Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-26 / 21. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZ6 May 26, 1955 A NÉPI KÍNA - KONZERVATÍV SZEMMEL Kingsley Martin-nek, a londoni “New States­man and Nation” cimü liberális konzervatív fo­lyóirat szerkesztőjének a cikkét ismertetjük bő kivonatokban az alábbiakban. Martin nemrég tért viasza a népi Kínában és más távolkeleti országban tett körútjáról. Számunkra a cikk fő­érdekessége abban áll, hogy mennyire tudott már behatolni a valóság egy tái'gyilagosságra törekvő, becsületes konzervatív megfigyelő tudatába is. (The Nation, 1955 május 14.) Formóza Kínáé Kínában sokat vitatkoztam Formózáról és a part közelében fekvő szigetekről Írókkal és ma- gasrangu közegekkel egyaránt. Ilyesfélét mondo­gattam: “Kezdettől fogva úgy vélem, hogy For­móza Kínáé, s hogy' elfogadhatatlan, hogy Csang Kaj-sek kezében maradjon, aki azt támadásul használja Kina-ellenes hadműveletek számára. Nyugtalanít azonban az önök propagandájának megalkuvásról hallani sem akaró természete. Mert ezzel szemben ott áll az a másik tény, hogy ha az amerikaiak fel akarnának hagyni formózai kötelezettségükkel, technikailag lehetetlenség vol­na számukra lerázni magukróól Csángót és 300 ezer katonájáét. Miért nem próbálkoznak meg önök valamilyen fokozatos módszerrel, amely bíz­vást maguk mellé állítaná sok-sok barátjukat Ázsiában és azon túl, s egyben a Csang érdekében dolgozó kongresszusi besurranóknak kevesebb propagandafegyvert szolgáltatna, mint az önök háborús szólamokkal kísért jelenlegi kijelenté­sei?” A válasz ilyenkor egyöntetű és változatlan volt. Az amerikaiak, — mondották, — kiálltak a porondra, hogy Kínát visszahódítsák és újra visz- szaállitsák a kapitalista világuralmat. “Minden engedmény, minden az imperializmussal kötött megalkuvás — amint ön ajánlja — végzetessé válna. Az agressziót már csirájában kell megállí­tani. Formóza — Kínáé. A legcsekélyebb megöl- kuvás- is — München lenne.” Egy hónappal e Pekingben lefolyt beszélgeté­sek után Csu En-láj bejelentette a bandungi kon­ferencia előtt, hogy készen áll közvetlen tárgya­lásokra Amerikával a formózai kérdésről. Hozzá­tette, hogy ez az ajánlat “a legkisebb mértékben sem érinti a kínai nép felséguri jogait Formóza felszabadítására.” Csu En-láj magatartása melléje állított olyan el nem kötelezett országokat, amelyek mindig is képtelenségnek tartották, hogy háborút kockáz­tassanak meg "csak azért, hogy Csang Kaj-sek hóna alá nyujlanak és Amerikának a Csendes óceánon még egy hadibázist adjanak. Ázsiában Csu En-láj nagy sikert aratott Még az olyan kommunistaellenes államférfi, mint Sir John Ko- telawala is megfeddte a State Departmentet, mi­ért már eleve oly gyors és tagadó válasszal ve­tette el Csu ajánlatát. Rend vagy káosz? Majd arra a kérdésre tér át Kingsley Martin, hogy mi alapja van annak az amerikai állításnak, hogy a népi Kínában megoszlás, elégedetlenség és bizonytalanság uralkodik. Egy régóta ottélő, tapasztalt, római katolikus, Csuékat gyűlölő eu­rópaival való beszélgetését mondja el hosszadal- masan arról a kérdésről, hogy hány ember esett áldozatul régi . rendkívüli kitisztogatásának. A rendelkezésükre álló adatok szerint ha talán százezrekre, vagy akár 1 millióra, vagy másfél- millióra is tehető az áldozatok száma, azt még ez az illető is beismerte, hogy “Kínában az el- mult öt év alatt kevesebben haltak meg erősza­kos halállal, mint bármely más öt esztendő alatt az elmúlt évszázad folyamán.” Meglepőnek hang­zott ez a kijelentés, de áttekintve a történelmi eseményeket, változásokat és adatokat, a boxer- lázadásokat, a taipingi felkelést, az utánajövő nagy muzulmán lázadással, a megállapítás helyes­nek bizonyul, hisz például a yunnani felkelés al­kalmával egyetlenegy tartományban a 16 millió­nyi lakosságból mindössze 6 millió maratd élet­ben. Egy középkorú kínai pedig az elmúlt 40 év kaotikus történelmi eseményein áttekintve, ame­lyekben akarva, nem akarva részt kellett vennie (az 1911-es köztársasági forradalom, Szán Ját- szen, Japán megszállás, belviszályok a földesurak közt, a Csang Kaj-sek hosszú és véres polgárhá­borúja a Formózára való visszavonulásáig) azt vallotta, hogy a népi Kina mai rendszere oly sta­bil. mint még sohasem volt. A generalisszimusz teljesen elvesztette hitelét a nép előtt s aligha fogják elfelejteni neki a Kuomintang utolsó, csungkingi napjai alatt tapasztalt gyilkosságokat, korrupciót, káoszt, sem a japánok kiebrudalása után a Csangnak nyújtott amerikai támogatást, hogy a levitézlett Csángót újból visszaültessék a nép nyakára. A szovjet barátság jelentősége A népi Kínának a Szovjetunióval fennálló kap­csolatában sincs különösebb zavar. Hogy bizo­nyos ellentétek vagy kulturális különbségek fenn- állanak, az nem változtat a két nagy nép közti kapcsolat szilárdságán. Kínában nem találkozik az ember más szovjet nyomokkal, mint egykedvű szovjet szakemberekkel, akik irattáskáikkal hó­nuk alatt kínai közigazgatási hivatalok felé siet­nek. Az 500 legigényesebb nagyszabású ipai’vál- lati terv közül 160-at vezetnek szovjet műszaki emberek és látnak el szovjet gépberendezéssel, ezt tudják a kínaiak, mert maguktól még egye­lőre nem tehetik. Mint barátokra és szövetsége­sekre néznek az oroszokra, szemükben az ameri­kaiak ellenségek és agresszorok, az angolok pedig az Egyesült Államok csatlósai immel-ámmal. A déikeletázsiai népek és India — lehetséges szö­vetségesek a számukra, de amíg nem szabadulnak meg a nyugati tőkés befolyástól, gyanúsak arra, hogy támaszponttal szolgálhatnak nyugati ag­ressziónak. Teljes az egység Egy liberális felfogású kínaival vitatkozott az utazó, vájjon Mao Ce-tung népköztársaságában kifejezhetné-e elégedetlenségét, ha Csu En-láj egy újabb háborúba vinné az országot, amelyet nem tart helyesnek. Az illető mint szóra sem ér­demes, furcsa feltevést hárította el a kérdést. Az­zal kapcsolatban, hogy egyforma gondolkodás­ra kényszerítik az embereket, hümmögött az ille­tő s elismerte, hogy lehet vitatkozni felette, de I RÖVIDEN I HON-KONG-ból jövő jelentés szerint Délkelet- Ázsia 60 millió lakosának átlagos jövedelme 56 dollár évenként. ★ A MÚLT az emlékezeté. A jövő a reményé. A jelen az, amely boldogságot adhat azáltal, hogy a múltból* tanulva, a jelen ismeretének alapján öntudatunk egész erejével követünk el mindent egy igazságos, boldogabb élet megalapozására. Ha valaki esetleg azon gondolkodna, hogy mit te­het hamarjában ebben az irányban, szerezzen egy uj olvasót a Magyar Szónak. Ezzel terjeszti a fönti gondalatmenet ismeretét és ez egy hatá­sos lépés a helyes irányban. ★ 1953 OKTÓBER hónapban 62.2 millió ember­nek volt munkája. 1955 februárjában pedig 59.1 milliónak. Ez a hiányzó 3.1 millió munkahely egész biztosan eltűnt, akárhogy forgatják is számadataikat a kormány statisztikusai. És jó lesz azokat mielőbb megtalálni, még mielőtt job­ban megszaporodnak. ★ BROWNELL igazságügyminiszter hosszú leve­let irt Langer szenátornak, amelyben magyaráz­ni próbálta, hogy Mr. Gallagher, a minisztérium ügyvédje miért kért és kapott bűnös ítéletet Val Lorwin, a külügyi minisztérium volt alkalma­zottja ellen, mikor tudta, hogy az ellene fölho-\ zott bizonyíték csalás, amit a kormány kénytelen volt beismerni és ezért a bíróság az ügyet ki is dobta. A magyarázat megrendítő volt. Azt irta az igazságügyminiszter, hogy Mr. Gallagher úgy érezte, hogy jobb lesz Mr. Lorwint egy ilyen kis- értékü bizonyíték alapján elítéltetni, mint a Mc Carthy bizottságnak kimagyarázni próbálni, hogy miért nem ítélték el. Az ember fejcsóválva áll meg e nyilatkozat előtt és bámulattal kérdi, ho­gyan volt lehetséges, hogy az a bűzös emlékű mccarthy-bizottság ilyen terrorhatalmat tudott alkalmazni az ország legmagasabb hivatalaiban. ★ A MADARAK éneklés közben gyakran olyan ma­gas hangokat is hallatnak, amelyeket az em­beri fül nem tud felfogni. A Magyar Szó olvasója, az igazság pártolója. Szerezzen hát még egyet, ezzel tehet legtöbbet! már semmiféle országos megoszlásról sem lehet szó Formóza tekintetében és az amerikai impe­rialista veszéllyel szemben való egyöntetű állás- foglalásukban. Dulles még azokat is Csu En-láj mögé tömöritette, akik egész életükben ellene vol­tak a kommunizmusnak. A kínaiak tudják, hogy egy régi, nagy vágyuk ment teljesedésbe hirte­len : kiverték a betolakodó idegeneket, az angolo­kat, a japánokat és az amerikaiakat és Kina any- nyiszor csalódott nacionalizmusát a kommuniz­mus vette át örökül. Ez az igazi náeionalista győzelem oly nagy mértékben megnövelte a pekingi kormány tekin­télyét a nép szemében, hogy még több és nagyobb tévedéseket is elkövethettek volna, mint amit esetleg elkövetett, anélkül, hogy attól kellene tar­tania, hogy a nép azért cserbenhagyja. Ilyen té­vedések lehettek a cikkíró szerint “az ellenforra­dalmi tisztogatások, az értelmiségiek ‘agymosása’ és most lalán a kollektív mezőgazdaság felé ösztökélő tulgyors kampány.” Máskülönben a for­radalom jövője attól függ, hogy a pekingi kor­mánynak sikerül-e vagy sem a parasztok átneve- lése, vagyis a város és a falu, az ipar és földmű­velés közti összhang és egyensúly megteremtése, ami a szocialista országok legnagyobb problémá­ja a múltban és a jelenben egyaránt. Eddigelé ez azért sikerült Csuéknak, mert fo­kozatosan, lassú átmenetekkel, az emberi lélek megértésével dolgoznak. Ugyanígy járnak el a szakemberekkel is. A legnagyobb gondossággal hajtják végre a fokozatos átcserélődést. Úgyhogy pláne a Kuomintang idejében észlelt tapasztala­tokhoz képest, a korrupció minden fajától épugy mint idegen befolyástól mentes kormány kétség árnya nélkül is felszabadításnak számit a kínai nép szemében. A kormány még szélesebb alapokon-nyugszik, mint az oroszoknál, Írja Kingsley Martin, a kor­mányban benne vannak a régi demokratikus liga egyes tagjai és a kormány igénybe veszi sok oly személyiség szolgálatait is, akik mindenkor elle­ne voltak a kommunizmusnak. Ez nem türelmes- ségből teszi, szigorú eszközökkel tör a céljai felé a cikkíró szerint, aki azonban nem is ezt akarja hangsúlyozni és kritizálni. Sokkal inkább azt akarja bebizonyítani, hogy “bármit is tesz a nyugat a jövőben, módszereit arra a feltevésre kell alapítania, hogy Kina nemcsak nagyhatalom, ahol a lakosoknak sok vesztenivalójuk van és egy­séges gyűlölettel viseltetnek bármely ország el­len, amely Csang Kaj-seknek segítséget és támo­gatást nyújt vagy azzal fenyeget, hogy vissza­állítja a külföldi befolyásokat, amelyeket a nyu­gati imperializmus fogalmába sűrítenek össze. Bármiféle kritikát gyakorolnak is a népi Kíná­val szemben, egy dolog letagadhatatlan: Kina történetében most van elsőizben szervezett, cél­tudatos kormány, amely gyors tempóban hajtja végre az ország iparosítását és olyan tekintéllyel dicsekedhet, amilyenre nem hivatkozhatott soha semmiféle kínai kormány azelőtt a történelem­ben.” Váljon lapunk állandó olvasójává! Ha Ön most olvasta először a Magyar Szót, akkor meggyőződhetett' arról, hogy ez az újság AZ ÖN ÚJSÁGJA, az amerikai magyarság igazi barátja, a magyar dolgozók, az amerikai szabad­ság igazi szószólója. Minden száma, minden cik­ke felvilágosit, megvilágítja az élet, a világese­mények' fontos kérdéseit. Ma olyan korban élünk, amikor az emberiség életéről-haláláról van szó. Amerikai magyar csak a mi lapunk olvasása által ismerheti meg az igazságot e bonyodalmas helyzetben. Ne engedje*, hogy visszatartsa önt bárki vagy bármi az igaz­ság megismerésiétől. Fizessen elő a Magyar Szó­ra MOST. Egy dollárért három teljes hónapig ol­vashatja és amellett egy gyönyörű világatlaszt kap tőlünk ajándékba. Használja az alanti szelvényt előfizetése be­küldésére. Alex Rosner. Mgr. c/o Magyar Szó 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Elfogadom ajánlatunkat. Csatolok egy dol­lárt, három havi előfizetésre. — Küldjék el­memre az igért nagy világatlaszt. Név: ...................................................................... Cim: .....................................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom