Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-02-11 / 6. szám

February 11, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ f WASHINGTONI JELENTÉS Hoover, FBI-főnök, nyilatkozik a KP-róI A N.Y. Times vasárnapi száma beszámol arról a jelen­tésről, amelyet a J. Edgar Hoover, FBI-főnök, terjesz- teett a képviselőház kisajátitá si (költségvetési) bizottsága elé még 1953. december 9- ikén, de csak most hozták nyilvánosságra. Megtudjuk ebből, amint a N.Y. Times beállitja, azokat a cselekmé­nyeket, amelyeket Hoover felró a kommunistákhak. Az idézet hü foiiitása szóról- szóra a következő: '‘Szeretnék rámutatni a bi­zottság előtt, hogy U.S.-ban a fő kommunista tevékenység az elmúlt évben a következő volt: “1). Békecélja főleg arra irányult, hogy országos fel­szólalást keltsen a koreai há­ború rendezéséért» “2.) Amerikai csapatok visszahívása külföldről. “3.) öthatalmi egyezmény, Kínát beleértve. "4.) A kereskedelmi kap­csolatok felvétele a vasfüg­gönyös országokkal. “Az amerikai népet ismé­telten felszólították, hogy a fentj követelésekkel bombáz­za a Fehér Házat. “Ez volt a kommunista pro­paganda és erőfeszítés főcél­ja. “A hazai fronton arra irá­nyították figyelmüket a kom­munisták, hogy sürgessék a Smith-törvpny, a Taft-Hart- ley-törvény és az 1950-es bel­ső biztonsági törvény vissza­vonását. Ezenkívül segítséget Múlt héten Norwalk, Conn, és Lawrence, Miss., két kis-1 város volt a főszereplője Ed| Murrow CBS-felvevőkészülé- j kével rendezett élő hirközve- titésnek a televízión. Soha még a TV felvevckészülékét nem használták okosabb cél­ra. Ennek a két városkának egymásmellétevése magában- véve egy kinemmondott, de hatalmas tanulságot nyújtott. Norwalkban a televízió né­ző- és hallgatóközönsége jól láthatta, amint éppen gyűlést rendeztek a külföldi háborúk veteránjai, akiknek szerveze­ti vezetői pattantották ki a szomszédok meghurcolására irányuló botrányt. A .felvevőgép innen átsik­lott Chicagóba, ahol Dough­erty beó, a külföldi háborús veteránszervezet országos fő­nöke, aggodalmát fejezte ki, hogy ha ezt a szomszédokra .való leskelődést a veterán­szervezet valamennyi osztá­lyára kiterjesztenék, Ameri­kát rendőrállammá változtat­nák át, (amitől már különben nem sok választja el.) Dough­erty kijelentette, hogy ő már 1919 óta “harcol a kommuniz­mus ellen", de azért — hang­súlyozta --az amerikai de­mokráciát mégis “a jobboldal felől” fenyegeti veszély. A televíziós műsor izgalma­sabb része Lawrenceben ját­szódott le. Miután ez a rész a norwalki jelenet után követ­kezett, egészen uj fényt ve­tett a boszorkány üldözés je­lentésére. A felvevőgép bemutatta a tömör gyarüzemet, épületről- épületre haladva. Ez az American Woolen Co. kezelé­sében levő Wood-gyár. Az­után behatolt az épülefek belsejébe, a fényszórót ráve­thette az elfoglalt munkások­ra, a csattogó-csörömpölő gé­pekre. Ez azonban, amint Murrow hangja bemondta, a múlt immár letűnt képe volt. A felvevőgép rávetette min­dent látó szemét a jelenre is, a csöndes utcákra és a még csöndesebb, kihalt gyárra, a mozdulatlan, halott gépekre és a meztelen szövőgépekre. A gyár — mondotta Mur­row — egykor 8,500 munkást alkalmazott. Később már csak 6,500-at. Ma már csak néhány száz munkás maradt és ezek is távozóban vannak, mert a gyárüzem azt tervezi, hogy mirít gazdaságilag nem kifi­zetődőt, odahagy 11 neweng- landi gyárat. A felvevőgép ezután elvitt bennünket a textilmunkások helyi szakszervezetébe. Közel­ről készült felvételek mutat­ták meg a szakszervezet veze­tőit, amint éppen jelentést tesznek hiábavaló washingto­ni utjukról, ahol gyönyörű szavakat kaptak, de biztatást és reményt már nem. Láttuk a férfiakat és a nő­ket, amint egymás mellett szorongva . ülnek a zsúfolt gyülésteremben, aggok és öregek, türelmesen, komoran odafigyelve, majd egymás­után szólásra emelkedtek és elmondták saját történetüket. Az egyik munkás immár 38 éve dolgozik a gyárban, már csak hét hónapja hiányzott, hogy megkapja nyugdiját a A hires Béres szereztek a Smith-törvény úgynevezett áldozatainak, vá­dolva az ügyészséget és fo­kozott kampányt hajtva vég­re acélból, hogy rokonszenvet ébresszenek és pénzt szerez­zenek érdekükben....” A magunk részéről hozzá­fűzhetjük, hogy Hoover kom­munista “tevékenység”-nek minősiti a koreai háború ren­dezésére irányuló törekvést, holott a legutóbbi elnökvá­lasztáson azért szavazott 30 millió amerikai Eisenhower- re, mert választási kampánya során megígérte, hogy ren­dezni fogja a koreai háborút. Ami pedig például a Smith- törvény és a Taft-Hartley- törvény “visszavonását” ille­ti, tudomásunk szerint az egész amerikai munkásmoz­galom, az AFL és a CIO is, több alkalommal, a konvenció­kon is, nyíltan emelett fog­lalt állást. Hoover tehát az amerikai nép jelentős részé­nek kívánságát tünteti fel úgy, mintha az kommunista “tevékenység” volna. I amint felelgetnek a szokvá- i nyos kérdésekre és kitöltik azokat az űrlapokat, amelyek nem kecsegtetik őket egyéb reménnyel, mint hogy a köz­vetlen jövőben néhány hétig apró összegekben kaphatnak segítséget. Ezután közelről lehetett látni egy bankárt, egy ingat­lanügynököt és más lawren- cei üzletembert, amint élén­ken nyugtatgatják a televízió hallgatóit, hogy minden a leg­nagyobb rendben van vagy lesz egy-két év múlva. Eisen- I hower elnök e lawrencei ki­csinyített másainak semmi mondanivalójuk nem volt ar­ról, hogy mit csináljanak a munkanélküliek ez alatt az idő alatt? Arra nézve sem I kegyeskedtek magyarázatot I adni, hogy azok az uj üzleti vállalatok, amelyek — laza ígéretek szerint — majd Lawrence-be jönnek, hogy fogják tudni felhasználni ezeknek a textilmunkásoknak szaktudását, amelyet a múlt­ban a textilgyárakban szerez­tek maguknak. Murrow nem sok magyará­zatot fűzött a látottakhoz. A képek önmagukért beszéltek, ő csak annyit mondott, hogy a tényeket mutatja be és hogy véleménye szerint a zárt lelkek rosszabbak, mint a zárt üzemek. Nem magyarázta meg job­ban szavait, de viszont élőt* tünk álltak a képék: a nor- wralki kísérlet, hogy Amerika lelkét bezárják a gazdasági hanyatlás előtt, amely bezár­ja Lawrence gyárüzemeit. Amerikai repülőgépekkel akarták kiszöktetni Mindszentyt 1949 ben WASHINGTON. — Msgr Varga Béla az úgynevezett Magyar Nemzeti Tanács el­nöke egy sajtókonferencián kijelentette, hogy 1949-ben egy sikertelen összeesküvés volt Mmdszenty megszökte- tésére Magyarországból. Var­ga páter kijelentette, hogy ez alkalommal amerikai repülő­gépek repültek Magyaror­szágba, hogy segítsenek a szöktet,ésben. Az összesküvés- ben amerikaiak, lengyelek és renegát magyarok veitek ré^zt. De, mondotta Varga páter, a magyar hatóságok tudomást szereztek a terv­ről és igy a szöktet,és meghiú­sult. A sajtókonferencia végén Ft. Varga kijelentette, hogy január havában nyert értesü­lései szerint Mindszenty jó egészségnek örvend. A szenátus hétfői ülésén Varga páter mondta a meg­nyitó fohászt. A képviselőház hétfői ülé­sén szintén szó volt Mind- szentyről. Alvin M. Bentley, michigani republikánus kép­viselő a kongresszusban tar­tott beszédébe« kijelentette, hogy jelenleg is folyamatban vannak “kiszabaditási mód­szerek’ még pedig megveszte­getéssel és más eszközökkel. Bentley nem részletezte e kijelentését, de a titkára ké­sőbb megjegyezte, hogy a képviselő “magán” kísérletek­ről beszélt. Mindszenti kardinálist 1949 február havában ítélték el nemzetellenes összeesküvé­sért a kormány megdöntésé­re, árulásért, tiltott pnézügyi miveletekért. A tárgyaláson, Mindszenty a vád több pontjában bűnös­nek vallotta magát. Nagy kiárusítás A hadsereg a közeljövőben 10 billió dollár értékű “kiselejte­zett” cikket fog kiárusítani. Eb­ből 8 billió dollár érték kimon­dottan hadifelszerelés, amelyet az átlagos, törvénytisztelő ame­rikai polgár nem tud semmire se felhasználni, és igy a hadse­reg vagy megsemmisíti azokat, vagy odaajándékozza , külföldi országoknak a “rend” fenntar­tására. (Ha abból a 8 billió dol­lárból egy-családos lakóházakat építettek volna, akkor ma más- félmillió, arra igen rászorult amerikai családnak lehetne szép, egészséges lakóhelye jutányos áron. — Szerk.) A fennmaradt kétbillió dollár értékű különböző felszerelési tárgyakat árverésen fogják el­adni. Bizonyára kapnak majd vagy 5 centet minden elköltött dollár ellenében. A Union Pacific vasút kutatói gazdag vasérc­letre bukkantak 25 mérföldre ■zakkeletre Laramie, Wyoming- tól. Albert A. Beres, (neve után itél- va valószínűleg magyar) a Nor­walk, Conn.-i veteránszervezet elnöke, aki országos, sőt világ­hírnévre tett szert, amidőn ve­teráncsoportjáról kiderült, hogy városunkban tevékeny feljelen­tő és besúgó gárdát szervezett nilMllltHlf HltlHNtMttlItlIIMHWII tlttl III Ilii tllklMlltttltltn vállalattól és most mindent elvesztett. Egy 50 év körüli asszony beszámolt, hogyan futott-lótott állás után, tel­jesen hiába. Az embertől át­veszik a kérvényét, mesélte, de aztán soha sem jön hir felőlük. Mitévő legyen az em­ber, kérdezte, 50 és 65 éve közt, amikor se munkát nem kap, se nyugdijat? Erre fel­állt egy munkás és azt mond­ta, hogy ő még ugyan 31 esz­tendős, de neki is éppenolyan nehéz munkába jutni. Majd a munkanélküli se­gély hivatala előtt ácsorgó hosszú sorokat láttuk a tele­vízión, láttuk a fáradtan vá­rakozó férfiakat és nőket, Chaplin örökbefogadja a Rosenberg árvákat? A budapesti Nők Lapja ja­nuár 21-iki számában nemzet­közi feltűnést, keltő cikket kö­zöl, mely szerint Charlie Chaplin a világhírű filmmű­vész és filmrendező állítólag hajlandó örökbefogadni a Ro­senberg házaspár árváit; A szerencsétlen gyerme­kek, gyámjuk, Emanuel Block váratlan halálával egy éven belül másodízben vesz-i, tették el támaszukat és őrző­iket. A Chaplin hirt más forrás­ból eddig még nem erősítet­ték meg. amiiiHiiiiuiniHinmfuiiiiiiiiiMtiiiiiiiiiuiuiiiiiiiiiiiiiis HARCOLJUNK BÉKÉÉRT. HALADÁSÉRT, IGAZSÁGÉRT A MAGYAR SZÓVAL! 1 A kávé- és a profitharácsolók A fantom-város tragédiája _a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom