Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-10-28 / 42. szám
-Ifi. AMERIKAI MAGYAR ÖZó October 28, 1954 lz atomenergia ipari használata Mialatt egyes tudósok egyre hatalmasabb és pusztitóbb atom- éshidrogén bombák feltalálásán kisérléteznek, sokkal több tudós és mérnök azon fáradozik az Egyesült Államokban, hogy az atomok robbanásában rejlő energiát rnegzabolázza és az emberiség javának előmozdítására használja fel. Amerikában majdnem egy 'évtizede dolgoznak azon, hogy az atomok erejét villa-* mos energia termelésére fordítsák. Négyféle atomkemencét is alkalmaz az Egyesült Államok Atomenergia Bizottsága, villamos áram kísérleti előteremtésére. Már a múlt évben nyilvánosságra hozták, hogy hatalmas vilamos energiát termelő atomüzem felépítésével foglalkoznak. Ettől az első teleptől 60,000 kilowatt menyiségü villamos erőt remélnek kapni, ami egy 100, ezer lakosú város teljes szükségletét fedezi. A legnagyobb nehézség, a- mit a kísérletezőknek át kell hidalniok, a magas költség, amellyel a villamoságnak az atomenergiából való előállítása jár. Amig ezen nem tudnak segíteni, az uj előálitott villamosság nem versenyezhet még a szénnel, ásványolajjal vagy vizierővel előállítottal. Az idén márciusban azonban olyan atomkemencét találtak fel, amely az áram termelésének olcsóbbitását lehetővé teszi. Ez a kemence azt az óriási hőséget, amelyet az atomrobbanás előidéz, olyan gazdaságosan használja ki, hogy remény van arra, hogy amikor az uj eljárás az uj módon rendszeres használatba jön, villamos energiát sokkal jutányosában fogunk termelni, mint azelőtt. Olyan vidékek, amelyek a szenet, ásványolajat, vizierőt nélkülözik, különösen áldani. fogják az uj találmányt. Az a merikai haditengerészet “Nautilus” nevű tengeralattjárója a gyakorlatban mutatja be az atomenergiának villamosságra való alkalmazását. Mig magának az atomenergiának ipari célokra való fel- használása még csak kísérleti stádiumban van, a melléktermékek békés célokra való fel- használása már szélesebb körben történik meg. A melléktermékek neve angolul: radio-active-isotopes. Vegyi elemek ezek. mint a vas, kén, arany kobalt, higany, stb., amelyek az atomkemencékben rádióaktivitást nyertek Az eljárás következtében, ezek az anyagok — bár eredeti tulajdonságaikat megtartják — rádium sugarakat bocsátanak ki, amelyek az, állati vagy emberi testre is hatnak és az atomerőt mérő eszközöket (az u. n. Geiger számlálókat) működésbe hoz-j zák. Az orvosi tudomány terén a rádió izotopok szerepe az* hogy a beteségek csiráinak, vagy az orvosságok haté-< konyságának útját elárulják az emberi vagy állati testben. Eizonyosfajta rákbetegségek MIT TUDUNK A MARS BOLYGÓRÓL? Aki figyelmesen szokta nézegetni a csillagos égboltot, bizonyára észrevette már, hogy este, déli irányban egy fé- íyes égitest ragyog, mely nem lehet “álló” csillag, mivel he- yét szemmelláthatóan változtatja a csillagok között. Fénye i csillagokéhoz képest igen nyugodt, nem mutatja az egyéb- cént szokásos pislogást, jóllehet elég alacsonyan tartózko- lik az égen. Ez a két körülmény arra utal, hogy az a Nyi- as (Sagittarius) csillagképben vándorló égitest Naprendsze- ünk egyik bolygója. Vöröses színéről rögtön meg lehet álla- ütani, hogy ez a Mars, a Világmindenségben egyik legköze- ebbi szomszédunk. Talán az is feltűnt a gyakorlottabb megfigyelőknek, iogy már régen látszott a Mars olyan fényesnek, mint most i nyári hónapokban. Ennek az az oka, hogy julius 2-án olyan .özei került a Földhöz, mint ritkán máskor. Távolsága 64 nillió km-re csökkent és ennek megfelelően látszólagos át- nérője 21.9"-re növekedett, ami e bolygó megfigyelésére gén kedvező lehetőséget jelent. Fényessége több héten át neghaladta a legfényesebb csillagok fényességét is, és még nindig a Hold és a Vénusz után következik fényesség dolgá- ian a csillagos égen. Érthető tehát, hogy számos csillagvizsgáló intézetben foglalkoztak a Mars különböző módon törtélő megfigyelésével: igy remélhetjük, hogy szomszéd bolygónkra vonatkozó ismereteink hamarosan gyarapodni foglak. A Mars vöröses fényében, jelentős fényességváltozásá- ian és gyors járásában régen sokan a háború és egyáltalán mindenféle pusztítás szimbólumát látták; ezért kapta már az ikorban a rómaiak hadistenének nevét. A múlt század nyolc- anas évei óta azonban főleg mint ez a bolygó izgatta az mberek fantáziáját, amelyben a földihez hasonló élet ki- dakulása lehetséges, vagy talán már ki is alakult. A Mars a Föld pályáján kívül kering a Nap körül és gy az u. n. külső bolygók csoportjához tartozik. Pályája nem jontosan köralaku, hanem egy kislopultságu ellipszis. Ilymó- lon a Naptól való távolsága nem állandó, hanem egy legki- ;ebb (207 millió km) és egy legnagyobb (249 millió km) irték között ingadozik; megjegyezhetjük, hogy ez a körül- nény lényeges segítséget nyújtott Keplernek hires törvényei elfedezéséhez. Minthogy a Nap—Föld távolság kereken 150 millió km, a Mars mintegy másfélszer messzebb járja örö- íös vándorutját a Nap körül, mint a Föld, és ebből könnyen .iszámitható, hogy ott a napsugárzás erőssége fele akkora incs, mint nálunk! A Mars keringési ideje, vagyis a marsév hossza 687 íap, azaz 1.88 földi év. Ezt az időtartamot joggal nevezhetők marsévnek, mert valóban, a Marson éppúgy vannak év- ,zakók, mint a Földön. A nappalok és az éjszakák, valamint az évszakok vál- akozása i*gy vonásokban hasonló a megfelelő földi viszo- .yokhoz, de az évszakok hossza nagyobb keringési időnek negfelelően majdnem kétszer akkora, mint nálunk. A Föld és Mars a Nap körül végzett keringésük folya- nán folyton változtatják egymástól való távolságukat, mely gy 55 millió és 377 millió km között ingadozik. Ha a Mars özelebb van hozzánk, akkor nagyobbnak és fényesebbnek, na pedig távolabb van tőlünk, kisebbnek és halványabbnak látszik. A Mars egyidejűleg mért látszólagos átmérőjéből és távolságából könnyen ki lehet számítani a bolygó valódi átmérőjét, mely 6,800 km-nek adódik. A Mars tehát lényegesen kisebb a Földnél, kereken fele akkora. Tömegét tekintve pedig szinte eltörpül a Föld mellett, mert mindössze 0.1 földtömeggel rendelkezik. A távcső felfedezése után hamarosan kiderült, hogy e oolygó sem kelti az egyhangúság benyomását, minthogy kii- .önböző szinü, világos és sötét foltok borítják. A legfeltűnőbb alakzatok kétségkívül a Mars sarkvidékein elhelyezkedő fehér “sapkák”, valószínűleg jeges, esetleg részben hó- j födte vidékek, amelyek kiterjedése az évszakokkal változik. Amikor például a Mars északi felén tél van, az északi sapka megnő, nyáron viszont majdnem teljesen eltűnik. A Marsról készített első térképeken a világosabb, vörösesbarna, vagy okkersárga szinü foltokat szárazföldeknek, a sötétebb, megállapitására és gyógyítására is alkalmasak. A szívnek vérszjvattyuzó képességét is ellenőrzik. Az orvosok azt állítják, hogy az izotópok többet jelentenek a gyógyítás terén, mint bármely más találmány, a mikroszkóp feltalálása óta. A rádióizotópok a földmi- velés terén is nagy jelentőségűek. A műtrágyázás, a növénybetegségek leküzdése, a dudvák irtása körül forradalmi átalakulást hoztak magukkal. Az iparban is tért hódit az izotópok alkalmazása. Egyes anyagok előállítása, az ipari eljárások hatásainak» kikémlélése körül felülmúlhatatlan szolgálatokat tesznek. Ahova más eljárásokkal el nem juthattak, fémburkolatok belsejének hibáit feltárják az izotópok rádióaktiv sugarai. Töb mint 200 amerikai fémöntődé használja már az izotópokat, több mint 150 gummi-„ papír-, és textilgyár alkalmaz izotópokat a nyersanyagok vastagságának ellenőrzésére. Eisenhower elnök az Egyesült Nemzetek előtt tartott beszédében ajánlotta, hogy nemzetközi hivatalt állítsanak fel az atomenergia ilyentermészetü kiaknázására, ami közvetve a világbéke céljait is előmozdítaná. (C, C.) szürke és szürkés kék, vagy akár fekete szinü foltokat tengereknek nevezték el. Az első Mars-megfigyelők talán valóban azt hitték, hogy földi értelemben vett szárazföldeket és tengereket látnak. Később mindenesetre kiderült, hogy a sötét foltok nem lehetnek tengerek; tudjuk, hogy egyáltalán csak igen kivés viz található a Marson. A szárazföldek — tehát a világos foltok — színe majdnem teljesen állandó. Ezzel szemben a sötét foltok színe meglehetősen változó. Többször megfigyelték például, hogy egyes sötét foltok a marsbeli tavasz idején kissé megzöldülnek, ősszel viszont megsárgulnak. De egyéb változásokat is észrevehetőnk a Marson. Ritka és elég vékony légkörének felsőbb rétegeiben néha világos, fehér felhőszerü képződményeket láthatunk; a légkör legalsó rétegeiben viszont sárga, vagy naranccssár- ga szinü, gyorsan változó alakzatokat észleltek. A már említett fehér sapkák is részben légköri képződményeknek bizonyultak. Igen óvatosan kell eljárnunk akkor, ha a Mars felszínén és légkörében látható alakzatokat és azok változását értelmezni akarjuk. A csillagászat történetéből vett számos példa bizonyítja, hogy e jelenségek megértéséhez nem szabad minden további megalapozás nélkül a földi és marsbeli viszonyok analógiájából kiindulni; a látszat sokszor csal. Camille Flammarion, a kétségkívül dús fantáziájú francia népszerűsítő iró például már 1873-ban “átplántálta” a földi életet a Marsra. Érdemes megemlékezni a hírhedt Mars-csatornákkal kapcsolatos lázálmokról is. Schiaparelli olasz csillagász 1877- ben vizuális észlelései során a Mars bolygó felszínén szerteágazó sötét vonalhálózatot látott, majd mások is beszámoltak hasonló megfigyelésekről. Csak az volt a baj, hogy e ‘Mars-csatornákról” készített rajzok lényegesen különböztek egymástól, és a kéáőbbi fényképfelvételeken egyáltalán nem látszottak ilyen képződmények. Szenzációra éhes újságírók természetesen tüstént pártfogásukba vették ezt a “felfedezést” és nagykomolyan cikkeztek a rendkívüli civilizált marslakókról, akik hatalmas vízmüvek építésére képesek. A hatalmas tükörteleszkópokra szerelt termoelemekkel végzett mérések alapján tudjuk, hogy a Mars felszíni hőmérséklete nem olyan alacsony, mint azt 228 millió kilométeres közepes naptávolsága szerint várhatnánk. Az évi kö- /.éphőmérséklet —15 C körül van, mig a Földön ez az érték +14 C. Mivel már néhány fokos középhőmérsékletr különbség is jelentős változást okoz az éghajlatban, könnyen megérthetjük, hogy a Mars éghajlata általában sokkal zordabb a Földénél. Sarkvidékén tél idején többször mértek —100 C-t. de ez a hőmérséklet a fehér sapkák tavaszi olvadása után és nyáron a fagypont fölé emelkedhetik. A bolygó egyenlítői vidékein a napsugarak merőleges beesésekor +15 C, alkonyaikor 0 C, éjjel pedik —50 C hőmérsékletet mértek. (A felsorolt adatok természetesen csak közelítésnek tekintendők.) A Mars légkörének összetételét a szinképzés módszerével vizsgálták. Innen tudjuk, hogy széndioxdot, oxigént, vízgőzt és nitrogént tartalmaz, de egészen más összetételben, mint a Föld légköre. Széndioxidból például százalékosan két- szerannyit, vízgőzből • viszont csak huszadnyit találhatunk benne. Valószínűnek látszik, hogy a Marsnak kis tömege miatt régebben sem volt lényegesen sűrűbb légköre. Feltehető azonban, hogy oxigénben valamikor gazdagabb volt, de ez az anyag a vasat tartalmazó talaj oxidálására most már részben elhasználódott. így a szárazföldek vöröses színe könnyen érthető lenne. Miután nagyjából megismerkedtünk a Mars felületi alakzataival, valamint fizikai és kémiai viszonyaival, felvethetjük azt a kérdést, amely majdnem minden népszerű előadás végén elhangzik: van-e élet a Marson? Talán nem kell bizonygatni, hogy ez a kérdés a szakembert legalább annyira érdekli, mint a kívülállót, ha kissé hűvösebben is közeledik hozzá. De már most leszögezhetjük, hogy a csillagászok általában valószínűnek tartják az élet valamilyen formában való létezését a Marson. E bolygó meteorológiai viszonyai ugyanis még nem annyira kedvezőtlenek az élet kialakulására, hogy — figyelembe véve a Földön ismeretes élőlények nagyfokú alkalmazkodási képességét — bizonyos primitiv növények, például a zuzmók ne élhetnének meg rajta. Láttuk, hogy a Marson van egy kevés viz és légköre sem jelentéktelen. A tengerek színének az évszakok beköszöntésével párhuzamosan végbemenő változása szintén valamilyen életjelenség lezajlása mellett szól. Annyi viszont bizonyos, hogy csak olyan szervezetek jöhetnek szóba, amelyek igen kis mennyiségű vízzel is megelégszenek, nincs, vagy csak alig van szükségük oxigénre, nem képesek számottevő fotószintézisre, jól bírják a hideget, valamint az erős és gyors hőmérsékletváltozást, továbbá elviselik a fokozottabb ibolyántúli, illetve kozmikus sugárzást. Végül arra szeretnénk rámutatni, hogy egyáltalán nincs kizárva, hogy a Mars bolygón olyan élet jelenségek vannak amelyek a Földön teljesen ismeretlenek. Hiszen elképzelhető, hogy az élet kialakulásának különböző utjai vannak. Ezzel azonban már a fantázia birodalmába jutunk, ahol a csillagásznak szava nincs. Izsák Imre, aspiráns, a TTIT központi csillagászati szakosztályának tagja Budapest
