Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-07-15 / 27. szám
•> AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 15, 1954 KÜLPOLITIKAI SZEMLE^ ======0 Riport Caracas, Venezuelából Ahogy délamerikahk látják a guatemalai eseményeket Akármi lesz a guatemalai fejlemények vége, egy biztos: uj fejezetet nyit a nyugati kontinens országainak egymáshoz való viszonyában. Amikor a guatemalai invázió hire elterjedt Délameriká- ban, a nép első válasza széleskörű és spontán tüntetés volt — Amerika ellen! Nemcsak egy országban, mindegyikben. Nemcsak a demokratikusnak nevezhetőkben, hanem a szélső joboldaü diktatúrákban is. Csilében ép úgy mint Panamában, Kubában ép úgy mint Uruguayban, Venezuelában ép úgy mint Bolíviában vagy Argentínában. Argentínában például a fő ellenzéki párt hivatalosan ro- konszenvét fejezte ki Guatemala kormányának, mig a kormányzó párt, a peronisták javaslatot' fogadtak el egy kontinentális konferencia ösz- szehivására Guatemala békéjének biztosítására. De a legérdekesebb az, a- hogy az egyszerű emberek válaszoltak a fejleményekre. Itt Venezuelában például, amelynek közgazdaságára kétségkívül előnyösen hat az amerikai tőke behozatala, nem lehet egyetlen újságcikket olvasni, amely a guatema- ,lai kormány (Arbenz) ellen volna. Szerte a városban mindenütt lehet ilyen jeleket látni : “Viva Guatemala — Mue- ra la United Fruit” (Éljen Guatemala, halál a United Fruit Companyra!) Az itteni Sears Roebuck üzletben, amely a legnagyobb a városban, a közönség egyszerre megszűnt amerikai cikkeket vásárolni. Csakis Déla- merikában készített árukat vesznek. Pedig ebben az üzletben a tehetősebb caraca- siak vásárolnak. Minden ujj vádlón fordul az Egyesült Államok felé. Mindenki arról beszél, hogy Amerika ismét a kezébe veté te a “nagy bot”-ot (Ezt ré- gente Theodore Roosevelt és Coolidge idejében mondták a délamerikaiak, amidőn, az akkori amerikai kormányok ma- rinereket küldtek Középame- rikába az amerikai üzletemberek érdekeinek védelmére— Szerk.) Itt mindenki tudja, hogy Delamerika csak nyüzsög megvásárolható zsoldosoktól, kalandoroktól, akkikel köny- nyii “puccsot” csinálni bármely országban. Ami azt illeti, alig van olyan hónap, amelyben valamely délamerikai országban nem volna egy katonai puccs. De ami Guatemalában történt az más volt. Itt nem arról van szó, hogy két katonai vagy politikai frakció veszekedett egymással, és az egyik kitúrta a másikat. Itt egy olyan demokratikus kormányzat erőszakos megdöntésről, külföldről finanszírozott aggresszió utján való megdöntéséről volt szó, amely egész Dél és Középameriká- ban a legmagasabb fokú demokráciát honosított meg egy évszázadokon át elnyomott, sötétségben, tudatlanságban, elképzelhetetlen nyomorban tartott nép számára, földet, iskolát, szakszervezeteket adva nekik. A guatemalai események aligha fogják növelni az Egyesült Államok amúgy is csökkenő tekintélyét Délamerikai népek között. Jellemző, hogy maga a mexikói érsek is kijelentette, hogy a guatemalai ellenforradalom igazi mozgatója nem a “kommunizmus elleni küzdelem” volt. Azt csak végérnek használták azok az agrárérdekeltségek, amelyek a United Fruit Companyval együtt nem tűrték, hogy a guatemalai paraszt ezentúl embernek számítson. Azok számára, akik, mint mi, Délamerika diktatúrák alatt tespedő országaiban a demokráciáért küzdöttünk a guatemalai viszály döbbenetesen hat. Annál is inkább, mert mi mindig úgy tekintettünk az Egyesült Államokra, mint követendő példára. Néha el is értünk valamit, de nem tartott sokáig. Most már minden gondolkozó ember sajnálattal állapítja meg, hogy az amerikai külügyminisztérium a “demokráciát” antidemokratikus kormányok segítségével készül megvalósítani. F. L. Caracas, Venezuela. Nincs menekvés Herbert R. O’Brien, a civil védelmi szervezet newyorki igazgatója jelenti, hogy- hid- rogénbombatámadás ellen sincs más védelmi berendezésünk, mint ami van atombombák ellen. Előzetes mnekülés- re nem volna mód, mert a városból eligyekvő autók tömege teljesen eltorlászolná az utakat, énnekfolytán védhe- tetlen pánik törne ki. — Mindenre gondolnak, csak arra nem, hogy a béke a legbiztosabb védelem atom és pánik ellen. Subscription rate in New York, N. Y„ U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.C0 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. * S4 130 E. 16th St., New York 3, N. Y — AL 4-038" As eladott anyácska “Espana vendida toda, de rio a rio, de monte a monte de mar a mar!” — Spanyolország, eladtak téged, folyótó; folyóig, hegytől hegyig, tengertől tengerig! — kiáltott fel röviddel halála előtt. 1939-ben Antonia Machado, a nagy spanyol költő, akinél még sikerült elmenekülnie Franco kopói elől. Franco pedig, aki eladta Spanyolországot a néme.t fasisztáknak, í spanyol hazafiak vérébe mártott tollal irta meg hires levelét: Querido Führer! — drága führerem! köszönöm neked az 500 millió márkát, í német repülőgépeket, a spa nyol szabadság megfojtásának eszközeit... Ennek tizenöt éve. Franco leveleiben a “Querido Führer”-t ma már a “Querido Dulles” váltja fel s ezért a 290 millió dollárért mond hálát, amelyért az uj amerikai szövetséges jogoi nyert, hogy háborús támaszponttá változtassa egész Spanyolországot, folyótól folyóig, hegytől hegyig, tengertő: tengerig. Franco azonban régi barátaitól sem feledkezik meg, ő volt az, aki a háború utáni években menedékjogot nyújtott Otto Skorzenynek, az emberbőrbe bujt SS-banditá- nak és sokeze'r társának. Nem feledkezik meg régi fegyvertársairól Munoz Grande hadiigyminisztter, a hírhedt “Kék légió” volt parancsnoka sem. Franco megbízottai egyre sűrűbben bukkannak fel Bonnban, egyre szorosabbra fonódnak a kapcsolatok és egyes nyugateurópai lapok ma már minden köntörfalazás nélkül “Madrid—Bonn tengelyről” írnak. Tizenöt év telt el a Madrid- Berlin tengelytől a Madrid- Bonn tengelyig. Tizenöt év sokat jelenthet egy nemzet életében, sok örömöt és sok szenvedést hozhat. Franco e tizenöt év alatt megpróbálta, hogy Cervantes hazáját, Goya hazáját, Federico Garcia Lorca hazáját — a történelem kerekét visszaforgatva — az inkvizíció és a börtönök hazájává változtassa. Franco e tizenöt év alatt megpróbálta, hogy olyan ágyutölteléket neveljen az ifjúságból, amely a “la muerte es un acto de ser- vicio” — a halál szolgálati tett! — jelszó szellemében kész a mindenkori gazda érdekében mészárszékre menetelni. Franco végül tizenöt év alatt megpróbálta, hogy ötvenezer nagybirtokos kezére juttassa az összes megművelhető föld több mint 50 százalékát és a hivatalosan megállapított létminimum ötven százaléka alá szorítsa a dolgozók bérét. Tizenöt évvel ezelőtt har- sant fel utoljára a szabadságát védő népnek, Madrid hős védőinek, a guadalajarai és ebroi harcosoknak ajkairól a hires jelszó: “Jobb állva meghalni, mint térdenállva élni!” Erről a jelszóról, a szabad spanyol nép jelszaváról azonban nem feledkezett meg a szán Barcelona városa felett, amikor a nép hatalmas sztrájkjaitól és tüntetéseitől í rabláncravert spanyol nép. Ez a jelszó ragyogott 1951 tavaszán Barcelona városa fe- ett, amikor a nép hatalmas sztrájkjaitól és tüntetéseitől megrendült az egész franco- ista rendszer. Ez a jelszó ragyogja be a óarcelonai munkások ifjú hősének, Lopez Raimundonak és ok-sokezer társának celláját. 3z a jelszó hatja át nzt a negrázó levelet, amelyet az '>canai börtönben sínylődő harminckét spanyol békehar- :csnak sikerült eljuttatniok a 3éke Világtanácshoz. A há- loruellenes röplapok terjesztésével vádolt harminckét hantit a spanyol inkvizíció mestérének Torquemadának >rdögi módszereihez híven kínozzák, a megkötözött férjek szemeláttára verik félholtra i feleségeket és gyermekeket. A harminckét hazafi ezekkel a szavakkal zárja levelét: “A francoista börtön mélyéből üdvözöljük mindazokat, akik a végső győzelembe vetett hittel harcolnak, hogy megmentsék a világot egy háború borzalmaitól. Le a háborúval,1 áljen a béke!” Fracónak époly kevéssé sikerült kiirtani a nép szivéből a szabadság jelszavait, mint amennyire nem sikerült az “A halál szolgálati tett” jelszó szellemében torzlelkíi uj nemzedéket kitenyésztenie. Amikor Francóék nemrégen gondosan előkészitett soviniszta ifjúsági tüntetést szerveztek Madridban, a “Gibraltár a miénk”! jelszót adták ki a tüntetőknek. A tüntetés azonban nemsokára visszájára fordult: az egyetemi hallgatók nem Gibraltárról kiáltoztak, hanem az amerikai megszállók távozását követelték követelték több hétpróbás fasiszta — Rafael Hierro rendőrfőnök, Bias Perez belügyminiszter, Fernandez Cuesta falangistá vezető és Arias Salgado, tájékoztatási miniszter — azonnali lemondását. A tüntetést végül maguk a tüntetés szervezeői voltak kénytelenek rendőrök és katonák segítségével feloszlatni ! Ezek a példák első tavaszi hajtásai annak az uj nemzeti ellenáll ási mozgalomnak, amely Spanyolország élete s jövője megmentése érdekében bontakozott ki. A spanyol nép, a bilincsbe vert óriás felemelkedik, hogy tulajdon testével védje meg a szépséges Madridot, Sevillát, Bercelonát, az Ebro zöldelő partjait, a sik Estremadurát, a viharvert Galíciát az uj Madrid — Wall Street tengely borzalmaitól. A spanyol nép nem akarja, hogy szülőföldje,, az édesanya, a “ftiami- ta mia” atomháború támaszpontjává váljék. Ezt az “anyácskát”, a mamita mia-t, védelmezték három éven át vérrel és vassal, a roppant túlerővel szemben, erről az anyácskáról énekeltek a hires lövészárokdalt az Ebro gránátokszaggatta partján.1 A dal arról a négy tábornokról (los cuatros generales) szólt, aki kmeg akarták ölni az anyácskát, árulást forralva akarták megfojtani a'szabadságot. A négy tábornoknak és követőinek nem sikerült megölniük az anyácskát, aki ott él minden hazaszerető spanyol szivében. Spanyol földön újra zümmögik a dalt a mamita mia-ról és a négy tábornokról. A spanyol nép ma már beleérti mindazokat, akik hazájukat romhalmazzá, temetővé akarják változtatni, akik folyótól folyóig, hegytől hegyig, tengertől tengerig eladták Spanyolországot. Változások a magyar kormányban Budapest, julius 7. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gerő Ernőt, a miniszter- tanács első elnökhelyettesét — egyéb fontos megbízatása miatt — belügyminiszteri tiszte alól felmentette és Piros Lászlót belügyminiszterré választotta meg. Tisza Józsefet — másirá- nyu megbízatása miatt — begyűjtési miniszteri tiszte alól felmentette, s egyben Szobek Andrást — rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti tiszte alól felmentve — begyűjtési miniszterré választotta meg. Bognár Józsefet bel- és külkereskedelmi miniszteri tiszte alól felmentette és' bel- i kereskedelmi miniszterré, Háy Lászlót pedig külkereskedelmi miniszterré választotta meg. Dr. Weil uj kinevezése A magyar minisztertanács dr. Weil Emil tanszékvezető docenst a volt washingtoni magyar követet, a budapesti Orvostudományi Egyetem egészségügyi szervezési tanszékére egyetemi tanárrá kinevezte. Uj szovjet csatorna Ukrajnában Moszkvából jelenti a N. Y. Times, hogy Ukrajnában egy 80 mérföld hosszúságú újabb csatorna építését kezdték meg, amely a Donbas (a Don-meden- ce) vízellátását meg fogja kétszerezni, sőt háromszorozni. Ezi is olyan hir, amelyhez nem kell kommentár. Hid a Jangce fölött Nyolc mérföld hosszú vasúti hid építését kezdték meg a Jangce folyó fölött Kínában. A hid a jelenlegi ötéves terv végére készül el. Legnagyobb ive 3760 láb hosszú lesz, ami hosszabb, mint a newyorki George Washington hid hosz- sza. Ennél csak a san francis- kói Golden Gate hid nagyobb. A hid magassága megfelel egy 20 emeletes felhőkarcoló magasságának úgy, hogy oceánjáró gőzösök is átmehetnek alatta. A hidat szovjet mérnökök közremüködésé- vél építik. AMERIKAI
