Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-30 / 26. szám

June 30, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 A halhatatlan ereklyék A Függetlenségi Nyilatkozat eredeti szövege In CONGRESS, July 4, <77s. tffdje áyrríatX' itnt£eí> $tate$ of^morkcc. Az amerikai demokrácia és szabadság szelleméhez való ragaszkodásunk kifejezéseként tisztelgünk a Függetlenségi Nyilatkozat eszméi, valamint szerzője, aláírói s védelmezői emlske előtt: Fie~ ;r Flórián <;s neje Papp Bálint Tarjányi József Wozár Julia Fedor Pál Biró Károly Holthy Antal és neje Einhorn Rosa V barai János Fehér Lajos Wavró Mihály Black Lilli Buja J. Sulyok (ihály Birtok Joachim Szántó Karola Russ János Ak< rnnn Endre Kovats József Cine Erz -t 4 Monus Erzsébet Berman Ernő Heilbrus Max Pusauer Gyula Józsa Mihály Szalai Antal Mik Miklós Spitzer Ferenc Petrik Béla Elias Roza Pongrácz Veronika í'zepn. Károly Szano Lajos Zelenák József Kovác Mihály Kesztyű József Levin Sári Barna József Hevesv Lajos Bridgeport—Fai: í ieidi Kultur Klub í További aláírások a 22-ik oldalon.) Az amerikai függetlenségi mozgalom története dokumentumokban Vonatra — a', úgynevezett Szabadságvonatra •— rakták — évekkel ezelőtt az amerikai törté­nelemre vonatkozó legszentebb, féltveőrzött ok­iratokat és hasonló jellegű történeti memorabiliá- kat (emléktárgyakat) és bejárták vele az orszá­got. A negyvennyolc állam háromszáz városában állították ki közszemlére az Amerikai Örökség Alapítványa jóvoltából, az igazságügyminiszté­rium védnöksége alatt. Ennek a nagyszabású ak­ciónak az volt a célja, hogy az amerikai állam­polgárok hazafiasságát és a nemzet ügyeiben va­ló tevőleges részvételét erősítsék és buzdítsák ve­le. El kell ismerni, hogy csodalatos egy gyűjte­mény. Ezeket a dokumentumokat és a történelmi fon­tosság dicsfényében maradt emléktárgyakat a politikai ellenzék és kisebbség éppenolyan szent ereklyének tekinti, mint azok, akik hazafiasko­dással töltik életüket. Azonkívül pedig ott áll az a megdönthetetlen tény, hogy ha nem is szájjal, hanem szívvel, a valóságban, a hazafiatlansággal vádolt ellenzéki szellemek jobban ragaszkodnak ezekhez a dokumentumokhoz, mint a nagyszáju- ak, hiszen a nép és a haladás és a demokrácia iga­zi hívei ezekben a nemzeti okmányokban látják biztosítva és szavatolva mindazokat a jogaikat, amelyek lehetővé, gőt kötelességükké teszik, hogy éljenek és harcoljanak a máguk szabad meggyő­ződéseiért, a szólás- és sajtószabadságért, a val­lásszabadságért, a gyülekezési szabadságért, a faji egyenlőségért és mindazért, amit amerikai örökségnek neveznek. A szabadság oszthatatlan. A jogok érvénye oszthatatlan. A béke oszthatat­lan. Ott, ahol bármi ürüggyel megtűrik akár csak egyetlen pontban ennek az oszthatatlanságnak megsértését, ott elvben már az egész nemzeti kö­zösség jogait sértik meg és kiszámíthatatlan kö­vetkezményeket indíthatnak el. A veszély mindig fennáll, hogy még a történelmi jogokat is önző politikai és gazdasági érdekek szerint hajlandók kifordítani igazi jelentőségükből azok, akik a hatalom birtokában ülnek, hogy ezzel visszaélé­seiknek törvényes és alkotmányos kenetet adja­nak és igy értelmezésben gyakran élesen megosz­lanak és kettéválnak a következtetések. Nos, a Szabadságvonaton együttvoltak a nem­zeti örökség alapját és lényegét tartalmazó szent okiratok. Rengeteg pénzbe került és sok munká­val járt egybehozásuk. Nekünk arra nincs pén­zünk, hogy hasonló vonatot szervezzünk és igy csak egy gondolati vonatot indítunk el ez okmá­nyok bemutatására, nemzeti örökségünk bizonyí­tására. Ezekből az okiratokból újra megtanul­hatjuk szeretet fogadott hazánk egész történe­tét, dióhéjban. Ezeknek az okmányoknak átte­kintése voltaképpen Amerika történelme röviden elbeszélve. Tekintsük meg tehát az alábbiakban a kellő áhítattal, hogy tisztában legyünk a múlt­tal, a jelennel és a jövővel. Legyen ez mértékünk a világpolitikai szerepünk elbírálásánál is. Mert a jelen világhelyzetben ennek az országnak szerep­lése nemcsak honpolgáraink, hanem az egész vi- 'ág népeinek életére, jövőjére, halálára vagy bol­dogságára is kihathat. Kezdjük tehát az elején: A kezdet Kolumbusz Kristóf levele Mindenekelőtt ott van Kolumbusz Kristóf le­vele Amerika felfedezéséről 1493-ból. Amikor Ko­lumbusz első u járói visszatért, hivatalos levél­ben tudatta Gabriel Sanchez-el, Aragónia udvari kincstárnokával, hogy felfedezést csinált. Ezt az óriási hirt azonnal kinyomtatták és égigrö- pitették Európán. A hirt kiadták latinul, olaszul és németül is. A latin kiadás 1493-ban Rómában történt. A Magna Carta János, angol király 1215-ben aláírta a Magna Car“ ,: és ezzel Angliában uj korszak kezdődött az alkui mf.nyos sz.ibadságjogokért vivo:t szüntelen (Folytatás a 10-ik oldaicn Gellert Hugó Petrás Pál Lieb Pál Gyarmaty Kató Deák Zoltán Dr. Pogány Béla Horváth István A. Neufeld Fodor Erna Reich Klára Péter János Dattler Lajos Fodor Nagy Árpád Gratis Rella Berkovits Max Berkovits Gizi Petri Miklós Petrás András Szevin Anna Czövek Mary Gacsi Jó/sef Nagy József Tóth Irma Miklós Sám or Borona István Hadik Jár Györf I si Jacob V 1 Berzsenyi István Farkas József Stern íilöp Nagy Franl Latzkó Frank és neje Tóth László Káldy Samuel Sieh István üezerédy Károly Kovát s János Farkas József Bezerády János Gömbör Károly Schwartz József Török Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom