Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-02-11 / 6. szám

February'11, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Gazdasági életünk egyik kevésbbé ismert ténye az, hogy a nyílt adókon kivid az átlagos amerikai évi 700 dollár úgynevezett rejtett adót fizet. íme a részletek: Minden quart tej árából 8 centet adóra fizet a háziasz- szony. A 15 centbe kerülő kenyéren 5 cent az adó, a 19 cent ára cigaretta-pakliból 11 cent, az 5 dolláros pálinkából 3 dollár. A hat dolláros telefonszámlából — két dollár adóra megy! És egy 2,100 dolláros autóból pedig éppenséggel 700 dollár: adó! A kormány, mondanunk kém kell, minden adófillért el­költ. A japán fegyverszünet napján 258 billió dollár volt az államadósság. Öt év múlva, annak ellenére, hogy “béké­ben” éltünk, az államadósság mindössze egy billióval csök­kent, szóval jóformán változatlan maradt. A bekollektált sok százbillió dollárból nem jutott jóformán semmi sem az államadósság csökkentésére! Ellenben ajándékozni azt tudott kormányunk. Hogy csak egy tényt említsek. Egy egész hajóflottát “ajándéko­zott” a Truman-kormány Görögországnak, melynek kormá­nya úgy védte a “szabad világot”, hogy lemészárolta a ná­cik ellen küzdő hazafiak jórészét. A görög kormány a mi hajóinkat odaajándékozta aztán a görög hajótulajdonosoknak, akik viszont üzleti vetélytársai lették az amerikai hajóvállalatoknak. Hogy mi ebben a lo­gika. azt csak a washingtoni nagy koponyák tudják meg­mondani. Arról már tud a haladószellemti nagyközönség, hogy mi­re megy évente a )cormány által bekollektált óriási jövede­lem nagy része: hadikiadásokra. De vannak olyan abróbb részletek, amelyekről csak kevesen tudnak. Például kevés adófizető tud arról, hogy kormányunk évente 100 millió dollárt költ reklámra, önmaga magaszta- lására! HAVI kiadásukban szereDel: Egv millió 500 ezer dollár reklámügynökök fizetésére (publicity agents). Négy millió dollár reklámnyomtatványokra ! Három millió dollár bélyegre! Havi összkiadás reklámra: 9 millió dollár! Természetesen minden minisztériumnak meg van a maga reklámosztálya (Public Relations Bureau). Még a je­lenleg legnépszeriitlenebb földművelésügyi minisztérium is kiadott az elmúlt 9 hónap alatt: 1.998 sajtótudósitást, 837 rádió üzenetet, 17 filmet. És hogy tudja mit imák róluk hetenkint 120,000 cikket vágnak ki újságokból! Pár anekdota az amerikai kormány helytelen gazdálko­dásáról : Philadelphiában egy háromemeletes raktár a pincétől a padlásig tele van szürkészöld női fűzőkkel! Ezt a női ka­tonáknak (VVAC) vásárolták és most nem tudnak mit csi­nálni velük. Hölgyeim, ne jelentkezzenek, mert a fűzők már igen divatjukat múlták. Egy szerencsés ócskavaskereskedő potomáron egy egész repülőteret vett a kormánytól. Mikor megnézte, hogy mit vett, felfedezte, hogy az összes gazolintartályok szinültig tele vannak gazolinnal. Az illető egy félmillió dollárt kapott ajándékba. Egy denveri raktárban fluorescent lámpák vannak fel­halmozva a kormányhivatalok számára, amelyek elég lesz­nek — 93 évig! És vonalazott papirok, amelyek elegendők lesznek — 186 évig! De ha az ember'átgondolj a a dolgot hát azt mondja, inkább igy pazarolják a nép pénzét, mint a pusztítás, rom­bolás eszközeire. A clevelandi Szabadság 1954 feb. 2-iki számában ve­zércikkoldalon a következő­ket Írják: “Egy kommunista vezér a. mi­nap, megróva az uj művész- nemzedéket, gúnyosan jegyez­te meg, hogy a vörös népköz- I társaságnak elsősorban gép­puskákra, nem pedig kultúrá­ra van szüksége. A túlsók kultúra elpuhitja aa embert, ez az elvtárs szakvéleménye.” A Szabadság nem említ ne-1 vet, azon egyszerű oknál fog-| va, hogy minden szavuk, szemszedett valótlanság. í A hazugokat kömondáso- > san is hamarabb utói lehet érni mint a sánta kutyát. En­nek újabb igazolására idé­zünk néhány részletet a ma-j gyarországi Országos Tervhi-1 vatal jelentéséből a magyar népi demokrácia 1953 évi kul­turális fejlődéséről: “A kinyomtatott müvek szá­ma 25 százalékkal, példány­száma 6 százalékkal emelke­dett Az év folyamán több mint 150 területi kultúrotthon és 540 népkönyvtár létesült,. A, népkönyvtárak könyvállomá-1 nya is emelkedett. , 1953-ban több uj mozgókép-] ; színházat létesítettek elsősor- j ban a falvakban. A helyárak i 33G-os leszállítása után közel 50/f-al nőtt a mozilátogatók száma, az év folyamán elérte a 72 miliőt. A rádióelőfizetők száma 1953 végén mindegy 1 miliő 80,000 volt, 22%-al tcTbb mint 1952 végén.” Most pedig néhány sort an­nak ismertetésére, hogy mily könyveket fognak Magyaror­szágon 1954 folyamán kiad­ni. Idézünk Jászberényi Jó­zsefnek cikkéből az Irodalmi Újság most ideérkezett leg­utóbbi számából: “Ma a dolgozó ember élet- szükségletévé vált a könyv. Tudásának kiapadathatatlan forrását jelenti. Megnőtt né-! piink igénye az irodalom, de! különösen a szépirodalom iránt, A Szépirodalmi Könyv­kiadó az uj kormányprog- ramm szellemében 1954. ter­vének Öszeállitásánál arra tö­rekedett, hogy a jövő évben olyan könyveket adjon ki, me­lyek kulturforrad a 1 műnk nagyvonalúságát méltókép­pen tükrözik. adjuk Shakespeare összes müveinek első két kötetét, ezenkívül Rabelais, Fielding, Aristophanes, Maupassant, A France, és Zola müveinek egy-egy kötetét A haladó nyugati irodalmai Eluard, Nazim Hikmet, Leon Carlos Augusto, Pabló Neru­da költeményei. Alavi perzsa elbeszélései. Arconada, Chab­rol, Cognit, Desanti, Fast, Thomas Mann, Teitelboim és Varela müveiből ismerhetik meg az olvasók. Február hónap elején indul meg az Olcsó Könyvtár soro­zatunk. E kiadványok havon­ként kétszer, 10-én és 25-én jelennek meg, 3 és 4 forintos áron. Jókai, Mikszáth, Heltai Jenő, Rideg Sándor, Grand- pierre Emil, Vámbéry Ármin, L. Tolsztoj, A Tolsztoj, Mak- larszki, Ivanov, London, Ste­venson, Thackeray, Boccaccio, Wells Courtade müvei jelen­nek meg ebben a sorozatban. 1954-es tervünkhöz néhány számadat: 1953-ban 132 mü­vet adtunk ki egymiliió pé?- dányszámban; 1954-ben 191 miivet adunk-ki köze? egymil­lió 800 ezer példány szám ban.” Eddig a magyarországi je­lentés. Mindehhez csupán i annyit füzünk hozzá, hogy a kultúrának a nép igazi tulaj­donává, kincsévé tétele nem­csak a magyar, hanem az ösz- szes többi népi demokráciák- | ban is hasonló méretekben | van folyamatban, j . . A hazugok, a rágalmazók, nem végezhetik sőt,ét kutmér- gező munkájukat leleplezés nélkül. ______________ mörkény István válogatott; müvei. 1954-ben Jókai halá­lának 50 éves évfordulójának alkalmából meginditjuk Jó­kai Mór válogatott müveinek kiadását. Tovább folytatjuk Móricz Zsigmond összegyűj­tött müveinek kiadását az “Erdély” trilógia, “Légy jó mindhalálig”, “Pillangó”, ‘Ro­konok és az “Elbeszélések” negyedik kötetének kiadásá­val. Régen várják már az olvasók Karithy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula könyveit. “Iskolai Könyvtár sorozatban jelentetjük meg: Gárdonyi “Egri csillagok’” Mikszáth “Különös házasság” és “Válo­gatott elbeszélések”; Jókai ’’Kekete gyémántok”, Csoko­nai “Tempefői” és “Dorottya” cimü müveit. Kiadunk-ezenkí­vül egy népballadás kötetet és egy kötet népmesét. A Szépirodalmi Kiskönyvtár so­rozatunkban Bajza József, Berzsenyi Dániel, Csiky Ger­gely, Vajda János és Zrínyi Miklós müveiből kisebb válo­gatást. De olvasóinknak nemcsak a magyar, hanem a világirodalom klasszikusait is szeretik olvasni. E célból indítjuk meg a Világiroda­lom Klasszikusainak soroza­tát. Ebben a sorozatban je­lenik meg Aischylos, Balzac, Boccaccio, Flaubert, Jirasok, Lope de Vega, Moliere, Geor­ges' Sand, Shelley, Si-Nai-An, Sienkewicz és Vazov müvei­nek egy-egy kötete. Az orosz klasszikusokat, Gogol és L. Tolsztoj müvei képviselik. Ki­Kereskedelmi tanácskozások Moszkvában LONDON — A jelenleg már Moszkvában tárgyaló 31 angol üzletemberen kívül feb. 9-ikén ismét négy nagyiparos repült, Moszkvába, hogy tár­gyaljon szovjet képviselőkkel az angol-szovjet kereskede­lem kibővitéséről. George Taylor angol nagyiparos ki­jelentette, hogy a szovjet kész 280 millió dollár áru rendelést adni angol cégek­nek egyedül vizmüberende- zésekre. A szovjet kormány képviselői szerint USSR haj­landó egyezer^ millió dollár áru rendelést adni angol cé­gek pék. Egv angol hajógyár riiáris kapott egy „20 millió dbllatos. COLOMBO, Ceylon. — A Szovjetunió, indiai nagyköve­te meghívta 12 ázsiai ország képviselőit látogató sra a szovjetbe. A meghívott or­szágok a következők: India, Ceylon, Burma, Indonézia, Pakisztán, Afganisztán, Ja­pán Sziám, Fülöp Szigetek, Nepál, Malájföld és Borneo. ATOMENERGIA által hajtott mozdonyt ter­vezett meg az Utah-i Egye­tem. A mozdony 11 font urá­nium fűtőanyaggal egy egész évig tudna működni és a je­lenlegi Diesel mozdonyok­nál négygzerte, nagyabb ,tel- jesitőképe sségevolna. “A tapasztalat azt mutat­ja, hogy az olvasók érdeklő­dése megnőtt a magyar klasz- szikusok iránt. Érthető ez a nagy érdeklődés, mert ezek az irók és müveik ma váltak igazán közkincsévé a dolgozó népnek. 1954-ben 46 magyar klasszikus kötetet jelentetünk meg. Kiadjuk bib­liofil kiadásban Ady és Jó­zsef Attila összes verseit és a “Hét évszázad magyar ver­seidnek második, átdolgozott kiadását. A Magyar Klasszi­kusok sorozatában megjele­nik Ady válogatott prózája, Balassi Bálint, Gyulai Pál vá­logatott müvei, Jókai Mór: Arany ember és Rab Ráby ci­mü regényei; II. Rákóczi Fe­renc válogatott müvei éa T6­Leikészek szerint a fasizmus a veszély LOS ANGELES. — Az Egyesült Államokban ma a “legfőbb veszély” a fasizmus, nem pedig a kommunizmus, mondotta dr. Henry Hitt t Crane, detroiti metodista lelkész. Dr. Crane, aki azt követeli, hogy “világosan gondolkod­junk ezekben a zavaros idők­ben”, lesz a főszónok a Sou­thern California Council of Churches és a délkaliforniai egyetem teológiai szeminá­riuma védnöksége alatt egy­behívott lelkészi gyűlésen. “Nem a kommunizmus fe­lől fenyeget a veszély”, mon- dota dr. Crane a sajtó képvi­selői előtt. “A legfőbb vesze- I delem. a könyörtelen reakció fasiszta jobbszárnya felől fenyeget, amely semmitől sem fog visszariadni, hogy a parancsuralmi rendszer vala­milyen amerikai változatát jutassa diadalra...” Dr. Crane kritizálta Mc­Carthy szenátor “erkölcste­len módszereit” és kijelentet­te, hogy a “társulás utján el­követett bűncselekmény min­den erkölcsi Ítélet lényeges megsértése. Gyanakvást éb­reszteni és előidézni a nép ha­ragja elítélő megnyilvánulá- ; sát pusztán ugyr hogy az j emelt vádakat nem bizonyit- ! ják be -A mondotta — annyi, l mint megszegni azt a sarka­Leleplezni a hazugokat! A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla latos amerikai elvet, hogy jo­gilag senkit sem szabad bű­nösnek feltételezni addig, amig be nem bizonyítják. “Azt követelni, hogy vala­ki bizonyítsa be ártatlansá­gát, mielőtt bűnösnek ítélnék, éppenannyira igazságtalan, mint Amerikaellenes” ‘fejezte be nyilatkozatát dr. Crane. DALOL A BRONX Megható és felemelő lelkese­déssel készül a bronxi dalárda a márciusi előadásra. A próbák gyönyörűen haladnak, az újon­nan jelentkezőket is hamar be­tanítják és beállítják az együt­tesbe. A próbák távolról sem je­lentenek megerőltető munkát. Uj abban valóságos szórakozás­ként hatnak: Dalolnak közben teáznak, beszélgetnek, cseveg­nek, tervezgetnek a jövőre, a későbbi előadásokra. A bronxi dalárda valóban nagy jövőre hi­vatott, de- kiépüléséhez újabb meg újabb jelentkezőkre, növe­kedéséhez kiegészítésre van szükség. “Életem legboldogabb órái azok, amiket a dalárdában töltök,” mondta nemrég egy da­loló s ebben nyilván az egesz I dalárda közhangulata vissz­hangzik. Hétfőn esténként pont 8 órakor kezdik és pontosan be­fejezik, hogy idejében mindenki ! hazakerüljön. Jelentkezzenek! I Minden hangot tudnak liaszrpL- i ni. - - • •-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom