Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-02-11 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 11, 1954 (, ~== ............................. KÖZGAZDASÁG V .........— ■ ' Varga Jenő az amerikai gazdasági válságról A magyarszármazásu szovjet közgazdász, a világ egyik legjobban ismert gazdasági szakértője, akinek véleményeit és elemzéseit, nemcsak a Szovjetunióban és a népi demokráciákban, hanem a tőkés országokban is nagy érdeklődéssel kisérik. Varga Jenő néhány nappal ezelőtt cikket irt a moszkvai Pravdába az amerikai közgazdasági helyzetről. Varga Jenő Eisenhower amerikai elnöknek a kongresz- szushoz intézett januári üzenetéről szólva rámutat: az elnök gazdasági tanácsadói mindent elkövettek, hogy szépítsék az Egyesült Államok gazdasági helyzetét, de hiába: az ország gazdasági helyzete sokkal súlyosabb, mint egy évvel ezelőtt. A “tudós” amerikai közgazdászok, a nagytőkések és a jobboldali szakszervezeti vezetők már nem tagadják azt a tényt, hogy a termelés csökken, a munkanélküliség növekszik, az árak esnek stb. Az amerikai kapitalisták a maximális profit utáni hajszájukban raktárra termeltek árukat-. 1953 szeptemberében a magánvállalkozók készletei az iparban, valamint a nagy- és kiskereskedelemben elérték a 80 milliárd dollárt. Az állami raktárakban és a farmerek magtáraiban felhalmozódott mezőgazdasági áruk értékét, amely utóbbiakra a farmerek állami hitelt kaptak, hatmillárd dollárra becsülik. Az állami stratégiai nyersanyagkészletek értéke elérte az 5—6 milliárd dollárt. A hatalmas fegyver- és hadianyagkészletek (atombombák, tankok, ágyuk stb.) értéke- legalább százmilliárd dollár. A fogyasztási hitelek összege hivatalos adatok szerint 1953 szeptemberében elérte a 28.2 milliárd dollárt. A készletek növekedése 1953 novemberéig folytatódott. A fogyasztási hitelek összegének növekedése mind a mai napig tart. Mindamellett sem a raktárra való termelés, sem a hitelre történő eladások nem tudták megakadályozni a túltermelési válságot — írja Varga Jenő. A cikkíró ezután adatokat idéz az amerikai termelés csökkenéséről. Ez a csökkenés, hivatalos adatok szerint hét százalékos. Azokban az iparágakban, amelyek főleg a dolgozók keresletének kielégítésére dolgoznak, a termelés csökkentése néhány hónappal hamarabb kezdődött, mint a termelés általános hanyatlása. Ilyenformán a jelenlegi válság a “klasszikus” minta alapján fejlődik: a raktárak megtelnek árukkal, utána csökkent a fogyasztási cikkek termelése, végül megérlelődik a válság a termelőeszközök gyártásának területén. Minden adat arra vall, hogy az Egyesült Államokban a termelés további csökkentése elkerülhetetlen. A válság jele és mélyülésének velejárója az árak esése is. A nagy amerikai monopóliumok a múlt év őszéig a túltermelés ellenére magasabb színvonalon tartották árucikkeik árát, mint 1952-ben. Ez a magas árszínvonal a nehézipar egész sor alapvető ágában a fegyverkezési hajsza politikájával .függött össze. A nem monopolista vállalatok cikkeinek ára erősen esett. 1953 októbere—novembere óta azonban a nagy monopó- ' liumok kénytelenek voltak beismerni, hogy túltermelés lépett fel, s kénytelenek voltak leszállítani az árakat. Az acélmonopóliumok október óta maguk viselik a vasúti árleszállítás költségeit, amelyeket azelőtt a vásárlók fizettek. Egyes különleges minőségű acélfajták árát tonnánként 2—13 dollárral csökentették. Az olaj trösztök kétszer-háromszor szállították le a benzin árát. A nagy spekuláns építési vállalkozók az újonnan épített, egy család számára alkalmas családi házak árát 24,500 dollárról 22,500 dollárra szállították le, de igy sem jelentkeznek a vevők. E tények azt bizonyitják, hogy a nemzetgazdaság mili- tarizálása nem küszöböli ki az elkerülhetetlen gazdasági válságot. Ellenkezőleg: a militarizálás újabb mélyreható gazdasági válsághoz vezet s megteremti a feltételeket e válság megérlelődéséhez. ^ Természetesen a mai bonyolult körülmények mellett, amikor a kapitalizmus általános válsága egyre jobban mélyül, nehéz pontos képet rajzolni a válságjelenségek további kibontakozásáról — írja befejezésül Varga Jenő. Egy dolog azonban világos: a túltermelési válság az Egyesült Államokban egyre nagyobb méretekben válik reálisan ható tényezővé. Figyelemreméltó gazdasági adatok Az amerikai ipari leltár — azaz az összes gyárakban felhalmozott eladatlan árucikk gyári érték összege 1953 decemberében 47 billió dollár volt, ami két és fél billióval több, a novemberi készletnél. Decemberben az eladott gyári cikkek összege 23 billió 700 millió dollár volt, ami 600 millió dollárral kevesebb mint az egy év előtti forgalom. A rendelések összege Amerika gyáraiban 58 billió dol- lar volt múlt decemberben, ami 17 billióval kevesebb, mi*t az 1952 decemberi összeg! Ez —— többek között — egyik magyarázata a nagyará- pyu «wvrtr A mrr^áNvn [ önműködő gyárak A nagyipart az egyre foko-i zódó verseny arra ösztökéli, I hogy egyre nagyobb mértékben fejlessze ki a gyárüzemek automatizálását, vagyis önműködő gépbérendezés alkalmazását. Detroitban a Cross Co. most szerel fel egy kétmillió dolláros gépszerszámként működő gépet, amely akkora, mint egy futballpálya. Áprilisban már le is szállítják egy autógyárosnak, aki óránként 100 m ó t o r - öntvényt (engine blocks) fog előállítani vele. Ez a gépóriás 540 gépmozdulat elvégzésére képes. — Egyetlenegy * ember kezeli. A jelenlegi módszerek 35—75 munkást igényelnek hasonló tempójú termeléshez. Két héttel ezelőtt a Thompson Products Co., a clevelandi autó- és alkatrészgyáros, egy házmagasságu szerszámot helyezett üzembe, amely egy lókbajtásos turbina szamára szükséges tartályt vagy öntvényt 10 perc alatt készít el egy ember segítségével. Ed- digelé ehhez a munkához öt ember kellett két és félórára. Gombnyomásra irányított vasúthálózat Idén 3.8 millió dollárt irányoz elő a Southern Pacific vasúttársaság, hogy egy vas- utinditó berendezést szereljen fel, amely 95 mérföldnyi távolságból ellenőrzi a sineket Kalifornia és Oregon szaka- dékos hegyvidékein. Ez azt jelenti, hogy egy diszpécser (dispatcher), vasutinditó, 200 mérföldnyi távolságból megnyom egy gombot sinváltásra •vagy akár azért, hogy egy gázégő kigyulladjon, amelynek segítségével meggátolják, hogy egy sinváltóberendezés pe ne fagyjon egy egész útvonalon. Silsbee, Texasban, 90 mér- földnyire Houstontól, a Kirby Lumber Co. most épit egy 14 millió dolláros teljesen villanyerőre berendezett üzemet, hogy négy elavult üzemet pótoljon ebben a körzetben. Most még nem, lehet pontosan megállapítani, mennyit fognak költeni gyáraink még több önműködő gyárüzem és berendezés építésére, de számos bizonyíték mutatja, hogy ez az összeg egyre nagyobb lesz. Drámai kilátások Ennek a gombnyomásos haladásnak közeli lehetőségei drámai érdekességüek. A gyártás szempontjából, ha majd meglesznek az uj gépóriások, az előállítási költségek kisebbek lesznek és való- szinüleg uj és jobb cikkeket fognak előállítani olcsóbb árakon. A nagyiparosok egymást túllicitálják nyilatkozataikban mondván, hogy azért a műszaki munkások alkalmazása nem fog csökkenni. Hivatkoznak arra, hogy az amerikai termelés a huszadik század első felében majdnem megT háromszorozódott. A villanyerőtermelés ma majdnem ötször annyi energiát -termel, mtot f93©ibefí 15 százaikkal több munkással. i Ezekkel a gépóriásokkal, | amelyek önmaguktól működ-! nek, olyan irtó tömeg árut! fognak vagy tudnának előállítani, ami szinte meghaladja az emberi képzeletet, legalább is jelenlegi fogalmaink szerint. Az automatagépek kora a tetőfokra látszik lépni. És ha meggondoljuk, hogy mind-1 ezek az újítások még alapjában véve csak a régi rendszer fokozásából születtek anélkül, hogy korunk csodálatos uj energiájának, az atomerőnek felhasználását igénybe vennék, feltétlen Juzonyosságu- nak látszik, hogy a termelést, a termelési eszközöket, fantasztikus mértékben továbbra is fokozni fogják. Ez mind igen szép, de arra is gondolni kell, hogy ki fogja felvásárolni ezt a rengetegnek Ígérkező árumennyiséget. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek vásárlóképessége! egyre csökken, a reálbérek egyre jobban összezsugorodnak és bármit mondanak is az érdekelt gyárosok, akiket az uj automata-óriások rengeteg munkás elbocsátására fognak képessé tenni, rengeteg arányban meg fog nőni a munkanélküliek száma is. Mi-i közben tehát árut egyre nagyobb mennyiségben termelnek, egyre nagyobb munka- nélküliséget is termelnek és egyre alacsonyabbra nyomják le a tömegek vásárlóerejét. Fokozni fogják tehát a termelést, de kinek? Bármilyen bizakodóan és derűlátóan nyilatkoznak is az iparmágnások és szócsöveik, a rendszer ellentmondásai egyre nagyobbak, egyre égbekiáltóbbak lesznek. Ami öröm és reménység a nagyvállalatok számára, az súlyosbodó gond a dolgozók vállain. Ha a nagyiparosok csak azt nézik, hogy minél többet termeljenek, és közben csodagépek szemléletében és a profit reményében elégedetten dörzsölik tenyereiket és elfeledkeznek az — emberről, még furcsa meglepetések érhetik őket. Ezen a feltűnő ellentmondáson segíteni kell. Ez a segítség azonban csak a munkásosztály mag átállásától függ és csak az ellenmondást. i§ csakis a munkások oldhatják meg, akik mindenkor az egész társadalom érdekében lépnek fel, amikor saját problémáikat akarják megoldani. A MUNKANÉLKÜLISÉG DETROITBAN A Packard gyár e hét folyamán 3800 munkást bocsáj- tott el a, vállalat 11,800 főnyi személyzetéből. A gyárvezetőség “alkatrész hiá n y v a 1” magyarázza a nagyarányú munkáselbocsájtást. A Magyar Szó már megírta, hogy az óriási Chevrolet, gyár Flinten négy napos hétre tért át. A Ford gyár 600 munkást bocsájtott, el a Mound Road-i telepen és 200 munkást Monroe, Mich-ben. A Plymouth gyár munkásainak 507o-át menesztette. Jelenleg alig 5000 munkás dolgozik náluk, az egykori 11, 500 helyett. William Gerbe, at autoszakszervezet (CIO) 51-es detroiti osztályának elnöke sürgönyt küldött Mitchell munkaügyi miniszternek, amelyben a helyzetet “aggasztónak” minősiti. , “A vezető nagyiparosok rózsás kijelentése ellenére ezrek és ezrek vesztik el munkájukat, jövőjük, biztonságuk sötét. Tenni kel valamit, még pedig azonnal, ha meg akarjuk állítani a lefelé való zuhanást a lejtőn.” Vallásos zsidók tüntettek a newyorki izraeli konzulátus előtt tiltakozásként az ellen, hogy az izraeli kormány bevezette a nők sorozását. INDICATORS OF ECONOMIC ACTIVITY A CROSS NATIONAL PRODUCT 7
