Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-16 / 36. szám

Vol. III. No. 36. Thursday, September 16, 1954 NEW YORK, N. Y. Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. ' Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the I'.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March, 2, 1879 rnimmm hyeite m emm ttSOIMMSMAT A TARIM VERSENYEKEN! A mult héten zajlottak le Turinban, Olaszországban az európai uszóversenyek. A versenyekről a magyar uszóx kerültek ki Európa uszóbaj- nokaiként. Úgy a magyar fi­uk, mint lányok szenzációsan szerepeltek. Mag yarország nyerte meg Európa vizipoló- bajnokságát is. (A pontverseny végső állá­sa e sorok Írásakor nem áll rendelkezésünkre, csupán az utolsóelőtti nap helyezései, a- melyek ezek voltak: 1. Ma­gyarország 154 pont, 2. Szov­jetunió 82 pont, 3. Francia- ország 45 pont, 4. Német De­mokratikus Köztársaság 33 pont, 5. Hollandia 30 pont.) Az angol, francia, olasz, svájci sajtó sporiirói dics­himnuszokat zengnek a ma­gyarok csodálatos teljesítmé­nyeiről. A labdarúgás után most az úszásban is a magya­rok lettek Európa bajnokai, Írják legtöbben. Az olasz reakciót mérhetet­len bosszúság tölti el a fejle­mények következtében. A la­kosság milliói, akikkel eddig elhitették, hogy a “vasfüg­göny” mögött “borzalmas” ál­lapotok uralkodnak, most úgyszólván saját szemeikkel láthatják, hogy a vasfüggöny mögött a világ 'legtehetsége­sebb, legegészségesebb fiatal­jai nőnek fel. A reakciós olasz kormány úgy töltötte ki mérgét a ma­gyarokon, hogy nem adta meg a magyar bajnokcsapat­nak az engedélyt arra, hogy résztvehessenek egy verse­nyen Genovában, ahova az ot­tani sportszövetség nagy lel­kesedéssel és érdeklődéssel meghívta a magyar csapatot. A “szabad világ” urai ret­tegnek a magyar sportolók­tól. Kísért Roosevelt szelleme If j. FDR és a kor mányzőjelöltek Kellemetlen meglepetést keltett a múlt héten, amikor a lapok hiriil hozták, hogy a demokrata párt basái nem azt az embert nominálták kor­mányzójelöltnek, akit New York állam közvéleménye tá­mogatott, hanem előszedtek valahonnan egy milliomost, Averell Harrimant, a ban-; kárt, és azt jelölték. A köz­vélemény azonnal megérezte,! hogy ami a pártkuliszák mö­gött történt, az a demokrata párt tagságának elárulása. Harrimail nem az az ember, aki győzhet a republikánus jelölt, íves szenátor ellen, esélyei legalább is nagyon ro­zogák, ugyanakkor az ifjabb Roosevelt-et, akinek óriási esélyei lennének a győzelem­re, félretették. Most azonban újabb fordu­lat történt. A CIO állami j konvenciója úgy döntött hogy a választásokon a mun­kások ifj. Roseveltre fognak szavazni. A néhai nagy elnök fia a konvención mondott be- ■ szédében hangsúlyozta, hogy; választási kampán yának | egyik jelszava lenne a gazda­sági depresszió elleni harc, továbbá a New Deal pro-! grammja egy uj és magasabb j színvonalon. Nos, ez a prog > ramm azonos a CIO által hir- j detett programmal. A demokrata párt szavaza­tainak gerincét a munkássza­vazatok alkotják. A CIO N. Y. állami szakszervezeteinek tagsága 2 és fél millió. A CIO és a munkások azért támogat­ják a demokrata pártot, mert benne látják zálogát azon kö- j vetéléseiknek, hogy a párt egy New Deal-szerü program-' mot harcol ki. A CIO-n kívül az AFL több nagykiter-1 jedésü körzete, mint a moz-! donyvezetők, a pékek, az ét­teremi és szállodai munkások és mások szakszervezetei is hasonló álláspontot foglal­nak el, mint a CIO, és ifj- Roosevelt jelölését követelik. Ha a demokrata pártbasák mindennek ellenére Harri­mant jelölték, ez azt jelenti, hogy az állami munkásság szavazatát a párt hivatalos jelöltjeire adottnak tekintik. És mivel a republikánusok felfogását osztják abban aj tekintetben, hogy munkás­ság szembenáll a szavazók “középjövedelmü” rétegeivel, most hát ennek a középjöve­(Folytatás a 8-ik oldalon) No a szolidaritás a detroiti sztrájkban DETROIT, -r- 41 UAW szak- szervezet csatlakozott a Square D-gyár sztrájkoló UE munká­sainak küzdelméhez a vállalat nyílt sztrájktörési kísérletének visszaverésére. A piketvonalon több mint 1,000-en vannak, jó­részük UAW munkás. AZ IWO TAGJAI FIGYELMÉBE! Az IWO Kötvényesek Védelmi Bizottsága (TWO Policyholders Protective Committee) értesí­tett bennünket, hogy egy-két napon belül kiadják a Bizottság nyilatkozatát a New York Insur­ance Department által a tagok­hoz kiküldött levélről és okirat- formákról. Ez a nyilatkozat minden fel­merülő kérdésre választ fog ad­ni. Lapunk e számában nem tudjuk a magyar szövegét közöl­ni, mert lapzártakor még nem kaptuk meg a nyilatkozatot. A Bizottság tudatja a közönséget, hogy minden érdeklődő megkap­hatja a nyilatkozat eredeti tel­jes szövegét, ha Írnak e címre: IWO Policyholders Committee, Room 337, 80 East 11th St., New York 3, N. Y. Lapunk jövő heti számában pedig közöljük a nyilatkozat magyar fordítását. Evansloni epizód A nemrég Evanstonban lezajlott egyházi világkonferen­cia folyamán egy chicagói csoport fogadóestét rendezett a népi demokráciák kiküldötteinek a tiszteletére. Erre az ösz- szeiövetelre e sorok Íróját is meghívták. Én természetesen kapva-kaptam az alkalmon, hogy a magyar egyházi életnek oly kiváló reprezentánsait, mint Bereczky, Péter, Vető, De- zséry püspököket és delegátustársaikat megismerhessem és néhány itteni barátomat is magammal vittem, hogy nekik is alkalmuk legyen az óhazai egyházi férfiakkal kezetszori- tani. Sajnos, a magyar delegátusok nem lehettek jelen, mert egy előző meghívásnak eleget teendő, az egyházi banketten kellett résztvenniok. de minket az ő távollétükért gazdagon pótolt az, hogy megismerkedhettünk és legalább másfél órán át beható beszélgetést folytathattunk dr. Varga Imre re­formátus püspökkel, aki a csehszlovákiai ev. ref. egyházat képviselte a világkonferencián. (Felette érdekesnek és jel­lemzőnek tartom, hogy a csehszlovák népi demokráciában egy magyar ember püspök lehet és mi több: a delegátusi tisztségre is őt jelölik ki.) Dr. Vargával folytatott rendkívül érdekes beszélgeté­sünk közben történt, hogy néhány amerikai néger lelkész odajött a püspökhöz és engedelmet kért, hogy néhány kér­dést intézhessen hozzá. E sorok Írójának jutott a feladat, hogy az intervju során mint tolmács szerepeljen. Abban a feltevésben, hogy a kérdés és felelet formájában lefolyt tár­salgás e rovat olvasóinak az érdeklődésére is számot tart­hat, ideiktatom azt teljes egészében úgy, ahogy azt tüstént hazatértem után. magamnak lejegyeztem: KÉRDÉS: Van-e bármiféle megszorítás az egyházi élet­ben ? FELELET: Semmiféle. Mindenki szabadon gyakorol­hatja a vallását. K.: Van-e összeütközés az állam és az egyház között? F.: Nincsen. A múlt egyháza annyira azonosította ma­gát az akkori rendszerrel és annak minden igazságtalansá­gával, hogy most, amikor az állam orvosolni igyekszik eze­ket az igazságtalanságokat, az egyháznak is uj utakat kell keresnie és az államot nyomon követnie, hogy ebből az or­voslásból kivegye a részét. Az egyháznak ez az igyekezete nem valami uj dolog; minden időszakban szükséges volt, hogy az egyház alkalmazkodjék a változó viszonyokhoz. K.: Nincs az egyház állami nyomásnak és befolyásnak kitéve abban az értelemben, hogy az állam előírja számára, milyen programmot kövessen? F.: Ilyen nyomás és befolyás csak a rosszakaratú vagy rosszulinformált nyugati sajtóban létezik — mi magunk nem tapasztaltuk. K.: Az ifjúság vallásos életét hogyan karakterizálná? F.: Az ifjúság egyrésze vallásos, másrésze indifferens és egyrésze vallásellenes. Ez a megoszlás mindig létezett — mpst sincs másképpen. K.: Az ifjúság őszintén és lelkesen támogatja-e az uj rendszert ? F.: Az ifjúsággal nincs baj. Az úgyszólván beleszüle­tett ebbe a rendszerbe és ebben nőtt fel. Az ifjúság könnyen beleéli magát az uj helyzetbe; kiváló alkalmak kínálkoznak számára a jövőt illetőleg; tanulhat, képezheti magát az ál­lam költségén, ha tehetsége és kedve van hozzá; munka­teret bőven talál — az ifjúság tehát, amely a jövőbe tekint, egyáltalán nem probléma. P>aj csak azokkal van, akik vala­mikor a kedvezményezett osztály tagjai voltak és állandóan hátrafelé íekintgetnek és folyton összehasonlitgatják mos­tani viszonyaikat az ő egykori kiváltságos helyzetükkel. Ezeknek nagyrésze nem tud vagy nem akar beletörődni az uj helyzetbe. De ez egy elenyésző kisebbség csupán. K.: Milyen benyomásai vannak az európai helyzetről? F.: Furcsán hangzik, de az én megítélésem szerint Nyu­gat-Neme tországnak wn ma a legjobb életszínvonala egész Európában. Jobban élnek a nyugatnémetek, mint bármely más nép az úgynevezett vasfüggönyön innen vagy túl. A magyarázat roppant egyszerű: Amerika tömi őket pénzzel, : (Folytatás a 4-ik oldalon) A Magyar Szó Nagy Szüreti Mulatsága szeptember hó 26-án, vasárnap egész napy az INTERNATIONAL PARKBAN! (814 East 225th Street, Bronx) Házilag készített finom, magyaros ételek, gulyás, ladpecsenye, kolbász, rétes, importált magyar borok. Magyar tánczenekar. — Művészi programm! ■Pta Ul magyar sportsikerek! AMERIKAI ^.(létvecji (evéí írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom