Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-02 / 34. szám

AMERIKAI MAGYAR SZŐ September 2, 1954 16. HŐSIBEN HU KEKÜNK IS ÚGY FIZETNÉNEK.. Kövid jegyzetek a gyermek életéből A gyermek karakterének fejlődésében s legfontosabb tényező szüleinek a ka­raktere. A legfontosabb előföltétel a gyermek boldogságához az, hogy boldog szülei legyenek. • A legjobb biztosíték arra, hogy a gyermek jó legyen, hogy jó szülei van­nak. • A gyermekek érzelmek világában nő­nek fel. A levegővel szívják magukba az őröm, az idegesség, a félelem, a gyű­lölet, a szeretet és egyéb hasonló érzés- és gondolatvilágot, amely leginkább az életüket alkotó külső befolyások tükrö­ződése. © Ha a szülők boldogok és megelégedet­tek egymással, az nagyon jó hatással van a gyermekek karakterének fejlődé­sére. © Közben rohanunk földtekénkkel előre. Az idő és a változások soha meg nem állnak. A gyetmek nő és halad előre. Időnként talán fordul jobbra, vagy bal­ra, de soha sem visszafelé, ahonnan el­indult. • Vájjon az emberiség nem olyan mint egy. gyermek? A dolog természetében rejlik, hogy haladni csak előre lehet. És mégis mennyien vannak, akik hátra tekintgetnek és elbotlanak a sötétség­ben. e A hatalmon levő republikánus politi­kusok átadták az atomenergia gyártá­sát privát érdekeltségeknek. Ezzel bőven megfizettek volna a milliós választási adományokért, melyeket a milliomosok kölcsönöztek, hogy ezt a társaságot ha­talomra juttassák. Könnyű volt nekik. Az atomgyártás életrehozásának költsé­geit a néptől beharácsolt adókból fedez­ték. Billiókat áldoztak arra és most bő kézzel ajándékozták oda a nagypénzü csoportoknak. Ha Amerika népe nem él szavazó hatalmával és nem tisztítja meg a törvényhozó testületet ezektől a reakciósoktól, akkor az azt jelenti, hogy mint félrevezetett áldozat, saját sírját ássa 'meg. © Londonban a Nemzetközi Közlekedési Munkások Szövetségének 23-ik kong­resszusa legelső pontjául az atomhábo- rus készülődés azonnali megszüntetését és a maradandó világbéke megteremté­sét tárgyalta. • Morse szenátor egy beszédében kije­lentette, hogy a mostani kormány tel­jesen levette álarcát és minden a mun­kásokat érdeklő ügyben határozott és félre nem érthető munkásellenes állást foglal el. — Ez nem is csoda. Hisz ez­ért tették őket hatalomba. Most pedig & munkásságon a sör, hogy igyekezzék kitenni őket onnan novemberben. • A filibuszter, vagyis obstrukció, mint azt a régi magyar parlamentben hívni szokták, nagy gondot okoz a Knowland vezetése alatt lévő ultrareakciós repub­likánusoknak. A 80-ik kongresszusban ugyanezek a Taft-republikánusok titkos szövetségre léptek az akkori dixiekra- tákkal és egész a végsőkig küzdöttek jogaikért, hogy a dixiekraták agyonbe­szélhessék az összes polgárjogi javasla­tokat, ugyanakkor a déliek teljes segít­séget Ígértek a Taft-Hartley és egyéb a munkásságot guzsbakötő törvények lét­rehozásában. Akkor nem bántotta őket a filibuszter, mert az ő javukra volt. De most, mikor az atomgyártás jogának sok billió hasznot hozó zsíros falatját akarták a nagypénzüeknek ajándékozni, a saját tyúkszemükön érzik a filibuszter hatását, hát hangosan följajdulnak. Kedvezmény a magyar a kisiparosoknak Kedvezményesen vezetik be a villanyt az újonnan villamosított községekben a falusi kisiparosok műhelyébe, lakásába. Két helyiségbe a villany beszerelések dija mindössze 150 forint. így lehetővé válik, hogy a kisiparos villanymeghaj- tásos géppel könnyítse munkáját. New York közelében töltöttem a vakációt. Egy nap fontos ügyben te­lefonon felhívtam a szerkesztőséget. A telefonos kisasszony megmondta, ljiogy három percnyi beszélgetés 55 centbe kerül. Jó, gondoltam magamban, három percig fogok beszélni. Sok okos dol­got lehet mondani három perc alatt. Eltelik a három perc és a telefonos kisasszony figyelmeztet, eljárt az idő. Rendben van. mondom. Búcsút ré­vészek az illetőtől, akivel beszélek és felakasztom a kagylót. Irtó csörömpöléssel csengeni kezd; a telefon. (Ez a dolog egy nyilvános telefonállomáson történt.) Felveszem a kagylót, kérdem a telefonos kis­asszonyt, hogy mi baj. — 15 centtel tartozol nekünk tul- időért — csicsergi negédes, de elég erélyes hangon a kisasszony.-—Te jószagu ég — mondom neki szintén negédesen egy zamatos ma­gyar káromkodást fojtva el magam­ban, — hölgyem, én azonnal befejez­tem a beszélgetést, ahogy figyelmez­tettél. — Sajnálom uram — csicseregte a telefonkompánia alkalmazottja az előzőnél is erélyesebben, — de több mint 15 másodpercet töltöttél a te-1 lefonfigyelmeztetésem után. Kérem j a 15 centet. No, gondoltam magamban, ha egy amerikai polgárt igy lehet fényes j nappal nyúzni, el tudom képzelni mit müveit a United Fruit a szegény guatemalai paraszttal éj idején. Gon­doltam még egy két mást, de azt fia­talabb olvasóinkra való. tekintettel nem nyomtatom itt ki. Ezzel betet­tem a 15 centet: egy nikkelt s egy dájmot. Szikrázó szemekkel, fojtogató in­dulatokkal telten lépek ki az átko­zott telefonfülkéből és nesze neki, már megint cseng, csörömpöl a tele­fon. Ez megint nekem szól! Hát most meg mit akar tőlem a világ legnagyobb ipari üzeme, az ATT. " i Felveszem a kagylót. | — Kérek még öt centet — zeng a nőcske mennydörgő hangon. — Micsoda öt centet — mondok én zöldülve, kékülve és jobbkezem csaknem laposra lapította a kagylót. — Ön csak 10 centet tett be! — hangzik a válasz. — Micsoda? — Zihálok neki visz- sza. — Kisasszony, mielőtt tovább megyek, engedje meg, hogy 25-ig számoljak, különben nem vállalok fe­lelősséget azért, amit mondok... — 1... 2 .. 3........ 25. Kérem én 15 centet tettem be az előbb! — Bocsánat, ön csak 10 centet tett be; két nikkelt, — szavaz le engem a hölgy. — A nagymamád térde kalácsát j — csevegek vissza és kirántom a te­lefont a fülke falából. — Én egy nik­kelt és egy dájmot tettem be. Ha nem hiszed, hívd ki a tűzoltóságot, a rendőrséget, az FBI-t, a tengerész­gyalogságot McCarthyval egyetem­ben és vizsgáljátok meg a pénztar­tást ! — Allright — sóhajtotta erre a delnő a túlsó oldalon lemondóan. Én is kitántorogtam. Hogy mit ! műveltem volna az American Tele- I phone Company vezérigazgatósával j és osztalékosaival, ha közelemben lettek volna, azt nem szükséges rész­leteznem. De nem is untatom az olvasót e valószínűleg mindennapi és minden­kivel megtörtént incidenssel, hanem a benne rejlő és bennünket is érdek- j lő nagy tanulságért- I íme, a világ legnagyobb magán­vállalkozási üzeme, az amerikai tele­fontröszt. Hogy meg van az szervez­ve, hogy a másodperc egy töredéké­ért is,milliókat sajtoljon ki a nagy- közönségből. Mert persze ilyesmi nemcsak velem, hanem más ezrekkel és tízezrekkel is megesik naponta. Minden másodpercért, amellyel az ő szolgálatukat a megszabott időn felül használjuk, egy centet számíta­nak. Szóval egy percért ez esetben 60 centet és egy órai extra használa­táért 36 dollárt, számítanak. Képzel­jük csak el miféle számlákat adnak ez.ek azoknak, akik Californiából, Floridából vagy esetleg Európából telefonálnak. Hát igy nem vicc egy tizezerbillió dolláros üzletet építeni. Évente 5—600 millió dollár tiszta profittal. Vegyük most már a mi lapunkat, a Magyar Szót. Van-e ez olyan fon­tos, mint egy egy alkalmi long dis­tance telefonbeszélgetés? Ugy-e van! És mi történik, ha valaki egy órá­val, egy nappal, egy héttel* egy hó­nappal tovább használja, mint amennyiért fizet? Mi történik ha valaki 2, 3, 4, hat­hónappal továbbhasználja, mint amennyiért fizetett ? Sajnos igen sok olvasónk, a hátra­lékosok egy részének esetében SEM­MI! Meg vagyunk győződve pedig, hogy ugyanezek az olvasók pontosan legubázzák a telefon kompániának a 15 percnyi másodperc túlidéért, de nem egy esetben a sok dollárra rugó extra service árát is havi számlái­kon. Azért teszik-e mert jobban szere­tik a telefon trösztöt, mint a lapun­kat, amely oly sokat nyújt nekik az év minden hetében, napján? Persze, hogy nem azért. Csak nem gondolkoznak afölött, hogy mit jelent számunkra a már megtett szolgálatért járó összegek elmaradása. Ha e fenti eset csupán egy hátra­lékosunkat hátraléka beküldésére fogja késztetni, akkor, úgy érzem, nem vesztegettem időmet hiába e cikk megírásával, s az olvasó sem az ő becses idejét annak elolvasásá­val. D. Az Äßserikai Szabómunkások Egyesüli Szervezete Az Amalgamated Clothing Work­ers of America 385,0Q0 tagja az idér ünnepli szakszervezetük fenállásánal 40-ik évfordulóját, megelégedéssel tekintve vissza az elért teljesitmé nyekre. 1924-ben történt megalapítása óta ez a szervezet vezérszerepet vállalt a munkásokat kíméletlenül kibaszna ló vállalatok mégrend zabályozásá- ban, a ruhaipari munkások életszín­vonalának felemelésében és a vállal­kozók és munkások közti békés meg­értés előmozdítása! f. Ebben a szak mában huszonöt év óta nem volt je lentékeny sztrájkmozgalom. A ruhagyárosokkal való tárgyalá­sokat egységesen vezetik le az egész országban. Fennállásuk óta a 25 centes «Traber a mai $1.62 átlagos órabérre emelkedett fel, a heti mun-' kaórák száma pedig 60, sőt 70-ről, a mai 40-, sőt 36-ra-szállott alá. Az “Amalgamated” szervezet volt az első, mely olyan nyugdíjalapot te­remtett a tagok számára, amelynek pénzügyi terheit a vállalkozók vise­lik. A szabályok értelmében, a ruha­ipari munkás szabadon költözhetik az ország egyik részéből a másikba, tehát például New Yorkból Califor- niába, anélkül, hogy nyugdíjjogo­sultságát elvesztené. Hasonlóképpen a munkás szabadon változtathatja pályáját, a ruha-, nyakkendő- és mo­soda ipari szakmákon belül, vagy bármily más foglalkozást vállalhat, amit az “Amalgamated” felölel, anél­kül. hogy szerzett jogait kockáz­tatná. A szakszervezet munkája nem szo­rítkozik a munkabérek, munkaidő és munkafeltételek ügyében való tár­gyalásokra. Sidney Hillman, az “Amalgamated” alapitója és utódja, Jacob Potoísky vezérlete alatt, egy­re szélesebbkörü szolgálatokat végez a tagok és nem-tagok érdekében. A jubiláló szakszervezet volt az első, amely olcsó szövetkezeti mun­kásházak építését szó rgalmazta. Pénzintézeteket, biztositó intézete­ket, közegészségügyi központokat ál­lított fel. Az alapitó Hillman halála után, annak emlékére, a szakvállala­tok közreműködésével, egymillió dol­lár alaptőkével megalapították a Sidney Hillman Foundation-t, a jobb megértés istápolására, a szakmában és szélesebb körre kiterjesztve, a különböző fajok és népek közt. Az “Amalgamated” newyorki és csikágói pénzintézeteinek vagyona ma több miót 90 millió dollárra rúg. Biztositó és nyugdíj tartalékai 110 millió dollárt tesznek ki. Az igazga­tóság legutóbbi jelentése szerint, csak aggkori és rokkantsági járulé­kokig n, eddig több mint ZI millió dol­lárt fizettek ki. A vállalkozókkal közösen létesített egészségügyi biztosítás révén, az Amalgamated tagjai és a családta­gok. teljes és minden kockázatot fel­ölelő orvosi és kórházi gondoskodás­ban részesülnek. New Yorkban és Philadelphiában a hét minden nap­ján, pompásan felszerelt klinika áll a tagok rendelkezésére. Még két ilyen klinika készül el rövidesen, a chica­gói ruhaipari és a newyorki mosoda­ipari munkások szolgálatára. Az Amalgamated minden évben több mint egymillió dollárral támogatja a bel- és külföldi jótékonysági és köz­művelődési egyesületek légióját. Az egyesület a Congress of Indus­trial Organizations (CIO) tagja. A másik nagy ruhaipari szervezet, az International Ladies Garment Work­ers Union, az American Federation tagja. Common Council H ROTH & S®l 1577 First Avenue 82nd Street sarkán ' NEW YORK 28, N. Y. Tel. REGENT 4-1110 IMPORTER IKKA-csomagokat felveszünk Megérkezett nagymennyiségű finom zománcedény mindenféle nagyságban. D02ZI SZALÁMI j Amerikában, amelynek egyedüli ame­rikai képviselői vagyunk. — Ezenkí­vül kapható nálunk a Yorkville-ban | kerz szalámi akácméz, Hunyady János gyomorviz, édes mák, paprika, lekvár, vanília­rúd és sok más ezer importált áru. • PIATNIK JATSZÓKARTYAK! • E hirdetés felmutatója egy negyed font magyar paprikát kap ingyen! Kérje 500 képppl ellátott nagy árjegyzékünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom