Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-31 / 13. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZŐ March 51, 1955 Olvasóink írják... “A tudás terén folytonosan haladunk előre” Tisztelt Szerkesztőség! I , Én már 52 esztendeje vagyok Amerikában és ittlétem alatt a legtöbb magyar lapnak ol- ] vasója voltam* dé ki kell jelentenem, hogy egy sem küz- • dött úgy a munkás érdekeiért, mint a Magyar Szó és a régi ‘Előre’. Legtöbbje csak a pénzesebb embereknek próbált a kedvében járni, amint ezt ma is teszik, no meg a papoknak. Egymás lábát tapossák a morzsáért, ami azok asztaláról lehull. Helyeslem a Szerkesztőség : álláspontját az “Olvasóink Írják” rovat kérdésében. Sok tanulnivaló van benne. A “Bronxi olvasó”, ha figyelmesen olvassa, fog találni itt-ott tanulásra alkalmas anyagot. ■ Engem legalább is mindig érdekelnek mások nézetei. Több szem többet lát. Tanulni én is szeretek, pedig már 70 éves vagyok. Néha-néha veszek egy-egy példányt tudományos havi folyóiratokból. Évekig járattam a “Scientific American-t, most meg a “Science Digest”- et járatom. 38 évig dolgoztam, szénbányákban. Megkaptam a Penna államtól a “First Grade Mine Foreman Certificat”-et és az előtte járó “First Boss” és “First Assistant” bizonyítványt. Tíz évig mint villany- szerelő acélgyárakban dolgoztam, a Nat. Tube-nél, vagy két évig próbálkoztam itt-ott más ágakban is, de mindig csak visszakerültem a bányákba. Én ott tudtam a legtöbb pénzt keresni, de szükségem is volt rá: 12 gyermeket neveltünk fel feleségemmel, amig csak nagykorúak nem lettek, 11, még él, a 12. gyermekszülésben halt meg, miután már négy évig férjnél volt. Iskolázottságom hat elemi, két ismétlő inaskoromban. Eredmény: tudomány semmi. Fogalmam sem volt. mi a villany, milyen összetételű a víz, a levegő, mennyi a súlyúk. Ezekből és más, az életben szükséges ismeretekből, semmit sem kaptam az iskolától. Pedig mindez és annyi sok más tudnivaló szükséges nagyon, ha valaki a bányászati állami papírokért vizsgára jelentkezik. Hány ember tudja, milyen nehezek bizonyos anyagok, mint a föld, a kö? A mi felekezeti i iskoláinkban a főtantárgy a i katekizmus volt és a biblia. A i gyakorlati világban, a kenyér- 1 kereseti szakmákban, ezek értéke semmi, egyáltalán semmi ! Milyen erős egy 6 hüvelyk átmérőjű bányai állványgerenda, ha az négy láb hosszú? Milyen erős, ha öt vagy hat, vagy akár nyolc láb hosz- szuak ? Tanítottak egy csomó tudománytalan mes,ebeszédet a1 járombatartás okáért és a megfélelmlités okáért, meny- nyországról és pokolról. Hol vannak ezek? Igaz, a világűr végtelen. Nincs se fallal se másfajta kerítéssel elhatárolva, de ott csak csillagok és bolygók vannak. Tanítják, hogy az Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetediket ünnepnek jelentette ki. De ma már tudjuk, hogy a világ több mint 6,000,000,000 éves. Minél mélyebbre kutatnak’ a tudósok, annál öregebbnek találják. Évekig úgy mondták, hogy 1,800,000,000 éves. Lehet, hogy arra jutnak, hogy a gyűrű (cycle), 100,000,000,000 évnél is hosz- szabb és hogy a mostani képződés (a naprendszer), stb., stb.) már a végnélküli billio- modik gyűrű és hogy nem volt kezdet és nem lesz vég, úgy amint nincs sem kezdete sem vége a világűrnek, sem az időnek. De ne értse senki ezt úgy, hogy a föld örökre is igy marad. Oh, nem. Köld- felhővé fog változni, amikor az ő gyűrűjének ahhoz a pontjához ér és talán egybeolvad a nap, a hold, a többi bolygók anyagának ködfelhőjével, hogy billió és billió évvel később újra egy uj rendszerbe csoportosuljanak, sőt talán egészen uj csilagképek is alakulnak majd. Száz vagy ezerbillió a végtelenhez viszonyítva csak annyi, mint egy nulla. Az igazi Isten mindig, örökké épit és rombol. Nem az az igazi Isten, akit tanítanak és ahogyan tanítják. Az igazi Isten az Electron, aki minden: gáz, viz, más folyadék és szilárd anyag, ő képez mindent, testünket is. A kozmikus sugarak, a napfény és más, a világűrből jövő erők mind azt mutatják. Mivel ezeket csak most az atomkorban kezdjük felfedezni, elődeink kiókumlálták a teremtést, az eget és a többit, a népek sakkbantartására, mert szükségük volt valamire. Kézzelfogható bizonyítékaik magától értetődően nincsenek. Én láttam a szénrétegben és a kőzetekben a szén felett 1 lábnyire faleveleket. Van nekem itthon egy kőzetben megmaradt páfrányom. Láttam egy 6 hüvelykes tek nősbéka lenyomatát, olyan tisztán, hogy a hátán levő vonalak és a körmei is százszá- zalékos-tisztaságal láthatók voltak, 19-1 sukra a föld felszíne alatt s ha a dombokat is számítom, akkor 400 sukra a föld alatt. Ezek kézzelfogható bizonyítékok, amiket emberi érdek nem tudott meghamisítani. A múzeumok tele vannak velük. Aki tudni vágyik, tudásvágyát könnyen kielégítheti. Mivel ezek a maradványok sokmillió évesek, felkutatásukhoz hosszú évszázadokra lesz szükségünk, hogy e sokféle kapcsolatot egységbe hozzuk, de annyi szent, hogy a tudás terén folyton haladunk előre. A. B. C. Penna-i magyar munkás Ai apák bűne Tisztelt Szerkesztőség! Nem létezett még olyan megrakott szénás székéi’, melyre nem fért volna még egy pár szál. Nem kritizálok én semmit, látom, hogy önök fáradtságot, csüggedést nem ismerve nagy felelőséggel járó munkát végeznek. A ka- landárium évről évre jobb, hetilapunk szintén jobb. De ;<z angol rovat nem éri meg a fáradságot és a költséget. A családi körön kívül tapasztalataimat nem számítva, vejem, menyem és nagyszámú családjuk beszél jól magyarul, de gyerekeik sajnos, csak mutogatnak mint a földhöz vert vekker óra. Kedves munkástestvéreim és barátaim, hogy esik nektek, mikor az unokáitokkal nem tudtok magyarul beszélni. Válaszoljatok erre -a kérdésre. Az apa, anya alkotmányadta jogaival visszaélnek. Soknak gyermekei, unokái vannak, de azért még egyszer sem szavazott. Mit lehet az ilyen apáktól és gyermekeiktől várni. Ami tegnapelőtt történt azt már el is felejtették. Ami holnapután jön, azzal meg nem törődnek. Gyermekeiket teledugják a teljesen lehetetlen maszlagolással, amit a televízió mutat nekik és akkor azt hiszik, hogy minden rendben is van. Soha egy munkáslapot a kezükbe nem vesznek, ha angolul van, akkor sem. Az olasz családoknál 100 közül 98 gyermek beszéli az olasz nyelvet. Mi ennek az oka ? Én tudom, de szeretném, ha valaki más is megírná. Egy öreg munkás • lllllllllllMIIIIIIIMMMtimilillitHIIIEIIIIIIIIIIIIIMIIIiHIIIII KIOLVASTAD E LAPSZAMOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! A VISSZAEMLÉKEZÉSEK ROVATA Visszaemlékezések a Tóba, torontálmegyei vérengzésre Tisztelt Szerkesztőség! Az ünnepi számba üdvözletünket küldjük a hazai munkásságnak. Most pedig szeretnék a régi múltba visszatekinteni emlékeim közé. Bizony még 1898- ban történt a mi kis falunkban. A magyar törvényhozás ebben az évben szavazta meg, hogy minden földmunkásnak mnnká sigazolvánnyal kell rendelkezni, mielőtt szerződést köthet a munkaadóval. Persze a törvénycikkek között nem akadt egyetlen paragrafus sem, ami a munkásokat védte volna, minden egyes törvény cikk a munkaadók érdekében volt hozva, így a falu népe nem volt hajlandó elfogadni. Március elején egy este a falu munkássága gyűlésre jött össze, hogy megbeszéljék mit tegyenek, mert az uraság megmondta nekik, amig a munkásigazolványt el nem fogadják, addig nem kaphatnak segélyt és éhhalálra vannak ítélve. Ezen a gyűlésen úgy határoztak, hogy ha nem ad az uraság, hát erőszakkal fognak élelmet szerezni maguknak. Más- szóval az urasági raktárokat erőszakkal kényszerítik, hogy élelmet adjanak részükre. Megjegyzem, az urasági birtok a pármai herceg tulajdona volt. A mi falunk Tóba község, Torontál megyében, a hercegség birtokához tartozott. A nép abban maradt amit elhatározott. Vártuk, hogy majd megpuhul az uraság szi ve és mégis csak ad enni. A gyűlés a falu szélén, a tehénálláson volt megtartva este a sötétben. Nem tudták, hogy a biró is ott van’, mert őt nem hívták meg. A biró másnap már jelentette az uraságnál és az azonnal intézkedett. Négy csendőrt rendelt a majorba és várták, hogy mikor jönnek majd a munkások. A munkások nem is mutatkoztak. A csendőrök erre másnap reggel hét órakor részegen bejöttek a faluba és keresték valamilyen okot, hogy bele köthessenek a falu népébe. Abban az időben kezdte a szo- ciálista párt szervezni a földmunkásokat. Az egyik 20 év körüli ifjú dudólgatta a szo- ciálista né tát, ami kapórí jött a fogdmegeknek. A fiúi azonnal a községházára húr colták és verni kezdték. Az ifjú bátyjának a komája meglátta mikor vitték és azonnal szaladt megmondani a fiú bátyjának. így a testvérek, a mostoha apjuk, vagy % £ amerikai r Magyarázó Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 East 10th Street, New 1 ork 3, N. Í. — Telephone AL 4-039? Subscription rates: New York City, II. S., Canada $1. — Poréig« *8 one year. $4 half yeaT. — Single copy 15 cents : **- glfitSIp- •-*: * úgy öten szaladtak a községházára. Mikor‘látták ezt a csendőrök ezeket is ütlegelni akarták. A falu legerősebb embere volt azonban a három testvér egyike és elkapott két csendőrt és egymáshoz verte őket, elvették fegyvereiket és kihaj igálták az uccára. A csendőrök ekkor kardot rántottak rájuk és kettőt megsebesítettek közülök, úgy hogy azok el is mentek haza. Mindössze a mostoha apa és az egyik férfi maradt ott a csendőrökkel szembe, akik ismét fegyverhez jutottak igy. A legidősebb testvért, ahogyan a két csendőrei viaskodott a harmadik szuronnyal akarta keresztül szúrni, de ö az egyik cendőrt tartotta maga elé, úgy az lett az első áldozat, A két harcos munkás is súlyosan megsebesült és amint az idősebb menekülni akart a községházából megbotlott és elesett az ajtóban, az egyik csendőr nyomban keresztül lőtte, bár már úgyis több helyen vérzett. Mindez reggel 8 órakor történt. Megkondultak a harangok, ami sokszor a bajt jelezte a faluban, mert ha tűz volt akkor is az jelezte. Meg is jelent a falu népe, kapával, ásóval, villával. Az egyik fiút lóháton küldték a szomszéd faluba segítségért. Jöttek is németek, szerbek, magyarok. Tanakodtak, hogy lehetne kifüstölni a csendőröket a községházából. A sebesülteket hazaszállították. Még élt az is akit átlőttek. Úgy délután egy óra táján tiz kocsi érkezett a faluba csendőrökkel megrakva. Lehettek vagy hatvanan, utánuk két század huszár és estéi-e még egy század gyalogos katona ■ érkezett falunkba. Amint megérkeztek a huszárok, a csendőrök feloszlatták a népet. Majd megkezdték összeszedni a gyanúsokat. Nem adtak kegyelmet a sebesülteknek sem. Az átlőtt ember azt mondta, inkább meghal, de nem megy a csendőrökkel. így a csendőrök lehúzták az ágyról és mindaddig rúgtak és tapostak rajta, mig élet volt benne. Mikor ez történt 15 esztendős voltam, de soha elfelejteni nem tudtam. Évekkel ezelőtt irt is valaki erről az esetről az újságban, de csak hézagosán és hibásan is, mert azt irta, hogy a csendőrök harciasán viselkedtek és a tárgyaláson pártolták az áldozataikat. Ez nem felelt meg a valóságnak, mert például ’gyik ember, akinek csak az -olt a bűne, bogy a kidobott ■sendőr fegyvert felvette és magánál tartotta amig a csendőrök odaérkeztek, 13 évi börtönbüntetést kapott ezen i tárgyaláson, a családját pe- Hg kiközösítette az uraság, munkát nem kaphatott, ami zámukra egyenlő volt az éh- halálial.: léth, József i
