Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-05-27 / 20. szám
12 AMERIKAI MAGYAR S7A May-27, 1954 Az életszínvonal emelése a népi demokráciákban A népi demokratikus országok a felszabadulás óta hatalmas utat tettek meg. Ezek a korábban többségükben feudális maradványokkal terhelt, elmaradt technikával rendelkező országok a második világháború során igen nagy veszteségeket szenvedtek emberéletben és gazdasági téren egyaránt. A termelés a háború előtti alacsony színvonalnak is 30—40 százalékára süllyedt és^a nemzeti vagyonnak körülbelül egynegyede-egy- harmada ment veszendőbe a háborús pusztítások és a fasiszták rablása nyomán. Ha ezekben az országokban az újjáépítés olyan ütemben folyt volna, mint ahogy az első világháború után történt, akkor a helyreállításhoz 40— 50 évre lett volna szükség. A Szovjet Hadsereg azonban kiűzte a fasisztákat és megnyitotta az utat ezekben az országokban á demokratikus fejlődés* előtt. A munkásosztály áldozatkész munkával maga mellé állította ez országok dolgozó parasztságát és többi dolgozó rétégét, s a népi demokratikus országokat a szocializmus építésének útjára vitte. Gyorsiramu fejlődés így vált lehetővé, hogy a népi demokráciákban rendkívül hamar helyreállítsák .a háboruokozta károkat, és hogy a gazdasági fejlődés üteme túlszárnyalja a legelőrehaladottabb tőkés országok gazdasági fejlődésének ütemét is. Ma már ezek •az országok 2—4-szer annyi ipari terméket állítanak elő, mint a háború előtt, fejlett technikával rendelkeznek, és egyre inkább a világ élenjáró ipari országai közé jutnak. Ez a gyorsiramu fejlődés természetesen nem mehetett végbe az ellenséges osztályerők elleni szívós, küzdelem nélkül. Az iparosítást, a gazdasági fejlődést befolyásolta a belföldi és a nemzetközi reakció elleni harc alakulása. A reakció felett aratott győzelmek tették lehetővé' a szocializmus építését szolgáló tervek teljesítését. A sikerek az ipar terén voltak a legnagyobbak. Ezek a felszabadulás előtt a külföldi tőkének kiszolgáltatott országok* ma már komoly nehézipari bázissal rendelkeznek. Nagy segítséget nyújtott- ehhez a szocialista tábor országai között kialakult őszinte, baráti együttműködés, elsősorban a Szovjetunió segítsége. “Mentesültünk attól az erőnket meghaladó feladattól, hogy nehéziparunk minden ágát fejlesszük. Erre nincs is szükségünk, mivel a szocialista tábor lehetővé teszi, hogy a hozzátartozó országok mindegyike az iparosítás tervezése során azoknak a nehézipari ágaknak fejlesztését irányozza elő, amelynek számára az illető országban legkedvezőbbek a feltételek” — mondotta Viko Cservenkov bolgár miniszterelnök. Együttműködés Azok a sikerek, amelyeket a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésük terén elértek; a szocializmus es a kapitalizmus erőviszonyainak alakulása, és főként az a körülmény, hogy a népi demokráciák nem egyedül hanem a Szovjetunióra és egymás segítségére támaszkodva építhetik a szocializmust, teremtették meg a lehetőséget arra, hogy a népi demokrati- <us országok munkáspártjaik vezetésével az utolsó hónapok folyamán uj gazdagpolitikai intézke- léseket hozzanak. — (Ezek az * intézke- lések az életszínvonalnak az eddiginél sokkal bkozottabb emelését állítják előtérbe, ami a népi temokrat'ikus országok fejlődésének adott felételei között egyedül biztosítja a szocializmus redményes építését. Az uj intézkedéseket 'az jellemzi, hogy az élet- zinvonál fokózott emelését a mezőgazdaság' ■yors fellendítése és a közszükségleti cikkeket yártó iparágak termelésének az eddiginél foko- ottabb növelése utján kívánják biztosítani. A mezőgazdaság fellendítése az' életszínvonal okozott emelése érdekében az adott helyzetben, népi demokratikus országok számára mint ob- :ktiv szükségszerűség jelentkezik, mert az ipar 3 a mezőgazdaság, a termelési eszközök és a fo- yasz’tási cikkek termelése között az utóbbi éVek- ín az egyes népi demokratikus országokban ki- ibb-nagyolhb mértékű aránytalanságok jöttek tre. emaradt a mezőgazdaság ;Az ipar rohamosiramu fejlődését a népi de- okratikus országokban nem követte a mezőgazság. A hatalmas ipari létesítmények nagyszá- J munkaerőt vontak el a mezőgazdaságból is, Tágas, modern műtermekben dolgoznak a ruhatervezők ami erősen megnövelte az élelmiszerek iránti keresletet. A mezőgazdaság lemaradása révén tehát többé-kevésbbé mély szakadék volt kialakulóban a népgazdaság két alapvető ága, az ipar és a nje- zőgazdaság között. Magyarországon, mint ismeretes a gyáripari termelés 1953-ban három és félszer haladta meg a háború előtti termelést, ugyanakkor a mező- gazdaság termelése csak egy százalékkal. Hasonló jelenségekkel más népi demokráciákban is találkozunk. Csehszlovákiában, ahol már a felsza- bádulás előtt viszonylag fejlett ipar volt, az ipari termelés kétszerese a háború előttinek, a mezőgazdasági termelés viszont csak a háború’alatti szintet érte el. Lengyelországban 1950—1953 között az ipar fejlődését jellemző 115 százalékkal szemben a mezőgazdasági termelés csak 9 százalékkal nőtt. Romániában 1953-ban az ipar 2 és *félszer annyit termelt, mint a háború előtt, a mezőgazdaság pedig a háború előtti színvonal körül mozgott. » A szocializmus gazdasági alaptörvénye, amely _ megköveteli a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelkedését, csak a népgazdaság tervszerű arányos fejlődése mellett válhat valóra. A szocializmus bizto*s alapon való építése, az alaptörvény fokozott érvényesülése érdekében ki kellett küszöbölni az említett arányfalanságokat. Az ipar és a mezőgazdaság, a termelési eszközök és a fogyasztási cikkek termelése közötti helyes-arányok biztosításának döntő jelentősége van az országokban a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítása szempontjából is. Nem véletlen, hogy az európai népi demokratikus országokban nagyjából egyidőben — a múlt év második felében — került sor az említett uj gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalára. Az sem véletlen, hogy a meghozott gazdaságpolitikai intézkedésekben sok a hasonlóság. Ez arra vezethető vissza, hogy ezek az országok valamennyien a kapitalizmusból a szocializmusba való-átmenet időszakába^ vannak, hogy fejlődésük a felszabadulás óta több-kevesebb eltéréssel hasonló irányban folyt, és hogy a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának a népi demokrácia fejlődésének elért fokán azonosak a feltételei. Aránytalan fejlődés Hiba lenne azonban nem látni, hogy az alapelvekben megnyilvánuló hasonlóság mellett az életszínvonal emelése és a mezőgazdaság fejlesztése érdekében hozott konkrét intézkedések az egyes népi demokráciákban jelentősen különböznek is egymástól. A különbözőségek az egyes országok feltételeiben, termelőerőik színvonalában, a létrejött aránytalanságok'Yöértékében jelentkező eltérésekből adódnak. $ Csehszlovákia ipara például már a háború előtt is viszonylag fejlett volt, különösen a könnyűipar. Ezért a CSKr -és a kormány az ötéves tervben • ' • „ a nehézipar nagyfokú fejlesztését ’rénvozta elő. Az arápytalanságot itt az idézte elő, hogy egyrészt a nehéziparon belül az alapanyag- és a fütőanvaipar nem tartott lépés a gépipar ■ fejlődésével, másrészt pedig nem használták ki a meglévő könnyűipari kapacitást és ezért a könnyűipar termelése nem tudta kielégíteni a szükségleteket, végül pedig a mezőgazdaság termelése lényegileg nem emelkedett a háború előttihez képest. Lengyelországban is aránytalanság jött létre az ipái és a mezőgazdaság termelése között, és komply gondot okoz »íogyásztási cikkek minőségének és választékának hiányossága és egyes könnyüipafi ágak elmaradása. A Német Demokratikus* Köztársaság jelentős, könnyűiparral rendelkezett, viszont nem volt nehézipara, mivel a német nehézipar súlypontja Nyugat-Németországban van. Ennek ellensúlyozására az NDK kormánya nagy lendülettel fogott a nehézipar fejlesztéséhez, ami olyan helyzetet idézett elő, hogy hiány mutatkozott nemcsak élelmiszerekben, hanem az ottani közfogyasztás szempontjából is fontos* elektrotechnikai, finom- mechanikai és optikai cikkekben. Az élelmiszerek hiányát'részint a mezőgazdasági termelés fokozásával, részint a külkereskedelem nagyszabású fejlesztésével, a többi említett cikkek hiányát1 termelésüknek 1954-ben 1953-hoz arányitva 66.2 százalékos növelésével kívánjuk kiküszöbölni. Ezen intézkedések jelentőségét nemcsak a belső fogyasztás, hanem a német egység szempontjából is látnunk kell. Az NPK-ban azt is figyelembe kell venni, hogy a gazdasági életben'még komoly szerepet játszik a magántőke. A népi demokratikus országokban hozott uj gazdaságpolitikai intézkedések közül a legjelentősebbek azfok, amelyek a mezőgazdasági termelés növelését irányozzák elő, és ennek érdekében — bár különböző mértékben — mindenütt mégváltoztatták az ipari és a mezőgazdasági beruházások megoszlását az utóbbiak javára. Tudjuk, hogy Magyarországon 1954-ben a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összeg az összes beruházások 24 százalékát teszi ki, ami mintegy kétszerese az előző évi aránynak. Romániában 1953-ban az ősz-' szes beruházások csupán 7.2 százalékát forditot(Folytatás a 16-ik oldalon) Szivvel-lélekkel gondozzák a , gyönyörű ifjú nemzedéket
