Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-05-20 / 19. szám
"Vol. III. No. 19, Thursday, May 20, 1954 NEW YORK, N. Y. Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March, 2, 1879 /rr AZ IDŐ, MOST VAGY SOHA! Védjiik meg hazánkat és az egész világot a H-bombás háború borzalmaitól, írjunk Eisenhower elnöknek, képviselőinknek, helyi lapunknak és kérjük: 1. Nemzetközi konferenciát az atom- és hidrogénbombák betiltására 2. A világ minden politikai és gazdasági problémájának BÉKÉS utón való megoldását. ** Törvénytelen az iskoIai élkti íön ilés Amerikában A Legfelsőbb Törvényszék nagyhorderejű döntése csapás a faji megkülönböztetés hiveire Az amerikai demokrácia legragyogóbb hagyományainak szellemében a Legfelsőbb Törvényszék egyhangúlag az alkotmány megsértésének nyilvánította a 21 államban és az ország fővárosában évtizedek óta fennálló iskolai elkülönítést fehér és néger tanulók között. . * E történelmi jelentőségű döntéssel a ntrr nép és az egész amerikai nép legfelvilágosodottabb elemei komoly győzelmet arattak a faji gyűlölet, a maradiság még mindig hatalmas erői fölött. Az iskolásgyermekek elkülönítése az amerikai demokrácia egyik legsúlyosabb tehertétele volt. Ama rendszernek volt ez eddig törvényesített melegágya, amely a déli államokban és másutt is a dolgos néger nép millióit másodrendű embernek és polgárnak tekintette, amely megvonta tőlük az amerikai életmód minimális lehetőségeit és amely nem tekintette bűnnek négerek lincseiését a törvény keretein belül vagy azokon kívül. A bíróság kijelentette, hogy a közoktatásban a “külön de egyenlő" elvnek nincs helye. Elkülönített iskolák magukba véve is ellentétei az egyenlőségnek.” A Legfelső Törvényszék döntése, amelyet a zsúfolásig megtelt teremben siri csendben olvasott fel Warren főbíró, egyelőre csak elvi jelentőségű. A törvényszék, tudatában lévén a végrehajtás akadályainak, az őszi ülésszakra halasztódta a végrehajtás módszereinek előírását. Az amerikai munkásmozgalom, a haladószellemü amerikaiak és általában a nép legjobb elemei örömmel fogadták a Legfelsőbb Törvényszék döntését. Ezzel szemben a faji megkülönböztetés hívei, akik féltéglákkal szokták mellüket verdesni “hazafiasságuk” bizonyítására, és akik a leghangosabban vádolták a baloldali munkásságot az “erőszak” állítólagos hirdetéséért, most leplezetlenül “vérontás”-ra tesznek baljós célzásokat. Ily értelmű kijelentést tett Taimadge georgiai kormányzó, valamint Eastland mississippii demokrata szenátor. / Közéleti személyek, történészek, munkásmozgalmi vezetők ezzel szemben egyhangúlag dicsérték a döntést: “E döntés eltávolítja lelkűnkből azt a bűnös érzést, amely eddig bennünk volt, tudva, hogy nem gyakoroljuk azt, amit hirdetünk”, mondta John Gange, a virginiai egyetem professzora. “E döntés növeli nemzeti önbecsülésünket, javítja 13 millió néger polgár lelkiállapotát, fokozza jó hírnevünket az egész világon”, 'állapítja meg Allport, a Harvard-egyetem professzora. Walter lfeuther, a CIO elnöke: “az amerikai demokratikus elvek lélekemelő megerősítésének” nevezte a döntést. Az “Amsterdam >íe\vs”, nagy nevvyorki néger napilap a néger nép legnagyobb győzelmének minősítette Lincoln egyenlőségi nyilatkozata óta. A Magyar Szó örömmel és fenntartás nélkül csatlakozik azokhoz, akik jókívánságaikat fejezik ki a néger népnek és remélik, hogy e fontos elvi'győzelem után csak fokozódni fog a küzdelem a néger nép tengernyi más sérelmének és bántalmainak megszüntetéséért. MÉRT FÉL MR. DÜLLES AZ INDOKÍNAI VÁLASZTÁSOKTÓL? Bolondság volna azt képzelni, hogy John Foster Dulles Genfben szenvedett felsüjése után megszűnt a veszély, hogy a U. S. katonailag beavatkozik Indo-Kinában. illetve az úgynevezett délkelet Ázsiában. Az indokinai beavatkozást azok akarják, akik a második világháború alatt mindent elkövettek, hogy az ország ne avatkozzon bele a fasizmus elleni harcba. Miután a koreai beavatkozással nem sikerült elérni céljukat, most azt remélik, hogy Indo-Kiná- val sikerül elnyomni az ázsiai népek teljes függetlenségre törekvő mozgalmát és elindítani a keresztes háborút a szocialista országok ellen. Természetesen az újból előtérbe lépő “kétpárti külpolitikának” szüksége van csillogó jelszavakra, hogy azyk segítségével megdolgozza a közvéleményt, ami ezideig még nem sikerült. A beavatkozást Lndo-Kina ‘függetlenségének’ biztosításáért akarják. Ezt francia uralkodóosztály' bábjaként trónra ültetett Bao Daj Japánt szolgálta. Mindezeket természetesen szeretné meghamisítani a Dulles féle propaganda, ami ezideig még nem járt teljes ‘ sikerrel. Időközönként megtörténik az is, hogy idegen diplomatákkal folytatott interjúkban a lapok néhány sorába bekerül az igazság, hogy Indo-Kinában nemzeti hősnek tekintik Ho Csi Minhet, nemcsak a baloldal, de . politikai ellenfelei is. Mr. Dulles és a függetlenség ‘ A múlt héten lefolyt sajtó- értekezleten az újságírók néhány csiklandós kérdést dobtak a külügyminiszter elé, azonban úgy á kérdések, mint a válaszok nem láttak napvilágot nyomtatásban. Egyedül I. F. Stone számol be azokról hetilapjában, miután személyesen részt vet^ a sajtóértekezleten. Az első kérdés az volt, hogy támogatná-e a külügyminiszter a javaslatot, hogy Indo-Kina népe szabad választással határozzon saját sorsa feletf. “Mr. Dulles válasza az volt,” irjá I.F. Stone, “hogy pártolná a valóban szabad választást, 'olyan körülmények között, hogy a választóknak lehetősége legyen rá, hogy kellőképpen értesüljenek és fel világosodjanak a szóban forgó kérdésekről. A ‘.jelenben azonban nem hiszi, hogy egy olyan országba;;, mely politikailag éretlen.’ és mely polgárháború színhelye volt, a választás valóban visz- szatükrözné a nép akaratát. Ez más szóval azt jelenti, hogy Mr. Dulles ellenzi a szabad választást.” Stone azzal folytatja, hogy a külügyminiszter válasza furcsa valami. “Ha a forradalmárok kezében lévő területeken élő népek, kommunista támadás áldozatai, amint mi hangoztatjuk, akkor egészen biztosan Ho Csi Minh ellen szavaznának egy szabad választásban. Ha az ország többi részét is fenyegetné a támadás, amint mi hangoztatjuk, akkor az is a támadó ellen szavazna egy szabad választásban. így az a helyzet áll fenn, hogy beavatkozásra szólítanak bennünket az indokínaiak ‘megmentésére’, de a külügyminiszter nem bizto; benne, hogy meg akarják menteni magukat s hogy helyesen választanának, ha arra módjuk volna. ..” A második kérdés Duties ama kijelentésére vonatku(Folytatás a 8-ik oldalon) dobolja napról-napra a propaganda, ezt ordítják az úgynevezett liberálisok, akik folyton “emberiességet” hangoztatnak, miközben uj tömegmészárlást akarnak előidézni, talán olyant amilyent még soha nem látott a világ. Hogy az amerikai nép megdolgozása még nem sikerült, annak oka az, hogy semmiféle propagandával nem sikerült meghamisítani a tényt, hogy Indo-Kina francia gyarmat. A hét éve folyamatban lévő háború első éveiben, mikor az “Amerikai Század” hirdetői még nem vetettek teljes béklyót a sajtóra és a propaganda más eszközeire, valódi tudósítások jelentek meg Ho Csi Minh háborújával kapcsolatban. Ezek a hírek még igen sok amerikai emlékezetében élnek, akik teljes tudatában vannak; hogy a függetlenségért harcoló Ho a második világháború alatt a japán megszállók ellen harcolt és nagyszerű segítséget adott Amerikának, mig a BUGAPEST - AMSZTERDAM 4:1 (1 :Q) Az angolok ellen készülődő magyar válogatottak pénteken, május 14-én délután a holland fővárosban játszottak előkészületi mérkőzést. Az olimpiai stadionban 60,000 nézője volt a mérkőzésnek. A magyar csapat igy állt le*. Budapest: Grosics — Buzáns- ky, Lóránd, Lantos — Bozsik (Kovács I.), Zakariás — Tóth II. (Sándor), Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor. A baráti, sportszerű körülmények között lefolyt mérkőzésen a magyarok könnyedén játszottak, de igy is sokszor adtak Ízelítőt tudásukból, technikai fel- készültségükből. Válogatottjaink nagy része igen jó erőben van. Az első félidőben sokat támadott a magyar csapat, a támadások azonban rendre elhaltak a 16-osnál, mert az érthetően óvatosan játszó magyar csatárok semmit sem akartak kockáztatni a lelkes, kemény holland védőkkel szemben. A félidő egyetlen gólja a* 32. percben esett. Czibor szögletrugása után Kocsis jól ugrott fel s 6 méterről a hálóba fejelte a labdát (1:0). A szünet után negyedórán keresztül ragyogóan játszott a magyar csapat. A 2. percben Hidegkúti kiugratta Kocsist, akinek 6—7 méteres lövése nyomán a labda a kapuban kötött ki (2:0). Alig egy perc múlva Czibor kicselezte a védelmet s 7 méterről lőtt gólt (3:0). A 10. percben ismét Hidegkúti —Kocsis összjáték zavarta meg a holland védelmet, végül Kocsis 8 méteres lövéséből esett a negyedik gól (4:0). Adják a munkanélkülieknek a terményfelesleget Az utolsóelőtti percben a holland középcsatár fejelt gólt Budapest tehát 4:1 (1:0)-ra győzött a baráti mérkőzésen. Szomszédjai fenyegetésére Guatemala középamerikai állam fokozni akarta hadserege felszerelését. Miután sem Amerika, sem a nyugateurópai államok nem engedélyezték fegyverek szállítását országukba Lengyelországból rendeltek puskát és töltényt. Dullesék ezt most a nyugati kontinenst veszélyeztető fejleménynek minősitik és politikai és gazdasági megtorló intézkedésekre készülnek. Chile munkássága hatalmas, 24 órás általános sztrájkban tüntetett az alacsony életszínvonal és a demokratikus jogok csorbítása ellen. Követelték a chilei “Smith Törvény” alapján bebörtönzött munkásvezérek szabadonbocsátását, szabad kereskedelmet a világ minden- országával. A sztrájkot a rézbányászok kezdték, de csatlakoztak hozzájuk az összes vasutasok, tanítók, számos más ipari munkás. John T. Jones, a United Mine Workers, a bányászok szakszervezete politikai ágazatának, a Labor Nop-Parti- san League-nek (a pártonki- vüli munkásligának) igazgatója, sürgető szóval fordult a kormányhoz, hogy azonnali kongresszusi intézkedés alapján küszöböljék ki a hivatali huzavonát és bocsássák a munkanélküliek és más Ínséges amerikaiak rendelkezésére a mezőgazdasági felesleget. A) kongresszus 52 tagjához intézett levelében Jones sürgető szóval kéri, hogy a képviselők “azon legyenek, hogy saját polgártársainkat is ugyanabban a bőkezű bánásmódban részesítsék, mint idegen országok nélkülözőit.” Majd igy folytatja: “önök nagyon jól tudják, hogy az ország bányavidékeit példátlan depresszió sújtja. Polgáraink milliói veszteték el állásaikat és szűkös körülmények közt élnek. Valamit kell tennünk az érdekükben, még hozzá hamarosan, ha elejét akarjuk venni a nélkülözésnek és a szenvedésnek.” Több mint 250,000 ember irta alá eddig Wiseon- sinban a McCarthy visszahívását követelő aláírásokat. 400,000 hites aláírásra van szükség, hogy a hirhedtszenátor mandátumát visszavonhassák. AMERIKAI
