonság* bizottság hírnökéül kinevezi Paul Revere-t. Paul Revere 1775 április 18—19 éjjelén Bostonból Lexingtonba vágtatott lóháton, hogy a polgári lakosságot az angol támadásra figyelmeztesse. Washingtont hatalommal ruházzák fel 1776 december 27-én kelt a kontinentális kongresszus eredeti rendelete John Hancock, a kongresszus elnökének aláírásával, hogy uj és kiterjesztett hatalommal ruházzák fel Washington tábornokot, a válságos hadi helyzet megoldása érdekében. * ^ Első jelentés a lexingtoni csatáról Az angolok meglepetésszerűen akarták elfogni Samuel Adams-ot és John Hancockot, de a-kísérletet meghiúsította Paul Revere figyelmeztetése. Ennek következtében zajlott el a lexingtoni csata 1775 április 19-én. Megőrizték azt az eredeti kéziratot, amelyet a Watertown, Mass.-i biztonsági bizottság készített, elmondva benne a csatát és a riadó tovaterjedését. A “győzelmi hir” Yorktownból Lord Cornwallis angol tábornok és hadserege fegyverletételének, az ellenségeskedések voltaképpeni megszűnésének, óriási hírét hajó vitte Yorktownból Newport, R. I.-be, innen pedig Provi- dence-be. .A hirt tartalmazó egylapos nyomtatványt oly gyorsan szedték ki, hogy még egy helyesírási hiba is maradt benne Providence nevében. A párisi szerződés, 1783 Az 1783 szeptember 3-án Párisban aláirt béke- szerződésben Anglia elismeri az Egyesült Államok függetlenségét. Amerika részéről Franklin, Adams és Jay, Anglia részéről Hartley irta alá és pecsételte még. Az Egyesült Államok levéltárának egyik legértékesebb okmánya. Washington levele a zsidó hitközséghez Ez a levél, eredeti kézirat, amelyet George Washington küldött a Newport, R. I.-i zsidó hitközséghez. Azt a meggyőződését fejezi ki benne, hogy “az Egyesült Államok kormánya szerencsére nem szentesíti sem a vakbuzgóságot, se nem támogatja az üldözést...” Roger Williams nyilatkozata a vallásszabadságról A Rhode Island-i gyarmat megalapítója, Roger Williams, egy történeti jelentőségű nyilatkozatában, amelynek első kiadása ez az okmány, 1644, felsorolja, miért van meggyőződve, hogy minden egyénnek és vallási szervezetnek mint természeti jogra, joga van vallásszabadságra. Jefferson törvényjavaslata, 1784 Ez a törvényjavaslat, amelyet kevés változtatással elfogadott a virginiai törvényhozó testület, kimondja a vallásszabadságot. Ez az előzménye annak a biztosításnak, amelyet a Jogok Törvényében lefektettek. Az alkotmány A virginiai alkotmányterv, 1787 Ezek kéziratos jegyzetek arról a beszédről, melyet Edmund Randolph mondott az alkotmányozó konvención, 1787 május 29-én. Az ott előadott gondolatokat végső soron bekebelezték a szövetségi alkotmányba. James Madisonnak a vitáról felvett jegyzeteiből. Washington személyes példánya az alkotmányról Az alkotmányozó konvención Washington volt az elnök és az alkotmányterv egy nyomtatott példánya volt birtokában úgy, ahogy 1787 augusztusában azt előterjesztették. Ebbe a példányba sajátkezűig irta be a javításokat és változtatásokat, amelyeket a vita folyamán eszközöltek. A Jogok Törvénye (Bill of Rights), 1789 A Jogok Törvénye, az alkotmány első tiz függeléke, azoknak az “elidegenithetetlen jogok”-nak védőpajzsa, amelyek a Függetlenségi Nyilatkozatban oly ékesenszólóan lettek kihirdetve, hosszú huzavona után jutott be az ország alaptörvényébe. A Bill of Rights néven ismert dokumentum, amely oly értékes jogokat biztosit, mint a szólás- szabadság, vallásszabadság és sajtószabadság, az 1789 szeptember 25-i kongresszus közös határozata. Ez 12 függeléket javasolt, de ezek közül csak tizet ratifikáltak. 1791-ben vált az alkotmány részévé. Pergamentre van írva, Frederick Augustus Muhlenberg Házelnök és John Adam3 U. S. alelnöke s a szenátus elnöke irta alá. Az írás ugyan kissé elhomályosodott s a pergament megsárgult, ez az eredeti okmány jelképezi azokat a személyi és polgári jogokat, amelyek oly nagyra értékelt részét alkotják amerikai örökségünknek. A szent dokumentumok hosszú sorozatát itt nem sorolhatjuk fel végig, mind a mai napig. Fentiekben azok lefontosabbjait ismertettük, amelyek az amerikai gyarmatok függetlenségi mozgalmával állnak a legszorosabb kapcsolatban és megörökítik a függetlenségi mozgalom nagy vívmányait is. “NEM FÉRHET kétség ahhoz, hogy a szabadság szent lángjának fenntartása és a köztársasági kormányforma végzete elválaszthatatlanul egybe van forrva azzal a kísérlettel, amelyet a sors az amerikai népre bízott.” GEORGE WASHINGTON-Ifi________
