Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-31 / 13. szám
March 31, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 EZERÉVES ÁLOM MEGVALÓSULÁSA (Folytatás a második oldalról) Március 5-én volt itt New Yorkban egy úgynevezett márciusi ünnepély. Azoknak a hívei és ügynökei rendezték, akik “ezer évig tobzódtak” áz óhazában és szeretnének, ha nem is ezer évig, de legalább még egy pár esztendeig élősködni a magyar népen. Azon a gyűlésen egy néhány határozati javaslatot fogadtak el, amelyek hűen tükrözik vissza a rendező urak szándékait. Az egyik határozati javaslatban denunciálják a békés együttélés eszméjét. Persze ők nem együttélni akarnak, hanem rajtaélni! Egy másik javaslatban sürgették a magyar föld visszaadását a kiebrudalt földesurak, bankároknak és azok fullajtárjainak. Illik hát, hogy mi régi amerikás magyarok kifejezésre juttassuk a munkás, haladószellemü, becsületes amerikai magyarok érzelmeit. Evégett az alanti hétpontos határozati javaslatot ajánlom elfogadásra: 1. Szivbéli üdvözletünket küldjük MINDEN amerikai magyar testvérünknek, akik Petőfi, Kossuth, Táncsics hamisítatlan szellemében ünnepük Március Idusát és a magyar szabadságot ! 2. A munkásszolidaritás jegyében köszöntjük fogadott hazánk, Amerika szervezett munkásságát, szabadságunk, demokráciánk legfőbb reménységét. Kívánjuk és sürgetjük az AFL és a CIO minél előbbi egységét! 3. Hangsúlyozva, hogy Eisenhower elnöktől, a római pápától. Nehru miniszterelnöktől kezdve a világ minden befolyásos államfője megállapította, hogy a hidrogénbombás háború az emberi civilizáció pusztulását jelentené, követeljük minden atomfegyver betiltását, megsemmisítését és a nemzetközi feszültségnek békés tárgyalás utján való megoldását. 4. Tiltakozunk a magyar nép ősi ellenségének, a német imperializmusnak ujrafegyvérzésé ellen. 5. A szabadság e szent napján, melynek egyik főszimbóluma a politikai meggyőződés miatt bebörtönzött Táncsics Mihály kiszabadítása, üdvözletünket küldjük mindazon amerikaiaknak, akik a gondolat ellenőrző Smith-, MrCarran-, Browning-Humphrey-törvények következtében hazánkban a börtön vasrácsai mögött sínylődnek, üdvözletünk minden magyar testvérünkhöz, akit egy emberöltőn keresztüli amerikai becsületes, alkotó munka után a reakció ügynökei igazságtalanul zaklatnak, üldöznek. Megfogadjuk, hogy fokozottabban küzdünk a bevándoroltakat sújtó Mc Carran-Walter-törvény visszavonásáért. 6. üdvözletünket küldjük a szabadság napján a világ minden szabadságszerető, szabadságért küzdő népének. 7. MAGYAR SZIVÜNK MINDEN IZZÓ HEVÉVEL, MUNKÁSSZOLIDARITÁSUNK KIFEJEZÉSÉVEL KöSZöNTJüK A MI DRÁGA ÓHAZAI TESTVÉREINKET A HŐS MAGYAR MUNKÁSOSZTÁLYT, A DOLGOZÓ PARASZTSÁGOT, A MAGYAR NÉVRE ÚJABB S ÚJABB DICSŐSÉGET SZERZŐ MAGYAR FIATALSÁGOT A FELSZABADULÁS 10-IK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL, TOVÁBBI Jó MUNKÁT, SIKEREKET KÍVÁN- VA A BOLDOGABB HAZA ÉPÍTÉSÉHEZ! Maurice Becker üdvözlete Maurice Becker, Amerika egyik legkiválóbb festőművésze, ezt üzeni a magyar népnek: A fasizmus ellen viviott háború óta eltelt tiz esztendő alatt a nemzetek hőmérséklete hol hideget, hol tüzest mutatott, örvendetes egyben tanulságos jelenség, hogy az uj Magyarország hőmérséklete ebben az időszakban normális maradt. A szabad magyar nép a tudományokat és a művészeteket használja az élet fenntartására, táplálására és gazdagítására, miközben a nagyhatalmak még mindig arra pazarolják vagyonukat és energiáikat, hogy a halál nukleáris eszközeit termeljék. A Magyar Népi Demokrácia e tizedik évfordulóján büszke vagyok, hogy üdvözölhetem azt az országot, amely oly sok eredményt ért el és oly nagy Ígéretet rejt magában a jövőre nézve. Csak az ilyen ország szereti szívből a békét. MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE ÉS ÁPRILIS NEGYEDIKÉ Irta: EÖRS1 BÉLA Szeretném, ha megírná valaki a magyar föld történetét. Milyen nagybirtok-gazdálkodás volt ,a 15-ik században és a 16-ik század elején. A parasztlázadások a haladás útját jelentették akkor, mert a kisüzemü gazdálkodás uj társadalmi és gazdasági szükségletté vált. Ez nem következett be s nem azért, mert a parasztlázadást leverték, hanem mert a társadalmi viszonyokat a török- hóditás megváltoztatta és az ország legnagyobb részének virágzó termelését elpusztította. A vérszegény gazdaság az ország osztrák csapatokkal védett részén és az erdélyi részeken csak az életfenntartás gondját tudta úgy, ahogy elvégezni, hacsak éhínség nem volt. A Duna-Ti- sza tája igy lassan sivataggá változott. A törökök kiűzése után pedig olyan nagy eiriberhiány volt, hogy a lakatlan területeken helyetfoglaló telepes rablógazdálkodást űzhetett; igy a magyar parasztságnak már más problémái voltak, mint a 15-ik és 16-ik század virágzó földművelése idején. A 17-ik század végén és a 18-ik század első felében a nagy szabad föld jelentékenyen átformálta a szegény parasztság sorsát is. Amig a 18-ik században külföldön a belterjes mezőgazdaságról már könyveket írtak, a földeket elkerítették s az állattenyésztés is belterjesebb lett, addig Magyarországon ép hogy a kétnyomásu gazdálkodásról térnek át a háromnyomásura (egy ugar, egy termés; két termés rész, egy ugar részt). A 18-ik század második felében az osztrák tartományokban kifejlődött az ipar és a hét éves háború nagyobb termelésre ösztökélte a birtokosokat s a jobbágyság kérdése újra felmerült. A 19-ik század elején .amikor a szabad föld megszűnt s a birtokos az akkori termelési rend mellett más módon, mint jobbágyaira nagyobb terhet róva, nem tudott földjéből hasznot préselni, a jobbágyság kérdése mindjobban előtérbe került. A kapitalista gazdálkodás hívei, a nagybirtokosok azért lettek a jobbágyság felszabadításának hívei, mert robot helyett bérmunkásokkal akartak dolgoztatni, vagy legalább is az angol bérlő rendszert utánozva, a robotot pénzzel megváltani. A jobbágyság felszabadítása gazdasági követelmény lett és a- 19-ik század közepén tényleg meg is történt. Ennek kedvezett Nvugat-Európa erős gabonaszükséglete és az állati termékek értékemelkedése is, melyeket csak az intenziven munkálkodó gazda tudott oly mértékben előállítani, hogy piacra is kerülhessen belőlük. A jobbágy robotmunkanapjai már igazi gazdasági értéket semmiesetre nem hoztak a gazdának, ha ebből akart megélni; csak kárt okozott a jobbágynak, aki a saját földjét nem tudta megművelni. A jobbágyság felszabadítása a termelési fejlődés útja volt, mert egyrészt lehetővé tette a nagybirtok jobb mezőgazdasági gépekkel és tenyészállatokkal felszerelt kapitalista gazdálkodását, másrészt a kisüzemü jobbágyság a robotmunka eltörlése után saját gazdaságát jobban tudta megmunkálni. Ez volt a gazdasági alapja a márciusi forradalomnak. Tulajdonképpen a diákok és iparossegédek forradalma volt, melynek nem lett volna jelentősége, ha a magyar nagybirtokosság gazdasági érdekeivel nem esett volna egy vonalba. A magyar jobbágyság a márciusi napok után paraszt-proletárrá változott. Az osztrák kapitalizmus az 50-es esztendőkben papíron ugyan szabaddá tette a parasztságot, de megfosztotta a földjétől. 1851-ben csak 22,175 jobbágynak volt 5 holdnál (azaz V* jobbágy teleknél) kisebb földje. Ez a szám a jobbágyság 4%-át jelentette. 1895-ben már 1,062,064 parasztnak volt 5 holdnál kisebb parcella földje. Ez a réteg a parasztság 55%-át tette ki. Az akkori megfigyelők a következőképpen Írják le a parasztság elszegényedését: a munkaerővel uzsoráskodó földesur helyébe a munkabéreket lenyomó mezőgazdasági vállalkozó, a falu tőke uzsorása: a szatócs és a gombamódra szaporodó takarékpénztárak léptek. A nemesség nyomását felváltotta a pénzemberek vaskeze; a ti- zeds^edő adóhivatalnokká, a deres végrehajtóvá változott. A földesúri hatalmat pótolta a hivatali szervezet önkénye, meg a közigazgatás sokrétű korrupciója.” A jobbágyság hamarosan észrevette, hogy felszabadították őket a földjüktől. Ugyanaz történt a néger felszabadításával is az amerikai polgárháború után és a cári orosz jobbágyság földtől való elválasztása idejében. Jó volna, ha valaki megírná ezt a korszakot és hogy mit szenvedett a magyar földműves szegénység, s hogy vette a koldusbotot a kezébe, hogy az amerikai bányákba, acélkohókba menjen, s megteremtse a többi szegénnyel együtt az amerikai nagykapitalizmust. Száz évet kellett várnia, amig az elrabolt földjét visszakapta. Ezen száz év alatt a magyar nagybirtokosság volt a magyar föld minden mesés kincsének élvezője. A közép-birtokosság (a volt közép- és kisnemesség) nagyrésze a múlt század 80-as éveiben tönkrement, mert nem tudott kapitalista módon gazdálkodni és mert a nagy amerikai és nyugati országokban olcsóbban tudtak búzát termelni, mint a tőkeszegény, kártyás, “úri” életet élő magyar gentryk. De Magyarország hatalmasainak “jó szive” és főként a szegénység elleni eszköze ezt az elszegényekedett osztályt a magyar közigazgatás nyugdíjas uraivá tette. Ezekből lettek a szol- gabirók, miniszteri tisztviselők, állami vasutak hivatalnokai. Az urak bérencei voltak, de az urat adták a szegénységgel szemben. Száz évig kellett várni, mig ez az úri csapat vagy D. P. lett, vagy másként rohad, s a magyar föld a művelői kezébe került. Ez a jelentősége április negyedikének. Április negvedike tényleg a márciusi napok után jött, de egy egész évszázadot kellett várni reá a magyar népnek. Modern, sanitary kitchen in the Nyíregyháza Cigarette Factory De adassék meg az embernek itt a földön Minden szépség, igazság! Ady Rákóczi, akárki Jöjjön valahára Kígyóinknak Esze komám Lépjünk a nyakára. Ady Üdvözletünket küldjük a magyar dolgozó népnek felszabadulásuk 10-ik esztendeje alkalmából Bethlehemi Barátok-¥■ Üdvözlöm NYIR-NAPKOR dolgozóit, köztük ; József öcsémet Sándor Antal Bloomfield ★ Üdvözlöm a magyar nép demokratikus kormányát és a magyar dolgozó népet, felszabadulásuk 10-ik évfordulója alkalmából. Kivánom, hogy tovább is építsék a szülőhazát Petőfi Sándor szellemében Leffler Lydia \ New York, N. Y. ★ Szeretetet és békét a szenvedő emberiségnek Schreiberék Cleveland, O. ★ Üdvözletét küldi PÁCIN, Zemplén megyének ' Mary Czövek Hollis, N. Y. j Maurice Becker, s. k. i
