Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-24 / 8. szám

■16_______1 AMERIKAI MAGYAR SZÓ i' 1 ■'■f-'" , ' February 24, T955 Swope urnák van-e igaza vagy Einsteinnek ? Meglepődve láttuk a N. Y. Times múlt szerdai számában, hogy közölték Herbert Bayard Swope ur hétfőn irt levelét, amely válaszol Urey pro­fesszornak arra a beszédére, amelynek egy-két részletét a vasárnapi számban hozták. Meglepett bennünket az a gyorsaság, amellyel ez a lap, amely máskülönben talán vastagságánál fogva is oly nehézkes, a szerkesztőséghez irt egyik levél­nek helyt adott. Igaz, ez a levél támadta a világ­hírű Nobel-dijas atomtudóst, Urey professzort, aki többek között azt mondotta, hogy a Rosen- berg-házaspár és Sobell elitélése nem korrekt per- rendtartás szerint történt, amennyiben bűnössé­güket nem bizonyították be. A N. Y. Timesnál ilyen nagyfokú gyorsaságot még nem tapasztal­tunk eddig a levelek dolgában és ezért csak azt kívánjuk, hogy hasonló gyorsasággal közöljön ezután olyan leveleket is, amelyeket haladószelle- mii ügyek érdekében és védelmében Írnak. Közelebbről szemügyre véve a levelet, melynek írója arra hivatkozik, hogy ha Urey professzor beszédét terjedelmesen közölték, adjanak helyet az ő sorainak is, — meg kell állapítanunk, hogy a levél sokkal hosszabb, mint Urey professzor be­szédének ismertetése. Támadja, kritizálja, osto­rozza Urey kijelentését a levélíró és azt mondja, hogy “kijelentései gyújtogatok voltak.” És ha burkoltan is, elég hevességgel lobbantja szemére, hogy kétségbe meri vonni az igazságszolgálta­tást és “arrogáns és kihívó modornak” nevezi azt, ahogy a tudós kifejezi magát. Közben perszé a levélíró az “arrogáns”, amikor igy ir: “Minden embernek joga van, hogy elmenjen a legközelebbi csapszékbe és pocskondiázza a tör­vényszéket, aáiely őneki nemtetsző döntést ho­zott” . . . Terringettét! Ez a hasonlat egyáltalán nem lélekemelő és nem lehet finomnak minősíteni ilyen előkelő ur szájából. Ez az alpári hasonlat halvány célzást rejt magában azokra az embe­rekre is, akik előtt a csapszékbe ellátogató ur könnyít a szivén. Minthogy pedig Swope ur emle­geti dr. Oppenheimert, sőt Einsteint is és kétség­be vonja, hogy tagadhatatlan szaktudásuk elis­merése mellett, joguk van a törvényszékek igaz­ságszolgáltatásába beleszólni, (merthogy a közvé­leménynek legmagasabb formáját ez az igazság­szolgáltatás képviseli), azt a benyomást akarja kelteni, hogy őmaga is kocsma töltelékeknek te­kinti őket, csak azért, mert ezek a szellemóriások Swope ur felfogásával szemben foglalnak állást. Nos, hogy Swope ur szemét kissé elfuthatta a vér éktelen haragjában, hogy egy afféle Nobel- -dijas egyén kétségbe meri vonni, hogy Rösenber- gék állítólag atomkémkedést követtek el, mutat­ja az, hogy arra hivatkozik, hogy kérem a leg­felső törvényszék “háromszor” is foglalkozott a Rosenberg-üggyel. Nos, Swope ur, kissé tódit az igazságon, mert lehet, hogy a periratok három­szor is ottfeküdtek a főbirák asztalán, de a leg­felső törvényszék, mind a három ízben kijelentet­te, hogy nem foglalkozik az üggyel és visszadob­ta anélkül, hogy beletekintett volna. Swope ur liberálisnak erőlködik mutatkozni s ennek bizonyítására ilyeneket mond: “Ureynek is van joga véleményt mondani, de állítom, hogy azt oly módon szellőztetni, ahogyan tette, hires előkelő emberek gyülekezete által támogatva, nem alkalmas arra, hogy igazságosztó rendsze­rünket erősítse.” Swope ur itt is téved vagy legalább is ideges­ségében, igazságügyi felbuzdulásában, kissé ösz- szekeveri a tényeket, amelyeket a N. Y. Times beszámolójában talán futtában olvasott. Azok a hires előkelő emberek nem, voltak ott a “csap­székben”, illetve azon a banketten, ahol Urey be­szélt: mindössze HÉTSZÁZ kitűnő polgár jelent meg ott. A hires emberek azok voltak, akik itt Amerikából és a világ minden tájáról kötetbe kül­dött aláírásukkal ellátott elismerésüket fejezték ki tudományos érdemeiért és az igaz ügyért tör­tént kiállásaiért. Ennek tehát semmi köze nem volt Urey beszédéhez, ezek a nevezetességek nem voltak jelen. A legkülönösebb Swope ur fejtegetésében az a A Dixon-Yates szerződés körül, mindig érde­kesebb tünetek jelentkeznek. Mr. Dixon kijelen­tette, hogy az ő nyelve is megcsúszott és nem a hadsereg, hanem Dixon-Yates mérnökei találták árvíz és minden egyébb tekintetben biztosnak a helyet, ahol a tervezett telepet építeni akarják. E nyelvcsuszamlások védelmében, George S. Ieonard, Brownell igazságügyi miniszter alanta­sa kijelentette, hogy a sajtónak adott jelentések, csak általánosságban igazak, amíg a Securities and Exchange Commission előtt eskü alatt, csak azt vallhatja, ami igaz. Innen származik a különb­ség a két nyelv csuszamlás és az igazság között. ★ Az ügynök olyan garázsajtót akar eladni a háztulajdonosnak, amelyiket az automatikus vil­lanykészülék csak akkor nyit ki, ha a tulajdonos megmutatja hajtó engedélyét a készülék lámpá­jának . “Nem veszek én olyasmit” — mondotta a háztulajdonos, — “laktam én két évig olyan helyen, ahonnan csak akkor engedtek ki, ha az ujjlenyomatomat mutattam meg.” többször visszatérő gondolat, hogy azért, amiért valaki nagy tudós egy tudományban (ő kicsiny- lően “nehézviz-előállitásról” beszél), az még nem jelenti, hogy véleménye helytállóbb, mint bárkié “köztünk.” Ez egyes tudósokra csakugyan állhat, pláne azokra, akik fene nagy tudományuk mel­lett mindenkor együttüvöltenek a farkasokkal, és a hatalom urainak, vagy feletteseiknek min­denkor szívesen állnak rendelkezésre, mint fej­bólintó jánosok, de, érzésünk szerint, nem áll olyan tudósokra, akik szinte mindent kockáztat­va, karriert, pénzt, elismerést, a kormány tiszte­letét, tudós lelkiismeretük parancsszavának en­gedelmeskedve szembefordulnak az áradattal és dacolva akár a közvéleménnyel, kiállnak az igaz­ság mellett. Ezeknek a nagyembereknek meg­győződése magasan felette áll a kocsmatöltelékek meggyőződésének, mert hinnünk kell, hogy olyan tudósok, akik az atomenergia képletére s alkalma­zására rá tudtak jönni s a legnehezebb tudomá­nyokban edzett gondolati fegyelemhez és logiká­hoz szoktak, tények alapján, a valóság adataival felszerelve alkotják meg megfontolt véleményü­ket és. tudnak “három”-ig számolni annak mé­lyebb értelmét is, nemcsak alakiságát felfogva. • De ahhoz, hogy Swope urnák igaza legyen, hosszasan, terjedelmesen kellett fecsegnie és be kellett “bizonyítania”, hogy Ureynak, Oppenhei- mernek és Einsteinnek meg a többi világhírű tu­dósnak nincs igazuk. Az Egyesült Államokban 1910 óta a farm iga­vonó állatok száma 80 százalékkal esett, a farm­munkások száma pedig 38 százalékkal csökkent, de azért a farmtermelvények 70 százalékkal emelkedtek. — mondja a Department of Agri­culture. ★ U. S. News sajnálkozva írja, hogy a vasút tár­saságoknak. 1954, rossz év volt. A profit nagyon esett. A részvények után “csak” 7 százalékos osztalékot fizettek. De nem kell búsulni, mert előzetes számítások szerint a vasútok nyeresége 1955-ben 53 százalékkal növekedni fog. Majd 1956-ra valami más okot találnak ki, munkabér emelések megtagadására. ★ Charles Berlitz, a Berlitz nyelviskola vezetője szerint nyelvek tanulásánál legnehezebb megta­nulni a kínai Írást, mert vagy 60,000 jelet kell megtanulni. Kiejtés szempontjából pedig az an­gol nyelv a legnehezebb, mert a hangsúlyra (ac­cent) úgyszólván semmi szabály sincs. $1.00 lefizetéssel megrendelheti bárkinek a Magyar Szót egy évre i Soha ilyen alkalom uj előfizetésekre, soha ily alkalom a MAGYAR SZÓ megrendelésére! Az ALP békegyixlése “Mentsük meg a békét” jelszó alatt rendez gyűlést az Ame­rican Labor Party a Manhattan Centerben, március 21-ikén, je'- lenti az ALP N. Y.* állami bi­zottsága. Zsidó vezetők a háború ellen­LOS ANGELES. — Példátlan számban gyűltek össze a zsi- dővallásos vezetők delegátusai, számszerint 2,500-an, a Statler- szállodában, ahol az amerikai zsidó vallási gyülekezetek szö­vetségének 43. kétévenkinti gyűlését tartották. Határoza­tukban elitélték “a háborút megelőző háború” elvét és sür- gették' a béke fenntartását. Tiszteljük meg nagy művészünket, Gellert Hugó mun­kástársat, lapvállalatunk elnökét a januári és februári jubi- láris hónapok alatt egy-egy uj előfizetés szerzésével. Az Or­szágos Lapbizottság e kampány tartamára leszállította az egyévi előfizetés árát csekély 4 dollárra! Még a 4 dollárt sem kell mind egyszerre beküldeni, ha az illető anyagi helyzete nem engedi meg. Egy dollár le­fizetéssel megindítjuk a lapot egy évre és a hátralévő 3 dol­lárt könnyű részletekben fizetheti az uj olvasó. Aki azonban egyszerre kifizeti a 4 dollárt, az megkapja ajándékul a pél­dátlan sikerű 1955-iki MINDENTUDÓ KALENDÁRIUMUN­KAT. És ne felejtse el, ön pedig, aki az uj előfizetési beküldi, egy életre szóló ajándékot kap: GELLÉRT HUGÓ 8 GYÖNYÖRŰ RAJZÁT TARTALMAZÓ ALBUMOT. —Szerezzen hát egy uj előfizetés minél előbb. Volt be- tegsegélyzőnk tagjai, testvérlapjaink olvasói, a “Bérmun­kás” volt olvasói, értelmes amerikai magyar munkások kö­zött nem nehéz egy-egy uj előfizetőt szerezni. Használja az alanti szelvényt az uj előfizetés beküldésére: MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Tudatában lévén a Magyar Szó terjesztése fontossá­gának, én is szereztem egy uj előfizetést a 84 kedvezmé­nyes áron. Csatolok..............dollárt. Küldjék az uj olva­sónak az 1955-iki naptárunkat ingyen, nekem pedig a Gellért Jubileumi Albumot. Az iij előfizető neve:............................................................. Cime: ....................................................................................... Az ön neve: .......................................................................... Cime: ..........................................................v.........................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom