Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-30 / 26. szám
John Sza6$ Taylor: POE A. EDGAR Százhat éve lesz októberben, hogy Amerikának ez a nagy, — mondhatjuk legnagyobb — költője meghalt. Ezalatt a százhat év alatt az életében üldözött, halála után ócsárolt és bemocskolt költő világnagysággá nőtte ki magát és nagysága, hírneve, montanában — az utolsó húsz, esztendőben terjed csak igazán. — Ezalatt a száz-egynéhány esztendő alatt könyvtárakat írtak össze róla, személyéről, költészetéről, prózájáról, kritikai munkáiról, családi és magán életéről és ennek az életnek minden megnyilatkozásáról. Vastag kötetet tesz ki a dicsőítő versek tömege, melyeket hozzá vagy róla Írtak, közöttük a legjobbak: mint Edwin Markham, Baudealire stb. Személyét már tisztára mosta az idő, emberi hibáit elfelejtették, csupán költészete és géniusza maradt fönn az emberek elméjében és szivében. ★ Poe A. Edgar nem nagy költő abban az értelemben, amelyben Petőfi (akinek kortársa volt) Ady, vagy hogy Amerikában maradjunk: Walt Whitman az. Nem próféta, aki népe bűneit ostorozza; nem tanító, nem forradalmár. Az egyéni kiválóságban hitt, azt hirdette és az egyéni aljasságot, korlátoltságot és kicsinységet üldözte. Univerzális műveltségű ember volt, kész tárháza az összes elméleti és alkalmazott tudományoknak, brilliáns elme, aki korának összes eszméivel tisztában volt és lépést tartott, ő a nyomorban született és kétéves korában egyedül maradt árva, a sors iróniájából egy gazdag kereskedőhöz került befogadásra, mert annak törékeny, finomlel- kü, beteges felesége megszerette az okos tekintetű, eszményien szép kis fiút. Ez a tény magában áldás lett volna. De a nevelő apa nem nagyon kedvelte a szellemileg magasan felette álló fiút, akinek semmi gyakorlati, kereskedelmi érzéke vagy hajlama nem volt, az asszony pedig, aki védője és pártfogója volt, meghalt. A nevelőapa újra megnősült és ezúttal saját véréből való örököst remélt. A viszony mindinkább elmérgesedett közöttük és Poe A. Edgar otthagyta nevelőapja házát, mire az kitagadta őt- Az arisztokrata hajlandóságú és viselkedésű fiúra (az arisztokrata jelzőt a legjobb értelemben véve) ezután rázuhant a kegyetlen élet minden megpróbáltatása és súlya. Mégegyszer megkísérelte, hogy nevelőapjával kibéküljön, felkereste, de az hidegen fogadta őt és értésére adta, hogy mindent megtett amit tehetett és ezentúl semmi közük egymáshoz. Mindebben jogilag igaza volt, tegyük hozzá. Poe Edgar tehát mint költő, nem volna időszerű: a mai forradalmi kor megköveteli, hogy a költő eszmei vezér legyen, korának problémáit énekelje meg, tanítson, buzdítson, lelkesítsen és ha kell ostorozzon. Poe A. Edgar semmi ilyet nem tesz. Néhány — nem sok — lélegzetállitóan szép verset ir, amelyek mint a csalogány éneke — nem foglalkoznak semmivel, nem irányulnak senki vagy semmi ellen, vagy mellett, az örök dolgokról szólanak és az örökkévalóság végéig gyönyörűek lesznek. Nem lehet beskatulyázni sehová: Egyedülálló. Prózai Írásaival, detektív és misztikus elbeszéléseivel iskolát teremtett. d majdnem éhenhalt, utánzói közül sokan milliomosok lettek. Hozzáhasonló brilliáns “Mistery Story”-t abban a korban még csak egy ember produkált: a mi Petőfi Sándorunk; (A hóhér kötele). Ez még ma is ponyvaregénynek számit. Ez az egyetlen közös vonás közöttük. Különben Petőfinél is fölcsillan nagyon gyéren a PoeA. Edgar-i vonás: a misztikus bánat, a megnevezhetetlen fájdalom (Szeptember végén). De, forradalmi időkben éppen úgy, mint nyugalmas korban, a gondolkodó ember gyakran találja magát szemben a ténnyel, hogy kétségbe kell vonnia az emberi fajta felsőbbrendűségét, hogy az különb a gorillánál, a farkasnál, vagy tigrisnél, de sőt ennél néha még tovább megy: és az a heretikus gondolat támad benne, hogy épp az ellenkezője igaz: az ember nemhogy nem különb, hanem összehasonlíthatatlanul aljasabb, gyávább, vérszomjasabb, kiszámíthatatlanabb és erkölcstelenebb minden más állatnál. Ilyenkor Poe A. Edgardhoz vagy a hozzáhason- lóhoz fordul a zaklatott ember és olvassa örökszép verseit, földult lénye megnyugszik és hite visszatér. Az örökkévalóságnak ezek a fényes íel- Iobanásai más megvilágításba helyezik minden földi dologhoz való viszonyát és fontosnak látszó AMERIKAI MAGYAR SZÓ-—________________________ , ; r _ Jure 30, 1955 Magyar film riadó Lot Angelesben BULGANIN ÉS NEHRU NYILATKOZATA Múlt hét csütörtökén India és Szovjetunió a nukleáris fegyverek használatának teljes betiltására és a szokásos fegyverek lényeges csökkentésére szólította fel a nagyhatalmakat. A nyilatkozatot Jawaharlal Nehru és Nikoláj Bulganin irta alá. “Komoly reményüket” fejezték ki, hogy a kínai népköztársaság Formózára vonatkozó ‘törvényes jogait’ ‘békés eszközökkel’ meg fogják adni. A nyilatkozatban tovább megismétlik a Szovjetunió és India meggyőződését, hogy a ‘kínai népköztársaság UN-be való felvételének folytonos megtagadása sok nyugtalanságnak és bajnak gyökere a távolkeleten és máshol.” Szerintük az Egyesült Nemzetek szerepe és tekintélye csak nőne azzal, ha felvennék Kínát. Ez a közös nyilatkozat Nehrunak a Szovjetunióban tett kétheti hivatalos látogatása után született meg és benne kijelentik, hogy a két ország közösen támogatja a békés együttélés öt alapelvét, amelyet először Nehru és Csu En-láj, kinai miniszterelnök állított fel. (A hires öt pont: 1. Egymás területének s fenhatóságának kölcsönös tiszteletbentartása. 2. Tilos a támadás. 3. Tilos más országok belügveibe való bármilyen beavatkozás. 4. Egyenlőség és kölcsönös előny. 5. Békés együttélés.) A béke légkörében, amelyet ezek az elvek teremtenének meg, mondják a nyilatkozatban, lehetségessé válna nemzetközi kérdések békés megoldása. Ez az utóbbi megállapitás visszatükrözteti azt a megközelítést, amelyet Nehru moszkvai kijelentésében fejtegetett s amelyet alkalmazni kellene a háború és béke, valamint a nemzetközi meg-nemértés problémáira is. A következő szakasz még világosabban mutatja az indiai miniszterelnök személyes stílusát: “Mindkét miniszterelnök elismeri, hogy a világ különféle részeiben észlelhető kisebb és gyengébb államok részéről a nagyobb hatalmakkal szemben érzett bizonytalan és valószínűleg ösztönös félelem. Úgy vélik, hogy fontos ennek a félelemnek minden lehetséges módon való eloszlatása. E tekintetben is a legjobb orvosság a fenti öt elvhez való megingathatatlan ragaszkodás.” Ez a “félelem és gyanakvás” még mindig uralkodik széles körzetekben, teszik hozzá, és feszültséget okoz, amely megmaradt a távolkeleten. Ezért sürgetik, hogy vegyék tekintetbe a kinai népköztársaság “törvényes jogait” For- móza kérdésében és követelnek helyet Kínának az Egyesült Nemzetekbe#. . És egy lépéssel továbbmenve, fontosnak tartják, hogy minden kellő jogcímmel biró országot is vegyenek fel a UN-be. “NEM ISMEREK egyetlen más megbízható letéteményest, amelyre a társadalom végső hatalmát rá lehetne bízni, mint a népet. Ha úgy véljük, hogy nincsenek eléggé felvilágosodva e hatalom megbízható gyakorlására, akkor nem az a megoldás, hogy elvesszük tőlük a hatalmat, hanem megadjuk nekik a nevelést, amelyre szükségük van. THOMAS'JEFFERSÖN * ★ kételyei eltörpülnek. Munkái a világ összes fontos kultur nyelvére le vannak fordítva, legalább is részben és sok nyelvben többszörösen. Leghíresebb és legnépszerűbb misztikus verse “A holló”, magyarul például tizenkét nyomtatott fordításban jelent meg és a fordítók között a legbrilliánsabb francia, orosz, német, olasz és spanyol neveket találjukHogy miért éppen nálunk magyaroknál lett Poe ilyen népszerű, annak talán az a magyarázata, hogy a sorsüldözött magyarság lelki alkata áll legközelebbi rokonságban a Poe Edgar-i lelkiséghez. ★ Mindenesetre évszázadok vagy évezredek múlva, amikor az emberi fajta leszármazottjai esetleg csakugyan különbek lesznek a gorillánál vagy a krokodilnál s amikor majd USA mai ,,nagy”- jainak talán már a hire sem lesz meg: Amerikának, mint kulturegységnek a hírét fenn fogják tartani költői, közöttük legelsősorban Poe A. Edgar, akinek életében sohasem volt egy százdob lárosa, aki nem tudott egy irnoki állást kapni a vámhivatalnál, de akit az Örökkévalóság számon tart és érte hazájának mindent megbocsát. A “Magyar Filmek Műsora” ismét megjelent és abban Vissy József a kaliforniai magyarok támogatását kéri vállalkozásához. A műsor felsorolja a régi filmeket, amelyek a nyár folyamán kerülnek bemutatásra és a bevezetésből megtudjuk, hogy a legutóbbi 16 hét alatt a vállalkozás ráfizetéssel végződött. Eddig a dolog rendben lenne, elvégre ahogyan a virágnak megtiltani nem lehet, úgy Vissy Józsefnek sem lehet megtiltani, hogy ráfizetésből éljen meg. A bajok azzal a fenyegetéssel kezdődnek, hogy “elegendő jegyvétel esetén” szeptember 30-án a “Riadó a Kárpátokon” cimü filmet fogják elkövetni. Az “örökbecsű történelmi film”, amelyet “minden igaz magyarnak látni kell”, Hunyadi Jánostól kezdve, Széchenyin, Jókain, vitézavatáson és dunai usztatáson keresztül bemutatja a szép magyar tájakat. Bemutatja továbbá az “ukrajnai hősi harcokat, Budapest héroszi védelmét és az orosz bolsevista légi támadást Magyarország ellen.” Az egész vegyes felvágott azzal a csatakiáltással végződik, hogy “lesz még egyszer ünnep a világon.” Vissy ur kifelejtette a műsorból, hogy az “ukrajnai hősi harcok” alatt a szegény, jobb sorsra érdemes magyar katonák lemészárlását kell érteni, akiket német parancsra a nyilasok vezettek halálba. Kifelejtette továbbá, hogy “Budapest héroszi védelme” alatt, a budapesti pompás hidak felrobbantását, az ország kifosztását és a nácik és nyilasok egyéb gaztetteit kell érteni. És kifelejtette, hogy az “orosz bolsevista légi támadás” nem Magyarország, hanem a nácik és nyilasok ellen irányult, akiknek vitézi hőstettei az ártatlan magyar zsidók és más val- lásuak százezreinek a kínzásában és lemészárlásában merültek ki. Rövidre fögva: Vissy ur elfelejtette a magyar közönséggel tudatni, hogy olyan film bemutatását tervezi, amely a nyilas banditák gaztetteit- dicsőíti és ezzel egyrészt Hunyadi, Széchényi, Jókai emlékét gyalázza meg, másrészt a helybeli magyarok józan ítélőképességét becsüli alá. (TÉNY.) HAJSZA AZ OLCSó^GAMP EK ELLEN A kenyéririgység megmozdult, hogy ötven nyári camp, gyermek- és felnőtt nyaralóhelyek ellen hajszát inditsanak azon az alapon, hogy vezetőségük állítólag baloldali vagy “felforgató” szervezeteknek tagjai vagy azok voltak. New York államban körülbelül 30 ilyen camp van, a többi más államokban van. Azzal az ijesztgetéssel igyekeznek a nyaraló közönséget elriasztani ezeknek a nyaralóhelyeknek látogatásától, hogy ott “lehetséges vörös színezetű tanításnak vetik alá a fiukat és leányokat.” A hajszát az International News Service vezeti és kongresszusi vizsgálatot sürget. Edward Larkin republikánus szenátor, az emberbaráti és jótékonysági közös bizottság elnöke, azonban kijelentette, hogy “nyilvános kihallgatások jelenleg nem szolgálnának hasznos célt.” Állítólag az Amerikaellenes bizottság már két hónapja titokban nyomozást folytat. — Ha igaz, főleg azokra a campekre gyanakszanak, amelyeket az IWO volt tisztviselői vezetnek, igy többek közt a Camp Lakelandre, amelynek vezetője Dave Green, az IWO volt főszervezője és jegyzője.---------- — \ Ne kodelkázzanak, mert ott tesz Povázsay! A newarki Szent Erzsébet egylet derék női tagjai kétségkívül meghökkenve olvashatták az egyletük sajtóbizottsága által kiadott közleményt, amely arról a kétes örvendetességü hírről tudatja őket, hogy egyletük julius 3-iki piknikjén ott lesz a Povázsay mester és le fogja őket filmezni. A Povázsay mester illő szerénységgel tudatta a sajtóbizottságot, hogy ő ugyanaz a Povázsay, akinek filmjeit az illetékes magyar hatóságok annakidején felhasználták a hirhedett Kodelka hentesmester gyilkossági ügyben! Nem értjük, hogy miért kellett a sajtóbizottságnak ezt a gyengédnek egyáltalán nem mondható célzást meghívójukba tenni. Talán csak nem tartottak attól, hogy a vendégek némelyikének — kodelkázni volna kedve — a pikniken! f _ „j
