Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-03 / 9. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 3, 1955 Az események nyomában SCina tárgyalni akar a repülőkről Burma miniszterelnöke, U Nu, kijelentette, hogy átad­ta a Kina Népköztársaság meghívását John Foster Dul- lesnek, hogy egy amerikai megbízott látogasson oda és tárgyaljanak a két ország közt felmerülő legfontosabb kérdésekről, többek közt a Kínában fcgvatartott ameri­kai repülőkről. U Nu szerint a meghívás Kina miniszterel­nökétől és külügyminiszteré­től származik. U Nu nem hoz­ta nyilvánosságra Dulles vá­laszát. Washington éppoly ri­degen utasította el a meghí­vást, mint a közelmúltban a fogoly repülők feleségeihez intézett kínai felhívást, hogy látogassák meg őket. A japán választások Múlt vasárnap a japán nép voltaképpen a Szovjetunióval és Kínával való barátsági és kereskedelmi politika mellett szavazott le, amennyiben Jo- sida liberális pártja, amely Wall Street-barát politika ér­dekében korteskedett, szava­zatok és mandátumok tekin­tetében óriási veszteséget szenvedett. A baloldali szo­cialisták jóval túlszárnyalták a jobboldali szocialistákat és a japán KP is egy-két taggal gyarapította parlamenti kép­viseletét. A végső, de még nem hivatalos eredmények szerint a japán képviselőház­ba 185 demokrata, 112 libe­rális és 89 baloldali szocialis­ta képviselőt választottak be. Matusow a szenálorokai vádolja A szenátus belső biztonsági albizottsága előtt lefolyt leg­utóbbi (hétfői) kihallgatások során Harvey Matusow meg­vádolta azokat, akik a vörös­hajszát felszították és fele­lősek, amiért belőle egy ha- zudozó kormánybesugó lett. Heves szóváltás zajlott le közte és Price Daniel texasi demokrata és Herman Wel­ker nevadai republikánus szenátor közt. Matusow hazug tanúskodással vádolta a töb­bi kormánvtanut és besúgót is: Paul Crouchot, Manning Johnsont. Elizabeth Bentleyt, Budenzt, Matt Cvetic-et és Herb Philbricket. A hozzáin­tézett kérdésekre, amelyeket csapdának szántak, talpra­esett válaszokat adott, de ezeket a vizsgálók azzal igye­keztek hatástalanítani, hogy Matusow “most is hazudik”. Angol atomtudós a szovjetnek dolgozik MOSZKVA. — Nagy feltű­nést keltett az olasz szárma­zású, de angol állampolgárrá lett atomtudós, Bruno Pon- tecorvo, nyilatkozata, amely a Pravdában és az Izvesztjiá- ban jelent meg. Pontecorvo elmondja, hogy 1950 óta dol­gozik a szovjet atomenergia­fejlesztés terén. Álhirnek mi­nősítette azt, hogy őt elrabol­ták és erőszakkal vitték vol­na a Szovjetunióba, mert ő saját elhatározásából mene­kült el egy rendőrállamból és kért politikai menedéket a szovjettől. Annak idején Har- well-ben az angol atomkuta­tási központban dolgozott. Azt mondja, hogy USA és Anglia a népek reménysége ellenére' az atomenergia felíe- ídezését teljesen alávetik egy j újabb, atom- és thermonuk- j leáris fegyverekkel vívandó, világháború 'előkészítésére vi­lághódító céljaik elérésére és nem vetnek ügyet a szovjet békeajánlataira. Ez “kénysze­rít minden becsületes embert, — mondja Pontecorvo ebben a nagy 'feltünéstkeltő nyilat­kozatában — de különösen a tudósokat, hogy minden le­hetőt kövessenek el egy uj háború előidézésének elhárí­tására. Szüntelenül harcolni kel az atom- és nucleáris fegyverek használata ellen és az atomenergiának békés ecé- lokra való fordítása érdeké­ben.” Az IWW 50 éves Az Industrial Workers of the World, az IWW, New Yorkban most ünnepelte ala­pításának ötvenedik évfordu­lóját. Tagadathatatlanul fon­tos szerepet töltött be ez a i munkáészervezet a század ele­jén s vezetői között a mun­kásmozgalom olyan nagysá­gai szerepeltek, mint Eugene V. Debs, Daniel De Leon és William D. Haywood, a “Big Bill”. Harcos szellemtől át­hatva, igen fontos tényező volt az IWW az amerikai munkásmozgalom kifejlesz­tésében, jelentékeny sztráj­kokat vezetett, ébren tartot­ta a haladó munkásság szel­lemét. Az első világháborúban s utána teljes erővel támadt neki a Wall Street haragja s a hatóságok üldözése. Ennek, majd belső válságoknak s sza­kadásoknak, a világpolitika eseményeinek következtében aztán gyors hanyatlásnak in­dult. Eisenhower “krokodilkönnyei” PHILADELPHIA. —Az, AFL főcélja 1956-ban az lesz, hogy megbuktassa azokat a ‘reak­ciós erőket, amelyek úgyszól­ván minden munkásbarát tör­vényhozási programot elle­neznek.” James L. McDevitt, az AFL poltikai nevelési munkaligájá­nak országos vezetője, tette ezt a kijelentést a liga phi­ladelphiai csoportjának ha­todik évi bankettjén. Azt mondta, hogy a szakszerveze­ti mozgalmat nem lepte meg, amikor Eisenhower elnök “krokodilkönnyeket sirt arra a gondolatra, hogy az ameri­kai dolgozó férfiak és nők t ulnyomó többsége 20 dollá­ros adóelengedést kért. Nem emlékszem — mondotta — hogy hasonlóképpen sopánko­dott volna az Elnök, amikor politikai káplárjai a General Motorstól, a nagyvállalatok országos szövetségétől (a NAM-tól) és más tőkés szer­vezetektől vidám kézdörzsőlés közben ütötték nyélbe azt az adóprogram j ukat, amelynek, alapján a nagytőkés vállala­tok HAT ÉS * FÉL BILLIÓ DOLLÁRT zsebeltek be.” A bevándorlási törvény eltörléséért WASHINGTON. — A kong­resszust ismét felkérték a Walter-McCarran -féle fasisz- taszellemü törvény eltörlésé­re. Herbert H. Lehman, new- yorki demokrata, szenátor, és Emanuel Celler, brooklyni de­mokrata képviselő, tizenhá, rom szenátor és nyolc képvi­selő támogatásával nyújtot­ta be a szenátusnak az uj tör­vényjavaslatot. Ennek alap­ján kiküszöbölnék a “nemze­tiségi eredetet alapul vevő kvótarendszert s helyette egy maximális évi 250,000 főre ru­gó bevándorlást vezetnének be”. Olyan egységes kvóta- rendszert teremtenének, ame­lyet “országos szükség, egyé­ni képesség és külpolitikai kö­vetelményeink alapjára fek­tetnének. Lehman szenátor azt állítja, hogy a tervezett intézkedés “kiküszöbölné be­vándorlási törvényeinkből a fajvédelmet és a nemzetiségi megkülönböztetést.” Szabadlábon hat KP vezér A gondolatellenőrző Smith- törvény alapján elsőnek eli­téit 11 kommunista pártve­zér közül hat, kedden, már­cius 1-én kiszabadulta bör­tönből. A hat pártvezér a következő: John Williamson, 50 éves, a párt munkaügyi munkásmozgalmi titkára, Ja­cob Stachel, 54 éves, oktatás­ügyi igazgató. John Gates, 41 éves, a Daily Worker főszer­kesztője, Eugene Dennis, 50 éves, a párt főtitkárja, Carl Winter, 48 éves, a párt Michi­gan állami igazgatója, Ben­jamin Davis, volt New York városi tanácstag. Davist a kiszabadulása után azonnal ismét letartóztatták és Pittsburghba vitték egy 60 napi “tiszteletlenségi” bör­tönbüntetés kitöltésére. A másik öt pártvezért szin­tén letartóztatták kiszabadu­lásuk után, mert a kormány most uj vád, és pedig a kom­munista pártba való tartozás vádja alapján akarják perbe­fogni, hogy ismét börtönbe vethessék őket. 5000 dolláros óvadék ellenében azonban mégis szabadlábra kerültek és New Yorkban végre ismét viszontláthatták családjukat és barátjaikat. BETEGEINK Sajnálattal értesülünk a chicagói Adelman munkástár­sunk betegségéről. Mielőbbi felgyógyulást kivánunkneki. Habosi Istvánná munkás­társnőnek Elsinoreban szin­tén kívánjuk, hogy mielőbb felejtse el, hogy valaha is beteg volt. Hearst “versengő együttélést” sürget Washington— If j. William Randolph Hearst, a Hearst-la- pok főszerkesztője, az országos sajtóklubban kijelentette, hogy a szovjet vezetők “számitó rea­listák” és nem valószínű, hogy atom háborút provokálnának USA-al, de ennek ellenére azon véleményének adott kife­jezést, hogy USA állig fegyver­kezzék fel. A Supreme Court megmakacsodik Mint ismeretes, a Harvey Ma­tusow vallomásai nyilvánvalóvá tették, hogy hamis tanúskodása alapján Ítélték el a 13 munkás­vezért, akik ezért perújítást sür­getve a legfelső törvényszékhez fellebezték meg elítélésüket. A Supreme Court azonban eluta­sította s nem hajlandó a pert felülvizsgálni. Újabb zsarolás gyárszökéssel A Sparks-Withington-vállalat Jackson, Mich.-ben 18 centes órabérlevágásra akarja rábír­ni munkásait, máskülönben — fenyegetődzik — máshová köl­tözik televíziós gyárával. 600 munkás kenyeréről van szó. Lesz vagy nem lesz adóemelés? A szenátus vonakodik meg­adni a képviselőház által aján­lott 20 dolláros adóelengedést, amelyet hozzá akartak kapcsol­ni Eisenhower által követelt azon intézkedéshez, hogy a nagyvállalatoknak adott adó- kedvezmények hatályát hosz- szabbitsák meg. A huzavona még tart. Elköltözött a Singer gyár South Bendrci | A Magyar Szó South Bend-i tudósítójától A South Bend-i Singer-gyár összes gépeivel együtt elköl- tözott S. Bendről s ezzel telje- ; sen beszüntette itt működését, j S. Bend-en ennek következté­ben 1,500 ember vesztette el munkáját és kenyerét. . . Az első Singer varrógép- gyár 1867-ben nyílt meg, a második 1902-ben épült és 2,500 munkással dolgozott mindaddig, amíg a gépek ki nem szorították a munkáso­kat. Most a gépek és a munka nagy részét Kanadába és Bra­zíliába szállították, főleg Montreal Kanadába, Tru- mann Arkansasba, és Pickens South Carolinába. Más szóval: a gyárosok kezdik^ külföldre telepíteni a gyárakat, mert onnan szállíthatják a, munkát a népkormányoknak is. Ez !tehát a hidegháborúnak a szüleménye. Majd egy szép napon arra ébrednek az ame­rikai munkások is, hogy ha nem akarnak éhenhalni, ak­kor külföldre kell vándorol­niuk munkáért, amint mine­künk is vándorbotot kellett annak idején a kezünkbe ven­ni, hogy valahol munkához jussunk. Az I. G. Farben nevű német vegyitröszt, mely­nek vagyona sokszáz millió dol­lárra rúg, megfellebbezte egy amerikai bíróság döntését, mely 2,500 dollár kártérítést Ítélt meg egy Wchlheim nevű egyénnek, aki a náci uralom alatt rabszol­gamunkát végzett a cégnek. AMERIKAI ROKONOKAT KERESIK AZ ALÁBBI ÓHAZAI HOZZÁTARTOZÓK A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE UTJÁN (Budapest 62 P. O. B. 292) WILLIAM SOMMERS (Sommernitz Vilmos) vaskereskedő, született Budapesten, III. anyja neve: Rosenberg Janka. M. A. MILLER feleségét, szül. Volczovitz Gizellát, két leánya van, OKa és Ruth Evelin, Washingtonban utolsó ismert címük Volt: 1200 Potomac Ave., Washington, D. C. STEVE BARBA, született Csabrendeken, anyja neve Horváth Anna, 1910 körül vándorolt ki USA-ba, Canton Ohio volt az utolsó' ismert cime. EDWARD KÁNTOR idomszerész, Dunellen, N, J.-ben születet", anyja neve Formanek Anna. NYOLC NAGYSZERŰ GELLÉRT-RAJZ $2.00- Gellért Hugó munkástársunk nagyszerű ju­wZ bileumi portfoliója Walt Whitman, Roose­veit, Beethoven, Roheson rajzaival és négy m m^s gyönyörű alkotással 11X17 inch nagy- » ságban. A művész sajátkezű aláírásával $5. ’ Csekk vagy money order e címre állítandó m 'a‘V ki: Erna Fodor, Secretary, Hugo Gellert ' Anniversary Committee, 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. m £ AMERIKAI F Magyarázó Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign $8 one year, $4 half year. — Single copy 15 cents

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom