Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-05-27 / 20. szám

May 27, 1954* AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 TISZAZUG 1954-BEN ( • — Magyarországi riport — AHOL A KANYARGÓS TISZA és a még kanyargósabb Hármas-Körös összeszögellik, ott fekszik Tiszazug. Északról nyílt a táj, s ha erről érkézünk, a Nagykunsá­got, a szolnoki löszhát rónáját látjuk elkeskenyedve folyta­tódni $él felé a folyóközben. A többi oldalról annál inkább el volt zárva régente környezetétől a Tiszazug, igeit nehezen járható, 5—8 kilo­méter szélességű vizivilág szegélyezte a Tisza és Körös fe­lől. Ma a bökényi duzzasztóval szinte állóvizü csatornává szelídítették a Köröst. Átvágásokkal kiegyenesítették, gátak közé szorították ä Tiszát. De nem igy volt a Tiszazug régi életében! Vásárhelyi Pál alföldi nagy vizszábályozásai előtt lomha járásuak voltak itt a folyók, mellékükön nagy árte­rekkel, .tespedő vizű, elhalt medrekkel, feltpltődő moititva- tavakkal, ingoványos rétekkel, sok sárral és a vízhez alkal­mazkodó növényzettel, állatvilággal. Kiskunság, Békés, Csongrád felől csak ott lehetett könnyebbel! közlekedni, ahol a folyómelléki vizes-sárps öv a folyókat megközelítő magaslatok miatt összeszűkült. Ilyen .jó- átkelőhely kevés volt, a tájat csaknem 200 kilométer hosszban végigkanyargó folyók mellett. A Tiszán csak Nagy­révnél, Tiszaugnál,-meg a Csongrád várossal szemben fekvő parton, a Körösön pedig a bökényi révnél és Kunszentmár- tonnál lehetétt aránylag könnyen átkelni. Itt v.oltak — az északi bejíjrótSl eltekintve — a Tiszazug külvilágba vezető útjainak hídfői De hozzátehetjük, hogy ma is Ugyanitt vannak: ezeken a helyeken lép a Tiszazugba müut, vasút. Ha közlekedett is a nép ez'en a néhány helyen szom­szédságával, vájjon kialakult-e nagyobb forgalom? A régi terménygazdálkodás idején vajmi kevés szállítani valója volt egymás számára az itteni alföldi vidékeknek. A kisszá- ' mu lakosság a régi, prirhitiv.élet fenntartásához, szüksége­seket szinte mindenütt megtermelte. Saját igényei akkori- • ban "még csekélyek voltak, az elszállítani való fölöslegek pe­dig a maihoz képest szóra’ sem érdemesek. A távolabbra irá­nyuló s’zállitást nagyon nehezítette ezidőtájt az utak és köz­lekedési eszközök hiánya az Alföldön. Kevés volt a szántó­földi termelésbe betört föld is. A rendi kötöttségek idején az igyekezet ^em volt túlságosan nagy a termelés fokozá­sára. így .azután befelé fordult, egyhangú.élet folyt a.Tisza- zugbam.A régi feljegyzések legnagyobb eseményei az időn­kénti földesur.változások, árvizek, egyéb elemi csapások. Az egyszerű, elmaradt nép mind e bajokat tobbé-kevésbbé meg­adással tűrte. A Tiszazug évszázadokon át Csipkerózsika ál­mát aludta. Közfelfogás szerint a Tiszazughoz azok a falvak tartoz­nak, amelyek a Tisza mentén lefelé haladya, Cibakházával kezdődnek és a körösparti Szelevénnyel végződnek. Eszerint a tájhoz tartozó 8 régi község: Cibakháza, Nagyrév, Tisza- inoka, Tiszákért, Tiszaug, Tiszasas, Csépa, és Szelevény. Va­lamennyi az ártérbe félszigetként benyúló szolnoki löszhát ármentes szintjén, annak peremén — a földrajz nyelvén: az ó-holocén terras’zon — épült. A- fálufiizéren belüli terüle­ten a települések még bárom község alakulására vezettek a ’felszabadulás óta. Ezek a tiszakürti és tiszaföldvári szőlők­ből Cserkeszőllő és Homok, a kunszentmártoni határ részé­ből pedig Kungyalu. A tiz településsel 400 négyzetkilométer területű és mint­egy 27 ezer főnyi lakosságú a Tiszazug. Száz évvel ezelőtt a mai népszámnak alig fele élt itt, a török hódoltságot kö­vető habsburgi önkényuralom kezdetén pedig az összlakosság nem érte el egy mai itteni közepes nagyságú falu lélekszá- mát*. A mai népsűrűség 68 fő négyzetkilométerenként. Ha a táj 90 százalékát kitevő szántó-kert-rét-szőlő területére a mezőgazdasági népességet számítjuk, akkor is 68 az ered- ményi Átlagosan ennyi agrárlakos jut egy négyzetkilométer­nyi, azaz 174 holdnyi megművelt területre. Jóformán az egész tiszazugi lakosság agrárfoglalkozású. Néhány -kisebt daráló, malom, téglagyár, gyümölcskonzerváló képvisel . mindössze az ipart a jellegzetes falusi kisipari ágakon kívül A Tiszazug tehát igazi agrártáj, régi múlttal és a jövő fejlő désére sok lehetőséggel. JÓLLEHET a magyar történelemben az itteni falvak — Tiszakürtöt - már 1075-től említik az oklevelek — régi múlttal rendelkeznek, földrajzilag a táj mégis egészen fia­tal. Kevés olyan területe van hazánknak, melynek kialaku­lása ennyire a geológiai közelmúltba nyúlnék csak vissza! Kapaszkodjunk fel a tiszaugi határban levő Petőfi terme­lőszövetkezet házához! A 103 méteres szellős magaslatról nagy területet beláthatunk. Kelet felé a Tiszaug legnagyobb csaknem 6,000 holdas homoki szőlőjét, akácos utakkal be­hálózott, hullámos-buckás felszínét látjuk. Ennek a régente szélfujta homokfelszinnek a Tisza régi kanyarulata, a Sánta leány ere által alámosott nyugati nyugati végződésén állunk. Nyugat felé szép a kilátás a tiszai ártér régi lapályára. Négy- emeletes ház magasságából szemlélhetjük az egykori med­rek sötét talajú, mélyzöld növényzetű kanyarulatait, bennük a lapos, "kopár, szikes, “sziget”-nek nevezeti hátakat, majd a távolban falként húzódó tiszai töltést. A körképet Tisza- kürt és Tiszaug lombok közé bújó házai' zárják le s jól lát­• (Folytatás & 14-ik oldalról) MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT A TISZALÖKI DUZZASZTÓMŰ — Magyarországi riport — A duzzasztómű súlyos záró­táblája süllyedni kezd. Szem­mel nem ‘érezhető,* . lomha mozgással zárul be az utolsó kapu is az uj medrében höm­pölygő Tfeza előtt. S a folyó, mintha érezné, feltartóztatha­tatlanul közelgő “vereségét” a végső csatába- induló had­vezér elszántságával gyűjti össze seregét s indul roham­ra a mindinkább keskenyedő résen. Tajtékos hullámai visz- szaverpdve a két másik’ le­zárt kaputól, most egymással versengve tódulnak áz egyet­len szabad helyre, sebes ár­ja zúgva, sustorogya rohan át a pillérek között s viszi a hirt Szolnokra, Szegedre: Ti- ,szí\löknél„’az-ember és a ter­mészet harcában, 1Ó54 má­jus 9-ép, vasárnap —elsöprő győzelmet aratott az ember, Egy ötéves küzdelem első dia­dalát. Történelmi nap emlékezetes pillanatai ezek. Történelmi napja a jövőjét- jólétét, bol­dogságát : a szocializmust építő ország népének. Akik itt a hatalmas béke- mü tövében állnak, nemcsak néznek, hanem látnak is. Né­zik a monumentális arányo­kat és látják — a jövőt. A percenként hét- nyolc centi­méteres “sebessséggel” s-üly- lyedő zsilip mozgását —- bár­hogy szeretné minden jelen­lévő — gyorsítani "nem lehet. S igy legalább van idő és al­kalom, hogy pillantást ves­sünk a tiszalöki vízlépcső még épülő két egységére: a hajózsilipre és az, erőműre. A hajózsilip, amely nyolc­méteres szint különbségen Segíti majd át az errefelé ed­dig sohasem látott hajókat—- még szárazon áll. Kapuk he­lyett vas-szádfalak pállják út­ját a folyónak, hogy mögötte zavartalanul építhessék a medencét. Az uj vízrendszer Záhonyig hajózhatóv.á teszi a Tiszát, többszáz kilométerrel növeli hajóutjainkat s csator­nák segítségével a folyótól messzefekvő falvakat, váro­sokat is bekapcsolja a .vizi közlekedésbe. A délibábos Hortobágy emberének, aki az első napokban tán csalóka .képnek véli majd a faluja mellett tovasuhanó éehér ha­jókat, rövidesen bele kell szoknia, hogy Balmazújváros, amely régen még a kutakban is ritkán látott vizet — kikö­tőváros lesz. A duzzasztótól jobbra az' erőmű emeletes betonépít­ménye emelkedik a magasba. Falait még faállványok - ve­szik körül: a turbinák ottho­na még épül. De ezek a tur­binák, ha dolgozni kezdenek, évente több mint 50 miliő ki­lowattóra energiát csalnak ki a folyóból s küldik a táv­vezetékekbe, amelyek messzi városokba és falvakba viszik a villanyt, a hajtóerőt. A Hortobágy szótárából ma kitörölnek egy szót, az aszályt. Eltűnik s magával viszi a hoZzátartozó képet: a terméketlen földek, kiégett, szikes legelők évszázadokon át kisértő, szomorú látványát. Helyét a jövőben más kép foglalja el: beláthatatlan rizs­földek, hullámzó búzatáblák között.derüs, boldog emberek. A jövőben kalandozó gon­dolatok Visszatérnek a jelen­be. Elhalkul a moraj. Ismét minden szem a zsilip felé for­dul. A tábla elérte a viz szint- vábjét s ettől a perctől meg­kezdődik a duzzasztás, emel­kedik a Tisza. Örvénylik, ka­varog az iszapos viz, de to- vábjutni nem tud: a vas­tömb szilárdan ellenáll. Más­fél óra múlva az alsó és felső szakasz között már másfél­méteres a szintkülönbség. A folyó elindul uj utat kerésni és talál. Feljebb, alig egy kilométer* nyíre a duzzasztótömbtől, öm­lik a viz a Keleti Főcsatorná­ba, végighömpölyög az .uj hidak alat -s viszi a virág­zóbb életet aszomjas- tiszán­túli földekre. —Tiszántúl dolgozó parasz- sága használja ki a Tiszalöki Duzzasztóművel megterem­tett lehetőséget a lehető leg­jobban egész dolgozó népünk javára és saját hasznára — hangoztatta beszédében. Hege- düsAndrás.— "Ez a duzzasz­tómű és öntözőrendszer pedig legyen a munkás-paraszt ösz- szefogás hirdetője és egyben megdönthetetlen bizonyitéka annak, hogy mire képes az*g nép, amely egyszer és min­denkorra megszabadult a tő­kések és földesHirak elnyoma sától. • Végh Ott« MÁSFÉLMiLLIÁRDQS BEFEKTETÉS fejlesztésének nagy ügyé szolgálja — az iparnak, emelte alkotást , amikor munkásnak is törleszti máj a munkás-paraszt ' szővetsé könnyűipar számára adói nyersanyagokkal magvakot vagonok szaladnak a gyára felé, a .malomba és a liánt- lóba‘gördülő gabona- és riz rakományok mellett. A v zen, amelynek fodrozó .< habzó színét vasárnap filr revette a fényképlencs hajó is jár majd, hogy « csobban szállítsuk a vid< terményeit. Kenyér és energia, dúsa" legelő és hajóút: az emb teremtette itt is*, akárcsak volgai tájon, vagy a Viszi la mentén, a'Duna déltá; nak . egykor iszapfengert ; lentő forró yidékén. Az ember, aki úrrá lett a ro bojó társadalmi “tön nyék”, az éhség és a műn! nélküliség “törvényei” lett, bízvást hihet abb; hogy a szik, az aszály, szárazság - “törvényét” megváltoztathatja. Tisza talán kicsiny a Volga-Di csatornához, a nagyivám roló a cimljanszki tengeri De nekünk • magyarokn drága és óriás, mert a h földjét teszi gazdagabbá, haza fiainak karja és sz agya és kedve alkotta. A Duzasztó megnyitásához, a következő megjegyzést fü-j zi a Magyar Nemzet vezér- cikkirója: “ Duzzasztó 200,000 holdra cisz vizet s ebből 50,000 alyan holdra, amelyről az ujvárosi ember valaha azt mondta* “holdbéli holdak, mert épp úgy nem terem raj­tuk semmi, mintha a hold­ban lennének.” Viz kétszáz­ezer holdra! Ez azt jelenti: jobban fizető szántó, dusabb füvü legelő, azaz több ke-1 nvér hús, zsir tojás, a viz- i tároló-tavak ezüsthátu halai j gazdagabban terített asztal. a hazának. így válik a nagy alkotás a mindennapok szol­gálatában nagy terveink el­ső célja a népjólét forrásává. Az uj .alkotás igy lesz a három megye, Hajdú, Sza­bolcs és Szolnok parasztsá­gának életét megváltoztató, munkáját eredményesebbé varázsló miiből az egész or­szág számára nagy kamatot fizető befektetés. A másfél- milliárdot, amelyet a Tisza­löki Duzzasztóműre .adott az ország, a táj népének gaz­dag ajándékot — bő termés­sel fizetik vissza. ’S a mező- gazdaság — amely most, e müvei kapta * az első Olyan nagy létesítményt, amely közvetlenül a mezőgazdaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom