Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-02-11 / 6. szám
February II, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Mi újság Magyarországon? 12 év óta nem volt olyan hideg Magyarországon, mint az idén. KÖZEL 12 %-KAL NŐTT A MAGYAR IPAR ’53-BAN — Magyarországi riport — Téli időjárásunk 1945—46 óta, nyolc télen át rendkívül hószegény volt és ’47-48 óta, hét év óta rendkívül enyhe. Éppen ezért már elszoktak az emberek a komoly telektől és hajlamosak voltak olyan következtetéseket levonni, hogy éghajlatunkban bizonyos fokú átalakulás következett be az enyhe telek javára. Az idei tél jól rácáfolt erre. Az -első hideghullám aránylag korán, december közepén köszöntött be. Január elején már a második hideghullám mutatta ki a foga fehérjét. Közben a hideg keleti és enyhe déli, valamint nyugati légtömegek meg-megismétlődő küzdelme hóözönt zúdított az országra. Január 14-én egészen kivételes arányú országos havazás és ezt követően erőteljes hófúvások köszöntettek be. Egy nap alatt 20- 30, helyenként 35-40 cm.-es hóréteg borította a vidéket. Budapesten 24 órán át havazott. Ilyen nagy havazásra több mint egy évtizeddel ezelőtt volt csak példa. A főváros közterületeit (tereket, utakat és járdákat) kb. 720 ezer tonna mennyiségű hó borította. ' A nagy havazás népgazdasági szempontból óriási jelentőségű, hiszen komoly, védelmet nyújt az őszi vetés számára a nagy hideg élői. A lehullott hóban komoly vízmennyiség tárolói!ik, ami értékes lesz az eljövendő mező- gazdasági év vízgazdálkodása számára. Ipari szempontból is jelentős, mert az ország a nagy őszi szárazság után komoly vízellátási nehézségekkel küszködött. Ilyen előzmények után köszöntött be a harmadik hideghullám. A szibériai hómezőkről származó hideg levegő "'és az egész országot borító összefüggő hotakaró következtében szerda reggel az ország keleti részéh —26,—27 fokra sülyedt a hőmérséklet. Nyíregyházán a talaj menti légrétegben — 30 fok volt. A főváros belső területén —18, a külső kerületekben —22 fo-1 kig hült le a levegő. A nappali órákban a napsütés dacára sem emelkedett —15 fok főié a hőmérő higanyszal- laga. Hogy a napsugárzás nem képes felmelegiteni a levegőt, ebben is a hótakaró a bűnös, mert a kis hókristályok, mint milliárd apró kis tükrök, visszaverik a napsugarakat. Hazánkban ilyen hideg a ritkaságok közé tartozik és 50 évenként mintegy 4—5- ször fordul csak elő. Utoljára 1947-ben, előtte 1942- ben, volt hasonló zord időjárás és ennél is hidegebb 1929-ben. Egész Európában tombol a fagy. Írországban, Spanyolországban, Dél-Olaszországban és Görögországban fagypont alá sülyedt a hőmérséklet. Firenzében —10, Rómában —5 fok is előfordult. Ezek után talán természetes, hogy Ke- let-Németországban, Lengyel- országban és Finnországban —20, i—25, a Szovjetunió uralkörnyéki részén pedig —30, —35 fok volt. Valóban rendkívüli ez a hideg időjárás, de azt nem mondhatjuk, hogy még soha nem fordult, elő. A történelmi feljegyzések bizony még ennél jóval nagyobb és szigorúbb telekről tesznek említést. A közlekedés- és postaügyi minisztérium utosztálya jelenti január 30-án este: A 3- as számú budapest—miskolc- kassai ut 151-160 km. szakaszán Bükkábrány és Ernőd községek között 1—1.50 méter hóakadály van. A hómarógépek az eltakarítást. megkezdték. Hófúvás miatt Borsod megye többi utjai is csak nehézén járhatók. Az ország más megyéiből hóakadályt nem jelentettek. Dr. Zách Alférd BUDAPEST, január 27. — A Központi Statisztikai Hivatal közétette jelentését az 1953-iki népgazdásági terv teljesítéséről. A jelentés megállapítása szerint a magyar ipar az 1953-ra kijelölt, tervet 101.3 százalékos arányban teljesítette, ami mennyiségileg 11.8 százalékkal több, mint az 1952- iki termelsés. 1953- ban terven felül több mint 7000 motorkerékpárt, 14.000 mázsa műtrágyát, 700.000 pár harisnyát és 27, 000 mázsa cukrot termeltek. Egyes fontos termékek termelési tervét azonban nem teljesítették, pl. hengerelt acélból és tehergépkocsiból, szénből és villanyenergiából. (De még igy is többet termeltek ezekből, mint 1952- ben, csupán a kijelölt tervet nem teljesítették — Szerk.) (Itt meeriegyezendő, hogy az amerikai sajtó ügyedül ezt a részletét hozta a Statisztikai Hivatal jelentésének, hogy tudniillik hengerelt acélból, szénből és még egv két termékből nem érték el a kvótát. De azt, hogy az ipar 99 %-ában túlteljesítették a a tervet arról egy szó sincs a a N.Y. Timesban, amely azzal kékedik, hogy mindent megír, ami megérdemli a nyomdafestéket. — Szerk. ) 1953-ban az ipar összesen mintegy 21.3 millió tonna j szenet, 4.6 milliárd kw. villamosenergiát, 830,000 tonna nyersolajat, 760,000 tonna nyersvasat, tpbb mint másfél- j millió tonna acélt, több mint, 840.000 tonna hengerelt acélt, mintegy 14.300 motorkerékpárt, 136,400 kerékpárt, 155. 500 rádiót, 220,000 tonna műtrágyát, mintegy 1.1 millió tonna cementet, mintegy 209 j rnililó tonna négyzetméter pamutszövetet és 8.4 millió pár bőrcipőt termelt. Mezőgazdaság .. Gabonafélékből országosan több. mint 7.2 millió, burgonyából 7.3 millió, kukori ból 12,8 millió, lucernából 5.3 millió mázsával több termett, mint 1952-ben. Az állatállomány 1953 végén, a juhállomány kivételével alacsonyabb, a hízósertések száma magasabb volt, mint az előző évben. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme 1953-ban többszörösét tette ki az elsőző évi nek. Egy munkaegységre kö-| zel kétszerannyi kenyérgabo-! licit, három és félszerannnyi j kukoricát és egy eb terményt, I másfélszer annyi készpénzt I osztottak ki a tagok között,.! mint 1952-ben. Az egyénileg dolgozó és szövetkezetbe tömörült parasztság termelési kedve a i mezőgazdaságnak nyújtott! fokozott segítség eredményeként a második félévben nagymértékben megélénkült. Ennek következtében az előző évinél gyorsabb ütemben hajtották végre az őszi mezőgazdasági munkákat. A búza és rozs vetésterülete 1953 őszén közel félmillió holddal volt több, mint, egy évvel MAGYAR ÁRUK KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÁSAI Magyarországi riport — négyzetméteres területen álAz elmúlt évben tpbb külföldi országban mutatták be a magyar ipar árutermékeit. A legnagyobbszabásu kiállítás Lipcsében volt, ahol 1600 négyzetméteres területen állították ki a legkülönbözőbb ipartermékeket, szerszámgépeket, a hazánkban is kitünően bevált dömpereket, külföldön itt mutatták be először a magyar arató-cséplő kombájnt. Sok külföldi érdeklődött a magyar textiliák iránt, nagy sikert arattak a magyar gyártmányú rádiókészülékek, valamint a kórházi berendezések, gyógyszerek és gyógyszeralapanyagok is. Az elmúlt év másik na- gyobbszabásu árukiállit,ása Bécsben volt, ahol főként a mezőgazdasági jrépek ragadták meg az érdeklődök figyel-1 mét. Stockholmban rendkívül! nagy sikerük volt a magyar j szerszámgépeknek. Milánó-1 ban,, ahol szintén sok érdeklődő kereste fel a kiállítást, | bemutatták a Csepel-motor-: kerékpárt is. Kiállítások voltak még Frankfurtban, íz— j mirben. Ezeken a helyeken főként textiláruk után érdek- j lődtek. Nagy sikere volt a! magyar ipar termékeinek Dzsakartában, Indonézia fővárosában, Sanghájban, valamint Kantonban, ahol 4-5000 litották fel a magyar pavilont. A kiállításnak többszázezer nézője volt. 1954-ben az első kiállítás Egyiptomban, Kairóban volt január 29-én. Ugyancsak ebben az évben további kiállítások lesznek Casablancaban. Milanóban, Fran kfurtban. Dél- Amerikában két városban lesz kiállítás: Sao Paoló- ban és Montevideóban. Áruink bemutatására kért fel minket Szíria kormánya is. A kiállítás Damaszkuszban lesz. Ezenkívül részt veszünk a szokásos lipcsei kiállításon, amely lényegesen nagyobb- szabásu lesz az eddigieknél. Ugyanakkor Helsinkiben, Bécsben, Stockholmban, továbbá Pakisztánban rendezünk árubemutatót. A tervek szerint Torontóban, Teheránban és Dzsakartában is rendezünk kiállítást a magyar ipar remekeiből. Valamennyi külföldi kiállításunkat hazai szakemberek rendezik, sőt a bemutatók dekorációs anyagát is itthon készítik. Az árukon kívül bemutatjuk a magyar gyártmányú motorvonatoknak, a MÁ- VAG mozdonyainak és erő- mitberendezéseinknek a modelleit is. Ezek a kiállítások azért, is jelentősek, mivel hü képet adnak hazánk fejlődé-. séről. Budapest - paraszlváros? A magyar főváros, az ország kulturális és ipari életének központja, Nagy- Budapest megalakulása óta mező- gazdasági szempontból is egyre nagyobb jelentőségre emelkedik.' Nagykiterjedésü mezőgazdasági területek kerültek a főváros határain belül, úgy, hogy több mint 24.000 .holdon folyik itt gazdálkodás. E hatalmas terület felén termelőszövetkezetek dolgoznak, 4500 hold állami gazdaság, a többi terület egyénileg dolgozó parasztok birtokában van. Budapesten 11.000 dolgozó paraszt él, akik kisebb-nagyobb földterületeken javarészt konyhakertészettel foglalkoznak. Munkabérek — , nemzeti jövedelem — Magyarországi tudósítás — A munkások ég alkalmazottak 1953. évi átlagos létszáma az egész népgazdaságban 2,410.000 volt, 175,000-rel több, mint az 1952-es év átlagában. A munkások és alkalmazottak egyes kategóriái bérének felemelése és a dolgozók létszámának emelkedése következtében a munkásoknak és alkalmazotSZÉP •MAGYAR PIYEIV “Mit tehet róla a magyar nyelv is, hogy fiai őt sémi ékesíteni, sem nagyítani,. sem fölemelni nem akar-. • ják. Jegyezzük meg a nagy igazságot: minden ’ nemzet a maga anyanyel-1 vén lett tudóssá!” (Bessenyei) Versem kissé sematikus,........... nem pozitív, szintetikus........... glo bálisan szék torá lis, ám rendkívül aktuális. Törni zúzni érzek vágyat ha azt hallom :J‘anyaghányad” ‘‘kordinál “vertikáIis'’ dühbe hoz-e két szó máris. Intenzív, vagy mélyreható)? tudja azt a mindenható, ankét, bankét, rendezvény: lám a nyelvünk nem szegény. "Bulletin”, és szubjektive” Tepes ettől mir/flönk szive, Félt ősz, Pikosz, Fürfa Afort megérdemel szintén pár sort. Költeményem absztrakt téma, nem igazi: ál-probléma, bár a terve optimális, kivitele irreális. lm a konkrét analízis; operativ paralizis, mert nem tudom milyen . . nyelven Íródott meg fenti versem. Ez lenne a helyes stilus, e halálos, mérges virus mely ragályos rendkívül. aktiv, akut, sót idült? Költők irók — ez az elvünk — ékítsétek anyanyelvűnk, a magyar nyelv csupa báj, idegen szót ne használj. taknak kifizetett összes bérek összege 1953-ban 14.2 százalékkal volt magasabb, mint 1952- ben. A párt és kormány határozatainak alapján végrehajtott árleszállítás, a csökkentett értékben kibocsátott békekölcsön és az egészségügyi, szociális és kulturális célokra fordított jelentős-összegek, valamint a mezőgazdaság terméseredményei nagy mértékben hozzájárultak a munkások és alkalmazottak 'életszínvonalának emelkedéséhez. A munkások és alkalmazottak reálbére a második félévben jóval magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az 1953. évi nemzeti jövedelem — az előzetes számítások szerint — kb. 12 százalékkal magasabb, mint az 1952. évi. Az anya- és csecsemővédelemr.öl szóló minisztertanácsi határozat eredményeképpen javult az anyák és csecsemők egészség- ügyi ellátása. A születések száma több mint 20,000-rel emelkedett. a természetes szaporodás 40 év óta 1953-ban volt a legmagasabb. A bölcsődei férőhelyek száma 40 százalékkal haladta meg az 1952. évit. ki Ilim ni min iiiiiiiiiniii*H4iaiiiiiiiiiiitiiiiiiioiiit ii 1119 A MAGVAR SZÓ A BÉKE, HALAD AS, j DEMOKRíCIA SZAVA! j előbb. 1953-ban 124,000 kát. hold erdőt telepítettek többet mint az előző évben.
