Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-09 / 35. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 9, 1954 Í9'29 augusztus 17-én, a kisbaconi ház dolgozó- szobájában, a nagy mesemondó reszkető kezéből kihullott a toll — nem képes értelemben, hanem szóezerint úgy, ahogy a szülei sírkövére vésetett versben megjósolta. Félbemaradt egy levél, amelyben élete nagy céljának összeomlásáról irt, s az utolsó szótól a papiros aljáig látszik az el­guruló toll nyoma. Benedek Elek egy napig sem tudta elviselni azt az érzést, hogy céltalanná, fö­löslegessé vált az élete. Mi volt az a cél, amelynek összeomlása félszá­zados szakadatlan munka után. élete hetvenedik évében, a fölöslegesség érzésével ölte meg Bene­dek Eleket? Ma, amikor a Román Népköztársaságban az állam ezrével tartja fenn a magyar iskolákat, óvodától egyetemig, s állami könyvkiadó gondos­kodik gyermekek és felnőttek szellemi szükségle­téről és az irók tisztes megélhetéséről — ma már elképzelni is nehéz Benedek Elek tragédiáját. Amikor ő 1922-ben végképpen hazaköltözött Szülőfalujába, Erdélyben magyar iskolát csak az egyházak tarthattak fenn. A magyar gyermekek nagy része román iskolában tanult, nem tudott magyarul irni-olvasni, nem hallott a magyar tör­ténelem legnagyobb alakjairól sem. Sem a Magyar Pártnak, sem az egyházaknak mem jutott eszébe, hogy ezen a lélekgyilkoláson valahogy segíteni kellene; hogy ,az erdélyi ma­gyar gyermeknek — vallás- és osztálykülönbség -nélkül — legalább egy lapot kellene a kezébe ad­ni, amely a magyar szó írott képét, a magyar irodalom szellemét, a magyar történelem emlékét elevenen tartsa benne. A Magyar Párt nem a nép, hanem egy osztály pártja volt; az egyházak szi­gorúan őrködtek a felekezeti különbségeken. Ami­kor Benedek Elek megindította gyermeklapját, a Cimborá-t — ezek a magyar szervek ellenséges szemmel nézték és rágalmakat suttogtak róla. A Cimbora azonban igy is megért hét eszten­dőt— s ez a hét esztendő valóságos hőskölte­mény. Nem volt egészen egyszerű dolog Kisba­conból lapot szerkeszteni. A kiadóhivatal egy tá­voli városban, a nyomda egy másikban. Három héttel előre kellett elküldeni minden szám. kéz­a———w«—i Abból az alkalomból, hogy most huszonöt eve érettségiztem, hálás szívvel fogadom az ol­vasó szerencsekivánatait. Talán nem hat kérke­désnek, ha elárulom, hogy amaz évben, 1928-ban, én kétszer is érettségiztem. Előszörre ugyanis megbuktam, s csak a pótérettségin, szeptember­ben bizonyultam annyira puhára érettnek, hogy áz Élet belém haraphatott. Egyébként algebrából feleltem szekundára, de történelemből buktattak meg, hogy a pótérettségit le tudtam tenni. (E különös kegyet — melyet azóta is építő bürok­ráciának tartok — azzal érdemeltem ki, hogy nyolc esztendőn át jártam a Barcsayba, s addig sohasem buktam meg.) Mint nyolc éven át derék diáknak, bukott minőségemben is szabad volt résztvennem az érettségi banketten, s igy jelen voltam, amikor lelkesen megszerveztük az ötéves, tízéves, hu­szonöt, ötven, hetvenöt és százéves érettségi találkozókat. De sőt: a fényképemet is felragasz­tották a tablóra, melyen az egész osztály rajta volt, mindenki megmeredve és üveges szemmel bámulva a semmibe a díszes felirat fölött: “1933- ban találkozunk!” 1933-ban azonban nem találkoztunk, mert az osztály egyik fele már 1929-ben furkósbottal ver­te az osztály másik felét az egyetemeken. Azok között, akik be sem juthattak az egyetemre, hogy kellőképpen megverethessenek, azok között vol­tam én is. Ekkor már — mint jogerősen érett ember — inas voltam egy gyógyszerárugyárban, .pontosabban annak sötét és dohos pincéjében. Ja­vadalmazásom havi tizenkét pengő volt és a ter­mészetbeni juttatás. (Ez utóbbi alatt az illóola­jok mindent elsöprő szaga értendő, amely bele­ette magát egyetlen ruhámba ) Valótlant állítanék, ha azt mondanám, hogy Kenéz urnák, a gyár tulajdonosának sok öröme volt belőlem. Meglehetősen ügyefogyott voltam s amellett sovány és gyenge fickó, noha számos üveg vasbort ürítettem az egészségemre, vala­mint az árukészlet terhére. Ám a csomagolásban esetlen és lassú voltam, s szüntelenül az a rög­eszme gyötört, hogy nem vagyok a képességeim­nek megfelelő helyen. Alig vártam, hogy a vas­bortól ugy-ahogy megerősödjem, aztán valami komolyabb ipar után nézhessek. Mindebből azon­ban misem lett, mert kitört a glicerin-botrány. A glicerinről tudni kell, hogy nehéz. Pláne taz, ha gallonból kell önteni egy kisebb üvegbe, Emlékezés Benedek Elekre llllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllW iratát, gondosan legépelve (a hét év legnagyobb hészében Benedek Elek maga másolta gépen munkatársai kéziratát is) — mert korrektm igy sem lehetett csinálni. Mi volt a Cimborá-ban? Nemcsak vers, mese és kép a legkisebb olvasóknak, hanem ismeret- terjesztő olvasmány is a nagyobbaknak. Történel­mi és irodalomtörténeti arcképek, technikai, ter­mészettudományi ismeretek. Tanulság rejlett a rejtvények nagy részében is. De talán legfonto­sabb rovata volt az Elek nagyapó üzeni. A szer­kesztői üzenetek minden olvasó ügyével-bajával törődtek; meleg, kedves hangjuk valósággal csá­bította a gyermekeket levélírásra. Ez volt a cél. így gyakorolták magukat a magyar helyesírás­ban és fogalmazásban azok is, akik az iskolában nem tanulhatták meg. A szerkesztő sokszor kü­lön, személyes levelet'is irt .olvasóinak, s megtet­te azt is, hogy hibás levelüket gondosan kijavít­va küldte vissza, mint egy dolgozatot. \ Benedek Elek nem sovinizmust állított szem­be az akkor uralkodó sovinizmussal. Lapjának szellemét ezek a gyakran megismételt mondatok fejezték ki: “Ember és ember, gyermek és gyer­mek között sem fajtája, sem nemzetisége, sem gazdag vagy szegény volta szerint különbséget nem teszek.” “Az állam nyelvét meg kell tanulni, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni.” Közölt románból fordított verset, mesét is: “Az együtt élő nemzetek ismerjék és becsüljék meg egymást.” Levelezett a szülőkkel is, akik sűrűn fordultak hozzá nevelési gondjaikkal. Igyekezett meggyőz­ni őket, hogy nem kell minden gyermekből ok­vetlenül “urat” nevelni. Ha az “úri” pályákat elzárják előlük, fogják meg bátran a kasza-kapa nyelét, a munka szerszámait. Ha eddig helytelen EMLÉK (Ezt az igaz históriát azoknak a most érett­ségiző diákoknak a figyelmébe ajánlom, akik ar­ra a pályára mehetnek, amelyikhez kedvet és tehetséget éreznek.) mert a gallont ez esetben fel kell emelni.Az em­ber ilyenkor megtölti ugyan az üveget, de két­szer annyit önt mellé a földre. S azután hiába szalad a rongyért. Már a régi görögök is tudták, hogy a glicerint legfeljebb szét lehet kenni, de feltörölni soha. Azon a napon is glicerint öntöttem az üvegbe s közben egykedvűen szemléltem, mint folyik le az üveg felületéről a földre. Hát istenem.... — gondoltam — ilyen a glicerin. Nagyvégre meg­telt az üveg, s reszkető karral visszaemeltem a gallont a polcra. Ekkor láttam meg Kenéz urat a tar fejével. Ott állt a hátam mögött és a földre mutatott. — Mi ez? — kérdezte, holott jól láthatta, hogy mi az. — Glicerin — feleltem higgadtan, mert tud­tam, hogy úgyis kirúg. — Nesze glicerin, te csibész! — rikkantotta ft ........ .....^ Küldjön vámmentes IKKA cso­magokat az óhazába! Kérje uj árjegyzékünket! Élelmiszerek, ruhaneműk, cipők, biciklik, Nylon harisnyák, stb. az “IKKA” budapesti raktárából Joseph {J^rownj^iefd a legpontosabb és legbiztosabb kiszállítást garantáljuk Richmond és Brownfield, Inc. 62 William Street, New York 5, N. Y. Telefon: WH 4-3355 1 j i ■■■ jii......................-j’T—i'zr, O volt a kapaszkodás az “úri” foglalkozások után: most meggyilkolása a magyarságnak. . . . így folyt ez a munka, lapszerkesztés, kéz­iratmásolás, hihetetlen tömegű levelzés alakjá­ban (nem is beszéltem az irók felhajszolásáról, biztatásáról, neveléséről) — hét esztendeig- Mi­ért akadozott a vége felé, miért akadt el végkép­pen? Előfizetőkben nem volt hiány. Kenyerüktől megfosztott emberek is összeszedték fillérjeiket, hogy gyermekeiket meg ne fosszák a Cimbora olvasásától. Dehát gyermeklap kiadása sohasem “üzlet.” ' A gyermekek felnőnek, uj előfizetők szerzése munkába, pénzbe kerül. Benedek Elek vállalkozása egész idő alatt je­lentéktelen üzletemberek kezében volt. Ezektől nem is lehetett megkivánni, hogy megértsék azt a célt, amelyet a Magyar Párt és az egyházak nem értettek meg. Egy darabig üzletet láttak Benedek. Elek nevében, aztán jobb üzlet kedvé­ért elhanyagolták a lapot, az első kiadó átadta a másodiknak, ez a harmadiknak.. . Benedek Elek, csodálatos természetével, mindegyikben megbízott, mindegyikhez uj reménységeket fű­zött. Fizetést már rég nem kapott, uzsorakamat­ra fölvett bank-kölcsönből élt, ebből fizetett né­ha a munkatársaknak is . . mindezt nem érezte bajnak, amig a lap megjelenése késni, akadozni nem kezdett. A három—négy-hetes szünetek el­vették a gyermek-olvasók levelező-kedvét, az óriási posta csökkenni kezdett... Már tiltakoz­nia kellett az ellen, hogy a kiadó beszedje az elő­fizetési dijakat, hiszen aligha tudja az előfizető­ket kielégíteni. Jgy jött el a vég, a bukás bejelentése, a cél­talanság első és utolsó napja, az összeomlás az íróasztal mellett, ma huszonöt éve. Azon a napon Benedek Elek céltalannak érezte az életét. Pedig ez az élet nincs eltemetve a kis­baconi temetőben. Benedek Elek könyvei egyszer­egyszer napvilágot látnak még; tovább gyönyör­ködtetik, tanítják és nevelik gyermekeinket, s talán ifjú íróink is tanulhatnának még tőle, nyel­vünk sajnálatos elszürkülése idején, színes, izes, tiszta és egyszerű magyar beszédet. Benedek Marcell és pofonütött. Engem, aki pótérettségit tettem. Emlékszem, egy pillanatig arra gondoltam, hogy visszaütöm, de ahhoz még kevés vasbort ittam. így hát fogtam a kabátomat és szó nélkül elmentem. Nem bántam meg, hogy otthagytam. Már két hét múlva elhelyezkedtem. Felvettek bizto­sítási ügynöknek. Sok-sok évvel később egyszer találkoztam Kenéz úrral s megkérdeztem, emlékszik-e még rá, hogy pofonütött. Nem emlékezett. De ez nem csoda. Egy pofonra1 mindig az emlékszik tovább, aki kapja. Tahi László (Budapest.)- ■ 1 ^ POMPÁS MAGYAR ESTÉK A Hungarian Garden Éttermében és BÁRJÁBAN 1528 SECOND AVE., NEW YORK CITY (79-ik utcánál) Tel. RE. 4-9670 ZETTL LACI, tulajdonos. Minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap Elsőrendű cigányzenekar játszik Kitűnő vacsora $1.85. Csirke vacsora $2.25 Legfinomabb borok, likőrök és pálinkák ....................... .......—rfl !-! Magyar Catering a BronxbanM KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA BRONX HUNGARIAN RESTAURANT 2141 So. Blvd., Bronx, N. Y. (181—182. St. közt) Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk j! és minden alkalomra gyönyörű termek, szinpad, mérsékelt árak! Érdeklődni esténként WE 3-2522 — TA 8-4618. jj JZ______

Next

/
Oldalképek
Tartalom