Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-31 / 13. szám

March 31, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 EZERÉVES ÁLOM MEGVALÓSULÁSA (Folytatás a második oldalról) Március 5-én volt itt New Yorkban egy úgyne­vezett márciusi ünnepély. Azoknak a hívei és ügynökei rendezték, akik “ezer évig tobzódtak” áz óhazában és szeretnének, ha nem is ezer évig, de legalább még egy pár esztendeig élősködni a magyar népen. Azon a gyűlésen egy néhány ha­tározati javaslatot fogadtak el, amelyek hűen tükrözik vissza a rendező urak szándékait. Az egyik határozati javaslatban denunciálják a bé­kés együttélés eszméjét. Persze ők nem együtt­élni akarnak, hanem rajtaélni! Egy másik javaslatban sürgették a magyar föld visszaadását a kiebrudalt földesurak, banká­roknak és azok fullajtárjainak. Illik hát, hogy mi régi amerikás magyarok kifejezésre juttassuk a munkás, haladószellemü, becsületes amerikai magyarok érzelmeit. Evégett az alanti hétpontos határozati javaslatot aján­lom elfogadásra: 1. Szivbéli üdvözletünket küldjük MINDEN amerikai magyar testvérünknek, akik Petőfi, Kossuth, Táncsics hamisítatlan szellemében ünnepük Március Idusát és a magyar szabad­ságot ! 2. A munkásszolidaritás jegyében köszönt­jük fogadott hazánk, Amerika szervezett mun­kásságát, szabadságunk, demokráciánk legfőbb reménységét. Kívánjuk és sürgetjük az AFL és a CIO minél előbbi egységét! 3. Hangsúlyozva, hogy Eisenhower elnöktől, a római pápától. Nehru miniszterelnöktől kezd­ve a világ minden befolyásos államfője megál­lapította, hogy a hidrogénbombás háború az emberi civilizáció pusztulását jelentené, köve­teljük minden atomfegyver betiltását, meg­semmisítését és a nemzetközi feszültségnek bé­kés tárgyalás utján való megoldását. 4. Tiltakozunk a magyar nép ősi ellenségé­nek, a német imperializmusnak ujrafegyvérzé­sé ellen. 5. A szabadság e szent napján, melynek egyik főszimbóluma a politikai meggyőződés miatt bebörtönzött Táncsics Mihály kiszaba­dítása, üdvözletünket küldjük mindazon ame­rikaiaknak, akik a gondolat ellenőrző Smith-, MrCarran-, Browning-Humphrey-törvények kö­vetkeztében hazánkban a börtön vasrácsai mögött sínylődnek, üdvözletünk minden ma­gyar testvérünkhöz, akit egy emberöltőn ke­resztüli amerikai becsületes, alkotó munka után a reakció ügynökei igazságtalanul zak­latnak, üldöznek. Megfogadjuk, hogy fokozot­tabban küzdünk a bevándoroltakat sújtó Mc Carran-Walter-törvény visszavonásáért. 6. üdvözletünket küldjük a szabadság nap­ján a világ minden szabadságszerető, szabad­ságért küzdő népének. 7. MAGYAR SZIVÜNK MINDEN IZZÓ HE­VÉVEL, MUNKÁSSZOLIDARITÁSUNK KI­FEJEZÉSÉVEL KöSZöNTJüK A MI DRÁGA ÓHAZAI TESTVÉREINKET A HŐS MA­GYAR MUNKÁSOSZTÁLYT, A DOLGOZÓ PARASZTSÁGOT, A MAGYAR NÉVRE ÚJABB S ÚJABB DICSŐSÉGET SZERZŐ MA­GYAR FIATALSÁGOT A FELSZABADULÁS 10-IK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL, TO­VÁBBI Jó MUNKÁT, SIKEREKET KÍVÁN- VA A BOLDOGABB HAZA ÉPÍTÉSÉHEZ! Maurice Becker üdvözlete Maurice Becker, Amerika egyik legkiválóbb festőművésze, ezt üzeni a magyar népnek: A fasizmus ellen viviott háború óta eltelt tiz esztendő alatt a nemzetek hőmérséklete hol hi­deget, hol tüzest mutatott, örvendetes egyben tanulságos jelenség, hogy az uj Magyarország hőmérséklete ebben az időszakban normális maradt. A szabad magyar nép a tudományokat és a művészeteket használja az élet fenntartására, táplálására és gazdagítására, miközben a nagy­hatalmak még mindig arra pazarolják vagyonu­kat és energiáikat, hogy a halál nukleáris esz­közeit termeljék. A Magyar Népi Demokrácia e tizedik évfor­dulóján büszke vagyok, hogy üdvözölhetem azt az országot, amely oly sok eredményt ért el és oly nagy Ígéretet rejt magában a jövőre nézve. Csak az ilyen ország szereti szívből a békét. MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE ÉS ÁPRILIS NEGYEDIKÉ Irta: EÖRS1 BÉLA Szeretném, ha megírná valaki a magyar föld történetét. Milyen nagybirtok-gazdálkodás volt ,a 15-ik században és a 16-ik század elején. A pa­rasztlázadások a haladás útját jelentették akkor, mert a kisüzemü gazdálkodás uj társadalmi és gazdasági szükségletté vált. Ez nem következett be s nem azért, mert a parasztlázadást leverték, hanem mert a társadalmi viszonyokat a török- hóditás megváltoztatta és az ország legnagyobb részének virágzó termelését elpusztította. A vérszegény gazdaság az ország osztrák csa­patokkal védett részén és az erdélyi részeken csak az életfenntartás gondját tudta úgy, ahogy elvégezni, hacsak éhínség nem volt. A Duna-Ti- sza tája igy lassan sivataggá változott. A törö­kök kiűzése után pedig olyan nagy eiriberhiány volt, hogy a lakatlan területeken helyetfoglaló telepes rablógazdálkodást űzhetett; igy a ma­gyar parasztságnak már más problémái voltak, mint a 15-ik és 16-ik század virágzó földművelése idején. A 17-ik század végén és a 18-ik század első fe­lében a nagy szabad föld jelentékenyen átformál­ta a szegény parasztság sorsát is. Amig a 18-ik században külföldön a belterjes mezőgazdaság­ról már könyveket írtak, a földeket elkerítették s az állattenyésztés is belterjesebb lett, addig Ma­gyarországon ép hogy a kétnyomásu gazdálko­dásról térnek át a háromnyomásura (egy ugar, egy termés; két termés rész, egy ugar részt). A 18-ik század második felében az osztrák tar­tományokban kifejlődött az ipar és a hét éves háború nagyobb termelésre ösztökélte a birtoko­sokat s a jobbágyság kérdése újra felmerült. A 19-ik század elején .amikor a szabad föld megszűnt s a birtokos az akkori termelési rend mellett más módon, mint jobbágyaira nagyobb terhet róva, nem tudott földjéből hasznot présel­ni, a jobbágyság kérdése mindjobban előtérbe ke­rült. A kapitalista gazdálkodás hívei, a nagybir­tokosok azért lettek a jobbágyság felszabadításá­nak hívei, mert robot helyett bérmunkásokkal akartak dolgoztatni, vagy legalább is az angol bérlő rendszert utánozva, a robotot pénzzel meg­váltani. A jobbágyság felszabadítása gazdasági köve­telmény lett és a- 19-ik század közepén tényleg meg is történt. Ennek kedvezett Nvugat-Európa erős gabonaszükséglete és az állati termékek ér­tékemelkedése is, melyeket csak az intenziven munkálkodó gazda tudott oly mértékben előállíta­ni, hogy piacra is kerülhessen belőlük. A jobbágy robotmunkanapjai már igazi gazdasági értéket semmiesetre nem hoztak a gazdának, ha ebből akart megélni; csak kárt okozott a jobbágynak, aki a saját földjét nem tudta megművelni. A jobbágyság felszabadítása a termelési fejlődés útja volt, mert egyrészt lehetővé tette a nagy­birtok jobb mezőgazdasági gépekkel és tenyész­állatokkal felszerelt kapitalista gazdálkodását, másrészt a kisüzemü jobbágyság a robotmunka eltörlése után saját gazdaságát jobban tudta megmunkálni. Ez volt a gazdasági alapja a márciusi forrada­lomnak. Tulajdonképpen a diákok és iparossegé­dek forradalma volt, melynek nem lett volna je­lentősége, ha a magyar nagybirtokosság gazda­sági érdekeivel nem esett volna egy vonalba. A magyar jobbágyság a márciusi napok után pa­raszt-proletárrá változott. Az osztrák kapitaliz­mus az 50-es esztendőkben papíron ugyan sza­baddá tette a parasztságot, de megfosztotta a földjétől. 1851-ben csak 22,175 jobbágynak volt 5 holdnál (azaz V* jobbágy teleknél) kisebb föld­je. Ez a szám a jobbágyság 4%-át jelentette. 1895-ben már 1,062,064 parasztnak volt 5 hold­nál kisebb parcella földje. Ez a réteg a paraszt­ság 55%-át tette ki. Az akkori megfigyelők a következőképpen Ír­ják le a parasztság elszegényedését: a munka­erővel uzsoráskodó földesur helyébe a munkabé­reket lenyomó mezőgazdasági vállalkozó, a falu tőke uzsorása: a szatócs és a gombamódra szapo­rodó takarékpénztárak léptek. A nemesség nyo­mását felváltotta a pénzemberek vaskeze; a ti- zeds^edő adóhivatalnokká, a deres végrehajtóvá változott. A földesúri hatalmat pótolta a hivatali szerve­zet önkénye, meg a közigazgatás sokrétű korrup­ciója.” A jobbágyság hamarosan észrevette, hogy fel­szabadították őket a földjüktől. Ugyanaz történt a néger felszabadításával is az amerikai polgár­háború után és a cári orosz jobbágyság földtől való elválasztása idejében. Jó volna, ha valaki megírná ezt a korszakot és hogy mit szenvedett a magyar földműves sze­génység, s hogy vette a koldusbotot a kezébe, hogy az amerikai bányákba, acélkohókba menjen, s megteremtse a többi szegénnyel együtt az ame­rikai nagykapitalizmust. Száz évet kellett várnia, amig az elrabolt föld­jét visszakapta. Ezen száz év alatt a magyar nagybirtokosság volt a magyar föld minden me­sés kincsének élvezője. A közép-birtokosság (a volt közép- és kisnemesség) nagyrésze a múlt század 80-as éveiben tönkrement, mert nem tu­dott kapitalista módon gazdálkodni és mert a nagy amerikai és nyugati országokban olcsóbban tudtak búzát termelni, mint a tőkeszegény, kár­tyás, “úri” életet élő magyar gentryk. De Magyarország hatalmasainak “jó szive” és főként a szegénység elleni eszköze ezt az elszegényekedett osztályt a magyar közigazga­tás nyugdíjas uraivá tette. Ezekből lettek a szol- gabirók, miniszteri tisztviselők, állami vasutak hivatalnokai. Az urak bérencei voltak, de az urat adták a szegénységgel szemben. Száz évig kellett várni, mig ez az úri csapat vagy D. P. lett, vagy másként rohad, s a magyar föld a művelői kezébe került. Ez a jelentősége április negyedikének. Április negvedike tényleg a márciusi napok után jött, de egy egész évszá­zadot kellett várni reá a magyar népnek. Modern, sanitary kitchen in the Nyíregyháza Cigarette Factory De adassék meg az embernek itt a földön Minden szépség, igazság! Ady Rákóczi, akárki Jöjjön valahára Kígyóinknak Esze komám Lépjünk a nyakára. Ady Üdvözletünket küldjük a magyar dolgozó népnek felszabadulásuk 10-ik esztendeje alkalmából Bethlehemi Barátok-¥■ Üdvözlöm NYIR-NAPKOR dolgozóit, köztük ; József öcsémet Sándor Antal Bloomfield ★ Üdvözlöm a magyar nép demokratikus kormányát és a magyar dolgozó népet, felszabadulásuk 10-ik évfordulója alkalmából. Kivánom, hogy tovább is építsék a szülőhazát Petőfi Sándor szellemében Leffler Lydia \ New York, N. Y. ★ Szeretetet és békét a szenvedő emberiségnek Schreiberék Cleveland, O. ★ Üdvözletét küldi PÁCIN, Zemplén megyének ' Mary Czövek Hollis, N. Y. j Maurice Becker, s. k. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom