Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-09-02 / 34. szám
ÍbMIa7I CT az orsz^g°s lapkonferencia delegátusainak, munkásainak, a vendég- UKIVví£iLIb I ^tó- clevelandi haladószellemü magyarságnak. Végezzétek fontos munkaiOKai. az egész amerikai magyarság szeret ététől körülvéve, jókívánságaitól, reményeitől kisérve, hogy sajtónk ezentúl is minden támogatást megadhasson az amerikai népnek a szabadságért., demokráciáért, jólétért, békéért vívott és vívandó harcában! Vol. IILNo. 34. Thursday, September 2, 1954 NEW YORK, N. Y. Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March, 2, 1879 Megbukott az EDC haditerv! Visszatükrözve a francia nép legszélesebb rétegeinek tiltakozását a náciknak az “Európai Védelmi Közösség” (EDC: European Defense Community) cégére alatt való felfegyverzése elien, a francia parlament e hét hétfőjén, augusztus 30-án végleg leszavazta a javaslatot. E lépés súlyos csapás Dullesék hideg politikai terveire. Miként Dulles már több izhen tett célzást rá, valószínű, hogy az amerikai külpolitika intézői most uj módozatokat fognak keresni Nyugat-Német ország ujrafegy vérzésére. (Bővebb kommentár e történelmi fejleményről lapunk legközelebbi számában. A francia parlament döntése előtt irt kommentárunk mai számunk 9-ik oldalán van.) A lapkonferencia sikeréért! ‘ Meg vagyunk győződve,: hogy egész olvasótáborunk! érzelmeit tolmácsoljuk, amidőn legjobb kívánságainkat küldjük Clevelandban össze- sereglő aktiv lapépitőinknek j és lapbizottsági, tagjainknak. Országos lapkonferenciánk ' nemcsak lapunk fenntartásának, irányításának egyik leg- j fontosabb eszköze, hanem tö- i ruma az amerikai magyarság legöntudatosabb rétegeinek. Itt és egyedül itt jut kifejezésre mindaz, ami minden amerikai magyar munkás szivén fekszik, de amit nem | mert, vagy esetleg nem képes kifejezésre juttatni. Itt és egyedül itt tárgyalhatják meg amerikai magyar munkások napjaink és korunk, hazánk és népünk minden súlyos nagy problémáját, kezdve a gazdasági kérdésektől, a munkanélküliségtől folytatva a demokratikus jogainkat fenyegető veszélyekkel egészen a nemzetközi helyzet legégetőbb kérdéseiig. Ezért vált a mi lapunk sajtókonferenciája az amerikai magyarság lelkiismeretének egyetlen m e g n y i lvánulá- sává, érdekeinek egyetlen meg nem alkuvó szószólójává. Ezt a nagyszerű tradíciót fenn fogjuk tartani az idén is. Lapunk fenntartása a beállott uj politikai helyzetben . most már nemcsak a haladószellemü magyarság felvilágosításának, sajtóval való ellátásának ügyévé, hanem az amerikai nép iránti becsületbeli kötelességévé vált. Az elkövetkező időszakban az amerikai munkásság és a nemzet minden demokratikus rétege hatalmas küzdelembe fog menni, alkotmányunk, jogaink, életérdekeink védelmében. És e küzdelmünkben a mi lapunk, a maga nagyszerű munkás és demokratikus tradícióival pótol hatatlan szolgálatot fog nyújtani. Ez és az ehhez hasonló többi fontos szempontok adjak meg az idei konferenciánk egyedülálló jelentőségét. Vegyen részt hát rajta mindenki, akinek módjában van, akár személyes megjelenésével, akár a konferenciához intézett üzenetével, a lap- iia.k nyújtott fokozott támogatásával. A konferencia programmja: Mint mindig, úgy a mostani konferencián is, a szerkesztőségi jelentés lesz a konferencia egyik kiemelkedő pontja. A jelentést az rdén Deák Zoltán munkástárs fogja megtenni, aki ki fog térni az elmúlt hetek és napok nagjelentőségii bel- és külpolitikai fejleményeire és azok jelentőségére. Szombat este a clevelandi magyarság bankettet ad a vendégek tiszteletére az East Sidei Munkás Otthonban. A bankett ünnepi szónokául Rev. Gross Lászlót hívta i meg az előkészítő bizottság. A konferencia műsora a következő: Szombat, szeptember 4: ! Délelőtt 10 óra. National I Anthem. — A konferencia ! megalakulása. Elnökség választása. — Elnöki megnyitó. Megemlékezés az év folyamán elhunyt olvasóinkról. 10.30. Szerkesztőségi jelentés. Deák Zoltán. 11.30. Kiadóhivatali jelentés, Dattler Lajos. Déiutan 12.30. Társasebéd1.30— 6-ig. Hozzászólások és*vita a jelentések fölött. Este 8 óra. Ünnepi bankett. Vasárnap, szeptember 5: Délelőtt 10 óra. A konfe- 1 rencia megnyitása. A Magyar 1 Védelmi Bizottság jelentése. Róth Ernő. 10.30. Hozzászólás a Védelmi Bizottság jelentéséhez. 12. Társasebéd. Délután 1 óra. Jelentés a Nők Világáról. Gyarmaty Kató. 1.30- Hozzászólás a Nők Vi- ! lága jelentéséhez. Határozati | javaslatok felólvasása és el- I fogadása. 4 óra. A konferencia lezárása. KERTI MULATSÁG Bethlehem, Pa.-ban A Lehigh Völgyi lapolvasók kerti mulatságot rendeznek szeptember'5-én, vasárnap d. e. 10 órai kezdettel a közismert Sakovics Zsigáék farmján Meghívó A Clevelandi East Sidei Munkás Otthon vezetősége ezúton hívja meg Cleveland és környéki olvasóinkat és barátainkat a szeptember 4-én, szombaton este az E. S. Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road, tartandó ORSZÁGOS TALÁLKOZÓI BANKETTRE Tiszteljük meg félévszázados sajtónk Clevelandra érkező legjobb híveit, s az Országos Lapbizottság tagjait e banketten való részvételünkkel. ünnepi szónok: REV. GROSS A. LÁSZLÓ Művészi programm. — Vacsorajegy §2. — Bankett kezdete este 7 óra 30-kor. Labor Day 1954-ben Labor Day, amelynek Peter J. McGuire asztalosmester és szakszervezeti vezér az apja, 1882 óta az amerikai munkások ünnepe. Annak idején a szervezett munkások diszfel- vonulására használták fel s általában a munkásosztály tiszteletére avatták nemzeti ünneppé, ujabbaij azonban már inkább a nyári vakációk végének és a muftkaszezón megindulása időpontjának tekintik, de bármi is lett légyen belőle, nagy nap, szent nap, ünnep, amikor a munkásosztály pihen egy nagyot, mielőtt újra kezébe venné a szerszámokat, és számot vet az elmúlt munkaesztendövel és egy-két pillantást vet előre a következőbe. Idén, 1954-ben, szeptember 6-ikára esik ez a nap és bőven van, mire visszatekinteni: ez volt az első teljes munkaév, amelyet a munkásság a Hoover-éra óta ismét a republikánus párt és Eisenhower uralma alatt szenvedett végig s amelynek összefoglalása megtörtént azokban a törvényjavaslatokban, amelyeket a 83. kongresszus a nyári szünet előtt rohanvást elfogadott és aláírás végett az elnök elé terjesztett. Nincs köszönet bennük! Nincs köszönet bennük, mert a munkásság, amelynek a javaslatok sebtében történt megtárgyalása és megvitatása folyamán nem is lehetett tiszta képe, világos tudomása arról, ami a törvényjavaslatokban van elrejtve, majd csak utólag fog keservesen ráébredni, mit jelent a Wall Street hatalmasabb pártjának az uralma. ízelítőt minden esetre kapott a munkásság, mert hiszen a második évét taposó republikánus éra eddigi ideje alatt is többizhren tapasztalhatta a munkásosztály, hogy a “milliomosok kormánya” az ország leggazdagabbjainak a kevesek érdekét szolgálja nem a népét. Mig azonban a magas politika művészete mindig az volt, hogy a célokat és érdekeket rejtegessék, nehogy az üres szavakkal kijátszott nép felocsúdjon, a 83- kongresz- szus törvényeinek hozói szinte politikátlan nyíltsággal, a tömegek érzékenységének semmibevevésével, öntelten és falánkul mindent, ami szép és jó, vagyis zsíros konc, igen bőkezűen és bőzsebüen a gazdagoknak juttattak, a népnek pedig fügét zs szamárfület mutattak. A munkásság ne csináljon titkot ebből, hanem nyelje le a keserű labdacsot, talán okul belőle az eljövendő holnapokon. Okulás nélkül tudvalevőleg semmire se lehet menni. Morzsák — és zsíros falatok A sok nép — és munkásellenes javaslat között It egy például, amely a köztisztviselőknek (kormányaik: attaknak) 5 százalékos fizetésemelést adott volna mev Eisenhower elnök sietett megvétózni. Pedig ez a kör.; . heti 3 dollár béremelés egyrészt a köztisztviselői kar legszegényebb alsó osztályainak, ig.v többek között a levélkihordóknak jelentett volna valami megkönnyebbülést, a dús fizetést huzó magasabb osztályoknak nem volt szüksége rá. A kongresz- , szus sem emberszeretetből szavazta meg, hanem csak azért, j mert a választási évben ezzel a 3 dollárral képzelték megvásárolni maguknak a szavazók voksait, hiszen minden honatya újra vissza szeretne jutni a kongresszusba. Eisenhower azonban még a morzsákat is sokalta a köztisztviselő ! kisemberektől, noha nem sokalta azokat a töméntelen milliókat, amelyekkel az indokinai háborút pénzelte vagy a | világ reakciós kormányait kényszeríti a kéregetők alázatára, nem sokalták a nemzet vagyonából kitépni a tengerparti olajmedencéket és magántőkéseknek adni; nem sokalták az ország adófizetőinek 12 billió dollárba kerülő atomenergiáját, ezt a voltaképpen 42 trillió dollárt érő, horribilis nagy értéket, nemzeti ajándék gyahánt magánvállalatoknak ajándékozni. Az uj adótörvényekkel billiókkal könnyítették meg a nagyvállalatok adóterheit, csökkentették az osztalékzse- belők adóit, de a kisembereknek csak morzsákat hajítottak oda. A nagydobbal verklizett társadalombiztosítási törvény alapjában véve csak havi 5 dollárral emeli az elaggott munkások járandóságát, mintha ezzel az öregség és nyomor átkát váltanák meg, holott ezzel is csak port hintenek az emberek szemébe, dollárokkal akarják lekenyerezni őket a novemberi választások céljaira, hiszen a Wall Street, a pénzvilág feje, baksissal gondolja megoldani a kül- és belpolitika és a világuralom minden kérdését. A Taft-Hartley-törvény és újabb láncok Denveri beszédében Eisenhower elnök mentegetődzve ismerte be, miközben a kongresszus törvényhozási munkája^ égre-földre magasztalta es biztatta a népet, hogy legyen büszke rá, — hogy a Taft-Hartley-törvényt minden igyekezete ellenére sem módosította a ragyogó 83. kongresszus. Az amerikai munkásság testén véres seb ez a munkásellenes törvény. Az einök nem mondta, de a munkások azért jól tudják, hogy azok a módosítások és “enyhítések,” amélve- <et az elnök a kongresszus révén akart eszközölni rajta, még jobban megszorították volna a bilincseket a munkások kézén, az uralkodó osztály, a vállalatok örömére s ezé~t a kongresszus ellenállását a munkásoknak szinte hálával kellene fogadni, ha a hála nem azért járna, hogy a törvényt kidobják a törvénykönyvből. Az elnök által nagy garral magasztalt törvények közt kimagasló helyet foglalt el a Herbert Brownell Jr. igazsáT- ügyminiszter által sürgetett és keresztülhajszolt javaslat a szakszervezetek láncraveréséről és a haladószellemü szak(Folytatás a 8-ik oldalon) AMERIKAI
