Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-26 / 21. szám
Max 26, 1955. AMERIKAI MAGYAR SZÓ JL Olvasóink irióik... Novák Lajos a “Tíz Év Múlva” cimii cikkünkről Tisztelt Szerkesztőség! A “Tíz év múlva” cimii ünnepi beszéd második bekezdésében ezeket mondja Deák szerkesztő ur: “A világhábo-1 ru befejezésének tizedik évfordulóján az ünneplésnek ezt a módját (a németek újra* fegyverzése — Szerk.) igen különösnek érzi az ember.” “Bizonnyal mondom, hogy; különös érzést vált ki az ilyen BÉKE ünneplése! Szerkesztő Ur ugv látszik elfelejtette. hogy a második világháború megkezdésére a Szovjet Russia adta meg a lökést. A Hitler-Sztálin szerelem szülte a világkatasztrófát. Továbbá a NATO sohasem született volna meg, ha a hidegháborút rá nem kényszeríti Sztálin a világra, ki a há-i ború után igázott le 800 millió lelket, és ha a NATO meg nem születik, tán már ez országot is szovjet paradicsommá tette volna a háború nélküli háború.” Novák Lajos Ismét idézünk Novák testvérünk “kritikájából”, mivel napjaink legfontosabb kérdéseit érinti: a második világháborúért és az azt követő hideg háborúért való felelősséget. Az amit Novák testvérünk állít, az amerikai és a nemzetközi nagytőke hivatalos álláspontja, amelyet a birtokukban levő rengeteg újságon. magazinon a rádión és televíziós állomások tízezrein, könyvek, pamfletek millióin keresztül elhitettek a nép nagy részével. Novák testvér azt hiszi, hogy a vád, amiket állít, a saját gondolkozóképességének terméke. Téved. E vádakat beleplántálták a fejébe. Nem véletlen, hogy vádjai általánosak, frázisszerüek és nincsenek ellenőrizhető adatokkal, tényekkel alátámasztva. Mi az alantiakban nem általános frázisokkal fogjuk Novák testvér — és hozzá hasonlóan gondolkozó magyar testvéreink ezreinek — vádjait cáfolni, hanem, amenyire e szűk kereteinkben belül lehetséges, adatokkal ellenőrizhető idézetekkel, történelmi tényekkel. Ki felelős a második világháborúért és a hideg háborúért ? A választ erre a nemzetközi nagytőke legilletékesebb képviselőjével, Churchillel adatjuk meg Novák testvérünknek ! ' Churchill, egyik amerikai körútja folyamán, Bostonban elmondott egyik beszédében őszintén beismerte, hogy ő (mint a nemzetközi nagytőke képviselője) szerette volna “a bolsevizmust a bölcsőjében megfojtani.’ A nyugati nagyhatalmak— és ezt Novák testvér is tudja, 1918 és 1921 között “vesztegzárt’' (cordon sanitaire) létesítettek az ifjú szovjet szocialista köztársaság körül. Nem kevesebb mint 13 állam hadai viseltek ezen időszakban intervenciós háborút a Szovjetunió ellen. Novák testvér is tudja, hogy Amerika is partra szántott egy intervenciós hadsereget Archan- ! gelsben 1918-ban. A szovjet nép kiűzte az összes intervenciós hadsereget és megsemmisítette azok | belső szövetségeseit, a Kol- ! csák admirálisokat, Denikine- ket és egyéb fehér orosz hadakat. Amikor a nyugati hatalmak látták, hogy “nem tudják megfojtani a szocializ- ! must a bölcsőben” beletörőd- jtek, egyelőre, és elismerték a j szovjet köztársaságot. Amerika ismerte el legké- ! sőbb. Mint tudjuk, Roosevelt ! 1933-ban vette fel velük a } diplomáciai kapcsolatot. 1 Amikor a tőkésvilág nagy ; válsága megkezdődött 1929- | tét kaptak, amikor Hitler uj- ben, a nemzetközi imperialis- I ta konyhákon ismét elkezdték I főzni az intervenciós terveket. E tervek nagy lendüle- jra feltámasztotta az első vi- j lágháboruban megsemmisi- ! tett német hadsereget és oly kijelentéseket tett, hogy neki | szüksége van Ukrajna buza- | mezőire! (1936). Elsőnek Anglia paktált le a német imperialistákkal, még pedig Locarnoban. A locarnoi egyezményben a német imperialisták garantálták, hogy soha nem sértik meg a nyugati határokat, de a keleti határról nem volt említés téve. Az imperialisták tapsoltak: Németország kelet felé ; fog támadni. 1936-ban már figyelmeztetést kaptak, amikor Hitler a lokarnoi paktum megszegésével mégis bevonult a Itajna- vidékre. A nyugati hatalmak azt gondolták, hogy talán még több megvesztegetést adnak Hitlernek, akkor mégis | inkább kelet felé fog fordul-. ! ni. Hiába intette őket a Szovjetunió Litvinovon keresztül, hogy a béke oszthatatlan, hiába ajánlott fel a Népligában és azon kívül számtalan tervet a kollektiv összefogni a hitleri Németország ellen. Mindet elvetették vagy | elodázták. 1938-ban tétlenül tudomásul vették amikor Hitler bevonult Ausztriába (már- j dús 15). És 1938 őszén Mön- I chenben paktumot kötöttek j Hitlerrel beleegyezve Cseh- J szlovákiá szudéta vidékének j megszállására. Ez, mint tud- ] juk, Cheszlóvákia összeom- I lására és a nácik által való I megszállására vezetett. Erről még Churchill is kijelentette, hogy “Miniszte- . reihk a szégyent választot- . ták, hogy utána megkapják i az árulást.” ! Akkortájt mondta Sztálin, hogy a nyugati hatalmak “tévednek, ha azt hiszik, hogy a Szovjetunió fogja számukra ■ kikaparni a gesztenyét a tüz- , bői.” Ezen események után jött • a szovjet-német egyezmény, ■ amelyben szovjet kormány a , nyugati hatalmak fejére bo- i ritotta azt a hitleri hadisze• kex-et, amelyet a nyugati imperialisták a szovjetre szerettek volna borítani. Hitler először a nyugati államokat támadta meg, mert tudta, hogy azok belülről annyira elrothadtak a fasizmus mételyétől, hogy nem fognak tudni komoly ellenállást kifejteni. Valóban, Belgium, Hollandia, Dánia, Norvégia, sőt Franciaország pár heti harc után összemolott. (1939 szép- tember —1940 junius. Hitler később a Szovjetuniót is megtámadta 1941 júniusban. Akkor jelentette ki Truman, későbbi elnökünk, aki akkor szenátor volt, hogy “ha úgy látjuk, hogy a Hitler győz, az oroszokat kell támogatnunk, de ha az oroszok győznek, akkor Hitlereket kell majd segítenünk.” Hitler nem tudta legyőzni a Szovjetuniót, bár 1944 júniusáig (amikor Eisenhower hadai végre partraszálltak Normandiában) a Szovjetunió egymaga vívta a háborút Hitler teljes hadigépezete ellen, melyben benne voltak az európai csatlosállamok hadseregei (köztük sajnos ‘ a Horthy-Bárdossy- Kállay által a háborúba taszított Magyarország hadserege is.) Ezeket a tényeket tekintetbe kelle venni annak, aki a hideg háborúért való felelőséget boncolgatja. Tekintetbe kell venni az illetőnek Churchill ama beismerését is, hogy ő még a háború befejezte előtt, amikor amerikai, angol, orosz katonák ezrei hullottak el a nácik elleni harcokban, hogy ő már akkor utasítást adott Montgomeri [ tábornoknak (1945 április), hogy tartsa együtt a nácik- ' tói elvett fegyvereket, mert | lehet, hogy a nácikat ismét ■ feli kell fegyverezni az — oroszok ellen! Ami a Sztálin által “leigá- ' zott 800 milliós lelket illeti! Majd ha Novák testvér a I saját fejével fog gondolgozni (és az idő talán már nincs messze) akkor pirulni fog ha arra gondol, hogy valamikor azt állította, hogy a 600 milliós kínai népre, vagy 100 millió középeurópaira a saját akarata ellenére erőszakkal rá lehetett kényszeríteni a szocializmust. Vegyük példaként Kina 600 miliós népét. Amikor a kínai polgárháború megkezdődött Csang Káj Seknek 5 millió katonája volt, ő volt az ur az ország 9 tizedében, a kinai kommunisták Jennan hegyei közt bujdostak egy elszigetetl kietlen tartományban. Csang Kaj Seknek 200 hadosztálya volt köztük legalább tiz hadosztály, amely a legmodernebb amerikai fegyverekkel volt felszerelve. A Truman kormány készpénzben és fegyverben őt milliárd dollárnyi segéllyel támogatta. A második világháborúba alatt Csang Kaj Sek igen keveset harcolt a japánok ellen, de annál többet a kommunistákkal. Azok viszont állandó gerilla harcban voltak a japánokkal és igy bizony tanultak egy két dolgot a hadviselésből, aminek jó hasznát vették akkor, amikor Csang Kaj Sek megtámadta őket 1947-ben. A kinai kommunisEllenzi a lapkonferenciát Los Angelesben len erkölcsi,,politikai támaszról ne is beszéljünk. A lapkonferenciákon lapunk leghűségesebb, legaktívabb emberei mendenekelőtt gyakorolják munkás- demokratikus jogaikat, és elmondják kritikájukat a lapról, a- melyeket a lep vezetősége kö- telességszerüen szem előtt tart a lap további szerkesztésében. Megvitatják a lap építésének lehetőségeit, kicserélik tapasztalataikat, meghallgatják a központ képviselőit és a vidék delegátusait. Leszűrik mindezek tanulságait és eszmeileg megerősödve, lelkesen, a lap épitése fontosságának tudatában mennek vissza munkahelyükre. Lapunk vezetősége, elsősorban az Országos Lapbizottság, mident megtesz annak érdekében, hogy a losangele- si konferencián való részivé- telt úgy a központ képviselői, minta keleti és középnyugati delegátusok számára minél mérsékeltebbé tegye. Az a megyőződésünk, hogy a konferencia fontossága, várható eredményei messze felülmúlják az anyagi költségeit. A az érzésünk, hogy olvasótáborunk túlnyomó többsége tudatában van a konferencia fontosságának és helyesli annak megtartását. Arról beszéljünk hát inkább, hogy milyen javaslatokkal menjünk a konferenciára, vagy milyeneket küldjünk oda tárgyalás végett.) ___________ i Hogy járt Zsitvay? Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szíveskedjenek átadni a mellékelt dollárt Wein • stock Rózsinak, kedves férje iszlüetésnapjára, a védelmi alapra. Úgy hiszem én és Lajos összebeszéltünk mielőtt a világra jöttünk, hogy május 14-én szüleinket megörvendeztetjük. Hát igenis 2 fiúval gyarapodott azon a napon Magyarország létszáma, ha nem is ugyanabban az évben. Én 75, ha jól tudom Lajos 52 I évvel ezelőtt született. Én va- I lahogy szabadon vagyok, Lajos pedig rács mögött. Mindenhogyan büszke vagyok drusszámra. Kitartás.... v Varga Lajos Tisztelt Szerkesztőség! Lehet, hogy én nem értek i nagypolitikához, de azon a véleményen vagyok, hogy kár a benzinért ezekért a konferenciákért. Én még azt sem helyeseltem, hogy Cle- velandra vagy Detroiba utazgassanak konferenciázni, de nőst, hogy Califomiába akarlak menni, hát nem állhatom neg szó nélkül. Én azon a véleményen va-! oryok, hogy ha azt a pénzt, amit utazgatásra költenek j akár a lap pénzéből, akár saját pénzünkből, a lapnak adnák át, sokkal jobban járna a lap. ! Elmúltak már azok az idők, j amikor a magyarság konfe-j renciázni tudott járni. Tul- öregek vagyunk már ahhoz, ürüljünk, hogy van még lapunk és ne tegyük annak helyzetét még nehezebbé azáltal, hogy nagy összegeket költenek konferenciázásra, különösen californiai konfe-1 renciázásra. L. Sz...i j (A Szerk. válasza: Nem t udjuk mit ért kedves Sz...i munkástárs “nagypolitika” alatt, de akármit ért is, nem kell sem neki sem másnak “nagypolitikusnak” lenni an-j nak megértéséhez, hogy mért j szükséges a mi launk és min-1 den munkáslap számára lap- konferenciák tartása. Mint minden ország munkássajtója, úgy a mi ameri-1 kai magyar munkássajtónk is számos nagy válságon ment i át ötvenéhányéves történél-! me folyamán. Sokszor állt j már a megsemmisülés mere- dékén. De valahányszor olvasóinkhoz, az amerikai mun-1 kássághoz fordultak lapunk j vezetői — legtöbbször ép ilyen konferenciák keretében — és a haladószellemü aine-| rikai magyar munkások MINDIG megmentették a lapöt. Mindig azok jöttek e konfe-1 renciákra, akiknek szívügyük volt a lap és akiknek módjukban volt eljönni, vagy! akik számára munkástársaik, \ lapbizottságok előteremtették j az útiköltséget. És kétségbevonhatatlan j tény, hogy lapkonferenciáink: mindig hatalmas anyagi se-: gitséggt jelentettek lapunknak — sokszorosát a költsé- j geknek— hogy felmérhetet- • ták fegyvereik nagyrészét a japánoktól zsákmányolták valamint a hozzájuk átpártolt Csang Kaj Sek katonáktól vették el. A második világháború előtt Japán meghódította Kina legfontosabb iparvidékét. Mandzsúriát és éveken át harcolt Kina meghódításáért legerősebb hadseregei bevetésével, mégsem tudott zöldágra vergődni. Hát akkor hogyan állíthatja komoly, gondolkozó ember azt, hogy a második világháború végén Sztálin (akinek népe 17 millió embert vesztett a második világháborúban) “leigázhat- ta” az egységesített Kínát, amely mögött akkor már ott állt az amerikai támogatás fegyverekben és pénzben! Folytathatnánk a felsorolást, de azt hisszük a fentiek elégségesek Novák testvérünk állításának megcáfolására. A második világháború leírhatatlan pusztításait elszen- vendő szovjet és más közép- európai népeknek nem volt érdeke semmiféle tüzes vagy hideg háború. Minden érdekük a békét kívánta, nemzetközi kereskedelmet elpusztított országaik újjáépítésére. De Churchill már 1946-ban kiadta a jelszót itt Amerikában Fulton Missouri-ban elmondott beszédében (pódiumon ott ült Truman elnök), hogy a nyugati országoknak fegyverkezniök kell a szovjet viszaszoritására. Néhány hónappal azután bejelentette Truman a Truman doktrínát és kezdetét vette illetve NYÍLTAN IS MEGKEZDTÉK a hideg háborút. x
