Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-03 / 9. szám
“FÜGGETLENSÉGET MAG YARORSZÁGN AK” Kossuth Lajos nagy beszéde az országgyűlésen Magyarország függetlenségéről. 1848 március 3. “Saját ügyünk gyengeségének bevallása az, amidőn törvénynyel nyomjuk el a velünk nem egyezőket.” ALFRED E. SMITH 1920 március 3 Vol. IV. No. 9. Thursday, March 3, 1955 New York, N. Y. Egyes szám ára 15 cent (15c a copy) Published weekly by Hungarian Word, Inc., 130 E, 16th St.,at the P.O, of N.Y., under the Act\<5| March 2, 1879. N. Y. 3. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 New York, 1955 márc. 2 J^edveó o [va s ól A Californiai Egyetemen tanulmány tárgyává tették j azt, hogy mennyit költ az I amerikai olvasóközönség az úgynevezett “comic book”-ok- ra, az óhazai ponyvaregényeknél is ezerszerte alacsonyabb erkölcsi és irodalmi i színvonalú csatornatennékek- re. amelyek legtöbbjét számos nyugati ország már ki is tiltotta területéről. Megállapították, hogy az amerikai közönség NÉGYSZER annyit költ vásárlásukra, mint amennyit az ország ÖSSZES ^KÖNYVTÁRAI költenek egy évben könyv vásárlásokra és TÖBBET, mint amennyit az ország összes ELEMI ÉS KÖZÉPISKOLÁJA költ TANKÖNYVEKRE! Ezt eredményez — többek között — a wallstreeti “szabad vállalkozási” rendszer által terjesztett “kultúra”. Hát ha még azt vesszük tekintetbe, .hogy mennyit költ az amerikai nép a “comic book”- ok erkölcsi és kulturszinvona- lánál egyáltalán nem különb rádióra, televízióra, mozira és ujságtermékekre ? Mily elérhetetlenül magas erkölcsi és kulturális színvonalat képvisel ezekhez viszonyítva a haladószellemü sajtó és könyvkiadás! Igyekszik is a reakció, hogy elnémítsa j azokat. Ezt azonban nem teheti meg anélkül, hogy megsemmisítse a szabadság látszatát is és ezzel viszont leleplezze önmagát a nép többsége előtt. • Most már csak röviden egy pár fontos és érdekes dologról. . . A bronxi Vegyes Dalárda műit szombati előadása fenomenális volt... Szép volna közös előadáson látni őket a Cleveland West Sidei Munkás Dalárdával... Micsoda esemény volna! A nagy márciusi lapszámra már nemsokára zárjuk az üdvözletek felvételét. Ha még nem üdvözölte szülőfaluja népét, tegye meg azt e sorok elolvasása után. És mellékesen: a márciusi lapszámunk nagyszerű lesz! A mai lapszámunkból ne mulassza el a McCarran-tör- vényről, a Dixon-Yates-pakli- ról szóló cikkeink, valamint a Hearst-Kruscsev interjú elolvasását. Munkástársi tisztelettel: Deák Zoltán LESZ-E UJ WEHRMACHT? A bonni parlament megszavazta az uj neme t hadsereget — de a nép többsége ellenzi Viharos volt a bonni Bundestag vasárnapi rendkívüli ülése, mélyen 314:157 arányban jóváhagyták a párisi egyezményeket. Eszerint hát 500,000 katonával megkezdik az uj Wehrmacht kiépítését, adnak neki atom- és hidrogénbombákat, 1,200 repülőgépet kezdésül és ráadásul haditengerészetet. Nvugat-Némeíország a North Atlantic Treaty Orgg- nizationnak, a NATO-nak tagja lesz Albert Guenther tábornok parancsnoksága alatt. A szocialisták körömszakadtáig harcoltak ellene: azt indítványozták, hogy az egyezmények életbeléptetését halasszák el a Szovjetunióval való tárgyalások lezajlásáig. Az indítványt 301:166 szavazataránnyal elvetették, hárman tartózkodtak a szavazástól. Most pedig a Bundesrat, a német felsőház, elé viszik az egyezményeket, amely a jelek szerint ratifikálni fogja. A reakció minden látszólagos sikere ellenére sem megy azonban simán a doog. Adenauer koalíciós pártja szétesőben van, a kormány bomladozik s ez azt mutatja, hogy nem csak a német NÉP többsége ellenzi a fegyverkezést, hanem a nyugatnémet burzsoázia alapjában véve megoszlik a jóváhagyás következtében. Amint a “N. Y. Herald-Tribune”-ban megjelent bonni kábelsürgöny kifejezte: “A többség nagysága csak eltakarja azoknak a belső vitáknak mélységét és baljóslatú jellegét, amelyeket a szerződések előidéztek Nvu- gat-Németországban.” A nyugatnémet jobboldali szakszervezeti szövetség és a szociáldemokraták kijelentették, hogy a küzdelmet nem hogy abbahagynák, hanem megkétszerezik a fegyverkezés ellen. Ha a bonni parlamentben a képviselők többsége meg is szavazta, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a német nép többsége is helyesli. Egy hozzávetőleges népszavazás szerint a nép 56 százaléka ellene van az ujrafegyvérzésnek, sőt még Washingtonban sem csinálnak titkot abból, hogy a német ifjúság nemigen hajlandó katonáskodni náci tábornokok parancsnoksága alatt. A világ népeit nem lehet súlyos következmények nélkül elárulni, a világ népei távolról sem felejtették el azt a két világkatasztrófát, amelyet a náci imperialisták zúdítottak a világra, 60 millió emberélet feláldozásával. Még nem gyógyul tak be a sebek, még nem száradtak fel a könnyek, még nem épültek fel a romok, még nagyon meg fogják fontolni a nácik ujrafelfegyverzésének kérdését, (amelyet wallstreeti ok- vetetlenkedés nélkül egyszerűen lefricskáztak volna a világ népei,) mielőtt a nácikat még mindig átkozó európai nemzetek közepén újra fel merik csillantani a nácik véres fegy-, véréit — a népek határozott akarata ellenére. •Legújabb hírek • Churchill a hidrogénbomba versenyről Az angol parlamentben tartott beszámolójában a 80 esztendős Churchill miniszter- elnök kijelentette, hogy Angliának és az Egyesült Államoknak fokozni kell a hidrogénbombák gyártását, hogy I elijesszék a Szovjetuniót a támadástól. Különben, mondta Churchill, jelenleg egyedül az Egyesült Államok van fel készülve arra, hogy erőteljes és azonnali hidrogénbombás támadást kezdjen. De 2 -4 év múlva, mondta Churchill, a Szovjetunió is abban a helyzetben lesz. Angliának nem kell aggód nia a hidrogénbomba háború miatt, hanem vigasztalódjanak meg abban a tudatban, hogy a hidrogénbombák manapság már nemcsak kisebb szigeteket és országokat tud- j nak teljesen elpusztítani, ha- ! nem egész kontinenseket is. Ellenzik az ad óle szállít ást A szenátus pénzügyi bizottsága 9 szavazattal 6 ellenében elvetette a 20 dolláros adóleszal- litási javaslatot. A szenátus össztagsága a jövő héten fogja tárgyalni a javaslatot. Ausztria egymillió dollárnyi kölcsönt nyújtott Magyarországnak, hogy fokozzák az osztrák termékek importálását Magyarországba. Mikoján miniszterelnökhelyettes lett Anasztáz Mikoján, volt kereskedelmi minisztert, a szovjet kormány első miniszterelnökhelyettessé: M. Z. Szabuvorot és másik miniszterelnökhelyettest neveztek ki első miniszterelnökM. G. Pervukhint. így hát Mo- helyettesé: M. Z. Szaburovot és lotovval és Kaganoviccsal együtt öt első miniszterelnökhelyettes van. Hearst interjúja Kruscsevvel McCarthyék szervezkednek Két mccarthysta szervezetet: a “Tízmillió amerikai”-t és a “For AméVica”-t eggyéolvasztot- ták és beszervezték háborút követelő, szovjetellenes programmal. Magasrangu katonatisztek, politikust k, képviselők és a China Lobby főemberei vannak a vezetőségben. (A szerkesztőség megjegyzése: Az egész világsajtó szenzációja volt az a hir, hogy Kruscsev, a szovjet kommunista párt főtitkára február 10-én hosszas beszélgetés folytatott Moszkvában az ott látogatóban járó Hearst, amerikai ujságkirály- lyal. A beszélgetés jegyzőkönyvéből az alanti közérdekű részleteket közöljük.) Hearst közli, hogy ő és társai nagy érdeklődéssel fogadták a szovjet kormánynak azt a határozatát, hogy ismét súlyt fektetnek "a nehézipar fejlesztésére. Azt jelenti e ez, hogy szükségesnek tartják nagyobb figyelmet fordítani a védelmi pontendál növelésére, vagy pedig az uj program a közszükségleti cikkek gyártását szolgáló termelési eszközök kibővítésére irányul ? Mi— mondja Kruscsev, — olyan lehetőséget szeretnénk, hogy ne költsiik a nép pénzét védelmére, ő Kruscsev, bízik abban, hogy valamikor kialakul majd ilyen lehetőség A mostani nemzetközi helyzet azonban arra kényszeríti a Szovjetuniót, hogy az összegek egy részét védelemre költse. Az amerikaiak úgy vé-1 ük, hogy a mostani nemzetkö- * zi - feszültségért a Szovjet unió felelős. A szovjet emberek pedig azt tartják, hogy ezért az Egyesült Államok felelős, amely katonai támaszpontokat létesít a szovjet határok körül és ‘az erő pozíciójából” akar beszélni a Szovjetunióval, amint Churchill mondta és amint azt gyakran ismételgetik Dulles és mások. így vagy úgy, a mostani viszonyok mellett a Szovjetunió kénytelen anyagi eszközeinek és erőfeszítéseinek egy részét az ország védelmi képességének növelésére fordítani. Fő célunk azonban — folytatja N. Sz Kruscsev — abban rejlik, hogy népünket boldoggá tegyük, hogy emeljük a nép életszínvonalát. E- mellett mi azt akarjuk, hogy nemcsak a mi népünk, hanem a többi nép is boldog legyen. A végcélnak nem annak kell lennie, hogy több ágyút és atombombát gyártsanak: ez. a fennáló rendellenes nemzetközi viszonyok következmé- | nye. Nem szabad azt tartani, hogy az ágyuk és bombák alkotják az ország gazdaságát. Ezek inkább megnehezítik a lakosság életszínvonal- emelésének lehetőségét. Kingsbury Smith köszönetét mond N. Sz. Kruscsevnek a válaszért. Az “eró-politika” veszedelme N. Sz Kruscsev közli, hogy valamit hozzá szeretne fűzni az “erő,politikáról” szóló fejtegetéseihez. Úgy véli, hogy ez igen veszedelmes politika, veszedelmes azért, mert az egyik félnek épp úgy, mint a másik félnek növelnie kell erejét abban az igyekezetében, hogy erősebb legyen a másik félnél. Ez a hadviselési eszközök felhalmozásához vezet. Amikor pedig a fegyverzet terén óriási anyagi tartalékot halmoznak fel, akkor ez mindig magában hordja a háború kirobbantásának veszélyét. Az országok közötti kapcsolatokat nem az “erőpolitikára” hanem a kölcsönös megértésre kell felépíteni. Ennek érdekében elsősorban normális kereskedelmi kapcsolato - kát kell kifejleszteni kölcsö| nősen előnyös feltételek alapján. Ennek érdekében arra van szükség, hogy ne fenyegessenek más országokat. Rendre kell utasítani azokat az eszteleneket, akik atombombával hadonásznak. Ez megnyugvást vinne a népek körébe. A Szovjetunió a maga részéről arra törekszik, hogy egészséges üzleti és kereskedelmi kapcsolatokat teremtsen más országokkal, úgy, hogy ezek az egészséges kapcsolatok erősödésének és baráti kapcsolatokká fejlődjenek. | A Szovjetuniónak nincsenek vitás kérdései az Egyesült Államokkal. A Szovjetuniónak nincsenek vitás kérdései az Egyesült Államokkal. A szovjet emberek baráti érzelmeket táplálnak az amerikai n?n iránt. Ha pedig az amerikai kormány akar valamit a S' -"r- jetuniótól, akkor biztos le! • t abban, hogy zsarolással és fenyegetéssekkel semm: seri ér1 el. A fenyegetésekbe’ ,ss a <megfélemlitési kisérlty ékbe 1 (Folytatás a 7-ik oldalon)
