Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-12-30 / 52. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 30, 1954 II _ nincs más kiút, mint a béke < » (Folytatás az első oldalról) Egy azonban bizonyos: nincs más kint, mint a béke. Minden megoldás jobb, mint az a kilátás, hogy az emberiség egy atomháború következtében idő előtt kihal. Azok az idők nyilvánvalóan elmúltak, hogy amikor va­laki a világ bajbakeverőivel ellentétben társadalmi meggyő­ződéseket fejtegetett, a vele vitatkozó személyek közül min­dig akadt valaki, aki azzal torkolta le: “Maga csak ne akar­ja megváltani a világot!” Ma már' mindenki, akiben a józan észnek egy szikrája még pislákol, akarva, nem akarva is “világmegváltóvá” válik, amikor keresi az életbenmaradás valamilyen módozatát, mert hiszen az atomháború mind­nyájunk életének kérdése és minden megoldás jobb, mint a k Lizös, tömeges pusztulás. Ebben a rettegésben vájjon meddig élhetnek az embe­rek? Meddig csigázhatják tovább ezt a kibírhatatlan feszült­séget? Nagyon félkegyelműnek kell lenni annak, aki azt képzeli, hogy a halálsugarak csak mást fognak porrá pör­kölni, de nem őt. Végső »soron épeszű ember nem akarja a világ totális leperzselését. A háborús uszitóknak egyre ot­rombább eszközökhöz kell folyamodniuk, hogy a nemzetek közti nézeteltéréseket gyilkos háborúval rendezzék. Egyál­talán még az is érthetetlen, hogy egy maroknyi atombombás szeleburdi rá tudja erőszakolni a beláthatatlan nagy több­ségre a maga embertelen tébolyodott ösztönét? De ez sem tarthat sokáig. A fegyver tulhatalmas ári­hoz, hogy használni lehessen kolosszális tragédia nélkül. A józanok, az egészségesen gondolkodó emberek előbb-utóbb szép csendesen le fogják fogni az eszelősen hadonászó keze­ket és szépen oda fogják vezetni őket a zöldasztalhoz, ahol az emberiesség, az érvek, a megfontolások erejével fognak, békés megállapodásokat kötni, mert kardcsörtetés ide, kard- csörtetés oda, kapzsiság ide, kapzsiság oda, nincs más kiút, mint a béke. Reméljük, hogy ezt a békét már 1955-ben megkötik. McCarthy körülhordozza a véres kardot WASHINGTON. — McCarthy szenátor bejelentette, hogy újév után szónoki körútra megy az országban, hogy fellármázza az országot a Kina elleni blokádra. Többek közt azt mondta, hogy USA-nak szabaddá kellene ten­nie Csang Kaj-seket, hogy a ki- nai szárazföld “puha ágyéka’’ ellen támadást intézhessen. Ezt a kijelentést Churchill használ­ta a második világháború alatt és ugyiátszik McCarthynak is tetszik. McCarthy meg van győ­ződve, hogy Csang-Kaj-sek amerikai segítség nélkül is nagy sikert érne el. Attól tartunk, hogy a Csang-imádó McCarthy hívei sem dőlnek be ennek a puha dolognak. A WEINSTOCK SZAKSZERVEZETI VÉDELMI BIZOTTSÁG VALÓDI MAGYAR VACSORÁT tart 1955 január hó 8-án, szombaton este a MAGYAR HAZBAN, 2141 Southern Blvd. alatt a Bronxban Részvételi díj $2 50 Rezervációt Frank Wedl, 401 East 89th Street, N. Y. C. cintre lehet küldeni 1=..":.., ■■...■■ ■■■ =*> HA MIAMIBA JÖN, keresse fel a MAGYAR AMERIKAI KULTUR KLUBOT, amely 3901 N. VV. Second Avenue alatt van.* Nyitva minden nap, hétfő kivételével Szombat és vasárnap HORVATH BÉLA cigánykirály zenekara játszik A konyha a hires Mrs. GROSS (özv. Hönigné) vezetése alatt a legfonabb magyar ételekkel és süteményekkel ' várja a vendégeket MŰSOROS ELŐADÁSOK Gyönyörű Gelféri emlékalbum önnek egy uj elöfizeiés szerzéséért a §4 kedvezményes áron! Tiszteljük meg Gellert milnkástársat sajtónk épí­tésével. Január és Február havában 4 dolláros ked­vezményes áron lehet uj előfizetéseket felvenni. Az uj előfizető' ingyen kapja gyönyörű naptárun­kat, ön pedig Gellért Hugó 8 gyönyörű, berámáz- ható rajzát tartalmazó jubileumi emlékalbumot. I Szerezzen egy előfizetőt GeHért Hugó tiszteletére. — Használja az alanti szelvényt — A börtön a bűnök iskolája Veszélyes és egyre rosszabbo­dó problémává növi ki magát a N. Y. városi börtönökben ural­kodó túlzsúfoltság. A börtönö­ket 4,200 rab befogadó képesség­gel építették, de szeptemberben 7,921 rabot tartottak fogva, majdnem a kétszeresét. Az 1- személyes zárkákba kettőt he lyeznek el, összekeverve örege­ket és fiatalt, kis és megrögzött bűnöst, kisebb vétségért elitél­tet és “hivatalos” bűnözőt, de ami a legszörnyübb és korunk­ra legjellemzőbb: “ártatlant és bűnöst”, ahogy a “N. Y. Times a legnagyobb természetességgel megjegyzi, mintha csak máshol nem is élhetne ártatlan ember, csak börtönben. Ebből a kevere­désből származott az a megálla­pítás, hogy “a börtönök a bű­nök Iskolái”. Miié ’ók hát ak­kor a börtönök? Az AFL-CIO egysege Január 4-ikére hívták egy­be az AFL-CIO egységbizott­ságot a washingtoni May­flower hotelbe, ahol folytat­ni fogják a két nagy szak- szervezeti munkásszövetség egybeolvasztására irányuló tárgyalásokat. A “fajvédők” iskolatrükkje Mississippi államban állami­törvénnyel akarják megszüntet- I ni a nyilvános iskolarendszert, I hogy a legfelső törvényszéknek az elkülönítés megtiltására vo- nátkozó döntését ilymódon ke­rüljék meg. MAGYAR SZÓ 130 East Kith Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal l Kérem indítsák meg a lapot az alanti uj előfizető címére. Csatolok 4 dollárt. Küldjék az uj olvasónak az ,1955-iki naptárunkat ingyen, nekem pedig a Gellért jubi­leumi albumot. Az uj előfizető neve:............................................................ Címe: ..................................................................................... ►- . ; Az on neve: .................................._........................................ Címe: ...............................................................................' A CIO jövedelme A CIO News legújabb szá­mában olvasható a munkás­szövetség évi mérlegkimuta­tása, amely szerint az elmúlt évben tagdíjból 4 millió 393 ezer dollár folyt be, 200 ezer dollárral kevesebb, mint ta­valy. Lengyel zsidók tiltakozása Az európai zsidók Párizs­ban folyó konferenciájára üzenetet küldtek lengyel zsi­dó vezetők és élesen elitélték Nyügat-Németország f elf egy - verezését. Azért küldtek üze­netet, mert nem kaptak fran­cia látogató vízumot. A kon­ferenciát a Nyugat-Németor- szág remilitárizálása elleni központi zsidó bizottság véd­nöksége alatt rendezték. HÉTVÉGI LEVÉL (Folytatás az első oldalról) Adva van tehát egy nagymultu sziget, amelynek lakos­sága nyelvileg, vallásilag és fajilag egynek vallja magát a görög néppel és magától értetődő módon egyesülni akar — a wilsoni és casablancai manifesztókban, valamint az Egye­sült Nemzetek alapokmányában oly ékesszólóan hangozta­tott “önrendelkezési elv” alapján — az anyaország népével. A cyprióták egyesülési mozgalmát — amelynek élén az egy­ház legfőbb dignítáriusai állanak — az angol kolóniális ha­talom a legnagyobb brutalitással igyekszik elfojtani. John Bull nem hajlandó feladni egy hüvelyknvi területet, amíg csak a körülmények erre nem kényszerítik — amint láttuk India esetében is. De mig Indiával kapcsolatban talán plau­zibilisnek látszott az az ellenvetés, hogy a hindu tömegek “nem eléggé érettek még az önkormányzatra” (azóta termé­szetesen a világ rájött, hogy ez csak üres kifogás és ráfogás volt, semmi egyéb!), Cyprus esetében valami más kifogást kell alkalmaznia, mert a civilizált és müveit görög népre, amelynek ősei már régen mintaszerű kormányforma alatt él­tek, amikor az angolok ősei még mindig nomád rablótörzsek­be verődve kószáltak fel és alá a ködös Albionban. mégsem lehet ráolvasni, hogy “éretlenek az önkormányzatra.” Először tehát azzal a híreszteléssel kürtölték tele a vi­lágot, hogy az egész cyprusi egyesülési mozgalom nem egyéb, mint kommunista agitáció szüleménye. De ezt a vi­lág nem hajlandó lenyelni, mert hiszen a cyprusi görög or­thodox egyházfejedelmekről és többszázezer követőikről kis­sé nehéz elhinni, hogy egy pártucat kommunista füttyszavá­ra táncolnának. . . Semmi kétség, a mozgalomban a cyprusi kommunisták is résztvesznek. mint ahogy minden ország vagy tartomány kommunistái minden jogos és igazságos népi megmozdulásból ki szokták venni a részüket; de még ha igaz is volna, hogy ők kezdték a mozgalmat, ma már az messze túlnőtt a kommunista “izgatás” méretein — a sze­gény cyprióta proletár a milliomossal együtt, a hivő görög orthodox a vallásilag közömbös vagy teljesen vallástalan göröggel egyetemben egyhangúlag követeli az anyaország­gal való egyesülést, vagy legalább is az Angliától való füg­getlenséget. A kommunista mesével való mellébeszélésnek nem lé­vén meg a kellő hatása, Anglia kénytelen volt kijönni a szín­nel: Kiebrudaltatván a Szuez-csatorna zónájából, az angol kormány a középkeleti katonai főhadiszállást áthelyezte Cyprus szigetére, amely ilyenformán rendkívül fontos stra­tégiai ponttá vált, amelyre a “szabad világnak” feltétlenül szüksége van. Hogy kivel szemben, azt ugyebár mondani sem kell? Hát természetesen a Szovjettel szemben... No már most mit tesz Washington — az a Washington, amely éjszakánként nem képes aludni a “vasfüggöny” mö­gött élő népek kegyetlen elnyomatása mián; az a Wash­ington, amely éjjel-nappal azon töri a fejét, miként szaba­díthatná ki ezeket a szerencsétlen népeket szörnyű rabbi­lincseikből, — mondom — mit tesz ez a Washington, amikor j az egyik “barát” — Görögország — a másik “baráttól” — Angliától — kéri a cyprusiak felszabadítását? Vélnéd, hogy Washington a legkisebb habozás és huzavona nélkül azonnal megkörnyékezi az angol kormányt és — hatalmas befolyá­sát felhasználva — jóindulatulag, de erélyesen figyelmezteti annak fejét, hogy jobb lesz Cyprust átengedni Görögország­nak, amely úgyis a mi engedelmes eszközünk a Szovjet elle­ni hidegháborúban és ugyancsak a mi ügyünket fogja szol­gálni, ha a hidegből forró háború találna kerekedni, no meg aztán ezzel a gesztussal még sokkal erősebben magunkhoz láncolhatjuk őt. . . ? Nem, a mi brifliáns külügyi kormány- férfiaink “hosszas és beható tanulmányozás és tanácskozá­sok után arra az elhatározásra jutottak, hogy Cyprus sor­sának a kérdésében az Egyesült Nemzetek minden további megfontolást ejtsen el.” Másszóval: Görögország abbeli ké­rését, hogy Cyprus népe önrendelkezési jogot kapjon, az Egyesült Nemzetek szervezete utasitsa el. A vak is láthatja, hogy ezzel az Amerikához nem méltó, ahti-demokratikus magatartásával a mi külügyi politikánk kétbalkezes irányítóinak ismét sikerült egy háromszoros bakot lőni: 1. Világosan tudtára adják a földkerekség min­den népének, hogy őket a ‘népek szabadsága és függetlensé­ge” a valóságban egyáltalán nem érdekli; sőt. amikor köny- nvüszerrel tehetnének valamit annak érdekében, akkor is ridegen elzárkóznak ettől a lépéstől, tehát a népek szabadsá­gáról való szajkózás nem egyéb, mint olcsó, üres, átlátszó képmutatás. 2. Nyilvánvalóvá teszik, hogy a status-quo fenntartása, vagyis a kolóniális-imperialista erők támoga­tása az ő szemükben sokkal fontosabb, mint akármilyen népnek a szabadsága, tehát szabadulni vágyó népek ne rin­gassák magukat abban az illúzióban, hogy számíthatnak a Jeffersonok, Lincolnok és Rooseveltek hajdanában oly őszin­tén rokonszenvező hazájára. 3. Ezzel a lépéssel sikerült tel­jesen eljátszani a görögöknek nehéz dollár-billiók árán meg­vásárolt ‘barátságát” az Egyesült Államok irányában — amint ezt az Athénban és más görög városokban nemrég le­zajlott Amerika-ellenes tüntetések tanúsítják. Hát ilyen kelekótya külügyi politikának a láttára mi csodálkoznivaló van azon, ha Washington egy szép napon arra ébred, hogy ez az ország teljesen társtalanul áll a nagyvilágban és még egy akkora kis jóbarátja sem maradt, mint Hüvelyk Matyi?! _4_

Next

/
Oldalképek
Tartalom