Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-09-09 / 35. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 9, 1954 Í9'29 augusztus 17-én, a kisbaconi ház dolgozó- szobájában, a nagy mesemondó reszkető kezéből kihullott a toll — nem képes értelemben, hanem szóezerint úgy, ahogy a szülei sírkövére vésetett versben megjósolta. Félbemaradt egy levél, amelyben élete nagy céljának összeomlásáról irt, s az utolsó szótól a papiros aljáig látszik az elguruló toll nyoma. Benedek Elek egy napig sem tudta elviselni azt az érzést, hogy céltalanná, fölöslegessé vált az élete. Mi volt az a cél, amelynek összeomlása félszázados szakadatlan munka után. élete hetvenedik évében, a fölöslegesség érzésével ölte meg Benedek Eleket? Ma, amikor a Román Népköztársaságban az állam ezrével tartja fenn a magyar iskolákat, óvodától egyetemig, s állami könyvkiadó gondoskodik gyermekek és felnőttek szellemi szükségletéről és az irók tisztes megélhetéséről — ma már elképzelni is nehéz Benedek Elek tragédiáját. Amikor ő 1922-ben végképpen hazaköltözött Szülőfalujába, Erdélyben magyar iskolát csak az egyházak tarthattak fenn. A magyar gyermekek nagy része román iskolában tanult, nem tudott magyarul irni-olvasni, nem hallott a magyar történelem legnagyobb alakjairól sem. Sem a Magyar Pártnak, sem az egyházaknak mem jutott eszébe, hogy ezen a lélekgyilkoláson valahogy segíteni kellene; hogy ,az erdélyi magyar gyermeknek — vallás- és osztálykülönbség -nélkül — legalább egy lapot kellene a kezébe adni, amely a magyar szó írott képét, a magyar irodalom szellemét, a magyar történelem emlékét elevenen tartsa benne. A Magyar Párt nem a nép, hanem egy osztály pártja volt; az egyházak szigorúan őrködtek a felekezeti különbségeken. Amikor Benedek Elek megindította gyermeklapját, a Cimborá-t — ezek a magyar szervek ellenséges szemmel nézték és rágalmakat suttogtak róla. A Cimbora azonban igy is megért hét esztendőt— s ez a hét esztendő valóságos hősköltemény. Nem volt egészen egyszerű dolog Kisbaconból lapot szerkeszteni. A kiadóhivatal egy távoli városban, a nyomda egy másikban. Három héttel előre kellett elküldeni minden szám. kéza———w«—i Abból az alkalomból, hogy most huszonöt eve érettségiztem, hálás szívvel fogadom az olvasó szerencsekivánatait. Talán nem hat kérkedésnek, ha elárulom, hogy amaz évben, 1928-ban, én kétszer is érettségiztem. Előszörre ugyanis megbuktam, s csak a pótérettségin, szeptemberben bizonyultam annyira puhára érettnek, hogy áz Élet belém haraphatott. Egyébként algebrából feleltem szekundára, de történelemből buktattak meg, hogy a pótérettségit le tudtam tenni. (E különös kegyet — melyet azóta is építő bürokráciának tartok — azzal érdemeltem ki, hogy nyolc esztendőn át jártam a Barcsayba, s addig sohasem buktam meg.) Mint nyolc éven át derék diáknak, bukott minőségemben is szabad volt résztvennem az érettségi banketten, s igy jelen voltam, amikor lelkesen megszerveztük az ötéves, tízéves, huszonöt, ötven, hetvenöt és százéves érettségi találkozókat. De sőt: a fényképemet is felragasztották a tablóra, melyen az egész osztály rajta volt, mindenki megmeredve és üveges szemmel bámulva a semmibe a díszes felirat fölött: “1933- ban találkozunk!” 1933-ban azonban nem találkoztunk, mert az osztály egyik fele már 1929-ben furkósbottal verte az osztály másik felét az egyetemeken. Azok között, akik be sem juthattak az egyetemre, hogy kellőképpen megverethessenek, azok között voltam én is. Ekkor már — mint jogerősen érett ember — inas voltam egy gyógyszerárugyárban, .pontosabban annak sötét és dohos pincéjében. Javadalmazásom havi tizenkét pengő volt és a természetbeni juttatás. (Ez utóbbi alatt az illóolajok mindent elsöprő szaga értendő, amely beleette magát egyetlen ruhámba ) Valótlant állítanék, ha azt mondanám, hogy Kenéz urnák, a gyár tulajdonosának sok öröme volt belőlem. Meglehetősen ügyefogyott voltam s amellett sovány és gyenge fickó, noha számos üveg vasbort ürítettem az egészségemre, valamint az árukészlet terhére. Ám a csomagolásban esetlen és lassú voltam, s szüntelenül az a rögeszme gyötört, hogy nem vagyok a képességeimnek megfelelő helyen. Alig vártam, hogy a vasbortól ugy-ahogy megerősödjem, aztán valami komolyabb ipar után nézhessek. Mindebből azonban misem lett, mert kitört a glicerin-botrány. A glicerinről tudni kell, hogy nehéz. Pláne taz, ha gallonból kell önteni egy kisebb üvegbe, Emlékezés Benedek Elekre llllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllW iratát, gondosan legépelve (a hét év legnagyobb hészében Benedek Elek maga másolta gépen munkatársai kéziratát is) — mert korrektm igy sem lehetett csinálni. Mi volt a Cimborá-ban? Nemcsak vers, mese és kép a legkisebb olvasóknak, hanem ismeret- terjesztő olvasmány is a nagyobbaknak. Történelmi és irodalomtörténeti arcképek, technikai, természettudományi ismeretek. Tanulság rejlett a rejtvények nagy részében is. De talán legfontosabb rovata volt az Elek nagyapó üzeni. A szerkesztői üzenetek minden olvasó ügyével-bajával törődtek; meleg, kedves hangjuk valósággal csábította a gyermekeket levélírásra. Ez volt a cél. így gyakorolták magukat a magyar helyesírásban és fogalmazásban azok is, akik az iskolában nem tanulhatták meg. A szerkesztő sokszor külön, személyes levelet'is irt .olvasóinak, s megtette azt is, hogy hibás levelüket gondosan kijavítva küldte vissza, mint egy dolgozatot. \ Benedek Elek nem sovinizmust állított szembe az akkor uralkodó sovinizmussal. Lapjának szellemét ezek a gyakran megismételt mondatok fejezték ki: “Ember és ember, gyermek és gyermek között sem fajtája, sem nemzetisége, sem gazdag vagy szegény volta szerint különbséget nem teszek.” “Az állam nyelvét meg kell tanulni, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni.” Közölt románból fordított verset, mesét is: “Az együtt élő nemzetek ismerjék és becsüljék meg egymást.” Levelezett a szülőkkel is, akik sűrűn fordultak hozzá nevelési gondjaikkal. Igyekezett meggyőzni őket, hogy nem kell minden gyermekből okvetlenül “urat” nevelni. Ha az “úri” pályákat elzárják előlük, fogják meg bátran a kasza-kapa nyelét, a munka szerszámait. Ha eddig helytelen EMLÉK (Ezt az igaz históriát azoknak a most érettségiző diákoknak a figyelmébe ajánlom, akik arra a pályára mehetnek, amelyikhez kedvet és tehetséget éreznek.) mert a gallont ez esetben fel kell emelni.Az ember ilyenkor megtölti ugyan az üveget, de kétszer annyit önt mellé a földre. S azután hiába szalad a rongyért. Már a régi görögök is tudták, hogy a glicerint legfeljebb szét lehet kenni, de feltörölni soha. Azon a napon is glicerint öntöttem az üvegbe s közben egykedvűen szemléltem, mint folyik le az üveg felületéről a földre. Hát istenem.... — gondoltam — ilyen a glicerin. Nagyvégre megtelt az üveg, s reszkető karral visszaemeltem a gallont a polcra. Ekkor láttam meg Kenéz urat a tar fejével. Ott állt a hátam mögött és a földre mutatott. — Mi ez? — kérdezte, holott jól láthatta, hogy mi az. — Glicerin — feleltem higgadtan, mert tudtam, hogy úgyis kirúg. — Nesze glicerin, te csibész! — rikkantotta ft ........ .....^ Küldjön vámmentes IKKA csomagokat az óhazába! Kérje uj árjegyzékünket! Élelmiszerek, ruhaneműk, cipők, biciklik, Nylon harisnyák, stb. az “IKKA” budapesti raktárából Joseph {J^rownj^iefd a legpontosabb és legbiztosabb kiszállítást garantáljuk Richmond és Brownfield, Inc. 62 William Street, New York 5, N. Y. Telefon: WH 4-3355 1 j i ■■■ jii......................-j’T—i'zr, O volt a kapaszkodás az “úri” foglalkozások után: most meggyilkolása a magyarságnak. . . . így folyt ez a munka, lapszerkesztés, kéziratmásolás, hihetetlen tömegű levelzés alakjában (nem is beszéltem az irók felhajszolásáról, biztatásáról, neveléséről) — hét esztendeig- Miért akadozott a vége felé, miért akadt el végképpen? Előfizetőkben nem volt hiány. Kenyerüktől megfosztott emberek is összeszedték fillérjeiket, hogy gyermekeiket meg ne fosszák a Cimbora olvasásától. Dehát gyermeklap kiadása sohasem “üzlet.” ' A gyermekek felnőnek, uj előfizetők szerzése munkába, pénzbe kerül. Benedek Elek vállalkozása egész idő alatt jelentéktelen üzletemberek kezében volt. Ezektől nem is lehetett megkivánni, hogy megértsék azt a célt, amelyet a Magyar Párt és az egyházak nem értettek meg. Egy darabig üzletet láttak Benedek. Elek nevében, aztán jobb üzlet kedvéért elhanyagolták a lapot, az első kiadó átadta a másodiknak, ez a harmadiknak.. . Benedek Elek, csodálatos természetével, mindegyikben megbízott, mindegyikhez uj reménységeket fűzött. Fizetést már rég nem kapott, uzsorakamatra fölvett bank-kölcsönből élt, ebből fizetett néha a munkatársaknak is . . mindezt nem érezte bajnak, amig a lap megjelenése késni, akadozni nem kezdett. A három—négy-hetes szünetek elvették a gyermek-olvasók levelező-kedvét, az óriási posta csökkenni kezdett... Már tiltakoznia kellett az ellen, hogy a kiadó beszedje az előfizetési dijakat, hiszen aligha tudja az előfizetőket kielégíteni. Jgy jött el a vég, a bukás bejelentése, a céltalanság első és utolsó napja, az összeomlás az íróasztal mellett, ma huszonöt éve. Azon a napon Benedek Elek céltalannak érezte az életét. Pedig ez az élet nincs eltemetve a kisbaconi temetőben. Benedek Elek könyvei egyszeregyszer napvilágot látnak még; tovább gyönyörködtetik, tanítják és nevelik gyermekeinket, s talán ifjú íróink is tanulhatnának még tőle, nyelvünk sajnálatos elszürkülése idején, színes, izes, tiszta és egyszerű magyar beszédet. Benedek Marcell és pofonütött. Engem, aki pótérettségit tettem. Emlékszem, egy pillanatig arra gondoltam, hogy visszaütöm, de ahhoz még kevés vasbort ittam. így hát fogtam a kabátomat és szó nélkül elmentem. Nem bántam meg, hogy otthagytam. Már két hét múlva elhelyezkedtem. Felvettek biztosítási ügynöknek. Sok-sok évvel később egyszer találkoztam Kenéz úrral s megkérdeztem, emlékszik-e még rá, hogy pofonütött. Nem emlékezett. De ez nem csoda. Egy pofonra1 mindig az emlékszik tovább, aki kapja. Tahi László (Budapest.)- ■ 1 ^ POMPÁS MAGYAR ESTÉK A Hungarian Garden Éttermében és BÁRJÁBAN 1528 SECOND AVE., NEW YORK CITY (79-ik utcánál) Tel. RE. 4-9670 ZETTL LACI, tulajdonos. Minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap Elsőrendű cigányzenekar játszik Kitűnő vacsora $1.85. Csirke vacsora $2.25 Legfinomabb borok, likőrök és pálinkák ....................... .......—rfl !-! Magyar Catering a BronxbanM KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA BRONX HUNGARIAN RESTAURANT 2141 So. Blvd., Bronx, N. Y. (181—182. St. közt) Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk j! és minden alkalomra gyönyörű termek, szinpad, mérsékelt árak! Érdeklődni esténként WE 3-2522 — TA 8-4618. jj JZ______
