Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-07 / 14. szám
April 7, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 MUNKÁS ÉS TÁRSADALOM Szaporodnak az elmebetegek — A BIZTONSÁGI HAJSZA NEM VÁRT KÖVETKEZMÉNYE — Irta: Geréb József Az Associated Press hírszolgáltató vállalat körébe tartozó újságok a napokban az alábbi hirt adták olvasóik tudtára: POTENCIÁLIS KÉMEK A GYÁRAKBAN WASHINGTON, március 9. — Wilburt M. Brucker, a védelmi minisztérium főügyésze megjelent a szenátus “Government Operation” nevű bizottsága előtt és arra kérte a szenátorokat, hogy egy uj paragrafussal ^rősitsék meg a biztonsági törvényeket. Ezidő szerint ugyanis csak olyan törvényeink vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy elátvolitsuk a “biztonsági kockázatnak” bizonyult alkalmazottakat az olyan üzletekből és ipartelepekről, amelyekben hadirendeléseken dolgoznak. Azonban ez nem elégséges, — mondotta Mr. Brucker, — ki kell terjeszteni a törvényt úgy, hogy el lehessen távolítani a biztonsági kockázatnak mondott alkalmazottat olyan gyárakból is, amelyek ha most még nem is dolgoznak hadirendeléseken, UE FELTEHETŐ, HOGY HÁBORÚ ESETÉN A HADIIPARNAK SZOLGÁLNÁNAK.” Dacára annak, hogy az Egyesült Államok a második világháborúból nemcsak győztesen került ki, hanem úgy gazdaságilag, mint politikailag és katonailag is a világ leghatalmasabb állama lett, mégis a polgárai azóta egyre fokozottabb ütemben vesztik el polgárjogaikat. Nem titok, hogy ma már ott tartunk, hogy az amerikai történelem büszkeségére, az Egyesült Államok ALKOTMÁNYÁRA nem tanácsos hivatkozni, mert AZÉRT MÉG AZ ÁLLÁSÁT IS ELVESZÍTHETI AZ EMBER, vagy valami más kellemetlenségei támadhatnak. A szabadságjogok ily korlátozását Franklin Delano Roosevelt elnök halála után kezdték s folyik azóta egyre erősbödő tempóval. Szinte önkénytelenül felmerül a kérdés, hogyan történhetett ilyesmi itt, a “politikai demokrácia hazájában”, ahol a törvényhozó testület minden két évben, az elnököt pedig minden négy évben egyenlő, általános titkos választás utján választja meg a nép? Az uj ipar A választ ezen fontos kérdésre egy egészen uj ipar nagymérvű kifejlesztésében találjuk meg. Régente, amig csak kicsinyben művelték, nép- bolonditás volt a neve, ma azonban AGYMOSÁS (brain-washing) néven említik. Lehetővé tette ezen ipar nagymérvű kifejlesztését az, hogy az amerikai sajtó, — ami alatt most már az újságokon és folyóiratokon kívül a rádiót, a televíziót, a filmszínházat, a szószéket és a közvéleményt irányitó minden más intézmények összeségét értjük, — csaknem teljes egészében az amerikai nagy üzleti érdekeltség tulajdonát képezi igy természetes, hogy annak az érdekeit szolgálja. Ez a sajtó Roosevelt halála után azonnal felszínre hozta azt a gondolatot, hogy a Szovjetunió meg akarja támadni az Egyesült Államokat és azóta állhatatosan kovácsolja az amerikai nép agyába, hiába hazudtolták meg a tények. Ezzel az alapgondolattal jár persze az is, hogy minden kommunista, minden militáns unionista, sőt minden liberális gondolkodású polgár “titkos ügynöke” a Szovjetnek, aki azon fáradozik, hogy kilesse az Egyesült Államok politikai és katonai titkait, hogy azokat kiszolgáltassa a potenciális ellenségnek, ennélfogva “biztonsági kockázatot” képeznek, akiket el kell távolítani állásaikból, vagy valami más módon is büntetni kéll őket. Megindult tehát a BIZTONSÁGI HAJSZA, amelynek már eddig ez^r meg ezer ember esett áldozatául és amint a védelmi minisztérium kérelme mutatja, nemhogy enyhíteni, hanem még inkább fokozni akarják. Ez a biztonsági hajsza, az azzal járó mindenféle hüség-eskiik, a különböző kongresszusi kihallgatások és bírósági tárgyalások természetesen integrális része lettek az általános háborús uszításnak, amelyet “cold war” néven is említenek. A fejlődés menete Amikor ez az őrületes hajsza megindult előbb csak a túlzó hazafiak buzgólkodása gyanánt jelentkezett és az alábbi magyarázattal igyekeztem érthetővé tenni: Farmer koromban volt nekem egy igen jó kutyám, Hipó-Dö-Hip volt a neve. (Az a középső Dö a nemesi származását mutatta, hiszen tudvalevő, hogy az ide menekült magyar nemesek mind ilyen nagy Dögöknek Írják magukat). Nos, ez a Hipó-Dö-Hip igen jó kutya volt, nagy buzgalommal igyekezett megszolgálni napi eledelét. Azonban amilyen kész volt a szolgálatra, éppen olyan buta is volt, mert mindent két balkézzel, — jobban mondva két ballábbal — csinált. Amikor a teheneket a fejőshez az istállóba kellett volna terelni, Hipó a mező felé hajtotta őket; de amikor a mezőre kellett volna hajtani, akkor a mi Hi- pónk nem akarta őket kiengedni a karámból. A nagy biztonsági hajszát először látva az a gondolatom támadt, hogy a Truman-kormányunk- ban nagyon sok ilyen Hipó-Dö-Hip magasrangu tisztviselő kapott helyet és azoknak a “hipósko- dása” okozta a nagy hajszát. És lehet, hogy igy is volt kezdetben, de hamar észrevettem, hogy a szabadságjogok eltiprása kezd nagy üzletté lenni, amelyből sokan nagy vagyonokat csináltak, mások pedig nagyszerű állásokra tettek szert és ismét másoknál állandó kereseti forrásnak bizonyult. Eszembejutott akkor bizonyos George Baker nevű bankárnak az esete, akit öreg korára az anarkistáktóli nagy félelem fogott el. New York egyik külvárosában lakott még az első világháborút megelőző időkben. Félelmében egy csomó privát detektivvel őriztette kis parkkal körülvett palotáját. A detektívek aztán időközönként, — rendesen az esti órákban —, nagy zajt csaptak, a palota körül szaladgáltak, esetleg a levegőbe is lőttek párat és jelentetnék, hogy megint elűzték az anarkistákat, mire az öreg bankár szétosztott közöttük pár száz dollár ajándékot élete megmentéséért. Az amerikai üzletvilág (nagytőkések) is valahogy úgy vannak, mint az a szenil bankár volt és ezt nagyon jól ismerik azok, akik a biztonsági hajszából élnek. Ezeknek szükségük van az újabb meg újabb “támadókra”, mert másképpen rájönnének, hogy semmi szükség sincs rájuk. / Terrort teremtenek Azonban az Eisenhower-adminisztráció azon merész tevékenysége, amellyel az ország természeti kincseit privát vállalatok kezeibe juttatja, arra enged következtetni, hogy a biztonsági hajsza valójában az ország kifosztásának a “spanyolfala”, — a takarója, hogy a nép ne a közvagyon pusztításáról és a profit hallatlan növekedéséről, hanem arról beszéljen, hogy a kínaiak vagy más potenciális ellenség miként támadja meg az Egyesült Államokat a tőlünk 8,000 mérEgy magyarszármazásu szakszervezeti vezér üdvözlete John T. Gojack, a villanyipari szakszervezet Indiana-Michigan állami kerületének szervezője, akinek bátor fellépése az Amerika-ellenes Bizottság inkvizitorjaival szemben az elmúlt hetekben országos feltűnést keltett, az alanti üdvözletei küldte lapunkhoz a magyar felszabadulás 10-ik évfordulója alkalmával: “Nagy megtiszteltetés számomra, hogy üdvözölhetem a magyar népet a fasizmus alól való felszabadulásuk 10-ik évfordulója alkalmával. “Mint amerikai szakszervezeti ember, akinek szülei Magyarországból a szabadságért és megélhetésért idevándorolt parasztok voltak, sziv- béli öröm számomra magyarországi munkástársaimat köszönteni.” “Amerika . Kossuth-ja, Lincoln Ábrahám mondotta: “Az emberi együttérzés legerősebb kapcsolata — a családi kötelékeken kívül — az, amely egybefüzi minden nemzet, faj és nyelv munkásait.” Én is hiszek ebben és ebbeli hitemet kifejeztem az Amerika-ellene bizottság kis mccarthysföldnyi távolságban, de Kínától csak 10—12 mér- íöldnyire fekvő szigeteken. Még magasabb szinvonalról nézve azonban úgy látjuk, hogy ez a biztonsági hajsza és az azzal kapcsolatos hideg-háború, meg a kisebb nagyobb háborúk az amerikai nép megijesztését, terrorizálását célozzák, hogy a munkáltató osztály korlátlanul — vagyis az államhatalom támogatásával, — zsákmányolhassa ki továbbra is a munkás- osztályt. Szakértő elmeorvosok állítása szerint a hidegháború és ez a szörnyű biztonsági hajsza egyre több és több ember idegeit teszi tönkre, egyre többen kerülünek az elmekórházakba, amelyek már amúgy is túlzsúfolva vannak. Ennek bizonyítására nézzük ezt a United Press hirt: Uj elmebetegség CHICAGO, március 3. — Az elmegyógyászok gyűlésén két neves elmeorvos azt jelentette, hogy az utóbbi időkben egy egészen uj elmebaj, a SECURITY NEUROSIS (biztonsági idegletörés) keletkezett. Dr. Herbert Kaufman (Bureau of National Affairs) jelentette, hogy a biztonsági kockázat miatt felfüggesztett állami alkalmazottak közül 30 esett idegletörésbe. Dr. Robert D. Gillman (Arlington county clinic) azt mondotta, hogy nem kell lekicsinyelni a “security stress” (biztonsági izgalom) következtében keletkezett letöréseket, ami Washington, D. C. és környékén egyre gyakoribb lesz. Ezzel a problémával szembe kell állnunk, —- mondja a Kaufman report, — mert máris igen sok ily betegünk van, holott még csak az állami szolgálatban lévő egyéneket, vagy azokat, akik a hadiiparokban dolgoznak, veszik ilyen biztonsági vizsgálatok alá, DE MI LESZ, HA ESETLEG AZ ILY VIZSGÁLATOKAT KITERJESZTIK AZ ÖSSZES IPAROKRA? A vizsgálat alá vett iparokban az alkalmazottak örökös félelem közepette élnek, hogy nem-e csináltak valamit, ami miatt biztonsági kockázattá lesznek? Nem-e beszéltek valakivel, vagy olvastak valamit, ami már gyanút keltene? Az ily állandó töprengés végre is letöri a gyengébb akaratú embereket és idegroncsokká lesznek.- I És dacára ezen jelentéseknek a Védelmi Department mégis az összes iparokra ki akarja terjeszteni a biztonsági hajszát. Talán nem elég még nekik az elmebajosok száma? Avagy az Eisenhower-adminisztráció egy rettenetes nagy, általános őrültek, házává akarja átalakítani ezt a jobb sorsra érdemes Egyesült Államokat?! tái előtt, -akik szét akarják zúzni a mi hagyományos amerikai szabadságjogainkat. “Ugyanakkor, amikor engem meghurcoltak, mert nyiltan sikraszálltam a béke ügyéért, mert betartoztam béke-szervezetekbe, mert beszéltem képviselőkkel a béke érdekében, leveleket Írtam az elnökhöz a béke ügyében, ugyanaznap hazánk fővárosában ünnepélyes fogadtatásban részesítették azt a berlini zenekart, amelynek egy náci a karmestere! “Meg kell akadályoznunk a náci hadigépezet újjáépítését és meg kell buktatni azokat is, akik Csang Kaj-sek kedvéért készek háborút kezdeni. “Egyre több amerikai hangoztatja, hogy. választanunk kell az együttélés vagy. az együtt- pusztulás között. Minden ország munkásai, Magyarországon, Franciaországban, az Egyesülj Államokban és mindenütt másutt segíthetnek jövő létezésünk biztositásában, békés, boldog világ teremtésében azáltal, hogy folytatok és fokozzak a békéért való küzdelmüket. “Ezért üdvözlöm a magyar népet e nagy ünnepnapon. Építsük a népek megértését, a munkások szolidaritását és egységét, mint a tartós béke alapzatát.” John T. Gojack, s. k.
