Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-12-30 / 52. szám
December 30, 1954. AMERIKAI MAGYAR SZÓ HASZNOS TUDNIVALÓK [ORVOSI TANÁCSADÓ Hogyan védekezzünk a meghűlés és influenza ellen? 1adomány — ^Jeclnika A hitírogénbomba hatása az időjárásra Amióta sikerült az ember és a majom mesterséges fertőzése náthások váladékának baktériummentessé tett szüredékével, azóta tudjuk, | hogy az “egyszerű kis meghűlés’ is lehet virusbetegség. A kis hőemelkedésekkel, enyhe levertséggel járó nátna i épp-ugy fertőz köhögés, tüsz- szentés, beszéd és kézfogás utján, mint a “nagy influenza’’ a tulajdonképpeni náthaláz. a sokkal komolyabb! “grippe.’ Minthogy a virusbetegsé-! gek gyógyításában még nem; értük el azt az eszményi fo- j kot, amely a baktériumok okozta fertőzések nagy részével szemben meglehetős biztonságot nyújt a kezelőorvosnak, lő törekvésünk a megelőzés legyen. Sajnos, ezt a laikus közönség túlságosan lebecsüli és a leggondosabb egészségügyi propaganda el- i lenére sem követi azokat az egyszerű, de hatásos rendszabályokat, amelyeket tudomány és tapasztalat helyesnek ismert fel. Hangversenytermekben, o p erá b a n. villamosban, autóbuszon rengeteg a szemérmetlenül, azaz zsebkendővédelem nélkül tüsszentők és köhögök száma ! Az ember szinte a középkorban érzi magát — áramvonalas, modern jármű ellenére, — amikor baktério- lógiáról és virustanról mit sem tudtak. A “nagy és kis influenza’ i közös terjedési módja a cseppinfekció, azaz a köhögéskor, a tüsszentéskor kiröppenő apró cseppek szétszórása tárgyakra és személyekre. Egyetlen kis csepp abból a kóros harmatból elég ahhoz, hogy a könnyelmű terjesztőnél súlyosabban betegedjünk meg és váljunk napokra vagy hetekre munkaképtelenekké ! Fel kell hogy háborodjunk azok lelki- ismeretlenségén és antiszociális viselkedésén, akik mindezzel nem törődve látogatnak bennünket náthásán,! influenzásán, ahelyett, hogy j otthon néhány napot teljes izoláltságban töltenének. Hogyan is keletkeznek ezek a náthák és hurutok? Maga a meghűlés nem elegendő ehhez, hanem kórokozó virus, azaz a bacilusoknál jóval parányibb és szervezetlenebb élőlények kellenek. Ezek csak alkalomra várnak, hogy a legyengülő, védtelenebb szerve zetet megtámadhassák. Legkedvezőbb alkalom a lehűlés, a megfázás. Ilyenkor őszi-téli időben, amikor a légkör párás, nyirkos, nedves, szinte azt mondhatjuk, hogy “náthás” maga a természet is, a meteorológiai viszonyok rendkívül kedveznek a vírusok terjedésének. Az influenza terjedése szempontjából nem a súlyos betegek veszélyesek — ezek ágynak esve elkülönülnek úgyis, — hanem a könnyebb járókelő, makacsul kitartók. Ezek a ‘szerencsés’ esetek szü lik a szerencsétleneket! Éppúgy fertőznek, mint a legsúlyosabbak és mégis mindenütt találkozol velük, mint a vírushordozókkal, vírusgazdákkal. Az eredmény: néhány napon belül csiklandoz a torkod, ‘belázasodsz” ^s fogadhatod “kórokozód” rész- vétiátogatását! Banális dolgok és mégis ismételgetni kell: száraz cipó száraz harisnya! Átnedvesedés esetében azonnal váltani! Meleg láb és meleg kéz! A kesztyű éppoly fontos, mint a cipő, mert a végtagok felől hülünk meg legkönnyebben. A pulóver, a sál, a bélelt kabát nem olyan lényegesek, mint a végtagok melegentar- tása. Azután: télen ne mossunk fejet a fodrásznál, mert ha meg is szárítják, áthevült fejjel kerülünk ki a szabadba. A haj adón főtt járás nem nyújt védelmet, mint azt -ennek a szektának tagjai hiszik. Tapasztalatom szerint ugyanannyian hűlnek meg közülük, mint a kalaposok kö zül. Külön feladat a gyermekek védelme. Egyes járványok esetében ők súlyosabban betegszenek meg. Náthás felnőttek kössenek védőkendőt orruk és szájuk elé, ha gyermekekkel érintkeznek. Barátnők pedig sokkal nyomosabb jelét adhatják egymás iránti szeretetüknek, ha elhagyják a fölösleges üdvözlő csókokat. Dr. Weninger Antal BETEGEINK: örömmel értesültünk, hogy Mrs. Szlobcda. S». Bend, Ind - olvasónk operációja sikeres volt és kívánjuk, hogy minél előbb visszanyerje teljes egészségét, a Biztos javulást kívánunk Hemm Jacob kédves floridai olvasónknak, aki most jött ki a kórházból, valamint kedves feleségének, aki még mindig a kórházban tartózkodik. Tamási József régi hü olvasónk a Pennsylvaniai állami szanatóriumban van. — Itt küldjük neki legjobb kívánságainkat az újév alkalmával. Visszakapták állásaikat DETROIT. — A Square D. Co. elleni sztrájkkal kapcsolatban elbocsátott 27 munkás közül döntőbirósági határozattal 25- öt visszahelyeztek állásaikba. — Többen hét hétre visszamenően megkapják béreiket is. Az egész 1954-es esztendő időjárás rendkivüliségek sorozatából állt. Nagy hőmérsékleti kilengések, az évszakok szeszélyes eltolódásai és kivételes arányú esőzések jellemezték. A légkör abnormális állapota nem helyi jelenség, hanem Földünk egész északi félgömbjére kiterjed. Ezért az egész emberiséget érintő, érdekfeszitő kérdés, vájjon mi okozta az idei év rendkívüli időjárását. Földi okok* vagy a világűrből jövő hatások? E kérések rendkívül érdekes feladat elé állítják a meteorológiai tudományt. Kutatnia kell olyan, az egész földkerekségre kiható, hatal- i más időjárásalakitó tényezői létezése után, amely most ■ ujonan avatkozott bele a lég-í kör normális életébe, s jelentékeny eltolódásokat idézett elő benne. A megoldást kétféle irányban lehet keresni. Vagy magán a Földön történt valami lényeges fizikai esemény, mégpedig olyan, amelynek elég nagy energiabősége volt ahhoz, hogy a légkörre ilyen méretű hatást-fejthessen ki. Vagy pedig a Földön kívül- j ről, a világtérből érkező összhatásokban (elsősorban a napsugárzás o r ő s s égében vagy szinképi összetételében) kellett bizonyos módosulásnak beköveteznie. Mind a két feltevés érdekes, de napjainkban főkép az első lehetőség bilincseli le képzeletünket. A Földön va lóban lejátszódtak a közelmúltban olyan fizikai események, amelyek a múltban sohasem fordultak még elő, s amelyek amellett energetikai szempontból is igen nagyszabásúak. Már a régebbi atombomba-robbanások is ilyen j események voltak, az idei év j első hónapjaiban pedig gyors j egymásutánban több hidrogénbomba is felrobbant, s ez j még sokkal nyagyobbarányu; fizikai események sorozatát 1 indította el. Atombombák és hidrogénbombák pillanatnyi hatása a légkörre A hidrógén-bomba robba-l násakor úgynevezett termo j nukleáris folyamat játszódik j le, vagyis olyan atom-robba- j nás, amelynek megindulásá-1 hoz az anyagnak rendkívüli nagyfokú fölmelegedése szükséges (millió Celsius-fokos hőmérsékletekre). Ilyen magas hőmérsékletű anyag sem a Földszinén, sem a Föld belsejében sohasem fordult még elő midaddig, amig az első régi tipusu atombomba föl nem robbant.. A világtérben azonban, a csillagok belsejében, természetes kör ülmények közt is fennáll ilyen magas hőmérséklet. Az atombomba, és kivált a hidrogén bomba tehát már egyedül hőmérsékleti szempontból is olyan jelenséget létesít a Földön, amilyen eddig nem léphetett föl: a Nap belsejében és a csillagok belsejében otthonos jelenségeket honosít meg a Földön. A bomba mindenekelőtt többmillii fokos gáztömeget lövell fel a légkör magas szintjeibe. Ez a meleg gázoszlop fokozatos hőveszteségek mellett behatol a légkör íelső tartományaiba, elő szőr a sztratoszférába, majd a fölötte következő, úgynevezett mezoszférába. sőt valószínűleg a 100 kilométer költi li magasságban kezdődő meleg légköri övezetbe, az ionoszférába is. A nagy sebességgel száz kilométeres magasságba emelkedő igen meleg gázoszlop ismét olyan jelenség, amely a Napon gyakran lép fel, de a Föld légkörében eddig soha nem fordult elő. A nagy hőhatás azonban nem a legfontosabb légköri következménye a hidrogénbomba robbanásának. Az előálló meleg gáztömeg meny- nyisége ugyanis igen kicsiny a légkör óriási légtömegeihez képest. A milliófokos gázok a légkör felső rétegei be emelkedve gyorsan veszítik el magas hőmérsékletüket. Hasonlóképpen csak kis távolságban és rövid ideig hatnak a termonukláris robbanás folyamán keletkező erőteljes elktromagneses sugárzások (látható lény, ibolyántúli sugárzás, gammasugárzás), valamint a kilövelt kor puszkuláris sugárzások, neutronok). Noha a közelben tartózkodó élőlények szempontjából ezek a rövid ideig fennálló sugárzások jelentik a legsúlyosabb veszedelmet, a légkör jelenségeit ezek közvetlenül alig befolyásolják. Megvan azonban az a közvetett hatásuk, hogy a lékkör gázai-ból rádióaktiv izotópokat létesítenek, ez pedig már — mint később látni fogjuk — további hatások láncolatát indíthatja meg. Az ionizációs hatás szétterjed a légkör távoli részeibe is A feltaszitott légoszlopban erősen radioaktiv atomok találhatók. Ezek a rádióaktiv atomok a robanási oszlopból kijutva, az egész légkörben elszélednek, és szétbomlásuk közben folyton uj és uj villamos töltéseket juttatnak a levegőbe: jelentékeny ionizáló hatást fejtenek ki a légkörben. Mär az atombomba-robbantások előtti időben is tudták a meteorológusok, hogy a légkör felsőbb rétegeiben sokkal erősebb és sokkal szabályosabb légmozgások men* nek végbe, mint idelent a földszin közelében fekvő legalsó, néhány kilométer vasta- ságu levegőtömegben. A mérsékelt éghajlati öv felett már a légkör legalsó tartományának, a troposzférának a felső felében (kereken 6 és 12 kilométer magasság között) egy hatalmas áramlási gyűrű veszi körül az egész Földet, s ebben a levegő kisebb nagyobb eltérésekkel nyugat-keleti irányban körbe- áramlik a Föld körül. A sztratoszféra egész vastagságában is uralkodó a Fi ndet megkerülő nyugati szél. Fontos tulajdonsága ennek a nyugat keleti hőáramlásnak, amely a Földet a mérsékelt égöv közepes magasságú légrétegeiben megkerüli az, hogy nem egészen egyenletesen megy végbe, hanem a levegő felváltva észak és dél felé kihajló pályákon, közelítőleg hullámvonalban halad. I Ez a kígyózó mozgás arra vezet, hogy a köráram levegőjébe bekerülő idegen szeny- nyező anyagok nemcsak kelet felé nyomulnak fokozatosan elő, hanem valamivel lassabban észak és dél felé is elszé- , lednek, és bizonyos idő múlva az Északi Félgömb légterének j bármelyik részébe elvándoroi- ihatnak. Az atombombák erős ioni- j záló hatást kifejtő gáztömegei azonnal belejutnak a légkörnek ebbe a nyugat-keleti köráramlásába, és fokozato- ! san elszélednek az egész Föld felett. A rendelkezésre álló 1 mérési adatok szerint két- három hét szükséges ahhoz, hogy a légmozgások a robbanás helyétől távolabb eső vidékeken is előidézhessék a légköri ionizáció kimutatható megnövekedését. Ennyi idő elteltével azonban az egész légkör villamos állapota bizonyos fokú átalakuláson megy át. Megállapíthatjuk ezek után, hogy a hidrogén bomba oh an mértékű és olyan kiterjedésű változásokat idéz elő a légkör fizikai állapotában, kivált az ionizációs állapotban, a- melyhez foghatót eddig semmiféle más emberi cselekmény nem tudott létrehozni. Éppen ezért nem lehet eleve elutasítani azt a gondolatot, hogy a hidrogén-bomba robbanása bizonyos időjárási események forrása lehet, p Aidául egy zivatart vagy felhőszakadást idézhet elő. Sőt még az sem elképzelehetetle. , hogy a robbanás helyétől távoleső éghajlati területeken néhány napos késéssel következzék be a hidrogén-bomba robbanásának egy utólagos időjárási hatása. Aujeszky .> HOGYHA IGAZ, ROSSZ W'. I jó, megírja a magyar azo!
