Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-05-13 / 18. szám
16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 13, 1954 POLITIKAI JEGYZETEK MH1E JAK WEST VHIGIHiA HEGYEI? Három téma fekszik az íróasztalomon, három lapkivágás alakjában. Itt vannak, még csak le sem kell hajolni értük, három érdekí'eszitő cikket lehetne Írni belőlük, csak egy kicsit el .kellene merülni a mondanivalókban. És hogy nézegetem őket.és forgatom ujjaim között, melyikkel kezdjem a sorozatot, különös felfedezést teszek... Az egyik a Collier’s-magazinban jelent meg: a munkanélküliség térképe van rajta. Van mit tűnődni felette. Az , Egyesült Államok térképe, az egyes államok közös színre, : husszinüre vannak festve és azok a körzetek, amelyekben a munkanélküliség járványa dühöng, vérvörös foltokkal vannak megjelölve. Ezek a foltok úgy hatnak, mint himlőhelyek vagy gennyes gócok, ahol a ragály kitört. Van vagy száz piros pácni. Rettegve suhan át szivemen a szorongó éi'zés, hogy mi lesz, ha ezek a vörös fekélyek elterjednek az egész testen... a munkanélküliség országos arányokat öltene. — Éhezés, betegség, halál, holott mennyire virulhatna minden! Legszembeötlőbb az államok között West "Virginia, amelyen tizennégy"munkanélküli foltocska éktelenkedik. West Virginia, itt magyarok is szép számban élnek. Kissé idegesen ugrik át szemem a “N. Y. Times”-ből származó másik ujságkivágásra, amelynek dime a következő: “Elmekórtant sürgetnek a világ ügyeiben”. Látom, a témája beszámoló a St. Louisban tartott elmeorvosi konferenciáról, amelyen különféle nagyhírű elmeorvosok mondják el egymásnak tapasztalataikat és véleményeiket s ezek mindig érdekesek, ha nem is helyesek vagy ha az ellenkezője is igaz. Itt például dr. Kenneth E. Appel, az amerikai elme- gyógyászok szövetségének elnöke, azt a felfogását fejtegeti, hogy “miközben a világ a háború tébolya felé rohan, olyan módszerekkel próbálja megoldani az atomkor problémáit, melyeket a “ló és bricska” (ez elavult, ósdi közlekedési eszköz) módszereihez és elveihez lehetne hasonlítani.” Elmondja, hogy a nemzetek tébolyát éppenolyan modern módszerekkel kell megoldani, mint az egyéni elmebajokat: “Lehetséges megoldani a konfliktusokat megvitatással, kölcsönös engedményekkel (kompromisszumokkal) és kölcsönös egyezményekkel a pusztító gyűlölet használata, a fegyverek használata nélkül is.” (Egy másik orvos említ egy másik modern gyógymódot az elmebajokra: a lobotomiát, az agy homloki részében lévő idegek sebészeti elpusztítását.) Minthogy kissé megzavarodva ettől sem lettem okosabb, j a harmadik kivágást ragadom fel. Ott arról van szó, amint a west virginiai reklám szervezet hirdetéséből látom, hogy az amerikai kereskedelmi kamara sürgeti a nagyvállalatokat, hogy összepontositott üzemeiket és gyáraikat szórják szét és hogy West Virginiában ideális helységek és telkek kap- i hatók gyárüzemek számára, mert West Virginia barátságos j hegyei c yélra különleges menedékhelyet biztosítanak ... j Égre-földre magasztalja az állam előnyeit... Az a felfedezés, amelyre fentebb céloztam, arra vonatkozik, hogy ez a három híranyag vagy cikkanyag nem három ! különböző dolog, hanem több tekintetben összefügg egymással. Ez egy és ugyanaz a téma, csak rosszul, hiányosan és ! egyoldalúan megfogalmazva. Igaza van, hogy fegyverekkel akarni .elintézni a fennálló differenciákat valóban “ló és Tbricska”-módszer és okosabb dolog megvitatni ezeket a differenciákat. Igaz, ehhez a módszerhez az is szükséges, hogy a szembenálló felek üljenek le a zöldasztalhoz és mérgükben, kudarcukban, ne kapkodjanak a hidrogénbomba után, mint I Bernát a mennvkübe. Mert mit csináljanak a békeszerető •orvosok, ha a mániákusok meglógnak a zöldasztal mellől? Ez olyan “katasztrofális lehetőség”, amiről a west vir- ginai nagyipari ügynökség hirdetése szól, amelyben éppen- <ezzel a jelszóval igyekszik az állam “barátságos hegyei” közé édesgetni a gyárüzemeket, amelyeket atomháború esetén tanácsos szétszórni mindenfelé. Miért ne szórnák mind West Virginiába, ahol, ha a gusztusos hirdetésnek meglenne a .foganatja, olyan nagyüzemi és gyári koncentráció keletkezne, hogy az félfogára sem lenne talán elég egy hidrogén- bombának, ha azt Isten ments’ véletlenül odapottyantanák. De hogy miért éppen West Virginiába és miért nem máshova, másféle hegyek közé, más államokba ? No már ennél könnyebb kérdéseket tessenek nekem feladni ! Hiszen ott van a válasz a munkanélküliek térképén. Ebben a West Virginiában van a legtöbb munkanélküliségi körzet. Itt éheznek a legjobban a munkások, a munkanélküliek. Ez megmagyarázza a hirdetésnek azt a vége felé tett titokzatos megjegyzését, hogy “bizalmas információk kaphatók”. .. Mik lehetnek ezek a bizalmas információk? Bizonyára végén csattan az ostor: ezek az éhező munkások, családapák, családok, önhibájukon kívül nyomorba taszított családok itt szenvednek a legtöbbet és holtbizonyosan olyan alacsony bérekért hajlandók lennének vállalni a legnehezebb munkát, hadimunkát, mint sehol az országban. És még az is ott lehet a bizalmas információk között, hogy ha a gyárüzemek ideköltöznének, akkor még több munkanélküli vándorolna ide más vörös foltokból és egymás bérei alá kínálva még olcsóbb bérkönyörgésüket, olyan paradicsomi állapotot teremtenének a gyárigazgatóknak, amiről még rózsás álmaikban sem álmodtak soha. Ilyenformán lett ebből a három cikkből — egy dr. p. b. Kipróbálták a gyermekparalizis elleni szérumot Dr. Jonas Salk pittsburghi orvos nevéhez fűzik a gyer- mekparalizis elleni szérumot, amelyet most próbálnak ki az | ország 45 államában 900,000 iskolásgyermeken. Ennek a szörnyű betegség- j nek már oly rettentő sok! gyermek esett áldozatul, hogy i nem csoda, ha az ország feszült figyelemmel várja az eredményt. Persze, ne felejtsük el, hogy amikor gyer- mekparalizisről beszélünk, amely főleg a 6-8- éves gyermekeket támadja meg, akkor a felnőttekre is gondolnunk kell, hiszen e betegség áldozatai felnőnek és egész életiükön keresztül magukon hurcolják a gyermekkorban szenvedett sérülések, megnyomo- rodások szívfacsaró következményeit. Amerika becsületére válik I ez a nagyszabású kísérlet. Év j tizedek fáradathatatlan, szó- > cUiletes költségekkel járó, de j megérő orvoslaboratóriumi: erőfeszítések érkeztek el a ’ kegyetlen csapással vívott! egyik döntő ütközetig. Miután megállapították a gyér- i mekbénulás három változatát,j a szérumba háromfajta ellen- j anyagot raktak össze. Az ol-; tás elgondolása az, hogy mentességet eredményez, ha a beoltott emberi test kifejleszti a saját ellenanyagát, amelyet a szérumban levő, élettani tevékenységétől megfosztott mérgező anyagrészek milliói j segítenek kitermelni, i A kísérleteket kétféleképpen bonyolítják le. New Yorkban és több más helyen beoltják azokat az első,másod- és harmadosztályos clemista í gyermekeket, akiknek szülei I aláírták az oltási engedélyt j feltéve, hogy a gyermekek nem félnek és nem sírdcgál-. nak túlsókat még az oicás előtt. Ám ezeknek az oltásoknak csak a fele igazi, a másik ! fele csak utánzat, “vaktöltés” semleges oldatokból. A. szülök többet sirtetk Senki, sem szülő, sem tanítónő, sem orvos, sem ápolónő nem tudja, melyik gyermek miféle oltást kap. De minder gyermeknek külön száma van, mind be van jegyezve. Jövő év, 1955 tavaszára, a 1 poliójárvány első idénye után közzéteszik az eredményeket | Minden járvány sújtotta körzetben a hat és nyolc év kö zötti gyermekek közt előforduló polió-esetet — ebben a korban pusztít legjobban ; gyermekparalizis — a szérűn^ beadása alkalmával történt bejegyzések alapján ellenőriznek. A másik módszer az, hogy csak a másodosztályos elemistákat oltják be, azután a? előforduló megbetegedéseket összehasonlítják az első- és harmadosztályos elemisták- kal. New Yorkban 14,233 gyermeket oltottak be. A gyermekparalizis országos alapítványának egyik szószólója ; tapasztalatok alapján kijelentette, hogy “a szülők többet sírtak, mit a gyermekek”. Ki is csodálkozhatik ezen? Melyik szülő nem vetné magát alá az oltásoknak, csak hogy gyermekét megkímélje a szenvedéstől,—ha ezzel gyermekét megmenthetné a félelmes kórtól? Milyen szülő bírja könnyek nélkül nézni gyermeke félelmét és szenvedését? Pedig a kicsinyek többnyire bátrak és virgoncak voltak. Sokuk számára ez nagyszerű kaland volt és gyermeki büszkeséggel hencegtek, hogy “nem is fájt”! Ügy hogy a fotóriporterek, akik szenzációéhesen megjelentek fényképezőgéppeikkel és magnezitlámpáikkal az oltás helyszínén, a legtöbb esetben nem bukkantak szenzációs témára s az a pár felvétel, amely siró kisgyermekeket mutatott, egyáltalán nem tiiki'özte vissza az általános helyzetképet. Segítenek az anyák is Több iskolát szemeltek ki az oltások lebonyolítására. Az édes apróságok nagy vitézül felsorakoztak és türelmesen várakoztak sorukra. Jóked- vüek voltak, nevetgéltek, vitézkedtek, fehérek és négerek, testvéri egyetértésben. Többnyire anyák ajánlkoztak önkéntes ápolónői segédszolgálatra, egy-egy iskolában vagy öt vénén. Ha egy kisgyermeknek inába szállt a bátorsága és félelmében Hivalkodni kezdett, kivették a sorból. A húsvéti vakáció előtt már megkezdték a gyermekek előkészítését az iskolákban: filmeket pergettek le előttük, amelyekben elmagyarázták az oltáskisérletek célját. Gyermekek, akiknek' már volt bénulásuk, maguk beszéltek az osztályok előtt. A szülőket is előkészítették. Megbeszéléseket tartottak az egészségügyi hivatal orvosaival. A szülök szövetsége is igen tevékeny munkásságot fejtett ki és aláírásra szólitot ta fel a szülőket. Csak azoknak gyermekeit oltották be, akik a nyilatkozatot aláírták. A szülőknek mintegy 55 százaléka irt alá a városban. Igaz-e, nem igaz, nem tudjuk, de a jelentés szerint több kisfiú ijedt meg az oltástól, mint leány. Minthogy a jelentést nő tette, feltételezzük, hogy elfogultsággal Ítélte meg a dolgot, mert, hogy hi- hessük el, hogy fiúgyermekeink egy : kis tüszurástól elpi- tyeredjenek ? Előadás a nemzetközi helyzet uj fordulataié! Az elmúlt hetekben nagyjelentőségű történelmi események és fejlemények egész sorozata zajlott le a nagy nyugati államok fővárosaiban, a messzi Indokínában, Genfben, csatatereken éppúgy, mint a.tárgyalóasztalok mellett Mik lesznek ezen fejlemények következményei.’ i ovábbí hideg háború, vagy kiegyezés, haladás a tartós béke fele, vagy további nemzetközi feszültség? Ezekről a mindenkit érdeklő kérdésekről tart előadást Deák Zoltán a bronxi Magyar Sajtóbizottság rendezésében, pénteken, május 14-én este 8 órai kezdettel a bronxi Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard. Beléptidij nincs. Minden érdeklődőt szivesen lát a rendezőség. , Deák Zoltán a Középnyugafion Az Országos Lapbizottság megbízásából Deák Zoltán május 27 és junius 7 között látogatást tesz több fontos kö- zépnyugati városban. Kulturelőadásokat fog tartani és egyben beszámolót lapunk helyzetéről és jövőbeli terveiről. — Ugyanezen alkalomkor fogja átadni az Országos Lapbizottság elismerő oklevelét és ajándékát a lapképviselet nehéz és felelősségteljes munkáját végző lapkezelőinknek és lapépitő- inknek. Deák Zoltán kőrútjának eddigi programmja: Májdfe 26—31 Cleveland Junius 1—3 Chicago Junius 4—7 Detroit FOR A PERFECT SHAVE One Year's Supply For Only $2 $3.90 VALUE: 130 Kone« Blades individually wrapped in o convenient container with handy used blao’a comportment. The blades are of the >,nest Swedish steel; ground and leather honed to perfection. Mode to fit any standard double • edge raior. l.Y GUARANTEED Please send me a box of 130 Kanco Blades < ) thin ( ) heavy. Enclosed $2. Name ................................................................................................. Address ....................................................................................... City .......................................................... State...........................