Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-05-06 / 17. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 6, 1954 ANGOL VERESÉG A KÖZELKELETI OLAJPIACON Az iráni kőolaj értékesítésére létrejött nemzetközi konzorcium megalakulásáról e hónap 10-én hivatalos közleményt adtak ki Londonban. A tőkés világ legnagyobb olajmonopóliumai több hónapig tartó tárgyalások után osztották újra fel maguk között az iráni kőolajat olymódon, hogy Anglia az Egyesült Államok olajcsoportjaival szemben ezúttal a “rövidebbet húzta”. Az Angol-Iráni Olajtársaság azzal az eltökélt szándékkal ment bele a nemzetközi olajkonzorcium megalakításának gondolatával foglalkozó tárgyalásokba, hogy a részvények 50 százalékát biztosítja magának. E követelését a tárgyalások során 44 százalékra szállította le. Az amerikai olaj monopóliumok képviselői azonban a tárgyalások során további négy százalékot morzsolták le az angol követelésből. A volt Angol-Iráni Olajtársaság a nemzetközi konzorciumon belül a részvényeknek csak a 40 százalékát vallhatja magának. A részvények többségén, 60 százalékán az öt amerikai olajtársaság — a Standarrd Oil Company of New Jersey, a Standard Oil Company of California, a Texas Oil Company, a Socony Vacuum Oil és a Gulf Oil Company — együtt osztozkodott meg a francia ellenőrzés alatt álló Compagnie Francaise des Petroles-al és az angol-holland érdekeltségű Royal-Dutch Shell Oil Companyval. “A részvények ilyen elosztása azt jelenti — irta a Sunday Express —, hogy Anglia nem tartja többé kizárólagos ellenőrzése alatt a világ egyetlen olajvidékét sem.” A ‘kizárólagos ellenőrzés” Anglia kezéből való kicsuszá- sának beismerése röviden azt jelenti, hogy az Egyesült Államok jelentős mértékben megszilárdította olajpozicióit — Anglia rovására. A The Times adatai szerint az olajkitermelésnek mintegy kétharmada jelenleg az amerikaiaké. Amennyiben az angolok Borneo szigetén lévő brunei olajlelőhelyének megkaparintására irányuló törekvéseik célt érnek, Anglia olyan helyzetbe juthat, hogy olajbehozatalának kétharmad része amerikai trösztök ellenőrzése alá kerül. Ha figyelembe vesszük, hogy a második világháború vége felé az amerikai szárazföldön kivüli olajtermelésen az imperialista tábor két fő vetélytársa nagyjából egyformán osztozkodott, nyilvánvaló ez a gyors ütem, amivel az Egyesült Államok egymásután szorítja ki partnerét olajpozicióiból. Az amerikai olajtrösztök térhódítása a brit impérium hajdani olajbirodalomában éppen azért vág bele elevenen Anglia húsába, mert pontosan ez a terület biztosította a viszonylagos “olaj-egyensulyt” Anglia és az Egyesült Államok között a múlt háború utolsó időszakában. Amig az Angol iráni Olajtársaság monopolizálta az iráni olajat, addig az angolok a közelkeleti olaj kitermelésében igen kedvező helyzetet foglaltak eH Még 1950-ben is az Iránban, Szaud- Arábiában, Irakban, Kuveitban és Katarban kitermelt 8B.6 millió tonna olajból 46 millió tonnára az angol olajtársaságok tették rá a kezüket, ugyanakkor az amerikai trösztök 36 millió tonna olaj fölött rendelkeztek. Az Angol-Iráni Olaj- társaság iráni olajipari vállalatainak államosítása után az Egyesült Államok maga mögött hagyta Angliát. Az amerikai olaj trösztök a közelkeleti kőolaj kitermelésében azonban most szilárdították meg igazán helyzetüket, amikor a nemzetközi konzorciumon belül, letörve az angol olaj csoportok követeléseit, a primhegedüs szerepét a maguk számára biztosították. Miután a nyolc olajtársaság a konzorcium megalakításában egyezségre jutott egymással, a Teheránban tartózkodó olaj ügynökökre vár most a feladat, hogy elismerrtessék a Zahedi-kormánnyal az olajtársaságoknak az iráni olajra vonatkozó előjogait. Az akció gyors lebonyolítása nem a Za- hedi-kormánytól függ, amely már eddig is megmutatta erre való hajlandóságát. Az iráni kormányt scelekvésben elsősorban az olaj államosításáról szóló 1951-es törvény köti meg. Ezt a törvényt az iráni nép vívta ki és vívmányához ragaszkodik. Már pedig a konzorcium előjogainak elismerése a Zahedi-kormány részéről csakis az államosítási törvény teljes felrúgásával történhet meg. A Zahedi-kormány számol azzal, hogy egy ilyen lépésnek a megtétele ismét megteremtheti azokat a viszonyokat, amelyek végül is az Angol-Iráni Olajtársaságnak az országból való kiseprüzésére vezettek És hogy a helyzetnek ilyenképpen való mérlegelése nagyon is reálisan arra utal a La Tribune des Nations is, amikor megállapítja Iránban mindinkább növekszik az ellenzék, amely nem akar sem angol, sem amerikai uralmat. Az iráni nép, amikor 1951-ben pontot tett az Angol-Iráni Olajtársaság félévszázados uralmára, ezzel igen érthetően kifejezte azt is, hogy a jövőben is küzdeni fog mindenféle külföldi beavatkozás ellen. Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. I 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y - AL 4-0397 || KÜLPOLITIKAI SZEMLE]) A KELETPAKISZTÄNI VÁLASZTÁSOK VILÁGPOLITIKAI JELENTŐSÉGE Világszerte óriási meglepetést keltett a keletpakisztá- j ni választások kimenetele. Megsemmisítő vereséget szenvedett a kormánypárti Tnuzul- mán liga az egyesült fronttól. Pakisztán, amely Kelet- és Nyugat-Pakisztánból áll, India ketéosztása után, 1947- ben keletkezett. Az ország két része mintegy 1500 kilométerre fekszik egymástól és közéjük ékelődnek India északi tartományai. Kelet-Pakisz- tán Bengália keleti részéből, valamint kisrészt Asszam tartományból létesült. Területe 54,000 négyzetmérföld, lakosainak száma 42 millió (Pakisztán összlakosságának száma 76 millió). Fővárosa a 270,000 lakosú Dakha. Határai: nyugaton és északon India, keleten Burma, délen a Bengal-öböl. Az ország sik területen fekszik, csupán Asz- szammal határos részei hegyesek. Folyói, a Gangesz és a Brahmaputra gazdagon behálózzák földjét. A vizbőség áldás, de gyakran átkot jelentenek a hatalmas áradások.. A lakosság fő tápláléka a rizs, s az ország természeti adottsága lehetővé teszi az évi háromszori rizsaratást is. De a termésföldön kedvezőtlenebb éghajlati viszonyok mellett Japánban például 2.6- szeres, Olaszországban 3.3- szeres rizsmennyiséget termelnek. Kelet-Pakisztán legnagyobb kincse, s egyber legismertebb terméke a juta. A világ juta termelésének 80 százalékát (7 millió bálát) Kelet-Pakisztán adja, s igy szinte monopolisztikus helyzete van. A juta exportja az ország fő jövedelmi forrása. Dús teaültetvényekkel rendelkezik, van gyapotja és dohánya, szene és olaja és sok más fontos terméke. Gazdag ország, s népe mégis roppant szegény. Az éhínség ebben a ritka természeti adottságokkal megáldott országban gyakori vendég. Oka egyszerű: mert a parasztok nem urai a földnek. Virágzik a zemindári rendszer, amely lényegében a következő: a földbirtokos bérbe adja a földet több nagybérlőnek, akik a földet ismét kisebb egységekre osztják és jobb- módú parasztoknak adják bérbe, ezek a földet még kisebb részekben ismét bérbe adják. Az élősdi közvetítők nagyszámú rétege kiszipolyozza a szegényparasztokat. A termőföld 70 százaléka a zemindárok kezében van. A földet a parasztok a legsúlyosabb feltételek mellett kénytelenek bérelni: gyakran rizs- termékiik kétharmadrészét kell leadniok. A teaültetvények 95 százaléka az angol tőkések tulajdonában van. A kivitel — juta 75, a tea 85, a gyapot 60, a dohány mintegy 80 százaléka — az angol tőkések kezében összpontosul. Az angol monopóliumok Kelet-Pakisztán kivitelének négyötödét ra gadták kezükbe. De az utób- ] bi években egyre több amerikai cégtábla, például Stude- baker, Radio Corporation of America, Kaiser-Frazer, stb. mutatja, hogy Pakisztánban az amerikai érdekeltségek is erősen előrenyomulnak. Kelet-Pakisztán nyersanyagtermelő ország. Termékeit azonban kénytelen más országokba szállítani, mivel iparral jóformán nem rendelkezik. Az angol gyarmatosítók, amikor Indiát és Pakisztánt felosztották, gondosan ügyeltek arra, hogy az ipart elválasszák nyersanyagforrásaitól. így például a keletpakisztáni jutát feldolgozó gyárak Kalkuttában vagy Indiában maradtak. Kelet-Pakisztán nyomorgó népe elégedetlen a központi kormánnyal és az uralkodó párttal oldotta megfáz ország legégetőbb problémáit. A központi kormány, illetőleg a muzulmán liga elleni ellenszenvet növelte a keletpakisztáni népre nehezedő nemzeti elnyomás. Pakisztán lakosságának 56 százaléka él Kelet-Pa- kisztánban. A tényt azonban a központi kormány szándékosan figyelmen kívül hagyja, s Kelet-Pakisztán képviselőit háttérbe szorítják az állami életben; a kormányhivatalok vezetői és beosztottai például csaknem mindenütt nyugatp a k i sz t á n i a k. Kelet-Pakisztán nagy nemzeti múlttal rendelkező népének lebecsülését és nemzeti elnyomását jelenti az is, hogy bár a nép bengáli nyelvet beszéli, az uralkodó nyelv mégis az urdu. Mindez azt bizonyítja, hogy a pakisztáni uralkodó körök valósággal gyarmatukként kezelték Kelet-Pakisz- tánt. Félnek a forradalmi hagyományokkal rend elkező bengál néptől. A súlyos problémákat betetőzte a központi kormány külpolitikája. Kelet-Pakisztán népe mélységesen elitéli Mohammed AJi miniszterelnök amerikabarát politikáját, és helyteleníti, hogy Pakisztán katonai egyezményt kötött az Egyesült Államokkal és Törökországgal. A muzulmán liga vereségének döntő oka éppen e politika Kelet-Pakisztán népe az első adandó alkalommal a most lezajlott választásokon megmutatta: nem ért egyet Mohammed Ali politikájával, s megvonja támogatását az agresszív amerikai politikát elősegítő kormánytól. A keletpakisztáni választásokon a harc lényegében az uralkodó párt — a muzulmán liga — és az egyesült front között zajlott le. Külön jelölteket állított, de az egyesült frontot támogatta a Pakisztáni Kommunista Párt, a forradalmi szocialista párt és a Pakisztáni Szocialista Párt. Uralkodó pártot talán soha sehol még ilyen vereség nem ért, mint a muzulmán ligát Kelet-Pakisztánban. A szétosztásra kerülő képviselői mandátumok száma 309 volt. A muzulmánok számára fenntartott 237 mandátumból 217 jutott az egyesült frontnak, a muzulmán liga pedig mind- össz 9 mandátumot szerzett meg. A nemmuzulmánok számára fenntartott 72 mandátumból ötöt a kommunista párt jelöltjei kaptak, a többi 67 különféle hindu csoportosulás között oszlik meg. (Folytatjuk) 552 millió dollár munkanélküliségi segélyt kapott egy millió 800,000 munkás az év első negyedében. Két és fél millió munkás tehát vagy felemésztette már a segélyét, vagy nem kapta még meg első csekkét-----------------------------------“V A los angelesi haladószellemü magyarság szeretettel meghívja Los Angeles és környéke magyarságát UHRIN JÁNOS 40 éves munkásmozgalmi tevékenységének elismerésére rendezett BANKETTRE a Munkás Otthonban, 1251 3o. St. Andrews Place május 23-án, vasárnap délután 1.30 órai kezdettel A programmon I.os Angeles legjobb zenészei: Horosnyi Elemér, Bencze Karcsi és társai muzsikálnak Bankett-ebéd-jegv ára $2.50 S- ____r \ MEGHÍVÓ Barátainkat és ismerőseinket ezúton hívjuk meg Neufeld Adolf, Nánássy Dezső, - Tóth Helen és Freidenfeld Antal tiszteletére rendezendő BANKETTRE május 29-én, szombaton «ste 8 órakor a Magyar Házban, 2141 So. Boulevard alatt, Bronx, N. Y. Kitűnő piogramtn, finom vacsora. — Részvételi jegy $2.50 K -------------------2_____ AMERIKAI