Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-11-04 / 43. szám

Nagy demokrata előretörés a kongresszusban lAGYMOlSZAG CSEHSZl WÁKIA 4:1 A demokraták kerültek túlsúlyba a képvise- löházban és a kormányzói tisztségekben. — Lapzártakor még nem dóit el a szenátusi választások kimenetele Az amerikai nép félre nem érthető módon fejezve ki nagy elégedetlenségét az Eisenhower-republikánus kor­mányzattal, többségbe juttatta a demokrata pártot a kép- viselöházban, megerősítette annak pozícióját a szenátusban s ugyanakkor elvett vagy egy tucatnyi kormányzói állást a republikánusoktól. E sorok írásakor úgy néz ki, hogy a demokrata párt­nak 20—30-ig terjedő szavazattöbbsége lesz a képviselőház­ban. A választások eredményének megértéséhez szem előtt kell tartanunk, hogy a képviselők választásánál az amerikai nép a republikánus többségű EGÉSZ képviselőház fölött mondott ítéletet, mig a szenátus tagságának csak EGY.- HARMADA vett részt a választásokon. A szenátus tagjait tudvalevőleg hat évre választják és minden második eszten­dőben egy-egy harmadát választják újra. A szenátus két­harmada fölött tehát nem ítélkezhetett a nép. A választási eredmények lapzártakor: Zsákutcában a hidegháború A HIDEGHÁBORÚ TÖRTÉNETE Az angol dokkmunkások győzelme Huszönnyolcnápi sztrájk' után megkapták az angol dokkmunkások követeimé- j nyeiket: az "önkéntes tulórá-' zást s az azért járó másfél­szeres bért. A sztrájk volta­képpen azért húzódott el oly sokáig, mert _a hajózási tár­saságok és reakciós szakszer­vezeti vezetők összejátszot­tak ellene. Deakin, az angol szakszervezeti kongresszus és ‘szabad’ szakszervezetek nem­zetközi szövetségének volt el­nöke, felszólította a szállító munkások szakszervezetének tagjait, hogy ne támogassák a dokkmunkások sztrájkját,, ezek azonban nem hallgattak! rá s azzal, hogy közülük 30 ezren lecsatlakoztak a j sztrájkhoz, meg is teremtet­ték a dokkmunkások szolida­ritását. v Barkley a Brownell- Butler■‘törvény ellen LOUISVILLE, Ky. —A Brow- nell-Burtler-törvény súlyos ve­szélyt jelent a szakszervezetek- í re nézve, mondotta Alben W. ! Barkley, U. S. volt alelnöke, de- | mokrata szenátorjelölt, a UE- ! villanyipari munkások 236-F he­lyi szakszervezete hat képviselő­jéből álló küldöttségének. Egy háromnegyedórás interjú során a Brownell-Butler-törvény el­ítélése mellett Barkley kijelen- tette azt is, hogy minden lehe­tőt meg fog tenni a TVH-tör- vény eltörléséért, a felemelt munkanélküli segélyért s han­goztatta, hogy az összes orszá­gokkal folytatott kereskedelmi forgalom hive. Az Egyesült Nemzetekben most tárgyalják Magyarország és több más állam tagként való felvételét. Holló Jenő a Magyar Szó munkatársa or­vosi kezelésre ismét a newyorki Beth Israel kór-házban van. — Azon olvasóink számára, akik minél előbbi felgyógyulását kí­vánó üdvözleteket óhajtanak küldeni neki, itt közöljük a tel­jes címét: Eugene Holló, Room 749, Beth Israel Hospital, Se­cond Avenue & 16th Street., New York. N. Y. A Magyar Szó egész személy- .zete ezúton fejezi ki ismételt jókívánságát Holló Jenő mun­kástárs mielőbbi teljes felgyó­gyulásáért. vezető igényeiből való kiábrán­dulás, mert hiszen ez a yilágve- zetés, amelyből senki sem kért, a valóságban nemlétező féltévé- j seken épült és elérhetetlen célo- j kát tűzött ki maga elé. Mindez] természetesen csak egy nagy részletkérdése a világpolitiká­nak és ha meg akarjuk érteni, az angolszász külpolitika ha­nyatló jellegét és a párisi meg­állapodások csalóka értelmét, rövid, de ^pontos összefoglalás­ban végig kell tekintenünk a hidegháború egész történetén. CHURCHILL Csak az összefüggésekbe bele­ágyazva lehetséges felmérni e politikai tények valódi jelen­tőségét. Fultonnál kezdődött A hidegháborút voltaképpen Sir Winston Churchill in­dította el 1946 március 4rén Fulton, Missouriban, amikor kiadta a jelszót, hogy mozgósítani és egyesíteni kell ftz Egyesült Államok, az angol birodalom és Nyugat-Európa katonai erejét, hogy “kordába szorítsák” a kommunizmust, amelyet szovjet terjeszkedésnek és agressziónak minősített. “Célunk — mondotta — nem valami ingatág, kétes hatalmi egyensúly, hanem a mi hatalmunk mindent lebiró biztosí­tása.” A kommunizmus kordábantartáfeára irányuló angol- amerikai módszer alapjait már a második világháború fo­lyamán kezdték lerakni. Ez a módszer pedig annak az angol és francia, kommunista ellenes intervencióju és fasisztaszel- lemü'megbékéltető politikának volt egyenesvpnalu folytatá­sa, amelyet annakidején az orosz és az európai forradalmak ellen folytattak az első világháború alatt és után. Úgy ad­ták be a nagyközönségnek, mint védelmi politikát, ame­lyet a szükségesség ir elő. A valóságban azonban mindig fé­lelem és gyűlölet volt az alapja, célja pedig a békés együtt­élés gondolatának megtagadása és a szocialista rendszerek elpusztítása volt, amikor is minden rendszert szocialistá­nak vagy kommunistának minősítettek, ha az szembefordult a gyarmati vagy társadalmi renddel. Ez a módszer bűnösen összejátszott Hitter ujrafelfegyverkezésével avégből, hogy Németországot használják fel bástya gyanánt a kommuniz­mus ellen. Amikor azonban megkezdődött e magatartás kö­vetkeztében a második világháború, ezt a módszert fel kel­lett függeszteni, mert *a nyugati hatalmak toryjai, bár na­gyon is szivük óhajtása ellenére, a Szovjetunióba, mint ka­tonai szövetségesbe kellett, hogy helyezzék bizalmukat. ­És folytatódott Ezt a módszert aztán Churchill miniszterelnök újra el­kezdte alkalmazni Görögország és Olaszország ellen 1943-ban és 1944-ben az ellenállási mozgalmak és politikai szövetsége­seik ellen. 1945 után pedig Ernest Bevin angol külügyminisz­tert hivatali munkatársai a hidegháború kerti ösvényére te­relték. A fultoni beszéd lett aztán a “kordábantartás” politi­kájának teljes gőzzel elindított, “globális” (az egész föld­golyóra szóló) meghirdetése. Nem ok nélkül követelte magá­nak később Churchill, hogy az angol Labor párt- "és az Egye­sült Államok külpolitikájának atyjául őt tekintsék. A háború után négy-éven át vezette Churchill a két kö- (Folytatás a 6-ik oldalon New York állam Kormányzónak megválasztva: AVERELL HARRIMAN (demokrata) 2 millió 546,000 szavazattal, Irving Ives (rep.) ellenében, aki 2 millió 535,000 szavazatot kapott. Az állami főügyészséget JAVÍTS (rep.) nyerte az ifj. Roosevelttel (demokrata) szemben. E sorok írásakor úgy néz ki, hőgy az American Labor Party nem volt képes elég szavazatot nyerni a szavazócédu­lán maradáshoz. 50,000 helyett csak 45,000-et kaptak. Eliza­beth Gurley Flynn, a Smith-féle gondolatellenőrzési törvény egyik áldozata, a bronxi kerületben 1,396 szavazatot kapott mint kongresszusi képviselőjelölt a kerület több mint 100 ezer szavazatából. A kormányzójdőltekre leadott szavazatok különbsége oly csekély, hogy Dewey elrendelte az összes szavazógépek zár alá helyezését a szavazatok átszámlálásáig. CONNECTICUT ÁLLAMBAN kormányzónak a demo­krata Ribicoíf-ot választották meg 3,000.es többséggel a re­publikánus Lodge-al szemben. A demokrata képviselőjelöl­teknek azonban ebben az államban nem sikerült a republi­kánusokat kiszorítani. A reakciós Sadlak maradt congress- man-at-large. NEW JERSEYBEN lapzártakor eldöntetlen a küzdelem a republikánus Case és a demokrata Howell között. Az itte­ni választás érdekessége az, hogy Case visszautasította a mccarthysták támogatását, akik elkeseredetten harcoltak el­lene és még nővére ellen is vörösfaló rágalmakat terjesztet­tek. PENNSYLVANIA. Kormányzónak megválasztva George M. Leader, demokrata, a republikánus Lloyd H. Wood-al szemben. OHIO. Ohio népe Ötödszörre is megválasztotta a demo­krata Lausche-t kormányzónak. A szenátusi tisztség nyer­tesét lapzártakor még nem lehetett megállapítani a demo­krata Burke és a republikánus Bender között. MICHIGAN kormányzójának ismét a népszerű Wil­liams (dem.) választották meg. A szenátusi harc kimenetele a munkásság által támogatott McNamara győzött a reakciós republikánus Fergusonnal szemben. ILLINOIS. Szenátornak a demokrata Douglast válasz­tották újra a mccarthysta Meek ellenében. CAL1FORNIÁBAN úgy a kormányzóságot, mint a sze- ííátusi állást republikánusok nyerték meg. A liberális Con- don-nak és James Rooseveltnek (demokraták) esélyei van­nak a kongresszusi képviselői állásra. KENTUCK\r-ban a népszerű volt alelnök, a 77 éves demokrata Barkley nyerte meg a szenátusi választást az Eisenhower által erőteljesen támogatott Cooper-rel szemben. A H-bombakisérletek megszüntetéséért CHICAGO. — Dr. David R. Inglis, az itteni Argonne Na­tional Laboratories fizikusa, a “Bulletin of the Atomic Scient­ists” folyóratban megjelent cik­kében, nyomatékosan sürgeti, hogy egy nemzetközi egyez­ménnyel vessenek véget a hidro- génbombás kísérleteknek. A lap egy másik cikkében dr. James R. Arnold, a chicagói egyetem nuk­leáris tanulmányi intézetének helyettes professzora, pedig fel­kéri az Egyesült Államokat, hogy saját kontinentális hatá­rain beiül végezze a kísérleteket a hitírogénbombával. A munkanélküliek száma nö N. J.-ben TRENTON. — A munkanélkü­liségi hivatal jelenti, hogy New Jerseyben a múlt héten több. mint 1,000-el emelkedett a mun­kanélküliek száma. A jelentés szerint az október 24-iki hétvé­gen 76,614-en folyamodtak mun- Ikanélküli segélyért, vagyis több mint 1,000-el többen, mint az október 16-án végződő héten. WALTER KÉP VISE! ö. aki a képviselőhöz Amoslka- ellenes bizottságának új elnöke lesz a demokrata győzelem kö­vetkeztében, bejelentette, hogy javasolni fogja az Amerika-ehe- nes Bizottság feloszlatását. Vol. III. No. 43. Thursday, November 4, 1954 New York, N. Y. — Egyes szám ara 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Pec, 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March, 2, 187» AMERIKAI Az eldöntetlen koreai háború, a-mépmozgalommal szem­ében szenvedett vereség Indokínában, az európai védelmi kö­zösség tervének, az EDC-nek megbuktatása a legutóbbi pá­risi megállapodások megkötése előtt Nyugat-Németország felfegyverzésének ügyében — az angol-amerikai külpoliti­ka erőfeszítései kudarcának tünetei voltak. Európa és Ázsia tőkés országaiban egyre jobban terjedt a Wall Street világ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom